Development of a digital environment in the educational institutions of the Mezőkövesd Learning District Centre (Q3898256)
Jump to navigation
Jump to search
Project Q3898256 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Development of a digital environment in the educational institutions of the Mezőkövesd Learning District Centre |
Project Q3898256 in Hungary |
Statements
110,000,000 forint
0 references
353,763.313 Euro
0.0027336256 Euro
10 December 2021
0 references
129,411,764.706 forint
0 references
85.0 percent
0 references
1 February 2018
0 references
1 February 2021
0 references
MEZŐKÖVESDI TANKERÜLETI KÖZPONT
0 references
A Mezőkövesdi Tankerületi Központ pályázatot nyújt be EFOP-3.2.3-17 „Digitális környezet a köznevelésben” konstrukció keretében, amelybe az alábbi oktatási intézményeket kívánja bevonni: Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Mezőcsáti Egressy Béni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Sajószögedi Kölcsey Ferenc Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium A projekt időtartama: 2017.09.01- 2020.09.01 Jelen pályázat célcsoportja: • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) b), c), g), h), j) szerinti alábbi köznevelési intézmények tanulói, pedagógusai, szakemberei • az Nkt. 20. § (1) szerinti, alábbi többcélú intézmények tanulói, pedagógusai, szakemberei A fejlesztés indokoltsága: A digitális leszakadás megállításában, illetve az esélyteremtéshez való hozzájárulás érdekében elengedhetetlen az informatikai oktatás modern eszközrendszerének és az alkalmazásoknak használatorientált megjelenése. Erre építve meg kell teremteni a digitális pedagógia módszereinek széleskörű alkalmazásának lehetőségét a köznevelésben, annak érdekében, hogy a digitális technológia használatával a digitális kompetenciák természetszerű fejlesztésén túlmenően egyéb, alapkészségek fejlesztésének lehetősége is megteremtődjön. Az előrejelzések szerint – amikor a jelenleg köznevelésben részt vevő generáció a munkaerő-piacra lép – szinte elhanyagolható lesz azon munkahelyek száma, ahol nem alapvető követelmény az infokommunikációs technológiai (továbbiakban: IKT) eszközök készségszintű használata és a digitális technológiára épülő egyéb készségek (médiatudatosság, kommunikáció, kritikai szemlélet, algoritmizálási és prezentációs képességek stb.) megléte. Gyenge pont az IKT használatára vonatkozó értékelési kultúra. Ennek az az oka, hogy az intézmények elsöprő többségében nem tervezik, nem követik és nem értékelik az IKT alkalmazását sem a szervezet működése terén, sem a tanulásra és a tanításra gyakorolt hatását tekintve. A digitális technológia általánosan csak az informatika oktatásban kapott helyet. Az informatika órán kívül szemléltetésre, a tanulók elektronikus mérés-értékelésére, a tanulók önálló és csoportos munkvavégzésének támogatására, a digitális és egyéb kompetenciák célzott fejlesztésére az IKT eszközöket csak szigetszerűen, egy-egy innovatív pedagógusohoz, vagy kisebb pedagógusok közösséghez kapcsolódóan veszik igénybe, amely jelentős különségeket eredményez és jelez egyszerre az iskolák nevelési-oktatási gyakorlatában és a tanulók tanulási eredményeiben. Az élethosszig tartó tanulás és a munkaerőpiac számára kiemelt fontosságú IKT alapkészségeket megerősítő IKT fejlesztések minél nagyobb hatásfokkal történő hasznosulásához, a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez szükség van a pedagógusok tanórai és tanórán kívüli IKT eszközhasználatával összefüggő módszertani kultúrájának megújulására, az IKT eszközök kihasználtságának növelésére, az IKT, mint pedagógiai eszköz beépítésére és felhasználására a kulcskompetenciák fejlesztésében. A fejlesztés célja A fejlesztés célja, hogy olyan, a digitális pedagógiai módszertani csomagokra épülő pilot programokat valósítson meg, amelyek elterjeszthetőek a teljes köznevelési rendszerben a pedagógusok digitális felkészültségének, módszertani kultúrájának növelése, a mindennapi pedagógiai munka során az IKT-használat erősítése és elsősorban a digitális és egyéb kulcskompetenciák hatékonyabb fejlesztése érdekében. A fejlesztés részcéljai: • A digitális pedagógiai módszertanok komplex, intézményi szintű fejlesztése a pedagógusok képzésével és a támogató eszközöknek bevezetésével és beválás-vizsgálatával, illetve a nemzetközileg bevált eszközrendszerek meghonosítása és kísérleti jellegű bevezetése. • A tanulók matematikai, szövegértési, digitális és természettudományos, valamint problémamegoldó és kreatív kompetenciáinak fejlesztése. • Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában foglalt fejlesztési célok (a pedagógusok IKT tudása, módszertani kulturája, motivációja; IKT-eszközök használatának beépülése a tanítás-tanulás és az értékelés folyamatába; internet és eszközellátottság; IT biztonság, esélyegyenlőség; oktatás adminisztrációs szolgáltatások) megvalósítása. • A pilot programot megvalósító intézményekben a digitális környezeti fejlesztések hozzáférhetővé, akadálymentessé tétele, kiemelten a fogyatékossággal élő, a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTM) számára. (Hungarian)
0 references
In the framework of EFOP-3.2.3-17 “Digital environment in public education”, the Mezőkövesd School Center will submit an application in which it intends to involve the following educational institutions: Mezőcsáti Egressy Béni Primary School and Primary Art School Sajószöged Kölcsey Ferenc District Primary School and Primary Art School Tiszaújvárosi Eötvös József High School, Vocational Gymnázium and College Duration of the project: 2017.09.01-2020.09.01 The target group of this proposal is: • Act CXC of 2011 on National Public Education (hereinafter: Students, teachers and specialists of the following public education institutions in accordance with Section 7(1)(b), (c), (g), (h), (j) • the Nkt. Students, teachers and professionals of the following multipurpose institutions pursuant to Article 20(1) The rationale for the development is: The use-oriented deployment of modern IT education tools and applications is essential in order to stop digital disconnection and to contribute to creating opportunities. Building on this, it is necessary to create opportunities for widespread use of digital pedagogical methods in public education in order to create opportunities for the development of basic skills beyond the natural development of digital competences through the use of digital technology. It is predicted that, when the generation currently involved in public education enters the labour market, the number of jobs where ICT is not an essential requirement (hereinafter referred to as: ICT) the use of tools at a skill level and the existence of other skills based on digital technology (media literacy, communication, critical thinking, algorithmic and presentation skills, etc.). The evaluation culture of ICT use is a weakness. This is because the overwhelming majority of institutions do not plan, follow or evaluate the use of ICT, either in the organisation’s functioning or in terms of its impact on learning and teaching. Digital technology is generally only used in IT education. In addition to the IT class, ICT tools are used for demonstration, electronic measurement assessment of pupils, support for pupils’ self- and group work, targeted development of digital and other competences only in isolation, in conjunction with an innovative pedagogue or a small pedagogue community, which results in significant differences and signals both in the educational and educational practices of schools and in the learning outcomes of the pupils. In order to make the most of life-long learning and ICT developments that strengthen the core skills of ICT of key importance for the labour market, the development of learners’ digital competences requires the renewal of teaching staff’s methodological culture in relation to the use of ICT in teaching and extracurricular ICT, increasing the uptake of ICT tools, the integration and use of ICT as a pedagogical tool in the development of key competences. The aim of the development is to implement pilot programmes based on digital pedagogical methodological packages that can be disseminated throughout the public education system in order to increase the digital readiness and methodological culture of teachers, to strengthen the use of ICT in everyday pedagogical work and to develop digital and other key competences more effectively. Milestones for development: • The complex development of digital pedagogical methodologies at institutional level, through the training of teachers and the introduction and integration of support tools, and the introduction and piloting of internationally proven systems of tools. • Develop learners’ mathematical, comprehension, digital and natural science, problem-solving and creative competences. • The development goals of Hungary’s Digital Education Strategy (ICT knowledge, methodological culture and motivation of teachers; Integrating the use of ICT tools into the teaching, learning and evaluation process; Internet and equipment availability; It security, equal opportunities; education in administrative services) • Making digital environmental developments accessible and accessible in institutions implementing the pilot programme, especially for students with disabilities, special educational needs (SNI) and integration, learning and behavioural difficulties (BTM). (English)
8 February 2022
0 references
Im Rahmen des EFOP-3.2.3-17 „Digitales Umfeld in der öffentlichen Bildung“ wird das Mezőkövesd-Schulzentrum einen Antrag stellen, in dem es die folgenden Bildungseinrichtungen einbeziehen will: Mezőcsáti Egressy Béni Primary School and Primary Art School Sajószöged Kölcsey Ferenc Bezirk Primary School and Primary Art School Tiszaújvárosi Eötvös József High School, Berufsgymnázium und College Dauer des Projekts: 2017.09.01-2020.09.01 Zielgruppe dieses Vorschlags ist: • Gesetz CXC von 2011 über die nationale öffentliche Bildung (im Folgenden: Studierende, Lehrer und Fachkräfte der folgenden öffentlichen Bildungseinrichtungen gemäß § 7 Abs. 1 Buchst. b, c, g, h, j • Nkt. Studierende, Lehrer und Fachkräfte der folgenden Mehrzweckeinrichtungen gemäß Artikel 20 Absatz 1 Die Gründe für die Entwicklung sind: Der nutzungsorientierte Einsatz moderner IT-Bildungswerkzeuge und -Anwendungen ist von wesentlicher Bedeutung, um die digitale Trennung zu stoppen und zur Schaffung von Chancen beizutragen. Auf dieser Grundlage müssen Möglichkeiten für eine weitverbreitete Nutzung digitaler pädagogischer Methoden in der öffentlichen Bildung geschaffen werden, um Möglichkeiten für die Entwicklung grundlegender Kompetenzen über die natürliche Entwicklung digitaler Kompetenzen durch den Einsatz digitaler Technologien hinaus zu schaffen. Es wird davon ausgegangen, dass, wenn die derzeit an der öffentlichen Bildung beteiligte Generation in den Arbeitsmarkt eintritt, die Zahl der Arbeitsplätze, bei denen IKT keine wesentliche Anforderung ist (im Folgenden: IKT) den Einsatz von Instrumenten auf Qualifikationsebene und das Vorhandensein anderer Kompetenzen auf der Grundlage digitaler Technologien (Medienkompetenz, Kommunikation, kritisches Denken, algorithmische und Präsentationsfähigkeiten usw.). Die Bewertungskultur der IKT-Nutzung ist eine Schwäche. Dies liegt daran, dass die überwiegende Mehrheit der Institutionen den Einsatz von IKT weder in der Funktionsweise der Organisation noch im Hinblick auf ihre Auswirkungen auf das Lernen und Lehren planen, verfolgen oder bewerten kann. Digitale Technologie wird in der Regel nur in der IT-Bildung eingesetzt. Neben der IT-Klasse werden IKT-Instrumente zur Demonstration, zur elektronischen Messung von Schülern, zur Unterstützung der Selbst- und Gruppenarbeit der Schüler, zur gezielten Entwicklung digitaler und anderer Kompetenzen nur isoliert in Verbindung mit einer innovativen Pädagogin oder einer kleinen Pädagogengemeinschaft eingesetzt, die zu erheblichen Unterschieden und Signalen sowohl in den Bildungs- und Bildungspraktiken der Schulen als auch in den Lernergebnissen der Schüler führt. Um lebenslanges Lernen und IKT-Entwicklungen, die die Kernkompetenzen von IKT von zentraler Bedeutung für den Arbeitsmarkt stärken, optimal zu nutzen, erfordert die Entwicklung digitaler Kompetenzen der Lernenden die Erneuerung der methodischen Kultur des Lehrpersonals in Bezug auf den Einsatz von IKT in der Lehre und außerschulischen IKT, die verstärkte Nutzung von IKT-Instrumenten, die Integration und den Einsatz von IKT als pädagogisches Instrument bei der Entwicklung von Schlüsselkompetenzen. Ziel der Entwicklung ist die Umsetzung von Pilotprogrammen auf der Grundlage digitaler pädagogischer methodischer Pakete, die im gesamten öffentlichen Bildungssystem verbreitet werden können, um die digitale Bereitschaft und die methodische Kultur der Lehrkräfte zu erhöhen, den Einsatz von IKT in der täglichen pädagogischen Arbeit zu stärken und digitale und andere Schlüsselkompetenzen wirksamer zu entwickeln. Meilensteine für die Entwicklung: • Die komplexe Entwicklung digitaler pädagogischer Methoden auf institutioneller Ebene durch die Ausbildung von Lehrkräften und die Einführung und Integration von Unterstützungsinstrumenten sowie die Einführung und Pilotierung von international bewährten Instrumentensystemen. • Entwicklung der mathematischen, Verständnis-, digitalen und naturwissenschaftlichen, problemlösenden und kreativen Kompetenzen der Lernenden. • Die Entwicklungsziele der ungarischen Strategie für digitale Bildung (IKT-Kenntnisse, methodische Kultur und Motivation der Lehrkräfte; Einbeziehung des Einsatzes von IKT-Instrumenten in den Lehr-, Lern- und Evaluierungsprozess; Verfügbarkeit von Internet und Ausrüstung; IT-Sicherheit, Chancengleichheit; Bildung in Verwaltungsdienstleistungen) • Digitale Umweltentwicklungen in Einrichtungen, die das Pilotprogramm durchführen, zugänglich und zugänglich zu machen, insbesondere für Studierende mit Behinderungen, besondere Bildungsbedürfnisse (SNI) und Integration, Lern- und Verhaltensschwierigkeiten (BTM). (German)
9 February 2022
0 references
Dans le cadre de l’EFOP-3.2.3-17 «L’environnement numérique dans l’éducation publique», le Centre scolaire de Mezőkövesd soumettra une demande dans laquelle il entend associer les établissements d’enseignement suivants: Mezőcsáti Egressy Béni École primaire et école d’art primaire Sajószöged Kölcsey Ferenc École primaire et école d’art primaire Tiszaújvárosi Eötvös József Lycée, Gymnázium et collège professionnels Durée du projet: 2017.09.01-2020.09.01 Le groupe cible de la présente proposition est: • Loi CXC de 2011 sur l’éducation publique nationale (ci-après: Étudiants, enseignants et spécialistes des établissements d’enseignement public suivants, conformément à l’article 7, paragraphe 1, points b), c), g), h), j) • le Nkt. Les étudiants, les enseignants et les professionnels des établissements polyvalents suivants, conformément à l’article 20, paragraphe 1, ont pour raison d’être: Le déploiement orienté vers l’utilisation d’outils et d’applications informatiques modernes est essentiel pour arrêter la déconnexion numérique et contribuer à créer des opportunités. Sur cette base, il est nécessaire de créer des possibilités d’utilisation généralisée des méthodes pédagogiques numériques dans l’éducation publique afin de créer des possibilités de développement des compétences de base au-delà du développement naturel des compétences numériques grâce à l’utilisation de la technologie numérique. On prévoit que, lorsque la génération actuellement impliquée dans l’enseignement public entre sur le marché du travail, le nombre d’emplois dans lesquels les TIC ne sont pas une exigence essentielle (ci-après dénommés: TIC) l’utilisation d’outils au niveau des compétences et l’existence d’autres compétences basées sur les technologies numériques (éducation aux médias, communication, pensée critique, compétences algorithmiques et de présentation, etc.). La culture d’évaluation de l’utilisation des TIC est une faiblesse. En effet, l’écrasante majorité des institutions ne planifie pas, ne suit pas ou n’évalue pas l’utilisation des TIC, que ce soit dans le fonctionnement de l’organisation ou en termes d’impact sur l’apprentissage et l’enseignement. La technologie numérique n’est généralement utilisée que dans l’enseignement des technologies de l’information. En plus de la classe informatique, les outils TIC sont utilisés pour la démonstration, l’évaluation électronique des élèves, le soutien au travail de soi et de groupe des élèves, le développement ciblé des compétences numériques et autres uniquement isolément, en liaison avec un pédagogue innovant ou une petite communauté pédagogique, ce qui donne lieu à des différences et des signaux significatifs tant dans les pratiques éducatives et éducatives des écoles que dans les résultats d’apprentissage des élèves. Afin de tirer le meilleur parti des évolutions de l’apprentissage tout au long de la vie et des TIC qui renforcent les compétences de base des TIC d’une importance capitale pour le marché du travail, le développement des compétences numériques des apprenants nécessite le renouvellement de la culture méthodologique du personnel enseignant en ce qui concerne l’utilisation des TIC dans l’enseignement et les TIC extrascolaires, l’utilisation accrue des outils TIC, l’intégration et l’utilisation des TIC en tant qu’outil pédagogique dans le développement des compétences clés. L’objectif du développement est de mettre en œuvre des programmes pilotes fondés sur des paquets méthodologiques pédagogiques numériques pouvant être diffusés dans l’ensemble du système éducatif public afin d’accroître la préparation numérique et la culture méthodologique des enseignants, de renforcer l’utilisation des TIC dans le travail pédagogique quotidien et de développer plus efficacement les compétences numériques et autres. Jalons du développement: • Le développement complexe de méthodologies pédagogiques numériques au niveau institutionnel, par la formation des enseignants et l’introduction et l’intégration d’outils de soutien, ainsi que par l’introduction et le pilotage de systèmes d’outils éprouvés au niveau international. • Développer les mathématiques, la compréhension, les sciences numériques et naturelles, la résolution de problèmes et les compétences créatives des apprenants. • Les objectifs de développement de la stratégie d’éducation numérique de la Hongrie (connaissances en matière de TIC, culture méthodologique et motivation des enseignants; Intégrer l’utilisation des outils TIC dans le processus d’enseignement, d’apprentissage et d’évaluation; La disponibilité de l’internet et de l’équipement; Sécurité informatique, égalité des chances; éducation dans les services administratifs) • Rendre les développements environnementaux numériques accessibles et accessibles dans les établissements mettant en œuvre le programme pilote, en particulier pour les étudiants handicapés, les besoins éducatifs spéciaux (SNI) et l’intégration, l’apprentissage et les difficultés comportementales (BTM). (French)
10 February 2022
0 references
Mezőkövesd, Borsod-Abaúj-Zemplén
0 references
Identifiers
EFOP-3.2.3-17-2017-00017
0 references