Budapest Complex Integrated Waste Water Disposal Project (Q3943510)

From EU Knowledge Graph
Revision as of 23:38, 7 February 2022 by DG Regio (talk | contribs) (‎Changed an Item: add summary)
Jump to navigation Jump to search
Project Q3943510 in Hungary
Language Label Description Also known as
English
Budapest Complex Integrated Waste Water Disposal Project
Project Q3943510 in Hungary

    Statements

    0 references
    6,661,000,384 forint
    0 references
    18,419,064.87 Euro
    0.00276521 Euro
    4 December 2021
    0 references
    26,658,684.35 Euro
    0.0027336256 Euro
    15 December 2021
    0 references
    9,752,134,436.262 forint
    0 references
    68.303364 percent
    0 references
    31 July 2015
    0 references
    31 May 2021
    0 references
    BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA
    0 references
    0 references

    47°29'30.62"N, 18°58'44.15"E
    0 references
    A BKISZ projekt területét az egyesített budapesti központú szennyvízelvezetési agglomerációból Budapest (1.721.556 lakos) és a csatlakozó Budaörs (28.950 lakos) területe alkotja. A projekt keretében a meglévő, jellemzően lakófunkcióval rendelkező területek szennyvízelvezetését kívánja Budapest Főváros Önkormányzata a kerületi önkormányzatokkal, ill. Budaörs várossal együttműködve – a 25/2002. (II.27.) Korm. rendeletben előírt fejlesztési kötelezettségnek eleget téve, ill. hozzájárulva Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez – megoldani zömében elválasztott rendszerű szennyvízcsatornával és a hozzájuk szervesen kapcsolódó átemelő telepekkel. A 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet szerinti feltételeket betartva szennyvízcsatorna, vagy szennyvízelvezető hálózat csak beépített, meglévő lakóingatlanokat tartalmazó, belterületi lakóövezetben épül a program keretében. A BKISZ szakaszolt projekt, és ugyan a projekt I. (KEOP) szakaszának befejezésével Budapest csatornázottsága csaknem elérte a 100%-ot, azonban továbbra is vannak a fővárosnak olyan területei, ahol nincsen közcsatorna. Főként a peremkerületekben az új beépítéseknek, övezeti átsorolásoknak köszönhetően alakultak ki olyan „körzetek”, amelyek szinte teljes egészében csatornázatlanok. Az előzetes felmérések alapján 2017. év végéig további 20-30 km csatorna megépítésével 1500-2000 ingatlan csatlakozhat Budapest szennyvízhálózatához. Ugyan a belső kerületek csatornázottsága teljes, azonban jelentős szakaszon a meglévő hálózat túlterhelt, a vezetékek elavultak, üzembiztosságukhoz jelentős rekonstrukcióra van szükség. Ezek a rekonstrukciós, tehermentesítő és a vízelvezetési biztonságát növelő fejlesztések az új hálózati elemekkel együtt jelentik a projekt keretében megvalósuló feladatokat. A BKISZ projekt részeként épülne meg az Aranyvölgy utcai főgyűjtő, mely a terület szennyvizeit a Pók utcai átemelő telep és az Északi-Pesti Szennyvíztisztító Telep irányába vezetné el. A jelenlegi hálózat olyan mértékben túlterhelt, hogy a gyűjtő nélkül nem lehetne új csatornaszakaszokat üzembe helyezni, holott a terület jelentős része még csatornázatlan. A Pesterzsébeti tehermentesítő gyűjtő befejező szakasza a BKISZ projekt keretében valósul meg. A projektelem célja a Torontál utcai főgyűjtő tehermentesítése elsősorban a ferihegyi gyűjtő, ill. a Torontál utcai mellékgyűjtők átkötésével. A BKISZ III/1 Dél-budai felvezetés projektelemet a KEHOP támogatási rendszer keretében terveztük megvalósítani, mert a tervezés időszakában is prognosztizálható volt, hogy a KEOP támogatási rendszer pénzügyi elszámolásának határidejére a beruházás üzembe helyezése nem oldató meg. A projektelem műszaki tartalma is részben módosult. A vízjogi létesítési engedély szerint az eredetileg a BD Park területén vezetett nyomvonal megvalósítása meghiúsult, mert a területen a tulajdonos számára előírt rekultiváció nem valósult meg a tervezett határidőre. Az áttervezés és a vízjogi létesítési engedély módosításának időigénye miatt a BD parkot elkerülő szakasz megvalósítása és a teljes rendszer 182 napos próbaüzeme áthúzódott 2016 évre. A BKISZ III/1 projektelem üzembe helyezésével válik lehetővé nem csak a dél-budai eddig Dunába ömlő, hanem a budaörsi szennyvizek a modern, harmadik tisztítási fokozattal hatékonyan működő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre juttatása. Budaörsnek a mai követelményeket, szigorúbb eltávolítási hatásfokot előíró előírásoknak csak korlátozottan megfelelő tisztítási technológiával működő szennyvíztisztító telepe van. A szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Hosszúréti patak, végső soron pedig a Duna. A patak vízhozama száraz időszakban nagyon alacsony, ráadásul rekreációs tavon és lakóövezeteken folyik keresztül, míg elér a Dunába. A Dunát – a Fekete tenger védelmében - Románia és Bulgária csatlakozását követően a 91/271/EK előírás szerinti fokozottan érzékeny vízfolyássá nyilvánította. Budaörsön a meglévő, nem megfelelő hatásfokú tisztítótelep nem épül át, rekonstrukciója helyett megszűnik, a megszűnő tisztítótelepre érkező szennyvizeket vezetjük be a budapesti, dél-budai gyűjtőrendszerbe, és ezen keresztül a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre. Budaörs szennyvizeinek a fővárosi hálózatba történő bevezetése kapcsán megépíteni terveznek 1 új szennyvízátemelőt, átépítésre kerül 1 szivattyúállomás, továbbá 1708,84 fm nyomócső, 2861,4 fm gravitációs csatorna. A nyomott és gravitációs szakaszok Budaörs és Törökbálint városok területét érintik. A csatlakozás Budaörs és Budapest közigazgatási határán, a Dél-Budai főgyűjtő felső szakaszához való csatlakozással, mennyiség és minőség ellenőrzéssel valósul meg. A budaörsi csatornahálózat kora, anyaga és műszaki állapota szükségessé teszik a beton és azbesztcement anyagú vezetékek lehető legrövidebb időn belüli, ütemezett átépítését. Jelen projekt keretén belül a szennyvizek Budapestre történő bevezetése mellett nyolc utca rekonstrukciója valósul meg. (Hungarian)
    0 references
    Budapest, Budapest
    0 references

    Identifiers

    KEHOP-2.2.4-15-2016-00007
    0 references