High-tech laboratory complex for comparative neurobiological, physiological and behavioural changes (Q3958269)
Jump to navigation
Jump to search
Project Q3958269 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | High-tech laboratory complex for comparative neurobiological, physiological and behavioural changes |
Project Q3958269 in Hungary |
Statements
106,128,131 forint
0 references
386,819.434 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
141,504,174.667 forint
0 references
74.999993 percent
0 references
18 April 2018
0 references
31 December 2020
0 references
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
0 references
47°29'30.62"N, 18°58'44.15"E
0 references
A) A tervezett infrastrukturális fejlesztések révén a következő főbb kutatási témák összehangolt vizsgálatai valósíthatók meg a résztvevő két tanszék laboratóriumaiban a projekt főbb partnereinek részvételével. 1.Agyi szinkronizáció és viselkedéses hatásainak komplex vizsgálata (Felelős kutató: Détári László, Borbély Sándor) Optogenetikai módszerekkel szelektíven manipulálhatók az alvás homeosztatikus és idegi szabályozásában kulcsfontosságú bazális előagyi (BF) kolinerg és GABAerg sejtek és a fő cirkadián szabályozó szuprakiazmatikus mag (SCN) peptiderg sejtcsoportjai. Az SCN sejtjeinek tüzelési frekvenciája alapvetően befolyásolja a cirkadián funkciókat. A sejtek változó időtartamú optogenetikai gátlása újszerű ismereteket nyújtana az alvásszabályozás tényezőinek in vivo koordinációjáról. A BF és az SCN sejtjeinek szelektív manipulációjakor kialakuló minőségileg és mennyiségileg eltérő szinkronizációs szintek az egyed válaszkészségét befolyásolva az aktuális viselkedését szabályozhatják. E mellett a talamusz is fontos szerepet játszik az alvás-ébrenléti folyamatok szabályozásában. A talamokortikális rendszer képes nagyfokú szinkronizált aktivitás kialakítására is, ami epileptikus rohamok megjelenését eredményezheti. Kísérleteinkben e rohamok valamely in vivo modelljét alkalmazva transzgén egértörzsekben optogenetikai módszerekkel tervezzük tanulmányozni a különböző bemenetek, vagy a lokális interneuronok aktiválásának hatását az epileptikus tevékenységre. 2.Szociális viselkedések neurobiológiai vizsgálata szinkronizációval korrelációban (Felelős kutató: Dobolyi Árpád) A szociális viselkedések agyi háttérmechanizmusait rágcsáló modellekben, utódgondozás során, illetve felnőtt állatok interakciója alatt határozzuk meg. Anya-kölykök interakciók (pl. fészeképítés, szoptatás), és felnőtt egyedek interakciói (pl. támadás, játék, szexuális kontaktus) során tanulmányozzuk majd a mezőpotenciálokat és a neuronális aktivitást. Emellett zebrapinty modellt is használunk az utódgondozás vizsgálatára, mert ott laktációtól mentesen tudjuk az élettani eltéréseket vizsgálni. Kísérleteinkben olyan neuronális hálózatokat jellemzünk funkcionálisan, szinkronizációs aktivitásokkal korrelációban, melyek részt vesznek a szociális interakciók szabályozásában. Központi hipotézisünk, hogy az érintett agyterületek neuronjai megváltozott állapotba kerülnek az utódgondozás és egyéb szociális interakciók során, amit a beszerzendő elektrofiziológiai technikákkal detektálni, optogenetikával pedig irányítani tudunk. Specifikusan a thalamikus átkapcsoló magokat, a hypothalamus egyes részeit, így a preoptikus területet, az amygdalát, és a nagyagykérget tervezzük tanulmányozni. Ezen szociális viselkedésekért felelős neuronális hálózatok ily módon való jellemzése lehetővé teszi további neurogenetikai munkák elvégzését és a szociális viselkedés patológiai változásinak vizsgálatát. Korábban általunk beszerzett, utódgondozást, illetve szociális interakciókat nem megfelelően végző, genetikailag módosított, transzgén egértörzsek vizsgálata (amylin, TIP39 és parathormon 2 receptor deficiens állatok) a kóros folyamatok megértéséhez vezet majd el. 3.Agykérgi szinkronizációs mechanizmusok ex vivo vizsgálata (Felelős kutató: Világi Ildikó, Varró Petra) Mikrolektrofiziológiai eljárások alkalmazásával, túlélő agykérgi, amigdaloid, és kombinált szeleteken tervezzük egysejt- és hálózati szinteken tanulmányozni a szinkron aktivitásra való hajlamot befolyásoló tényezőket párhuzamos patch clamp- és mezőpotenciál elvezetésekkel. Különböző normál és kóros állapotú (anyaság, zavart alvási ritmus, pszichiátriai betegségek) egyedekből származó mintákat tanulmányoznánk. Az agykéreg glutamaterg neuronjaikban fényérzékeny ioncsatornát kifejező patkány- és egértörzs alkalmazása új lehetőséget biztosít a szinkronizált aktivitás kérgi mechanizmusainak sejtszintű megismerésére. Párhuzamban az előző pontokban bemutatott mérésekkel, célunk a kainsav-, egyes kolinerg típusú és peptidreceptorok által kontrollált folyamatok szerepének vizsgálata. Feltételezésünk szerint ezen útvonalakon beavatkozva kevesebb mellékhatással rendelkező, célzott terápiás lehetőségek alakíthatók ki. 4.Az agyterületek szinkron kapcsolódásának feltérképezése szimultán resting/default state fMRI és EEG vizsgálatokkal kutyán (Felelős kutató: Dr. Bunford Nóra) A vizsgálat egyik célja felnőtt kutyák nyugalmi agyi állapotának, illetve ezen állapot funkcionális hálózatainak feltérképezése. Vizsgáljuk, hogy e hálózatok különböző kezelések és természetes élettani hatások következtében miképp változnak. A szimultán fMRI és folyamatos EEG mérés eredményei megbízható adatokat szolgáltatnak arról, hogy a kutya éber, szendergő vagy alvó állapotban fekszik a szkennerben a mérés alatt, és lehetővé teszik a különböző alvásfázisok elkülönítését. Az emberéhez hasonlóan a kutya alvásának mélysége is befolyásolja a nyugalmi agyi hálózat integritását. További kutatásban a különböző éberségi/alvási szakaszok alatt m (Hungarian)
0 references
Budapest, Budapest
0 references
Identifiers
VEKOP-2.3.3-15-2017-00019
0 references