Primary producer market in Csorna (Q3946922): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
1. Vezetői összefoglaló Csorna belvárosi részében évtizedek óta működik az un. őstermelői piac. Emellett a város üzemeltet egy nagy piacot is, ahol a kereskedők, nagybani termelők árulják termékeiket. Az őstermelői piac viszont a város és az környékéről tömegközlekedéssel, egy szatyorból áruló paraszt nénik, és bácsik piaca. Éppen ezért a piac üzemeltetése nem termel bevételt, profitot, mivel nem ez a cél, hanem a helyi, és környéki őstermelők támogatása. Az évtizedek alatt a tér állapota folyamatosan romlott, valamint az áruk kirakására sem találtak megfelelő megoldást. Éppen ezért a pályázati felhívásra az önkormányzat pályázati kérelemmel fordul, mivel „A főtevékenységen belül támogatható: a) Piaci terület (vásárcsarnok, kültéri elárusítóhely, ideiglenes kitelepülés, termelői piac, stb.), üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt, és ezek kialakításához kapcsolódó infrastruktúra kiépítése. b) Meglévő piaci terület (vásár, kültéri elárusítóhely, ideiglenes kitelepülés, termelői piac, stb.), üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt, és ezek kapcsolódó infrastruktúrájának átalakítása, felújítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása.” Így a meglévő piacterület, mely megfelel 13/2003. (VI. 1.) önkormányzati rendeletének, a pályázat kérelem pozitív elbírálását követően megújulhat, így nemcsak az őstermelők piaci pozíciói javulnak, de szépen megújul a belváros egyik köztere is, a város lakóinak legnagyobb örömére. A hatását az üzleti tervben többször, több helyen leírtuk, melytől a helyi gazdaság, ha nem is nagy volumenű, de fejlődését reméljük. Pénzügyi eredményt nem remélünk a fejlesztéstől, mivel nem ez az elsődleges cél. 2. A projektgazda bemutatása Csorna és szűkebb térsége egyrészt jó mezőgazdasági adottságú terület, ami a környező települések gazdasági életében a mai napig jelentős szerepet játszik. A térképrajzoló a Rábaköz csornai területét jobbára a Budapest–Hegyeshalom és az osztrák–magyar határtérségben ívelő gazdasági-technológiai magterületen kívül helyezte el, ezzel is utalva a belső periférikus elhelyezkedésre. Mindazonáltal a város jövőben fejlődő közlekedési összeköttetései arra predesztinálják, hogy ezen intenzívebben fejlődő gazdasági zóna aktívabb részesévé váljon. A városnak egyelőre országos jelentőségű funkciója nem emelhető ki. A Rábaköz elmaradottsága, környezetével összevetve relatív fejletlensége történelmi eredetű, gyökerei a főbb magyarországi vásárvonalak kialakulásában, a szabad királyi városok fejlődési kisugárzásában és a 19. század harmadik harmadától meginduló dualizmuskori modernizációs periódus területi sajátosságaiban kereshetők. Sopron vármegye – ahogy szociográfiájában Soproni Elek nevezte, a „kultúrsarok” – a Bécs–Budapest fejlődési tengelybe tartozva igen fejlett mezőgazdaságra épített városaiban számottevő ipari fejlődést, azonban ez a folyamat a Rábaközben némileg halványabbnak bizonyult. Ez a trend, a Rábaköz eme jellegzetessége egészen napjainkig jelen van, azonban a motorizáció és a kiterjedő ingázási lehetőségek és Ausztria közelsége révén a térségben még sincs jelen igazán foglalkoztatottsági, munkanélküliségi probléma. A településhálózati sajátosságok meghatározásában a táj viszonylagos egysíkúsága – ma már nincsenek nehezen átjárható domborzati akadályok, korábban ilyen volt a Hanság mocsár és lápvidéke –, az osztrák–magyar határvonal futása, illetve a 19. század folyamán rögzült út és vasúthálózat bizonyult meghatározónak. Csorna ebből fakadóan a trianoni határmegvonás után viszonylag sértetlenül megmaradt, és kerek vonzáskörzettel volt jellemezhető, amely némileg meghaladta kiterjedésében a kapuvárit. Még korábban nagyon fontos tényező volt a város megerősödésében a vasútépítések hatása, Csorna vasúti csomóponttá, a megtelepedő munkásság révén vasutas és iparvárossá vált. A Rábaköz ma tízezres városai, így Csorna és Kapuvár a 19. századi közigazgatás-rendezések idején a járásszékhellyel járó városi funkciók (járási bíróságok, szolgabíróságok) kaptak további impulzusokat fejlődésükhöz. Mindezek hatékonyan segítették a századvégi iparosítási hullám megjelenését is, így váltak igazi, városi funkciókkal rendelkező kisvárosok belőlük. Csorna a századforduló környékén igen jelentős növekedésen ment keresztül. 1910-re 40 év alatt majdnem háromezer fővel nőtt a lakossága, ipari keresőinek száma pedig majdnem elérte a 30%-ot. Kisvárosi funkciói ekkor még hiányosak voltak. A városban azonban egymás után telepedett meg gőzmalom, téglagyár és gépgyártó üzem. Csornán és Kapuváron is takarékpénztárak kezdték meg működésüket, iskolák, később óvodák nyíltak, majd a világháború előestéjén a kórház is felépült, így városi funkciói is bővültek. A két világháború között kiemelendő a város hittudományi főiskolája, ami később mezőgazdasági szakközépiskolaként működött. A II. világháború után a városban folytatódott a mezőgazdaságra alapozott iparosítás, s Kapuvárhoz hasonlóan gimnázium kezdte meg működését. A jelentős munkahely és lakosságszám-bővüléssel járó fejlődés egyik e (Hungarian) | |||
| Property / summary: 1. Vezetői összefoglaló Csorna belvárosi részében évtizedek óta működik az un. őstermelői piac. Emellett a város üzemeltet egy nagy piacot is, ahol a kereskedők, nagybani termelők árulják termékeiket. Az őstermelői piac viszont a város és az környékéről tömegközlekedéssel, egy szatyorból áruló paraszt nénik, és bácsik piaca. Éppen ezért a piac üzemeltetése nem termel bevételt, profitot, mivel nem ez a cél, hanem a helyi, és környéki őstermelők támogatása. Az évtizedek alatt a tér állapota folyamatosan romlott, valamint az áruk kirakására sem találtak megfelelő megoldást. Éppen ezért a pályázati felhívásra az önkormányzat pályázati kérelemmel fordul, mivel „A főtevékenységen belül támogatható: a) Piaci terület (vásárcsarnok, kültéri elárusítóhely, ideiglenes kitelepülés, termelői piac, stb.), üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt, és ezek kialakításához kapcsolódó infrastruktúra kiépítése. b) Meglévő piaci terület (vásár, kültéri elárusítóhely, ideiglenes kitelepülés, termelői piac, stb.), üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt, és ezek kapcsolódó infrastruktúrájának átalakítása, felújítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása.” Így a meglévő piacterület, mely megfelel 13/2003. (VI. 1.) önkormányzati rendeletének, a pályázat kérelem pozitív elbírálását követően megújulhat, így nemcsak az őstermelők piaci pozíciói javulnak, de szépen megújul a belváros egyik köztere is, a város lakóinak legnagyobb örömére. A hatását az üzleti tervben többször, több helyen leírtuk, melytől a helyi gazdaság, ha nem is nagy volumenű, de fejlődését reméljük. Pénzügyi eredményt nem remélünk a fejlesztéstől, mivel nem ez az elsődleges cél. 2. A projektgazda bemutatása Csorna és szűkebb térsége egyrészt jó mezőgazdasági adottságú terület, ami a környező települések gazdasági életében a mai napig jelentős szerepet játszik. A térképrajzoló a Rábaköz csornai területét jobbára a Budapest–Hegyeshalom és az osztrák–magyar határtérségben ívelő gazdasági-technológiai magterületen kívül helyezte el, ezzel is utalva a belső periférikus elhelyezkedésre. Mindazonáltal a város jövőben fejlődő közlekedési összeköttetései arra predesztinálják, hogy ezen intenzívebben fejlődő gazdasági zóna aktívabb részesévé váljon. A városnak egyelőre országos jelentőségű funkciója nem emelhető ki. A Rábaköz elmaradottsága, környezetével összevetve relatív fejletlensége történelmi eredetű, gyökerei a főbb magyarországi vásárvonalak kialakulásában, a szabad királyi városok fejlődési kisugárzásában és a 19. század harmadik harmadától meginduló dualizmuskori modernizációs periódus területi sajátosságaiban kereshetők. Sopron vármegye – ahogy szociográfiájában Soproni Elek nevezte, a „kultúrsarok” – a Bécs–Budapest fejlődési tengelybe tartozva igen fejlett mezőgazdaságra épített városaiban számottevő ipari fejlődést, azonban ez a folyamat a Rábaközben némileg halványabbnak bizonyult. Ez a trend, a Rábaköz eme jellegzetessége egészen napjainkig jelen van, azonban a motorizáció és a kiterjedő ingázási lehetőségek és Ausztria közelsége révén a térségben még sincs jelen igazán foglalkoztatottsági, munkanélküliségi probléma. A településhálózati sajátosságok meghatározásában a táj viszonylagos egysíkúsága – ma már nincsenek nehezen átjárható domborzati akadályok, korábban ilyen volt a Hanság mocsár és lápvidéke –, az osztrák–magyar határvonal futása, illetve a 19. század folyamán rögzült út és vasúthálózat bizonyult meghatározónak. Csorna ebből fakadóan a trianoni határmegvonás után viszonylag sértetlenül megmaradt, és kerek vonzáskörzettel volt jellemezhető, amely némileg meghaladta kiterjedésében a kapuvárit. Még korábban nagyon fontos tényező volt a város megerősödésében a vasútépítések hatása, Csorna vasúti csomóponttá, a megtelepedő munkásság révén vasutas és iparvárossá vált. A Rábaköz ma tízezres városai, így Csorna és Kapuvár a 19. századi közigazgatás-rendezések idején a járásszékhellyel járó városi funkciók (járási bíróságok, szolgabíróságok) kaptak további impulzusokat fejlődésükhöz. Mindezek hatékonyan segítették a századvégi iparosítási hullám megjelenését is, így váltak igazi, városi funkciókkal rendelkező kisvárosok belőlük. Csorna a századforduló környékén igen jelentős növekedésen ment keresztül. 1910-re 40 év alatt majdnem háromezer fővel nőtt a lakossága, ipari keresőinek száma pedig majdnem elérte a 30%-ot. Kisvárosi funkciói ekkor még hiányosak voltak. A városban azonban egymás után telepedett meg gőzmalom, téglagyár és gépgyártó üzem. Csornán és Kapuváron is takarékpénztárak kezdték meg működésüket, iskolák, később óvodák nyíltak, majd a világháború előestéjén a kórház is felépült, így városi funkciói is bővültek. A két világháború között kiemelendő a város hittudományi főiskolája, ami később mezőgazdasági szakközépiskolaként működött. A II. világháború után a városban folytatódott a mezőgazdaságra alapozott iparosítás, s Kapuvárhoz hasonlóan gimnázium kezdte meg működését. A jelentős munkahely és lakosságszám-bővüléssel járó fejlődés egyik e (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 00:06, 8 February 2022
Project Q3946922 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Primary producer market in Csorna |
Project Q3946922 in Hungary |
Statements
61,916,513 forint
0 references
88,290,715.549 forint
0 references
70.127664 percent
0 references
1 September 2017
0 references
30 September 2018
0 references
CSORNA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
0 references
47°38'18.42"N, 17°14'50.96"E
0 references
1. Vezetői összefoglaló Csorna belvárosi részében évtizedek óta működik az un. őstermelői piac. Emellett a város üzemeltet egy nagy piacot is, ahol a kereskedők, nagybani termelők árulják termékeiket. Az őstermelői piac viszont a város és az környékéről tömegközlekedéssel, egy szatyorból áruló paraszt nénik, és bácsik piaca. Éppen ezért a piac üzemeltetése nem termel bevételt, profitot, mivel nem ez a cél, hanem a helyi, és környéki őstermelők támogatása. Az évtizedek alatt a tér állapota folyamatosan romlott, valamint az áruk kirakására sem találtak megfelelő megoldást. Éppen ezért a pályázati felhívásra az önkormányzat pályázati kérelemmel fordul, mivel „A főtevékenységen belül támogatható: a) Piaci terület (vásárcsarnok, kültéri elárusítóhely, ideiglenes kitelepülés, termelői piac, stb.), üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt, és ezek kialakításához kapcsolódó infrastruktúra kiépítése. b) Meglévő piaci terület (vásár, kültéri elárusítóhely, ideiglenes kitelepülés, termelői piac, stb.), üzlethelyiség vagy szövetkezeti bolt, és ezek kapcsolódó infrastruktúrájának átalakítása, felújítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása.” Így a meglévő piacterület, mely megfelel 13/2003. (VI. 1.) önkormányzati rendeletének, a pályázat kérelem pozitív elbírálását követően megújulhat, így nemcsak az őstermelők piaci pozíciói javulnak, de szépen megújul a belváros egyik köztere is, a város lakóinak legnagyobb örömére. A hatását az üzleti tervben többször, több helyen leírtuk, melytől a helyi gazdaság, ha nem is nagy volumenű, de fejlődését reméljük. Pénzügyi eredményt nem remélünk a fejlesztéstől, mivel nem ez az elsődleges cél. 2. A projektgazda bemutatása Csorna és szűkebb térsége egyrészt jó mezőgazdasági adottságú terület, ami a környező települések gazdasági életében a mai napig jelentős szerepet játszik. A térképrajzoló a Rábaköz csornai területét jobbára a Budapest–Hegyeshalom és az osztrák–magyar határtérségben ívelő gazdasági-technológiai magterületen kívül helyezte el, ezzel is utalva a belső periférikus elhelyezkedésre. Mindazonáltal a város jövőben fejlődő közlekedési összeköttetései arra predesztinálják, hogy ezen intenzívebben fejlődő gazdasági zóna aktívabb részesévé váljon. A városnak egyelőre országos jelentőségű funkciója nem emelhető ki. A Rábaköz elmaradottsága, környezetével összevetve relatív fejletlensége történelmi eredetű, gyökerei a főbb magyarországi vásárvonalak kialakulásában, a szabad királyi városok fejlődési kisugárzásában és a 19. század harmadik harmadától meginduló dualizmuskori modernizációs periódus területi sajátosságaiban kereshetők. Sopron vármegye – ahogy szociográfiájában Soproni Elek nevezte, a „kultúrsarok” – a Bécs–Budapest fejlődési tengelybe tartozva igen fejlett mezőgazdaságra épített városaiban számottevő ipari fejlődést, azonban ez a folyamat a Rábaközben némileg halványabbnak bizonyult. Ez a trend, a Rábaköz eme jellegzetessége egészen napjainkig jelen van, azonban a motorizáció és a kiterjedő ingázási lehetőségek és Ausztria közelsége révén a térségben még sincs jelen igazán foglalkoztatottsági, munkanélküliségi probléma. A településhálózati sajátosságok meghatározásában a táj viszonylagos egysíkúsága – ma már nincsenek nehezen átjárható domborzati akadályok, korábban ilyen volt a Hanság mocsár és lápvidéke –, az osztrák–magyar határvonal futása, illetve a 19. század folyamán rögzült út és vasúthálózat bizonyult meghatározónak. Csorna ebből fakadóan a trianoni határmegvonás után viszonylag sértetlenül megmaradt, és kerek vonzáskörzettel volt jellemezhető, amely némileg meghaladta kiterjedésében a kapuvárit. Még korábban nagyon fontos tényező volt a város megerősödésében a vasútépítések hatása, Csorna vasúti csomóponttá, a megtelepedő munkásság révén vasutas és iparvárossá vált. A Rábaköz ma tízezres városai, így Csorna és Kapuvár a 19. századi közigazgatás-rendezések idején a járásszékhellyel járó városi funkciók (járási bíróságok, szolgabíróságok) kaptak további impulzusokat fejlődésükhöz. Mindezek hatékonyan segítették a századvégi iparosítási hullám megjelenését is, így váltak igazi, városi funkciókkal rendelkező kisvárosok belőlük. Csorna a századforduló környékén igen jelentős növekedésen ment keresztül. 1910-re 40 év alatt majdnem háromezer fővel nőtt a lakossága, ipari keresőinek száma pedig majdnem elérte a 30%-ot. Kisvárosi funkciói ekkor még hiányosak voltak. A városban azonban egymás után telepedett meg gőzmalom, téglagyár és gépgyártó üzem. Csornán és Kapuváron is takarékpénztárak kezdték meg működésüket, iskolák, később óvodák nyíltak, majd a világháború előestéjén a kórház is felépült, így városi funkciói is bővültek. A két világháború között kiemelendő a város hittudományi főiskolája, ami később mezőgazdasági szakközépiskolaként működött. A II. világháború után a városban folytatódott a mezőgazdaságra alapozott iparosítás, s Kapuvárhoz hasonlóan gimnázium kezdte meg működését. A jelentős munkahely és lakosságszám-bővüléssel járó fejlődés egyik e (Hungarian)
0 references
Csorna, Győr-Moson-Sopron
0 references
Identifiers
TOP-1.1.3-15-GM1-2016-00005
0 references