Complex comparative analysis of the interactions of regular health-enhancing physical activity, quality of life, motor skills and body composition among students living in the Carpathian Basin in the framework of Hungarian-Romanian-Slovak cooperation (Q3904114): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
A magyar-román-szlovák kooperációs projekt keretein belül tervezett együttműködés és az azon belül elvégzett kutatás célja, hogy igazoljuk az egészségfejlesztő hatású, rendszeres fizikai aktivitás,-beleértve az iskolai testnevelést -, testösszetételre, motoros képességekre és életminőségre gyakorolt jótékony hatását. Az alap koncepciót az adja, hogy a napi szinten végzett rendszeres testmozgás, tehát Magyarországon az iskolai keretek között végzett mindennapos testnevelés pozitív hatása szembetűnőbb, mint a Romániában, illetve Szlovákiában gyakorlatban alkalmazott, mindössze heti 2-3 alkalommal végzett fizikai aktivitás. A projekt során arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy a testösszetétel változása milyen összefüggésben áll a motoros képességek fejlődésével, és ezek együttesen hogyan korrelálnak a vizsgált személyek életminőségében bekövetkezett változásokkal. A program alapgondolatát az a tény adja, hogy Magyarországon 2013. őszétől az általános és középiskolai oktatásban, törvényi szabályozás keretein belül bevezették a mindennapos testnevelést, ami heti 5 testnevelés órát jelent. A rendelkezés célja a hatékonyabb egészséges életmódra nevelés, a különböző betegségek megelőzése és ezek által a jobb életminőség biztosítása. Ezzel szemben a Kárpát-medence más országaiban jelenleg heti 2-3 testnevelés órája van a közoktatásban résztvevő tanulóknak, egyes törekvések pedig még ezt az óraszámot is csökkenteni szeretnék. Számos tanulmány igazolja a rendszeres testmozgás mozgásfejlődésre, fizikai, kognitív és szociális képességekre gyakorolt számos pozitív hatását. Az ezeken a területeken elért fejlődés ahhoz is hozzájárul, hogy az érintettek egy jobb minőségű életet élhessenek. Ezek a cikkek ellenpontként emelik ki, hogy világszerte, így a Kárpát-medence országaiban is egyre növekszik a mozgáshiány miatt túlsúlyos és ebből következően mozgásproblémákkal küzdő gyerekek száma. A gyermekkori túlsúly számos olyan további felnőttkori szövődmény (kóros elhízás, mozgásproblémák, cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, stb.) kiindulópontja lehet, amelyek nagyban hozzájárulnak az érintettek életminőségének romlásához. Az említett problémák megelőzésére az egyik lehetőség az iskolai nevelésbe beépített rendszeres testmozgás, a testnevelés órák számának növelése, a rendszeres fizikai aktivitás mindennapossá tétele. Hazánkban az alsó tagozatban még nem követik nyomon a mindennapos testnevelés hatékonyságát, viszont 5. osztálytól minden félévben kötelezően mérik a tanulók testösszetételét és motoros képességeit a NETFIT-rendszer módszertanát alkalmazva. A Kárpát-medence más országaiban nem alkalmaznak ilyen állami rendelkezés alapján zajló, komplex mérőrendszert. Az előzőekben felsorolt tények teszik aktuálissá és indokolttá a három országban egy összehasonlító analízisre lehetőséget adó nemzetközi mérőrendszer kialakítását, amely iskolakezdéstől, tehát 1. osztálytól nyomon követi és egzakt módon vizsgálja a kisiskolások testi adottságait, testösszetételét, motoros képességeit és az ezekkel összefüggésben álló életminőségüket.A fent részletezett kérdéskör vizsgálatához a testi adottságok, a testösszetétel, a motoros képességek, valamint az életminőség kezdeti, iskolakezdéskor történő felmérése után 2 tanéven keresztül félévenként egyszer-egyszer ugyanazokat a vizsgálatokat hajtanánk végre, ugyanazokat a mutatókat követnénk nyomon, országonként minimum 100-100 gyermek részvételével. Tehát a program közvetlen célcsoportja azok a szegedi és határon túli gyerekek / fiatalok akik az óvodákból 1. osztályba kerülve újonnan kapcsolódnak be az iskolai oktatásba, ezáltal Magyarországon a mindennapos testnevelésbe, Romániában, illetve Szlovákiában a heti 2 vagy 3 testnevelés óra rendszerébe.A felmérések során a következő teszteket és módszereket alkalmaznánk a vizsgálat résztvevőin: - testi adottságok felmérése: testsúly, testmagasság és egyéb antropometriai jellemzők felmérése antropometriai-szett segítségével; - testösszetétel felmérése: abszolút és relatív testzsírtartalom, abszolút és relatív izomtartalom, nyugalmi anyagcsere mutató és testtömeg index felmérése bioelektromos impedancia elvén működő testösszetétel analizátor (Omron BF 511) felhasználásával; - motoros képességek felmérése: nagy mozgások felmérésére alkalmas TEST OF GROSS MOTOR DEVELOPMENT (TGMD) segítségével. (A TGMD részben megegyezik a Magyarországon használatos NETFIT-rendszer tesztjeivel. Szükség esetén a TGMD országonkénti validálása is a projekt részét képezi, ez a tényleges kutatás előkészítéséhet szükséges egyik lépés.); - életminőség felmérése: KidScreen Proxy kérdőívvel, melynek a validált magyar, román és szlovák nyelvű változata is elérhető. A kutatás gyakorlati megvalósítása mellett tervezzük a projektet bemutató honlap fejlesztését, melyen a kutatási eredményeket online publikálására lesz lehetőség. Emellett a kutatáshoz kapcsolódóan szakmai műhelymunkákat, külföldi tanulmányutakat, disszeminációs konferenciákat is tervezünk. (Hungarian) | |||
| Property / summary: A magyar-román-szlovák kooperációs projekt keretein belül tervezett együttműködés és az azon belül elvégzett kutatás célja, hogy igazoljuk az egészségfejlesztő hatású, rendszeres fizikai aktivitás,-beleértve az iskolai testnevelést -, testösszetételre, motoros képességekre és életminőségre gyakorolt jótékony hatását. Az alap koncepciót az adja, hogy a napi szinten végzett rendszeres testmozgás, tehát Magyarországon az iskolai keretek között végzett mindennapos testnevelés pozitív hatása szembetűnőbb, mint a Romániában, illetve Szlovákiában gyakorlatban alkalmazott, mindössze heti 2-3 alkalommal végzett fizikai aktivitás. A projekt során arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy a testösszetétel változása milyen összefüggésben áll a motoros képességek fejlődésével, és ezek együttesen hogyan korrelálnak a vizsgált személyek életminőségében bekövetkezett változásokkal. A program alapgondolatát az a tény adja, hogy Magyarországon 2013. őszétől az általános és középiskolai oktatásban, törvényi szabályozás keretein belül bevezették a mindennapos testnevelést, ami heti 5 testnevelés órát jelent. A rendelkezés célja a hatékonyabb egészséges életmódra nevelés, a különböző betegségek megelőzése és ezek által a jobb életminőség biztosítása. Ezzel szemben a Kárpát-medence más országaiban jelenleg heti 2-3 testnevelés órája van a közoktatásban résztvevő tanulóknak, egyes törekvések pedig még ezt az óraszámot is csökkenteni szeretnék. Számos tanulmány igazolja a rendszeres testmozgás mozgásfejlődésre, fizikai, kognitív és szociális képességekre gyakorolt számos pozitív hatását. Az ezeken a területeken elért fejlődés ahhoz is hozzájárul, hogy az érintettek egy jobb minőségű életet élhessenek. Ezek a cikkek ellenpontként emelik ki, hogy világszerte, így a Kárpát-medence országaiban is egyre növekszik a mozgáshiány miatt túlsúlyos és ebből következően mozgásproblémákkal küzdő gyerekek száma. A gyermekkori túlsúly számos olyan további felnőttkori szövődmény (kóros elhízás, mozgásproblémák, cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, stb.) kiindulópontja lehet, amelyek nagyban hozzájárulnak az érintettek életminőségének romlásához. Az említett problémák megelőzésére az egyik lehetőség az iskolai nevelésbe beépített rendszeres testmozgás, a testnevelés órák számának növelése, a rendszeres fizikai aktivitás mindennapossá tétele. Hazánkban az alsó tagozatban még nem követik nyomon a mindennapos testnevelés hatékonyságát, viszont 5. osztálytól minden félévben kötelezően mérik a tanulók testösszetételét és motoros képességeit a NETFIT-rendszer módszertanát alkalmazva. A Kárpát-medence más országaiban nem alkalmaznak ilyen állami rendelkezés alapján zajló, komplex mérőrendszert. Az előzőekben felsorolt tények teszik aktuálissá és indokolttá a három országban egy összehasonlító analízisre lehetőséget adó nemzetközi mérőrendszer kialakítását, amely iskolakezdéstől, tehát 1. osztálytól nyomon követi és egzakt módon vizsgálja a kisiskolások testi adottságait, testösszetételét, motoros képességeit és az ezekkel összefüggésben álló életminőségüket.A fent részletezett kérdéskör vizsgálatához a testi adottságok, a testösszetétel, a motoros képességek, valamint az életminőség kezdeti, iskolakezdéskor történő felmérése után 2 tanéven keresztül félévenként egyszer-egyszer ugyanazokat a vizsgálatokat hajtanánk végre, ugyanazokat a mutatókat követnénk nyomon, országonként minimum 100-100 gyermek részvételével. Tehát a program közvetlen célcsoportja azok a szegedi és határon túli gyerekek / fiatalok akik az óvodákból 1. osztályba kerülve újonnan kapcsolódnak be az iskolai oktatásba, ezáltal Magyarországon a mindennapos testnevelésbe, Romániában, illetve Szlovákiában a heti 2 vagy 3 testnevelés óra rendszerébe.A felmérések során a következő teszteket és módszereket alkalmaznánk a vizsgálat résztvevőin: - testi adottságok felmérése: testsúly, testmagasság és egyéb antropometriai jellemzők felmérése antropometriai-szett segítségével; - testösszetétel felmérése: abszolút és relatív testzsírtartalom, abszolút és relatív izomtartalom, nyugalmi anyagcsere mutató és testtömeg index felmérése bioelektromos impedancia elvén működő testösszetétel analizátor (Omron BF 511) felhasználásával; - motoros képességek felmérése: nagy mozgások felmérésére alkalmas TEST OF GROSS MOTOR DEVELOPMENT (TGMD) segítségével. (A TGMD részben megegyezik a Magyarországon használatos NETFIT-rendszer tesztjeivel. Szükség esetén a TGMD országonkénti validálása is a projekt részét képezi, ez a tényleges kutatás előkészítéséhet szükséges egyik lépés.); - életminőség felmérése: KidScreen Proxy kérdőívvel, melynek a validált magyar, román és szlovák nyelvű változata is elérhető. A kutatás gyakorlati megvalósítása mellett tervezzük a projektet bemutató honlap fejlesztését, melyen a kutatási eredményeket online publikálására lesz lehetőség. Emellett a kutatáshoz kapcsolódóan szakmai műhelymunkákat, külföldi tanulmányutakat, disszeminációs konferenciákat is tervezünk. (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 14:53, 7 February 2022
Project Q3904114 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Complex comparative analysis of the interactions of regular health-enhancing physical activity, quality of life, motor skills and body composition among students living in the Carpathian Basin in the framework of Hungarian-Romanian-Slovak cooperation |
Project Q3904114 in Hungary |
Statements
49,978,550 forint
0 references
143,813.309 Euro
0.0027336256 Euro
14 December 2021
0 references
52,609,000.0 forint
0 references
94.999995 percent
0 references
1 January 2018
0 references
31 December 2019
0 references
Alapítvány a Társadalmunk Fenntartható Fejlődéséért
0 references
46°15'16.67"N, 20°8'54.96"E
0 references
A magyar-román-szlovák kooperációs projekt keretein belül tervezett együttműködés és az azon belül elvégzett kutatás célja, hogy igazoljuk az egészségfejlesztő hatású, rendszeres fizikai aktivitás,-beleértve az iskolai testnevelést -, testösszetételre, motoros képességekre és életminőségre gyakorolt jótékony hatását. Az alap koncepciót az adja, hogy a napi szinten végzett rendszeres testmozgás, tehát Magyarországon az iskolai keretek között végzett mindennapos testnevelés pozitív hatása szembetűnőbb, mint a Romániában, illetve Szlovákiában gyakorlatban alkalmazott, mindössze heti 2-3 alkalommal végzett fizikai aktivitás. A projekt során arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy a testösszetétel változása milyen összefüggésben áll a motoros képességek fejlődésével, és ezek együttesen hogyan korrelálnak a vizsgált személyek életminőségében bekövetkezett változásokkal. A program alapgondolatát az a tény adja, hogy Magyarországon 2013. őszétől az általános és középiskolai oktatásban, törvényi szabályozás keretein belül bevezették a mindennapos testnevelést, ami heti 5 testnevelés órát jelent. A rendelkezés célja a hatékonyabb egészséges életmódra nevelés, a különböző betegségek megelőzése és ezek által a jobb életminőség biztosítása. Ezzel szemben a Kárpát-medence más országaiban jelenleg heti 2-3 testnevelés órája van a közoktatásban résztvevő tanulóknak, egyes törekvések pedig még ezt az óraszámot is csökkenteni szeretnék. Számos tanulmány igazolja a rendszeres testmozgás mozgásfejlődésre, fizikai, kognitív és szociális képességekre gyakorolt számos pozitív hatását. Az ezeken a területeken elért fejlődés ahhoz is hozzájárul, hogy az érintettek egy jobb minőségű életet élhessenek. Ezek a cikkek ellenpontként emelik ki, hogy világszerte, így a Kárpát-medence országaiban is egyre növekszik a mozgáshiány miatt túlsúlyos és ebből következően mozgásproblémákkal küzdő gyerekek száma. A gyermekkori túlsúly számos olyan további felnőttkori szövődmény (kóros elhízás, mozgásproblémák, cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, stb.) kiindulópontja lehet, amelyek nagyban hozzájárulnak az érintettek életminőségének romlásához. Az említett problémák megelőzésére az egyik lehetőség az iskolai nevelésbe beépített rendszeres testmozgás, a testnevelés órák számának növelése, a rendszeres fizikai aktivitás mindennapossá tétele. Hazánkban az alsó tagozatban még nem követik nyomon a mindennapos testnevelés hatékonyságát, viszont 5. osztálytól minden félévben kötelezően mérik a tanulók testösszetételét és motoros képességeit a NETFIT-rendszer módszertanát alkalmazva. A Kárpát-medence más országaiban nem alkalmaznak ilyen állami rendelkezés alapján zajló, komplex mérőrendszert. Az előzőekben felsorolt tények teszik aktuálissá és indokolttá a három országban egy összehasonlító analízisre lehetőséget adó nemzetközi mérőrendszer kialakítását, amely iskolakezdéstől, tehát 1. osztálytól nyomon követi és egzakt módon vizsgálja a kisiskolások testi adottságait, testösszetételét, motoros képességeit és az ezekkel összefüggésben álló életminőségüket.A fent részletezett kérdéskör vizsgálatához a testi adottságok, a testösszetétel, a motoros képességek, valamint az életminőség kezdeti, iskolakezdéskor történő felmérése után 2 tanéven keresztül félévenként egyszer-egyszer ugyanazokat a vizsgálatokat hajtanánk végre, ugyanazokat a mutatókat követnénk nyomon, országonként minimum 100-100 gyermek részvételével. Tehát a program közvetlen célcsoportja azok a szegedi és határon túli gyerekek / fiatalok akik az óvodákból 1. osztályba kerülve újonnan kapcsolódnak be az iskolai oktatásba, ezáltal Magyarországon a mindennapos testnevelésbe, Romániában, illetve Szlovákiában a heti 2 vagy 3 testnevelés óra rendszerébe.A felmérések során a következő teszteket és módszereket alkalmaznánk a vizsgálat résztvevőin: - testi adottságok felmérése: testsúly, testmagasság és egyéb antropometriai jellemzők felmérése antropometriai-szett segítségével; - testösszetétel felmérése: abszolút és relatív testzsírtartalom, abszolút és relatív izomtartalom, nyugalmi anyagcsere mutató és testtömeg index felmérése bioelektromos impedancia elvén működő testösszetétel analizátor (Omron BF 511) felhasználásával; - motoros képességek felmérése: nagy mozgások felmérésére alkalmas TEST OF GROSS MOTOR DEVELOPMENT (TGMD) segítségével. (A TGMD részben megegyezik a Magyarországon használatos NETFIT-rendszer tesztjeivel. Szükség esetén a TGMD országonkénti validálása is a projekt részét képezi, ez a tényleges kutatás előkészítéséhet szükséges egyik lépés.); - életminőség felmérése: KidScreen Proxy kérdőívvel, melynek a validált magyar, román és szlovák nyelvű változata is elérhető. A kutatás gyakorlati megvalósítása mellett tervezzük a projektet bemutató honlap fejlesztését, melyen a kutatási eredményeket online publikálására lesz lehetőség. Emellett a kutatáshoz kapcsolódóan szakmai műhelymunkákat, külföldi tanulmányutakat, disszeminációs konferenciákat is tervezünk. (Hungarian)
0 references
Szeged, Csongrád-Csanád
0 references
Identifiers
EFOP-5.2.2-17-2017-00035
0 references