Disaster Risk Assessment System (Q3943051)

From EU Knowledge Graph
Revision as of 14:14, 10 February 2022 by DG Regio (talk | contribs) (‎Changed an Item: Adding French translations)
Jump to navigation Jump to search
Project Q3943051 in Hungary
Language Label Description Also known as
English
Disaster Risk Assessment System
Project Q3943051 in Hungary

    Statements

    0 references
    8,019,109.0 Euro
    0.00276521 Euro
    4 December 2021
    0 references
    2,900,000,000 forint
    0 references
    9,326,487.341 Euro
    0.0027336256 Euro
    15 December 2021
    0 references
    3,411,764,705.882 forint
    0 references
    85.0 percent
    0 references
    15 June 2016
    0 references
    30 June 2022
    0 references
    BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG
    0 references
    0 references

    47°29'30.62"N, 18°58'44.15"E
    0 references
    A katasztrófavédelem munkájában a beavatkozás és elhárítás mellett egyre nagyobb szerepet kap a megelőzés, azon belül a kockázatok részletes, tudományos feltérképezése, felmérése és kezelése. A kockázatok értékelése különösen fontos a természeti katasztrófák esetében mivel az éghajlatváltozás okozta veszélyek egyre kiszámíthatatlanabbá és intenzívebbé váltak az utóbbi évtizedekben. A Kárpát-medence éghajlatát egyre inkább jellemzik az időjárási szélsőségek, a rövid időn belül lezajló, nagy intenzitású időjárási események. Megnőtt a forró napok-, az aszályos évek és a hőhullámok száma. A térséget az utóbbi 30 évben egyre nagyobb mértékben sújtják az özönvízszerű esőzések, az ezek következtében kialakuló extrém árvizek, viharok, orkánok, akár tornádók is. Az új, intenzívebb éghajlati jelenségek az anyagi és emberi erőforrások kezelése szempontjából is egyre súlyosbodó terhet jelentenek a katasztrófák kezelésében. Ezért fontos a katasztrófákhoz kapcsolódó egyedi kockázati tényezők csökkentését, illetve a kezelés területén a kapacitások növelését célzó beruházások támogatása. Ezen túlmenően olyan összetett és részletesen kidolgozott (a kockázati diagram elkészítését célzó jelenlegi nemzeti kockázatértékelésen alapuló) kockázatértékelő digitális rendszerre van szükség, amely révén a települések és a katasztrófavédelmi szervek megfelelően és gyorsan fel tudnak készülni, és hatékony intézkedéseket tudnak hozni. A fejlesztési projekt fő célja egy megelőző és összetett kockázatértékelési rendszer/hálózat létrehozása, amely lehetőség a katasztrófavédelem rendszerében résztvevő valamennyi szervezeti elem számára a klímaváltozás okozta természeti katasztrófákra való hatékonyabb felkészüléshez. 1. PROJEKT FŐBB CÉLJAI a) Minden fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon, valamint a védelmi igazgatás horizontális és vertikális szervezeti elemeinél egységesen kialakított, központosított és integrált kockázatértékelési módszertan, és a meglévő térinformatikai rendszer bázisán nyugvó, azzal kompatibilis térinformatikai háttér (szoftver/hardver) felállítása, amely segítséget nyújt a katasztrófavédelmi döntéstámogatásban (a katasztrófa bekövetkezése előtt), a felkészülési tervek kidolgozásában, támpontot biztosít a területi tervezésben. Az eredmények megosztása valósul meg a szervezeten belül és kívül is, az ahhoz szükséges technikai háttér kialakításával. A rendszer optimalizálja az erőforrás-gazdálkodást és dinamikusan modellezi a körülményekben lezajló változásokat (társadalmi, meteorológiai, éghajlati, gazdasági, intézményi változások). b) Katasztrófakockázatok területi azonosítása és lokalizálása, a kockázatok szintjének meghatározása veszélytípusonként. c) Az egész ország területét lefedő egységes, átlátható, átjárható, interaktív, on-line kockázati, veszélyhelyzeti és hatástérkép katalógustár kialakítása. d) Magasabb színvonalú katasztrófavédelem létrehozása a térinformatikai döntéstámogatási rendszer alkalmazásával, az alaptevékenységek költség- és erőforrás hatékony működésének biztosítása. e) Éghajlatváltozás alkalmazkodási mechanizmus kialakítása, amely katasztrófavédelmi központú, de felhasználható más szakpolitikai döntésekhez is. A projekt eredményei (módszertan és térképi elemzések) megosztásra kerülnek, azokat a katasztrófavédelmi szervezeteken kívül más, államigazgatási szervek is beépíthetik napi munkájukba, így alkalmazásuk kedvező hatással lehet a terület- és településfejlesztésre, a gazdasági tevékenységekre, a kritikus infrastruktúra védelemre, a közintézmények működésére, a lakosságtájékoztatásra és a helyi szintű katasztrófavédelemi tevékenységre, jóval a természeti katasztrófák bekövetkezése előtt. f) A kockázatértékelési módszert szabályozó hatályos normák továbbfejlesztésének megalapozása. g) Részletes téradatokra épülő térinformatikai rendszer-infrastruktúra kiépítése (hardverek és szoftverek beszerzése, a meglévő térinformatikai rendszerrel összhangban). h) Webes térinformatikai elemző-modul fejlesztése (vagy központi elemző modul fejlesztése az eredmények webes publikálási lehetőségével). i) Kockázatértékelés elvégzése az ország teljes területére, különös tekintettel a klímaváltozással érintett kockázati területek, illetve azokon belül a kockázati tényezőkre. Dinamikus települési szintű kockázati térképek elkészítése, veszélytípusonként a kockázati szint meghatározása. j) Tudásmegosztás, képzés a leendő végfelhasználók (közvetlen célcsoportok) részére; k) Védelmi gyakorlatok megtartása néhány kiemelt jelentőségű település esetében. (Hungarian)
    0 references
    In addition to intervention and response, prevention, including a detailed, scientific mapping, assessment and management of risks, is increasingly important in disaster management. Risk assessment is particularly important in the case of natural disasters, as the threats posed by climate change have become increasingly unpredictable and intensified in recent decades. The climate of the Carpathian Basin is increasingly characterised by weather extremes and high-intensity weather events taking place within a short period of time. The number of hot days, drought years and heatwaves has increased. Over the last 30 years, the area has been increasingly affected by flood-like rainfall, the resulting extreme floods, storms, orcans and tornadoes. New, more intense climate events are a growing burden in managing disasters, both in terms of material and human resources management. It is therefore important to support investments in reducing specific disaster-related risk factors and increasing capacity in the field of management. In addition, a complex and detailed digital risk rating system (based on the current national risk assessment to prepare the risk chart) is needed to enable municipalities and disaster management bodies to prepare themselves properly and quickly and to take effective action. The main objective of the development project is to create a preventive and complex risk assessment system/network, an opportunity for all organisational elements involved in the disaster management system to better prepare for natural disasters caused by climate change. 1. Project MATERIES A) Establishing a harmonised, centralised and integrated risk assessment methodology at all Budapest and county disaster management directorates, as well as horizontal and vertical organizational elements of defence management, and setting up a compatible geospatial background (software/hardware) based on the basis of the existing geospatial system, which assists in disaster management decision support (before the occurrence of the disaster), the preparation plans, and provides a basis for spatial planning. The results are shared both inside and outside the organisation, with the necessary technical background. The system optimises resource management and dynamically modells changes in conditions (social, meteorological, climate, economic, institutional changes). B) Area identification and localisation of disaster risks, determination of the level of risks by type of hazard. c) Establish a single, transparent, interoperable, interactive, on-line risk, emergency and impact map catalogue covering the whole national territory. D) Establishing a higher level of disaster management through the use of geospatial decision support system, ensuring the efficient operation of the core activities in terms of costs and resources. e) Creating a climate change adaptation mechanism that is based on disaster management but can also be used for other policy decisions. The results of the project (methodology and map analysis) will be shared, they can be incorporated into the daily work of other public administrations in addition to disaster management organisations, so their application can have a positive impact on spatial and settlement development, economic activities, critical infrastructure protection, the operation of public institutions, public information and disaster management activities at local level well before the occurrence of natural disasters. (f) Based on the further development of the existing standards governing the risk assessment method. g) Developing a spatial information system infrastructure based on detailed spatial data (purchase of hardware and software, (h) Developing a Web Geospatial Analysis Module (or developing a central analytical module with the possibility to publish the results on the web). Preparation of dynamic municipal risk maps, identification of the level of risk per hazard type. j) Knowledge sharing, training for prospective end-users (direct target groups); K) Maintain protection practices for some priority settlements. (English)
    9 February 2022
    0 references
    Outre l’intervention et l’intervention, la prévention, y compris une cartographie scientifique détaillée, l’évaluation et la gestion des risques, est de plus en plus importante dans la gestion des catastrophes. L’évaluation des risques est particulièrement importante en cas de catastrophes naturelles, car les menaces posées par le changement climatique sont devenues de plus en plus imprévisibles et se sont intensifiées au cours des dernières décennies. Le climat du bassin des Carpates se caractérise de plus en plus par des phénomènes météorologiques extrêmes et des phénomènes météorologiques de grande intensité qui se produisent en peu de temps. Le nombre de jours chauds, d’années de sécheresse et de vagues de chaleur a augmenté. Au cours des 30 dernières années, la région a été de plus en plus touchée par des pluies semblables à des inondations, des inondations extrêmes, des tempêtes, des orcanes et des tornades. De nouveaux événements climatiques plus intenses représentent un fardeau croissant dans la gestion des catastrophes, tant en termes de gestion des ressources matérielles que des ressources humaines. Il est donc important de soutenir les investissements visant à réduire certains facteurs de risque liés aux catastrophes et à accroître les capacités dans le domaine de la gestion. En outre, un système numérique de notation des risques complexe et détaillé (fondé sur l’évaluation nationale actuelle des risques pour préparer le tableau des risques) est nécessaire pour permettre aux municipalités et aux organismes de gestion des catastrophes de se préparer correctement et rapidement et de prendre des mesures efficaces. L’objectif principal du projet de développement est de créer un système/réseau préventif et complexe d’évaluation des risques, une occasion pour tous les éléments organisationnels impliqués dans le système de gestion des catastrophes de mieux se préparer aux catastrophes naturelles causées par le changement climatique. 1. A) Établir une méthodologie harmonisée, centralisée et intégrée d ' évaluation des risques dans toutes les directions de la gestion des catastrophes de Budapest et des comtés, ainsi que des éléments d ' organisation horizontaux et verticaux de la gestion de la défense, et mettre en place un fonds géospatial compatible (logiciel/matériel) fondé sur le système géospatial existant, qui aide à l ' appui à la prise de décisions en matière de gestion des catastrophes (avant la catastrophe), aux plans de préparation et constitue une base pour la planification spatiale. Les résultats sont partagés à l’intérieur et à l’extérieur de l’organisation, avec les connaissances techniques nécessaires. Le système optimise la gestion des ressources et modélise dynamiquement les changements dans les conditions (sociales, météorologiques, climatiques, économiques, institutionnelles). B) Identification et localisation des risques de catastrophe, détermination du niveau des risques par type de danger. c) Établir un catalogue unique, transparent, interopérable, interactif, en ligne, des risques d’urgence et d’impact couvrant l’ensemble du territoire national. D) Établir un niveau plus élevé de gestion des catastrophes par l ‘utilisation d’ un système d ‘appui à la décision géospatiale, garantissant le bon fonctionnement des activités de base en termes de coûts et de ressources. e) Création d’ un mécanisme d ‘adaptation aux changements climatiques fondé sur la gestion des catastrophes mais pouvant également être utilisé pour d’ autres décisions de politique générale. Les résultats du projet (méthodologie et analyse cartographique) seront partagés, ils pourront être intégrés dans le travail quotidien d’autres administrations publiques en plus des organismes de gestion des catastrophes, de sorte que leur application puisse avoir un impact positif sur le développement de l’espace et de l’établissement, les activités économiques, la protection des infrastructures critiques, le fonctionnement des institutions publiques, les activités d’information et de gestion des catastrophes au niveau local bien avant la survenance de catastrophes naturelles. f) Sur la base de l’élaboration des normes existantes régissant la méthode d’évaluation des risques. g) Mise au point d’une infrastructure de système d’information spatiale basée sur des données spatiales détaillées (achat de matériel et de logiciels, h) Développement d’un module d’analyse géospatiale sur le Web (ou développement d’un module analytique central avec la possibilité de publier les résultats sur le web). Préparation de cartes des risques municipales dynamiques, identification du niveau de risque par type de danger. j) Mise en commun des connaissances, formation des utilisateurs finaux potentiels (groupes cibles directs); K) Maintenir des pratiques de protection pour certains règlements prioritaires. (French)
    10 February 2022
    0 references
    Budapest, Budapest
    0 references

    Identifiers

    KEHOP-1.1.0-15-2016-00003
    0 references