Construction of walking and cycling paths between Virág Mohács street and the Residential Telecom — Újváros and the renovation of the pedestrian and cycling paths in Szabadság street and Dózsa Gy. street (Q3949821): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
Mohács városa két jelentős megyeszékhely, Pécs és Szekszárd vonzáskörzetében helyezkedik el, határmentiségéből adódóan elsősorban az észak-déli irányú kereskedelem jelentős központja. A Duna mentén, az ország jó mezőgazdasági adottságú területén fekszik. A város az ország gazdasági-technológiai magterületének szélén, a külső nagyvárosi gyűrűn helyezkedik el, Pécs agglomerálódó térségének része. A település komplex vonzáskörzete nem esik egybe a járási közigazgatási határokkal, noha a város közvetlen vonzáskörzetét elsősorban a járás települései, ezen belül is a szomszédos, könnyen megközelíthető települések adják. Mohács Baranya megye harmadik legnagyobb városa. Lakossága folyamatosan csökken, ami mögött a nagyarányú természetes fogyás (az öregedési index meghaladja az országos átlagot), illetve a negatív vándorlási egyenleg áll. 2011-ben a teljes népességen belül a munkanélküliségi ráta 8% volt (a gazdaságilag aktívakon belül 17%), a foglalkoztatottsági ráta 40% alatti. A város megfelelő intézmény-hálózattal rendelkezik. A település jelentős térszervező erővel rendelkezik, mely a múltjára, tradícióira vezethető vissza. A településen erős a civil jelenlét, illetve a város járási kulturális és turisztikai központ, emellett kiemelt szerepet szán a településen működő élsportnak, illetve szabadidősportnak. A város belterületének jelentős részén a lakófunkció dominál. Az intézményi funkciók a városközponthoz (oktatás – művelődés – igazgatás) és az alközpontokhoz (Szepessy-park térsége – oktatás, egészségügy, szociális ellátás, illetve a lakótelep központi része – oktatás, kereskedelem) köthetők. A kereskedelmi és szolgáltató egységek a nagyobb utcákban alakultak ki. Nagyobb bevásárló központ az 57. út bevezető szakasza mellett épült. Az ipari funkciók szerencsésen leválnak a lakóterületről: az 56. út északi bevezető szakasza (Budapesti országút) mentén és az ettől nyugatra kialakított ipari park területén kaptak helyet. Lakóterületbe ékelődött ipari létesítmény egyedül a vasöntöde. A Szőlőhegy barátságos présházaival a város egyik jellegzetessége. A város szinte teljes belterülete – a közlekedési területek és a zöldterületek kivételével – beépített vagy beépítésre szánt terület. A hatályos településszerkezeti tervben meghatározott, elsősorban lakó és gazdasági funkciók elhelyezését célzó fejlesztési területek a már kialakult, hasonló területhasználatú területekhez csatlakoznak. Ezek a területek jelenleg mezőgazdasági művelés alatt állnak, igénybevételük a művelésből való kivonással jár. Mohács Város Önkormányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégiában – a településfejlesztési koncepcióval és az EU2020 stratégiával összhangban – határozta meg a 2023-ig elérni kívánt fejlesztési célokat. A stratégiában kitűzött jövőkép és átfogó célok elérése érdekében 8 középtávú városi szintű tematikus célt jelölt ki. E célok között szerepel a fenntartható közlekedés feltételeinek fejlesztése, az alternatív közlekedési módok, valamint a kerékpáros és gyalogos közlekedők számának növelése. Mohács városa elnyerte a „Kerékpárosbarát Település 2015” címet. A projekt célja egyrészt a kerékpárút építéssel a fenntartható, kerékpárosbarát közlekedés feltételeinek fejlesztése a településen és a lakott területen kívül elérhető lakott településrész, valamint a lakott területen kívül elhelyezkedő munkahelyek és a település belterülete között; másrészt a település központi részében a kétezres évek elején épült, mára már elhasználódott, balesetveszélyes kerékpárút felújítása. A projekt tárgyát képező beruházás több, egymáshoz fizikailag nem kapcsolódó megvalósítási helyszínt érint. A város kerékpárút-hálózatának fejlesztése három különböző, ám egymáshoz kerékpáros közlekedés tekintetében szervesen kapcsolódó területen: a város NY-i részén (a Virág utca mentén), Újvároshoz átkötő részen (Középmező), valamint a városközpontból kivezető főutca, a Dózsa Gy. utca mentén valósul meg. A már meglévő kerékpárutak nem kötik össze ezen területi részeket, ezért kerékpáron, valamint gyalog történő közlekedés nem biztonságos. Ebből kifolyólag az ott élők a városba való bejutásuk érdekében gyakrabban használják az egyéni autós és a közösségi közlekedést. Jelen projekt keretében a Pécsi út – 5607-es út közötti kerékpárutat kötné össze a Liszt F. utcai szakaszon áthaladva, városközponttal, illetve a nyugati városrészen található lakótelepet Újvárossal és a helyközi buszmegállókkal. Tervezetten 1.170 m (Virág u.: 340 m; átkötő: 830 m) kerékpárút megépítésre, 662 m kerékpárút pedig felújításra kerül a megvalósítás során. A fejlesztés egyrészről biztosítja biztonságos, kényelmes közlekedési feltételeket valamennyi közlekedő számára, egyben hozzájárul a fenntartható közlekedési módok közlekedési feltételeinek javításához. Másrészt elősegíti a Mohácson már megvalósult kerékpárutak hálózatosodását. A Mohácsi járáson észak-déli irányban halad keresztül az 56. sz. főút, amely az V/C pán-európai korridor eleme. Az M6-os autópálya közelsége a városnak jó (Hungarian) | |||
| Property / summary: Mohács városa két jelentős megyeszékhely, Pécs és Szekszárd vonzáskörzetében helyezkedik el, határmentiségéből adódóan elsősorban az észak-déli irányú kereskedelem jelentős központja. A Duna mentén, az ország jó mezőgazdasági adottságú területén fekszik. A város az ország gazdasági-technológiai magterületének szélén, a külső nagyvárosi gyűrűn helyezkedik el, Pécs agglomerálódó térségének része. A település komplex vonzáskörzete nem esik egybe a járási közigazgatási határokkal, noha a város közvetlen vonzáskörzetét elsősorban a járás települései, ezen belül is a szomszédos, könnyen megközelíthető települések adják. Mohács Baranya megye harmadik legnagyobb városa. Lakossága folyamatosan csökken, ami mögött a nagyarányú természetes fogyás (az öregedési index meghaladja az országos átlagot), illetve a negatív vándorlási egyenleg áll. 2011-ben a teljes népességen belül a munkanélküliségi ráta 8% volt (a gazdaságilag aktívakon belül 17%), a foglalkoztatottsági ráta 40% alatti. A város megfelelő intézmény-hálózattal rendelkezik. A település jelentős térszervező erővel rendelkezik, mely a múltjára, tradícióira vezethető vissza. A településen erős a civil jelenlét, illetve a város járási kulturális és turisztikai központ, emellett kiemelt szerepet szán a településen működő élsportnak, illetve szabadidősportnak. A város belterületének jelentős részén a lakófunkció dominál. Az intézményi funkciók a városközponthoz (oktatás – művelődés – igazgatás) és az alközpontokhoz (Szepessy-park térsége – oktatás, egészségügy, szociális ellátás, illetve a lakótelep központi része – oktatás, kereskedelem) köthetők. A kereskedelmi és szolgáltató egységek a nagyobb utcákban alakultak ki. Nagyobb bevásárló központ az 57. út bevezető szakasza mellett épült. Az ipari funkciók szerencsésen leválnak a lakóterületről: az 56. út északi bevezető szakasza (Budapesti országút) mentén és az ettől nyugatra kialakított ipari park területén kaptak helyet. Lakóterületbe ékelődött ipari létesítmény egyedül a vasöntöde. A Szőlőhegy barátságos présházaival a város egyik jellegzetessége. A város szinte teljes belterülete – a közlekedési területek és a zöldterületek kivételével – beépített vagy beépítésre szánt terület. A hatályos településszerkezeti tervben meghatározott, elsősorban lakó és gazdasági funkciók elhelyezését célzó fejlesztési területek a már kialakult, hasonló területhasználatú területekhez csatlakoznak. Ezek a területek jelenleg mezőgazdasági művelés alatt állnak, igénybevételük a művelésből való kivonással jár. Mohács Város Önkormányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégiában – a településfejlesztési koncepcióval és az EU2020 stratégiával összhangban – határozta meg a 2023-ig elérni kívánt fejlesztési célokat. A stratégiában kitűzött jövőkép és átfogó célok elérése érdekében 8 középtávú városi szintű tematikus célt jelölt ki. E célok között szerepel a fenntartható közlekedés feltételeinek fejlesztése, az alternatív közlekedési módok, valamint a kerékpáros és gyalogos közlekedők számának növelése. Mohács városa elnyerte a „Kerékpárosbarát Település 2015” címet. A projekt célja egyrészt a kerékpárút építéssel a fenntartható, kerékpárosbarát közlekedés feltételeinek fejlesztése a településen és a lakott területen kívül elérhető lakott településrész, valamint a lakott területen kívül elhelyezkedő munkahelyek és a település belterülete között; másrészt a település központi részében a kétezres évek elején épült, mára már elhasználódott, balesetveszélyes kerékpárút felújítása. A projekt tárgyát képező beruházás több, egymáshoz fizikailag nem kapcsolódó megvalósítási helyszínt érint. A város kerékpárút-hálózatának fejlesztése három különböző, ám egymáshoz kerékpáros közlekedés tekintetében szervesen kapcsolódó területen: a város NY-i részén (a Virág utca mentén), Újvároshoz átkötő részen (Középmező), valamint a városközpontból kivezető főutca, a Dózsa Gy. utca mentén valósul meg. A már meglévő kerékpárutak nem kötik össze ezen területi részeket, ezért kerékpáron, valamint gyalog történő közlekedés nem biztonságos. Ebből kifolyólag az ott élők a városba való bejutásuk érdekében gyakrabban használják az egyéni autós és a közösségi közlekedést. Jelen projekt keretében a Pécsi út – 5607-es út közötti kerékpárutat kötné össze a Liszt F. utcai szakaszon áthaladva, városközponttal, illetve a nyugati városrészen található lakótelepet Újvárossal és a helyközi buszmegállókkal. Tervezetten 1.170 m (Virág u.: 340 m; átkötő: 830 m) kerékpárút megépítésre, 662 m kerékpárút pedig felújításra kerül a megvalósítás során. A fejlesztés egyrészről biztosítja biztonságos, kényelmes közlekedési feltételeket valamennyi közlekedő számára, egyben hozzájárul a fenntartható közlekedési módok közlekedési feltételeinek javításához. Másrészt elősegíti a Mohácson már megvalósult kerékpárutak hálózatosodását. A Mohácsi járáson észak-déli irányban halad keresztül az 56. sz. főút, amely az V/C pán-európai korridor eleme. Az M6-os autópálya közelsége a városnak jó (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 00:49, 8 February 2022
Project Q3949821 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Construction of walking and cycling paths between Virág Mohács street and the Residential Telecom — Újváros and the renovation of the pedestrian and cycling paths in Szabadság street and Dózsa Gy. street |
Project Q3949821 in Hungary |
Statements
249,110,247 forint
0 references
801,146.057 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
293,070,878.824 forint
0 references
84.999999 percent
0 references
1 March 2018
0 references
30 September 2020
0 references
MOHÁCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
0 references
45°59'36.17"N, 18°40'55.60"E
0 references
Mohács városa két jelentős megyeszékhely, Pécs és Szekszárd vonzáskörzetében helyezkedik el, határmentiségéből adódóan elsősorban az észak-déli irányú kereskedelem jelentős központja. A Duna mentén, az ország jó mezőgazdasági adottságú területén fekszik. A város az ország gazdasági-technológiai magterületének szélén, a külső nagyvárosi gyűrűn helyezkedik el, Pécs agglomerálódó térségének része. A település komplex vonzáskörzete nem esik egybe a járási közigazgatási határokkal, noha a város közvetlen vonzáskörzetét elsősorban a járás települései, ezen belül is a szomszédos, könnyen megközelíthető települések adják. Mohács Baranya megye harmadik legnagyobb városa. Lakossága folyamatosan csökken, ami mögött a nagyarányú természetes fogyás (az öregedési index meghaladja az országos átlagot), illetve a negatív vándorlási egyenleg áll. 2011-ben a teljes népességen belül a munkanélküliségi ráta 8% volt (a gazdaságilag aktívakon belül 17%), a foglalkoztatottsági ráta 40% alatti. A város megfelelő intézmény-hálózattal rendelkezik. A település jelentős térszervező erővel rendelkezik, mely a múltjára, tradícióira vezethető vissza. A településen erős a civil jelenlét, illetve a város járási kulturális és turisztikai központ, emellett kiemelt szerepet szán a településen működő élsportnak, illetve szabadidősportnak. A város belterületének jelentős részén a lakófunkció dominál. Az intézményi funkciók a városközponthoz (oktatás – művelődés – igazgatás) és az alközpontokhoz (Szepessy-park térsége – oktatás, egészségügy, szociális ellátás, illetve a lakótelep központi része – oktatás, kereskedelem) köthetők. A kereskedelmi és szolgáltató egységek a nagyobb utcákban alakultak ki. Nagyobb bevásárló központ az 57. út bevezető szakasza mellett épült. Az ipari funkciók szerencsésen leválnak a lakóterületről: az 56. út északi bevezető szakasza (Budapesti országút) mentén és az ettől nyugatra kialakított ipari park területén kaptak helyet. Lakóterületbe ékelődött ipari létesítmény egyedül a vasöntöde. A Szőlőhegy barátságos présházaival a város egyik jellegzetessége. A város szinte teljes belterülete – a közlekedési területek és a zöldterületek kivételével – beépített vagy beépítésre szánt terület. A hatályos településszerkezeti tervben meghatározott, elsősorban lakó és gazdasági funkciók elhelyezését célzó fejlesztési területek a már kialakult, hasonló területhasználatú területekhez csatlakoznak. Ezek a területek jelenleg mezőgazdasági művelés alatt állnak, igénybevételük a művelésből való kivonással jár. Mohács Város Önkormányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégiában – a településfejlesztési koncepcióval és az EU2020 stratégiával összhangban – határozta meg a 2023-ig elérni kívánt fejlesztési célokat. A stratégiában kitűzött jövőkép és átfogó célok elérése érdekében 8 középtávú városi szintű tematikus célt jelölt ki. E célok között szerepel a fenntartható közlekedés feltételeinek fejlesztése, az alternatív közlekedési módok, valamint a kerékpáros és gyalogos közlekedők számának növelése. Mohács városa elnyerte a „Kerékpárosbarát Település 2015” címet. A projekt célja egyrészt a kerékpárút építéssel a fenntartható, kerékpárosbarát közlekedés feltételeinek fejlesztése a településen és a lakott területen kívül elérhető lakott településrész, valamint a lakott területen kívül elhelyezkedő munkahelyek és a település belterülete között; másrészt a település központi részében a kétezres évek elején épült, mára már elhasználódott, balesetveszélyes kerékpárút felújítása. A projekt tárgyát képező beruházás több, egymáshoz fizikailag nem kapcsolódó megvalósítási helyszínt érint. A város kerékpárút-hálózatának fejlesztése három különböző, ám egymáshoz kerékpáros közlekedés tekintetében szervesen kapcsolódó területen: a város NY-i részén (a Virág utca mentén), Újvároshoz átkötő részen (Középmező), valamint a városközpontból kivezető főutca, a Dózsa Gy. utca mentén valósul meg. A már meglévő kerékpárutak nem kötik össze ezen területi részeket, ezért kerékpáron, valamint gyalog történő közlekedés nem biztonságos. Ebből kifolyólag az ott élők a városba való bejutásuk érdekében gyakrabban használják az egyéni autós és a közösségi közlekedést. Jelen projekt keretében a Pécsi út – 5607-es út közötti kerékpárutat kötné össze a Liszt F. utcai szakaszon áthaladva, városközponttal, illetve a nyugati városrészen található lakótelepet Újvárossal és a helyközi buszmegállókkal. Tervezetten 1.170 m (Virág u.: 340 m; átkötő: 830 m) kerékpárút megépítésre, 662 m kerékpárút pedig felújításra kerül a megvalósítás során. A fejlesztés egyrészről biztosítja biztonságos, kényelmes közlekedési feltételeket valamennyi közlekedő számára, egyben hozzájárul a fenntartható közlekedési módok közlekedési feltételeinek javításához. Másrészt elősegíti a Mohácson már megvalósult kerékpárutak hálózatosodását. A Mohácsi járáson észak-déli irányban halad keresztül az 56. sz. főút, amely az V/C pán-európai korridor eleme. Az M6-os autópálya közelsége a városnak jó (Hungarian)
0 references
Mohács, Baranya
0 references
Identifiers
TOP-3.1.1-16-BA1-2017-00001
0 references