Disaster Risk Assessment System (Q3943051): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
A katasztrófavédelem munkájában a beavatkozás és elhárítás mellett egyre nagyobb szerepet kap a megelőzés, azon belül a kockázatok részletes, tudományos feltérképezése, felmérése és kezelése. A kockázatok értékelése különösen fontos a természeti katasztrófák esetében mivel az éghajlatváltozás okozta veszélyek egyre kiszámíthatatlanabbá és intenzívebbé váltak az utóbbi évtizedekben. A Kárpát-medence éghajlatát egyre inkább jellemzik az időjárási szélsőségek, a rövid időn belül lezajló, nagy intenzitású időjárási események. Megnőtt a forró napok-, az aszályos évek és a hőhullámok száma. A térséget az utóbbi 30 évben egyre nagyobb mértékben sújtják az özönvízszerű esőzések, az ezek következtében kialakuló extrém árvizek, viharok, orkánok, akár tornádók is. Az új, intenzívebb éghajlati jelenségek az anyagi és emberi erőforrások kezelése szempontjából is egyre súlyosbodó terhet jelentenek a katasztrófák kezelésében. Ezért fontos a katasztrófákhoz kapcsolódó egyedi kockázati tényezők csökkentését, illetve a kezelés területén a kapacitások növelését célzó beruházások támogatása. Ezen túlmenően olyan összetett és részletesen kidolgozott (a kockázati diagram elkészítését célzó jelenlegi nemzeti kockázatértékelésen alapuló) kockázatértékelő digitális rendszerre van szükség, amely révén a települések és a katasztrófavédelmi szervek megfelelően és gyorsan fel tudnak készülni, és hatékony intézkedéseket tudnak hozni. A fejlesztési projekt fő célja egy megelőző és összetett kockázatértékelési rendszer/hálózat létrehozása, amely lehetőség a katasztrófavédelem rendszerében résztvevő valamennyi szervezeti elem számára a klímaváltozás okozta természeti katasztrófákra való hatékonyabb felkészüléshez. 1. PROJEKT FŐBB CÉLJAI a) Minden fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon, valamint a védelmi igazgatás horizontális és vertikális szervezeti elemeinél egységesen kialakított, központosított és integrált kockázatértékelési módszertan, és a meglévő térinformatikai rendszer bázisán nyugvó, azzal kompatibilis térinformatikai háttér (szoftver/hardver) felállítása, amely segítséget nyújt a katasztrófavédelmi döntéstámogatásban (a katasztrófa bekövetkezése előtt), a felkészülési tervek kidolgozásában, támpontot biztosít a területi tervezésben. Az eredmények megosztása valósul meg a szervezeten belül és kívül is, az ahhoz szükséges technikai háttér kialakításával. A rendszer optimalizálja az erőforrás-gazdálkodást és dinamikusan modellezi a körülményekben lezajló változásokat (társadalmi, meteorológiai, éghajlati, gazdasági, intézményi változások). b) Katasztrófakockázatok területi azonosítása és lokalizálása, a kockázatok szintjének meghatározása veszélytípusonként. c) Az egész ország területét lefedő egységes, átlátható, átjárható, interaktív, on-line kockázati, veszélyhelyzeti és hatástérkép katalógustár kialakítása. d) Magasabb színvonalú katasztrófavédelem létrehozása a térinformatikai döntéstámogatási rendszer alkalmazásával, az alaptevékenységek költség- és erőforrás hatékony működésének biztosítása. e) Éghajlatváltozás alkalmazkodási mechanizmus kialakítása, amely katasztrófavédelmi központú, de felhasználható más szakpolitikai döntésekhez is. A projekt eredményei (módszertan és térképi elemzések) megosztásra kerülnek, azokat a katasztrófavédelmi szervezeteken kívül más, államigazgatási szervek is beépíthetik napi munkájukba, így alkalmazásuk kedvező hatással lehet a terület- és településfejlesztésre, a gazdasági tevékenységekre, a kritikus infrastruktúra védelemre, a közintézmények működésére, a lakosságtájékoztatásra és a helyi szintű katasztrófavédelemi tevékenységre, jóval a természeti katasztrófák bekövetkezése előtt. f) A kockázatértékelési módszert szabályozó hatályos normák továbbfejlesztésének megalapozása. g) Részletes téradatokra épülő térinformatikai rendszer-infrastruktúra kiépítése (hardverek és szoftverek beszerzése, a meglévő térinformatikai rendszerrel összhangban). h) Webes térinformatikai elemző-modul fejlesztése (vagy központi elemző modul fejlesztése az eredmények webes publikálási lehetőségével). i) Kockázatértékelés elvégzése az ország teljes területére, különös tekintettel a klímaváltozással érintett kockázati területek, illetve azokon belül a kockázati tényezőkre. Dinamikus települési szintű kockázati térképek elkészítése, veszélytípusonként a kockázati szint meghatározása. j) Tudásmegosztás, képzés a leendő végfelhasználók (közvetlen célcsoportok) részére; k) Védelmi gyakorlatok megtartása néhány kiemelt jelentőségű település esetében. (Hungarian) | |||
| Property / summary: A katasztrófavédelem munkájában a beavatkozás és elhárítás mellett egyre nagyobb szerepet kap a megelőzés, azon belül a kockázatok részletes, tudományos feltérképezése, felmérése és kezelése. A kockázatok értékelése különösen fontos a természeti katasztrófák esetében mivel az éghajlatváltozás okozta veszélyek egyre kiszámíthatatlanabbá és intenzívebbé váltak az utóbbi évtizedekben. A Kárpát-medence éghajlatát egyre inkább jellemzik az időjárási szélsőségek, a rövid időn belül lezajló, nagy intenzitású időjárási események. Megnőtt a forró napok-, az aszályos évek és a hőhullámok száma. A térséget az utóbbi 30 évben egyre nagyobb mértékben sújtják az özönvízszerű esőzések, az ezek következtében kialakuló extrém árvizek, viharok, orkánok, akár tornádók is. Az új, intenzívebb éghajlati jelenségek az anyagi és emberi erőforrások kezelése szempontjából is egyre súlyosbodó terhet jelentenek a katasztrófák kezelésében. Ezért fontos a katasztrófákhoz kapcsolódó egyedi kockázati tényezők csökkentését, illetve a kezelés területén a kapacitások növelését célzó beruházások támogatása. Ezen túlmenően olyan összetett és részletesen kidolgozott (a kockázati diagram elkészítését célzó jelenlegi nemzeti kockázatértékelésen alapuló) kockázatértékelő digitális rendszerre van szükség, amely révén a települések és a katasztrófavédelmi szervek megfelelően és gyorsan fel tudnak készülni, és hatékony intézkedéseket tudnak hozni. A fejlesztési projekt fő célja egy megelőző és összetett kockázatértékelési rendszer/hálózat létrehozása, amely lehetőség a katasztrófavédelem rendszerében résztvevő valamennyi szervezeti elem számára a klímaváltozás okozta természeti katasztrófákra való hatékonyabb felkészüléshez. 1. PROJEKT FŐBB CÉLJAI a) Minden fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon, valamint a védelmi igazgatás horizontális és vertikális szervezeti elemeinél egységesen kialakított, központosított és integrált kockázatértékelési módszertan, és a meglévő térinformatikai rendszer bázisán nyugvó, azzal kompatibilis térinformatikai háttér (szoftver/hardver) felállítása, amely segítséget nyújt a katasztrófavédelmi döntéstámogatásban (a katasztrófa bekövetkezése előtt), a felkészülési tervek kidolgozásában, támpontot biztosít a területi tervezésben. Az eredmények megosztása valósul meg a szervezeten belül és kívül is, az ahhoz szükséges technikai háttér kialakításával. A rendszer optimalizálja az erőforrás-gazdálkodást és dinamikusan modellezi a körülményekben lezajló változásokat (társadalmi, meteorológiai, éghajlati, gazdasági, intézményi változások). b) Katasztrófakockázatok területi azonosítása és lokalizálása, a kockázatok szintjének meghatározása veszélytípusonként. c) Az egész ország területét lefedő egységes, átlátható, átjárható, interaktív, on-line kockázati, veszélyhelyzeti és hatástérkép katalógustár kialakítása. d) Magasabb színvonalú katasztrófavédelem létrehozása a térinformatikai döntéstámogatási rendszer alkalmazásával, az alaptevékenységek költség- és erőforrás hatékony működésének biztosítása. e) Éghajlatváltozás alkalmazkodási mechanizmus kialakítása, amely katasztrófavédelmi központú, de felhasználható más szakpolitikai döntésekhez is. A projekt eredményei (módszertan és térképi elemzések) megosztásra kerülnek, azokat a katasztrófavédelmi szervezeteken kívül más, államigazgatási szervek is beépíthetik napi munkájukba, így alkalmazásuk kedvező hatással lehet a terület- és településfejlesztésre, a gazdasági tevékenységekre, a kritikus infrastruktúra védelemre, a közintézmények működésére, a lakosságtájékoztatásra és a helyi szintű katasztrófavédelemi tevékenységre, jóval a természeti katasztrófák bekövetkezése előtt. f) A kockázatértékelési módszert szabályozó hatályos normák továbbfejlesztésének megalapozása. g) Részletes téradatokra épülő térinformatikai rendszer-infrastruktúra kiépítése (hardverek és szoftverek beszerzése, a meglévő térinformatikai rendszerrel összhangban). h) Webes térinformatikai elemző-modul fejlesztése (vagy központi elemző modul fejlesztése az eredmények webes publikálási lehetőségével). i) Kockázatértékelés elvégzése az ország teljes területére, különös tekintettel a klímaváltozással érintett kockázati területek, illetve azokon belül a kockázati tényezőkre. Dinamikus települési szintű kockázati térképek elkészítése, veszélytípusonként a kockázati szint meghatározása. j) Tudásmegosztás, képzés a leendő végfelhasználók (közvetlen célcsoportok) részére; k) Védelmi gyakorlatok megtartása néhány kiemelt jelentőségű település esetében. (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 23:30, 7 February 2022
Project Q3943051 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Disaster Risk Assessment System |
Project Q3943051 in Hungary |
Statements
2,900,000,000 forint
0 references
9,326,487.341 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
3,411,764,705.882 forint
0 references
85.0 percent
0 references
15 June 2016
0 references
30 June 2022
0 references
BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG
0 references
47°29'30.62"N, 18°58'44.15"E
0 references
A katasztrófavédelem munkájában a beavatkozás és elhárítás mellett egyre nagyobb szerepet kap a megelőzés, azon belül a kockázatok részletes, tudományos feltérképezése, felmérése és kezelése. A kockázatok értékelése különösen fontos a természeti katasztrófák esetében mivel az éghajlatváltozás okozta veszélyek egyre kiszámíthatatlanabbá és intenzívebbé váltak az utóbbi évtizedekben. A Kárpát-medence éghajlatát egyre inkább jellemzik az időjárási szélsőségek, a rövid időn belül lezajló, nagy intenzitású időjárási események. Megnőtt a forró napok-, az aszályos évek és a hőhullámok száma. A térséget az utóbbi 30 évben egyre nagyobb mértékben sújtják az özönvízszerű esőzések, az ezek következtében kialakuló extrém árvizek, viharok, orkánok, akár tornádók is. Az új, intenzívebb éghajlati jelenségek az anyagi és emberi erőforrások kezelése szempontjából is egyre súlyosbodó terhet jelentenek a katasztrófák kezelésében. Ezért fontos a katasztrófákhoz kapcsolódó egyedi kockázati tényezők csökkentését, illetve a kezelés területén a kapacitások növelését célzó beruházások támogatása. Ezen túlmenően olyan összetett és részletesen kidolgozott (a kockázati diagram elkészítését célzó jelenlegi nemzeti kockázatértékelésen alapuló) kockázatértékelő digitális rendszerre van szükség, amely révén a települések és a katasztrófavédelmi szervek megfelelően és gyorsan fel tudnak készülni, és hatékony intézkedéseket tudnak hozni. A fejlesztési projekt fő célja egy megelőző és összetett kockázatértékelési rendszer/hálózat létrehozása, amely lehetőség a katasztrófavédelem rendszerében résztvevő valamennyi szervezeti elem számára a klímaváltozás okozta természeti katasztrófákra való hatékonyabb felkészüléshez. 1. PROJEKT FŐBB CÉLJAI a) Minden fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon, valamint a védelmi igazgatás horizontális és vertikális szervezeti elemeinél egységesen kialakított, központosított és integrált kockázatértékelési módszertan, és a meglévő térinformatikai rendszer bázisán nyugvó, azzal kompatibilis térinformatikai háttér (szoftver/hardver) felállítása, amely segítséget nyújt a katasztrófavédelmi döntéstámogatásban (a katasztrófa bekövetkezése előtt), a felkészülési tervek kidolgozásában, támpontot biztosít a területi tervezésben. Az eredmények megosztása valósul meg a szervezeten belül és kívül is, az ahhoz szükséges technikai háttér kialakításával. A rendszer optimalizálja az erőforrás-gazdálkodást és dinamikusan modellezi a körülményekben lezajló változásokat (társadalmi, meteorológiai, éghajlati, gazdasági, intézményi változások). b) Katasztrófakockázatok területi azonosítása és lokalizálása, a kockázatok szintjének meghatározása veszélytípusonként. c) Az egész ország területét lefedő egységes, átlátható, átjárható, interaktív, on-line kockázati, veszélyhelyzeti és hatástérkép katalógustár kialakítása. d) Magasabb színvonalú katasztrófavédelem létrehozása a térinformatikai döntéstámogatási rendszer alkalmazásával, az alaptevékenységek költség- és erőforrás hatékony működésének biztosítása. e) Éghajlatváltozás alkalmazkodási mechanizmus kialakítása, amely katasztrófavédelmi központú, de felhasználható más szakpolitikai döntésekhez is. A projekt eredményei (módszertan és térképi elemzések) megosztásra kerülnek, azokat a katasztrófavédelmi szervezeteken kívül más, államigazgatási szervek is beépíthetik napi munkájukba, így alkalmazásuk kedvező hatással lehet a terület- és településfejlesztésre, a gazdasági tevékenységekre, a kritikus infrastruktúra védelemre, a közintézmények működésére, a lakosságtájékoztatásra és a helyi szintű katasztrófavédelemi tevékenységre, jóval a természeti katasztrófák bekövetkezése előtt. f) A kockázatértékelési módszert szabályozó hatályos normák továbbfejlesztésének megalapozása. g) Részletes téradatokra épülő térinformatikai rendszer-infrastruktúra kiépítése (hardverek és szoftverek beszerzése, a meglévő térinformatikai rendszerrel összhangban). h) Webes térinformatikai elemző-modul fejlesztése (vagy központi elemző modul fejlesztése az eredmények webes publikálási lehetőségével). i) Kockázatértékelés elvégzése az ország teljes területére, különös tekintettel a klímaváltozással érintett kockázati területek, illetve azokon belül a kockázati tényezőkre. Dinamikus települési szintű kockázati térképek elkészítése, veszélytípusonként a kockázati szint meghatározása. j) Tudásmegosztás, képzés a leendő végfelhasználók (közvetlen célcsoportok) részére; k) Védelmi gyakorlatok megtartása néhány kiemelt jelentőségű település esetében. (Hungarian)
0 references
Budapest, Budapest
0 references
Identifiers
KEHOP-1.1.0-15-2016-00003
0 references