Primary producer market in Csorna (Q3946922)
Jump to navigation
Jump to search
Project Q3946922 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Primary producer market in Csorna |
Project Q3946922 in Hungary |
Statements
61,916,513 forint
0 references
88,290,715.549 forint
0 references
70.127664 percent
0 references
1 September 2017
0 references
30 September 2018
0 references
CSORNA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
0 references
47°38'18.42"N, 17°14'50.96"E
0 references
1. Vezetői összefoglaló Csorna belvárosi részében évtizedek óta működik az un. őstermelői piac. Emellett a város üzemeltet egy nagy piacot is, ahol a kereskedők, nagybani termelők árulják termékeiket. Az őstermelői piac viszont a város és az környékéről tömegközlekedéssel, egy szatyorból áruló paraszt nénik, és bácsik piaca. Éppen ezért a piac üzemeltetése nem termel bevételt, profitot, mivel nem ez a cél, hanem a helyi, és környéki őstermelők támogatása. Az évtizedek alatt a tér állapota folyamatosan romlott, valamint az áruk kirakására sem találtak megfelelő megoldást. Éppen ezért a pályázati felhívásra az önkormányzat pályázati kérelemmel fordul, mivel „A főtevékenységen belül támogatható: a) Piaci terület (vásárcsarnok, kültéri elárusítóhely, ideiglenes kitelepülés, termelői piac, stb.), üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt, és ezek kialakításához kapcsolódó infrastruktúra kiépítése. b) Meglévő piaci terület (vásár, kültéri elárusítóhely, ideiglenes kitelepülés, termelői piac, stb.), üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt, és ezek kapcsolódó infrastruktúrájának átalakítása, felújítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása.” Így a meglévő piacterület, mely megfelel 13/2003. (VI. 1.) önkormányzati rendeletének, a pályázat kérelem pozitív elbírálását követően megújulhat, így nemcsak az őstermelők piaci pozíciói javulnak, de szépen megújul a belváros egyik köztere is, a város lakóinak legnagyobb örömére. A hatását az üzleti tervben többször, több helyen leírtuk, melytől a helyi gazdaság, ha nem is nagy volumenű, de fejlődését reméljük. Pénzügyi eredményt nem remélünk a fejlesztéstől, mivel nem ez az elsődleges cél. 2. A projektgazda bemutatása Csorna és szűkebb térsége egyrészt jó mezőgazdasági adottságú terület, ami a környező települések gazdasági életében a mai napig jelentős szerepet játszik. A térképrajzoló a Rábaköz csornai területét jobbára a Budapest–Hegyeshalom és az osztrák–magyar határtérségben ívelő gazdasági-technológiai magterületen kívül helyezte el, ezzel is utalva a belső periférikus elhelyezkedésre. Mindazonáltal a város jövőben fejlődő közlekedési összeköttetései arra predesztinálják, hogy ezen intenzívebben fejlődő gazdasági zóna aktívabb részesévé váljon. A városnak egyelőre országos jelentőségű funkciója nem emelhető ki. A Rábaköz elmaradottsága, környezetével összevetve relatív fejletlensége történelmi eredetű, gyökerei a főbb magyarországi vásárvonalak kialakulásában, a szabad királyi városok fejlődési kisugárzásában és a 19. század harmadik harmadától meginduló dualizmuskori modernizációs periódus területi sajátosságaiban kereshetők. Sopron vármegye – ahogy szociográfiájában Soproni Elek nevezte, a „kultúrsarok” – a Bécs–Budapest fejlődési tengelybe tartozva igen fejlett mezőgazdaságra épített városaiban számottevő ipari fejlődést, azonban ez a folyamat a Rábaközben némileg halványabbnak bizonyult. Ez a trend, a Rábaköz eme jellegzetessége egészen napjainkig jelen van, azonban a motorizáció és a kiterjedő ingázási lehetőségek és Ausztria közelsége révén a térségben még sincs jelen igazán foglalkoztatottsági, munkanélküliségi probléma. A településhálózati sajátosságok meghatározásában a táj viszonylagos egysíkúsága – ma már nincsenek nehezen átjárható domborzati akadályok, korábban ilyen volt a Hanság mocsár és lápvidéke –, az osztrák–magyar határvonal futása, illetve a 19. század folyamán rögzült út és vasúthálózat bizonyult meghatározónak. Csorna ebből fakadóan a trianoni határmegvonás után viszonylag sértetlenül megmaradt, és kerek vonzáskörzettel volt jellemezhető, amely némileg meghaladta kiterjedésében a kapuvárit. Még korábban nagyon fontos tényező volt a város megerősödésében a vasútépítések hatása, Csorna vasúti csomóponttá, a megtelepedő munkásság révén vasutas és iparvárossá vált. A Rábaköz ma tízezres városai, így Csorna és Kapuvár a 19. századi közigazgatás-rendezések idején a járásszékhellyel járó városi funkciók (járási bíróságok, szolgabíróságok) kaptak további impulzusokat fejlődésükhöz. Mindezek hatékonyan segítették a századvégi iparosítási hullám megjelenését is, így váltak igazi, városi funkciókkal rendelkező kisvárosok belőlük. Csorna a századforduló környékén igen jelentős növekedésen ment keresztül. 1910-re 40 év alatt majdnem háromezer fővel nőtt a lakossága, ipari keresőinek száma pedig majdnem elérte a 30%-ot. Kisvárosi funkciói ekkor még hiányosak voltak. A városban azonban egymás után telepedett meg gőzmalom, téglagyár és gépgyártó üzem. Csornán és Kapuváron is takarékpénztárak kezdték meg működésüket, iskolák, később óvodák nyíltak, majd a világháború előestéjén a kórház is felépült, így városi funkciói is bővültek. A két világháború között kiemelendő a város hittudományi főiskolája, ami később mezőgazdasági szakközépiskolaként működött. A II. világháború után a városban folytatódott a mezőgazdaságra alapozott iparosítás, s Kapuvárhoz hasonlóan gimnázium kezdte meg működését. A jelentős munkahely és lakosságszám-bővüléssel járó fejlődés egyik e (Hungarian)
0 references
1. In the downtown part of Csorna, the predominant production market has been operating for decades. In addition, the city operates a large market where traders and wholesale producers sell their products. The farm market, on the other hand, by public transport from the city and its surroundings, is a market for peasant ladies and uncles who are selling bags. For this reason, the operation of the market does not generate revenue or profit, as this is not the objective, but the support of local and local prehistoric producers. Over the decades, the state of the square has steadily deteriorated, and no suitable solution has been found to unload the goods. For this reason, in response to the call for proposals, the municipality applies for an application, since 'In the main activity: a) Market area (market hall, outdoor sales point, temporary relocation, producer market, etc.), business premises or cooperative shops and the construction of infrastructure related to their development. B) Existing market area (market, outdoor sales point, temporary relocation, producer market, etc.), business premises or cooperative shops and their related infrastructure conversion, extension, modernisation and restoration." Thus, the existing market area, which corresponds to 13/2003. (VI. 1.) following a positive assessment of the application, the municipal decree of the municipality can be renewed, so not only the market position of the primary producers will improve, but one of the city’s downtown areas will also be renewed, to the greatest joy of the inhabitants of the city. The impact of the business plan has been described several times, in several places, from which the local economy, if not large, is hoped to develop. We do not expect any financial results from development, as this is not the primary objective. 2. The presentation of the project promoter Csorna and its narrower area is, on the one hand, an area with good agricultural features, which still plays a significant role in the economic life of the surrounding settlements. The mapgrapher placed the Rábaköz Csorna area mostly outside the economic-technology core area of Budapest-Hegyeshalom and the Austrian-Hungarian border region, thus referring to the internal peripheral location. However, the city’s future transport connections are predicated on becoming a more active part of this more intensively developing economic zone. For the time being, the city’s function of national significance cannot be highlighted. The backwardness of Rábaköz compared to its surroundings is historical in origin, its roots can be found in the development of the main Hungarian fair lines, in the development of free royal cities and in the territorial characteristics of the period of modernisation of the dualism period, which started from the third third of the 19th century. Sopron County — as Elek Soproni called the “culture corner” in his sociography, belongs to the development axis of Vienna-Budapest, with significant industrial development in its cities built on highly developed agriculture, but this process proved to be somewhat dimmer in the Rába. This trend, this characteristic of Rábaköz, has been present until today, however, due to motorisation and extensive commuting opportunities and the proximity of Austria, there is no real problem of employment and unemployment in the region. In determining the specificities of the settlement network, the relative uniformity of the landscape — today there are no difficult topographic obstacles, such as the Hanság marsh and moorland — the running of the Austro-Hungarian borderline and the road and rail network fixed during the 19th century proved to be decisive. As a result, Csorna remained relatively intact after the cut-off at Trianon and was characterised by a round catchment area which slightly exceeded the area of the gateway. In the past, the impact of railway constructions was a very important factor in the city’s strengthening, and Csorna became a railway hub and a railway and industrial city due to the established work. Today, ten thousand cities of Rábaköz, such as Csorna and Kapuvar, have received further impulses for their development during the 19th-century public administration resolutions. All of these effectively helped the emergence of the end-of-century industrialisation wave, making them real towns with urban functions. At the turn of the century, Csorna experienced a very significant increase. By 1910, its population grew by almost three thousand in 40 years, and the number of industrial earners reached almost 30 %. His small-town functions were still incomplete at that time. In the city, however, a steam mill, a brick factory and a machine-manufacturing plant were established. Savings banks started operating in Csorna and Kapuvár, schools and kindergartens were opened, and the hospital was built on the eve of the World War, so its city functions were expanded. Between the two world wars, the city’s college ... (English)
9 February 2022
0 references
1. Dans le centre-ville de Csorna, le marché de production prédominant est en activité depuis des décennies. En outre, la ville exploite un grand marché sur lequel les négociants et les grossistes vendent leurs produits. Le marché agricole, d’autre part, par les transports publics de la ville et de ses environs, est un marché pour les femmes paysannes et oncles qui vendent des sacs. Pour cette raison, le fonctionnement du marché ne génère pas de revenus ou de bénéfices, car ce n’est pas l’objectif, mais le soutien des producteurs préhistoriques locaux et locaux. Au cours des décennies, l’état de la place s’est progressivement détérioré et aucune solution appropriée n’a été trouvée pour décharger les marchandises. Pour cette raison, en réponse à l’appel à propositions, la municipalité demande une demande, puisque "Dans l’activité principale: a) Zone de marché (salle de marché, point de vente extérieur, délocalisation temporaire, marché des producteurs, etc.), locaux commerciaux ou magasins coopératifs et construction d’infrastructures liées à leur développement. B) Zone de marché existante (marché, point de vente extérieur, délocalisation temporaire, marché des producteurs, etc.), locaux commerciaux ou magasins coopératifs et transformation, extension, modernisation et restauration des infrastructures qui s’y rattachent." Ainsi, la zone de marché existante, qui correspond au 13/2003. (VI. 1.) suite à une évaluation positive de la demande, le décret municipal de la municipalité peut être renouvelé, de sorte que non seulement la position sur le marché des producteurs primaires s’améliorera, mais l’un des quartiers du centre-ville de la ville sera également renouvelé, à la plus grande joie des habitants de la ville. L’impact du plan d’entreprise a été décrit à plusieurs reprises, à plusieurs endroits, à partir desquels l’économie locale, sinon grande, devrait se développer. Nous ne nous attendons à aucun résultat financier du développement, car ce n’est pas l’objectif principal. 2. La présentation du promoteur du projet Csorna et de sa zone plus étroite est, d’une part, une zone présentant de bonnes caractéristiques agricoles, qui joue encore un rôle important dans la vie économique des colonies environnantes. Le mapgraphe a placé la région de Rábaköz Csorna principalement en dehors de la zone centrale de la technologie économique de Budapest-Hegyeshalom et de la région frontalière entre l’Autriche et la Hongrie, faisant ainsi référence à l’emplacement périphérique interne. Cependant, les futures liaisons de transport de la ville sont fondées sur la nécessité de devenir une partie plus active de cette zone économique en développement plus intensif. Pour l’instant, la fonction de la ville d’importance nationale ne peut être mise en évidence. Le retard de Rábaköz par rapport à son environnement est d’origine historique, ses racines se trouvent dans le développement des principales lignes de foire hongroises, dans le développement des villes royales libres et dans les caractéristiques territoriales de la période de modernisation du dualisme, qui a commencé à partir du troisième tiers du XIXe siècle. Le comté de Sopron — comme Elek Soproni a appelé le «coin de la culture» dans sa sociographie, appartient à l’axe de développement de Vienne-Budapest, avec un développement industriel significatif dans ses villes construites sur l’agriculture très développée, mais ce processus s’est révélé un peu plus faible dans la Rába. Cette tendance, caractéristique de Rábaköz, a été présente jusqu’à aujourd’hui, cependant, en raison de la motorisation et de vastes possibilités de déplacements domicile-travail et de la proximité de l’Autriche, il n’y a pas de véritable problème d’emploi et de chômage dans la région. Pour déterminer les spécificités du réseau de peuplement, l’uniformité relative du paysage — aujourd’hui il n’y a pas d’obstacles topographiques difficiles, tels que le marais de Hanság et les landes -, l’exploitation de la frontière austro-hongroise et le réseau routier et ferroviaire fixé au XIXe siècle se sont révélées décisives. En conséquence, Csorna est restée relativement intacte après la coupure de Trianon et se caractérisait par une zone de chalandise ronde qui dépassait légèrement la zone de la porte d’entrée. Dans le passé, l’impact des constructions ferroviaires était un facteur très important dans le renforcement de la ville, et Csorna est devenue une plaque tournante ferroviaire et une ville ferroviaire et industrielle en raison des travaux bien établis. Aujourd’hui, dix mille villes de Rábaköz, comme Csorna et Kapuvar, ont reçu de nouvelles impulsions pour leur développement au cours des résolutions de l’administration publique du XIXe siècle. Tous ces éléments ont effectivement contribué à l’émergence de la vague d’industrialisation de la fin du siècle, ce qui en fait de véritables villes dotées de fonctions urbaines. Au tournant du siècle, Csorna a connu une augmentation très significative. En... (French)
10 February 2022
0 references
Csorna, Győr-Moson-Sopron
0 references
Identifiers
TOP-1.1.3-15-GM1-2016-00005
0 references