Neuroscience, psychological and hereditary background of civilisation disorders: from diagnosis to problem management (Q3958273)
Jump to navigation
Jump to search
Project Q3958273 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Neuroscience, psychological and hereditary background of civilisation disorders: from diagnosis to problem management |
Project Q3958273 in Hungary |
Statements
182,374,249 forint
0 references
664,723.888 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
243,165,665.333 forint
0 references
74.999999 percent
0 references
1 September 2017
0 references
29 November 2019
0 references
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
0 references
47°29'30.62"N, 18°58'44.15"E
0 references
A posztmodern társadalom, a fejlett civilizáció egyik legnagyobb kihívása az egészség megőrzése. A történetileg kialakult életmód nagyon távol került a természetestől, ami számos zavarral, rendellenességgel, betegséggel jár együtt. Az úgynevezett „civilizációs zavarok” lényegében az egészség különböző dimenzióiban keletkező működési eltérések következményei, amelyek – jellegüknél fogva – csak fokozott társadalmi odafigyeléssel előzhetők meg, illetve javíthatók. A XXI. században a digitális technológia és az Internet fúziója révén az információk minden eddiginél hatékonyabban és gyorsabban terjednek. A bennünket érő ingerek gazdagsága olyan kihívást jelent az emberi idegrendszer alkalmazkodóképességével szemben, amelynek genetikai és kognitív korlátait, valamint a bennük rejlő kiaknázható kapacitást még nem ismerjük eléggé. A projekt központi gondolata a civilizációs zavarok komplex, pszichológiai, pszichofiziológiai, neurobiológiai megközelítése. Eddigi munkánk során több olyan tényezőt is azonosítottunk, amelyek az egészségproblémák keletkezésében fontos szerepet játszanak, de részletes integratív tudományos elemzésük eddig nem valósult meg. A tervezett munka a különböző megközelítések integrációját tűzi ki célul, olyan infrastrukturális fejlesztésekre építve, amelyek a korszerű neurobiológiai, genetikai, pszichofiziológiai mérési technikák valamint a kognitív-mentális vizsgálati eljárások ötvözése révén nemzetközi mértékkel is jelentős új eredmények elérését teszik lehetővé. A tervezett kutatás-fejlesztési projekt és az azt támogató infrastrukturális fejlesztés az alábbi specifikus kérdésekre keresnek a választ: (1) Hogyan szelektálja idegrendszerünk a szenzoros inger áradatból a releváns információt? Az emberi agyban információval leginkább túlterhelt szenzoros modalitás a vizuális feldolgozás. Mind a mai napig ismeretlen, hogy miként bontjuk részeire és válogatjuk ki a releváns információt a gyors egymásutánban vagy szimultán bemutatott vizuális ingerek közül és mi alapján dől el, hogy egy információ csomag átjut-e a tudat szűrőjén vagy sem. Kísérleteinkben arra a kérdésre keresünk választ, hogy az agyi oszcillációk és specifikusan a gamma hullámok fázisa és a neuronok közötti szikronizáció-deszinkronizáció milyen szerepet játszanak az ingerek tagolásában, szelektív feldolgozásában és felidézhetőségében. Továbbá vizsgálni kívánjuk a gamma oszcillációk életkori alakulását, különös tekintettel az időskori demenciákkal és az Alzheimer-kórral való összefüggésére annak reményében, hogy e zavarokat enyhítő technológiai megoldásokat dolgozzunk ki. (2) Miként alakítják döntéseinket a változó kockázati tényezők és ezek a döntések mennyire szisztematikusak? Az információ-feldolgozást és a döntéshozatalt alapjaiban határozzák meg a tanulási folyamatok. Az egyik legalapvetőbb tanulási forma a striátum függő készségtanulás, amelynek nemcsak a motoros, kognitív és szociális készségekben van szerepe, hanem a szokások elsajátításában is. Vizsgálatainkban kognitív idegtudományi módszerekkel tanulmányozzuk a készségtanulást és annak konszolidációs folyamatait. A tanulási szakaszt nem-invazív agyi stimulációval (tDCS) és egyidejűleg EEG-vel vizsgáljuk. A konszolidációs szakasz kulcs eleme az alvás. Ezt a szakaszt poliszomnográf és többcsatornás EEG segítségével vizsgálnánk. A fő kérdés, hogy az alvás alatti agyi konnektivitás (PLIs), hogyan függ össze a készségtanulás konszolidációval. A vizsgálatok második része, a már meglévő automatikus készség megváltoztatását helyezi fókuszba. A fő kérdés, hogy milyen idegrendszeri folyamatok játszanak alapvető szerepet az áthuzalozásban és ezeket hogyan lehet befolyásolni.(3) A pszichológiai alapkutatások egyik leggyakoribb módszere az emberi viselkedés vizsgálatára a különböző döntéshozatali és/vagy tanulási helyzetekben mért teljesítmény. Jelenleg már számos módja van annak, hogy a hétköznapi adaptív viselkedés meghatározó tényezőit feltárhassuk a két kutatási terület oldaláról. Az elmúlt évtizedek egyik jelentős felismerése, hogy döntéseink milyen módon és milyen helyzetekben vezetnek a személy vagy a társadalom számára hátrányos következményekhez. Ezek hátterében részben tanulási, részben pedig döntéshozatali tényezők állnak. Fontos feladat, hogy feltárjuk, hogy kognitív rendszerünk hogyan járul hozzá ezekhez a tévedésekhez és hogyan lehet viselkedésünket a racionális választás irányába terelni. Kutatócsoportjaink nemzetközi együttműködésben jelentős számú kísérleti személyen vesznek fel adatokat és elemzik azokat a racionalitás és adaptivitás szempontjából.(4) A numerikus megismerés, miként integrálódik a többi kognitív, nyelvi emlékezeti és perceptuális rendszerbe? A számmegértés, illetve annak zavara, a fejlődési diszkalkulia kutatása több évtizedes múltra tekint vissza. Mivel számos eddigi elmélet részleges vagy teljes kudarcot vallott, több új elképzelés tesztje is időszerű. A számolási zavarok a legtöbb mérés szerint a gyerekek 5-10%-át érinti, akik diagnózis nélkül emiatt (Hungarian)
0 references
The post-modern society, one of the greatest challenges of advanced civilisation, is the preservation of health. The historically formed lifestyle is very far from natural, which is associated with many disorders, disorders and diseases. The so-called ‘civilisation disturbances’ are essentially the result of operational differences in the various dimensions of health, which, by their very nature, can only be prevented or improved through increased social attention. In the 21st century, the fusion of digital technology and the Internet will make information more efficient and faster than ever. The richness of our stimuli poses a challenge to the adaptability of the human nervous system, the genetic and cognitive limitations of which, as well as the capacity to exploit them, are not sufficiently known. The central idea of the project is the complex, psychological, psychophysiological, neurobiological approach to civilisation disorders. In the course of our work so far, we have identified a number of factors that play an important role in the emergence of health problems, but their detailed integrative scientific analysis has not yet been achieved. The aim of the planned work is to integrate different approaches, building on infrastructural developments that enable significant new results to be achieved by combining modern neurobiological, genetic, psychophysiological measurement techniques and cognitive-mental test procedures. The planned R & D project and the supporting infrastructure development seek answers to the following specific questions: (1) How does our nervous system select the relevant information from the sensory stimulus flood? The sensory modality most overloaded with information in the human brain is visual processing. To date, it is unknown how to divide into parts and select relevant information from the visual stimuli presented in rapid succession or simultaneously, and how it is decided whether an information packet passes through the filter of consciousness or not. In our experiments, we are looking for answers to the question of the role of cerebral oscillations and sicronisation-desynchronisation between the phase of gamma waves and neurons in the partitioning, selective processing and evocability of stimuli. We would also like to look at age trends in gamma oscillations, especially in relation to dementias in old age and Alzheimer’s disease, in the hope of developing technological solutions to mitigate these disorders. (2) How do changing risk factors shape our decisions and how systematic are these decisions? Information processing and decision-making are fundamentally determined by learning processes. One of the most basic forms of learning is striate-dependent skills learning, which plays a role not only in motor, cognitive and social skills, but also in the acquisition of habits. In our studies we study skills learning and its consolidation processes using cognitive neuroscience methods. The learning phase is studied with non-invasive brain stimulation (tDCS) and EEG at the same time. The key element of the consolidation phase is sleep. This section would be tested using polysomnograph and multi-channel EEG. The main question is how brain connectivity (plis) during sleep is related to the consolidation of skills learning. The second part of the tests focuses on changing the existing automatic skill. The main question is what neurological processes play a fundamental role in rewiring and how they can be influenced.(3) One of the most common methods of basic psychological research is performance measured in different decision-making and/or learning situations to investigate human behavior. There are now many ways to explore the determinants of everyday adaptive behaviour from the side of the two research areas. One of the major recognitions of recent decades is how and in what situations our decisions lead to adverse consequences for the person or society. These are partly driven by learning and decision-making factors. It is important to explore how our cognitive system contributes to these mistakes and how to steer our behaviour towards rational choice. In international cooperation, our research teams collect and analyse data from a significant number of pilots from the point of view of rationality and adaptivity.(4) How is numerical cognition integrated into other cognitive, linguistic memory and perceptual systems? The understanding of numbers and its confusion, the research of developmental dyscalculia, has a history of decades. Since many of the theories so far have failed partially or completely, the tests of a number of new ideas are also timely. In most measurements, calculation disorders affect 5-10 % of children who do not have a diagnosis (English)
9 February 2022
0 references
Budapest, Budapest
0 references
Identifiers
VEKOP-2.3.3-15-2017-00023
0 references