Recovery of waste from the concrete industry through recycling technology development, without emissions of pollutants (Q3929978)
Jump to navigation
Jump to search
Project Q3929978 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Recovery of waste from the concrete industry through recycling technology development, without emissions of pollutants |
Project Q3929978 in Hungary |
Statements
154,147,692 forint
0 references
676,288.883 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
247,396,308.66 forint
0 references
62.307671 percent
0 references
1 January 2017
0 references
31 December 2018
0 references
MOLNÁRBETON Betongyártó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
0 references
46°21'23.29"N, 17°47'19.28"E
0 references
A projekt célja egy olyan kemence-prototípus kifejlesztése, mely kapacitásában nem éri el egy nagyüzem feldolgozási és termelési paramétereit, de bizonyítja az általunk bevezetni kívánt újfajta betonipari melléktermékek, hulladékok hasznosítását, és ezáltal az inert lerakás környezetterhelő mivoltát szünteti meg. A betongyárak már bekevert, de fel nem használt, vagy rosszul bekevert készbeton keverékei a mai gyártási rutin szerint egy ideiglenes tárolóba, majd onnan inert lerakókba kerülnek. Ezek a beton elemek azonban recycling technológiában kalcinálhatóak, és anyagukban újra hasznosíthatóak betonként, ezzel csökkentve a betongyár költségeit mind hulladékkezelési, mind pedig alapanyag beszerzési oldalról. A kifejlesztésre kerülő prototípus (termikus és dehidratáló kemence) előnye még a gazdaságosságán kívül a környezetterhelés megszüntetése, ezáltal a lerakók kapacitása nő. A tervezett prototípus berendezésünk egy olyan magas hőmérsékletű eljárást valósít meg, mely a kémiailag összetett, de homogén darált betonból állít elő újra bekeverhető, száraz készbetont. A prototípus berendezés lényege nagyon hasonlít a mészégető, vagy a cementégető berendezésekhez, de alacsonyabb energiaigénnyel rendelkezik, nagyobb alkalmazkodó képességgel a beadagolt anyaghoz, és olyan műszaki megoldásokat tartalmaz, mely megakadályozza, hogy a beton fizikai-kémiai tulajdonságait adó, egymástól jelentősen eltérő anyagok szétváljanak, és a hulladék betonból egy inhomogén, nehezen kezelhető keveréket kapjunk. Ennek a lépésnek a fontosságára legjellemzőbben úgy tudjuk felhívni a figyelmet, hogy például a kavics, homok és cement összetevők eltérnek egymástól szemcseméretükben, fajsúlyukban és a kötés, illetve a dehidratálás során a kémiai hajlandóságuk, aktivitásuk terén. Azért, hogy a cement, mint a kötést biztosító összetevő, a homogén eloszlásban minden kémiailag passzív adalékot, összetevőt egyenlő mértékben kössön, nem engedhetjük meg, hogy a dehidratációs folyamat során szétülepedés után, a cement szétváljon a kavicstól, mert akkor a berendezésből kikerülő termék egy része kevesebb kötőanyagot fog tartalmazni, mint más részei, így selejtet termelnénk. Ezért már a reaktorban, a dehidratáló prototípusunkban olyan keverő elemeket alkalmazunk, melyek ezt akadályozzák, de a fűtött fallal való hatékony érintkezést is biztosítják. A fűtött berendezésből kijövő anyag tehát egy zsákos bekevert száraz készbeton, melyet darált hulladék betonból állítunk elő, a tervezett prototípussal és a hozzá szorosan kapcsolódó technológiánkkal. Nagyon fontos lesz a tervezés szempontjából, hogy milyen formában adjuk az aprított hulladék beton dehidratációjához szükséges energiát. Amennyiben ezt gázégőkkel érjük el, a hőközlés minőségét is meg kell tudnunk határozni, kontakt, vagy direkt fűtést alkalmazunk. Amennyiben nem hagyományos fűtéstechnológiával, hanem sugárzó energiával kezdjük meg a termikus kezelést, melytől komoly eredményeket várunk, akkor egészen más szerkezetű reaktort kell építenünk. A mikrohullám ugyanis olyan molekulákat gerjeszt csak, melyek rendelkeznek dipólus momentummal, vagyis a vizet, és általában minden poláris anyagot, a sókat is. Ezért feltételezzük, hogy a betonban legnagyobb részben lévő karbonátos és szilikát kötéseket is nagy hatékonysággal fogja gerjeszteni, melynek hatása lesz a termikus bomlás. Ez tapasztalataink szerint meg is történik, de a prototípus berendezés megépítéséhez az energiaközlés mértékét és gépészeti megvalósítását még terveznünk kell. A beton termikus aktiválásának alap paramétereinek meghatározására, mint hőmérséklet, nyomás, tartózkodási idő építjük a fejlesztési tevékenységünket. Az eljárás során kilépő gázok meghatározása mind kvantitatív, mind kvalitatív módon segít abban, hogy tervezni tudjuk a folyamat nyomásviszonyait, és a dehidratációs kemence működési paramétereit. A tevékenység fő eredménye a tervezéshez szükséges adatok meghatározása, melyhez kiindulási alapadatokként felhasználjuk a beton szerkezeti kialakulásának feltételeit, a kötéserősségek és kötések kialakulását, illetve a kialakult beton bomlása milyen hatással van az alapanyagok szerkezetére, mekkora energiát szükséges közölni az egyes meghatározott kötőanyaggal ahhoz, hogy nem termikusan el tudjuk bontani, a kialakuló termék reaktivált-e, vagy további aktiválásra van-e szükség. Előkészítési szakasz: Betontörés, őrlés, aprítás, szállítási technikák, sóder szemcseméret eloszlása, az aprítás hatása a kavicsméreten keresztül a másodlagos beton minőségére. Az aprítás módja meghatározza az őrlemény hasznosíthatóságát az általunk tervezett dehidratációs eljárásban, mert meg kell találnunk azt a szemcseméretet, mely már kellően kicsi ahhoz, hogy a dehidratációs folyamatban a hőátadás sebessége nagy legyen, de még nem annyira kicsi, hogy a termelt készbeton ne tartalmazzon szilárdságot már nem adó kavics méreteket. Ezért meg kell határoznunk az őrlés eredményét, és összefüggéseket kell találnunk a tervezett prototípus kemence és tech (Hungarian)
0 references
The aim of the project is to develop a type of furnace prototype that does not reach the processing and production parameters of a large plant in its capacity, but demonstrates the recovery of new types of concrete industry by-products and wastes that we intend to introduce, thereby eliminating the environmental burden of inert landfilling. Concrete factories have already mixed but unused or badly mixed finished concrete mixtures, according to today’s manufacturing routine, into a temporary storage facility and then into inert depots from there. However, these concrete elements can be calcined in recycling technology and can be recycled in their material per bet, thus reducing the costs of the concrete factory from both the waste treatment and raw material supply side. Apart from its economy, the advantage of the prototype (thermal and dehydration furnace) being developed is the removal of environmental loads, thereby increasing the capacity of landfills. Our designed prototype equipment implements a high-temperature process that produces dry finished concrete that can be remixed from chemically complex but homogeneous minced concrete. The prototype equipment is very similar to lime-burning or cement incineration plants, but it has a lower energy demand, greater adaptability to the injected material, and contains technical solutions that prevent the separation of significantly different materials that give the physico-chemical properties of concrete, and from getting an inhomogeneous, difficult-to-manage mixture from the waste concrete. The most common way to draw attention to the importance of this step is that, for example, gravel, sand and cement components differ in their grain size, specific weight and bonding and their chemical willingness and activity during dehydration. In order for cement, as the bonding component, to bind all chemically passive additives and components equally in the homogeneous distribution, we cannot allow the cement to be separated from the gravel during the dehydration process, because then part of the product from the equipment will contain less binders than other parts, so that scrap would be produced. Therefore, already in the reactor, in our dehydration prototype, we use mixing elements that prevent this, but also ensure effective contact with the heated wall. The material coming out of the heated equipment is therefore a bag of mixed dry concrete, which is produced from ground waste concrete with the designed prototype and our closely related technology. It will be very important for the design of the form of energy needed to dehydrate the shredded waste. If this is achieved by means of gas burners, we must be able to determine the quality of the heat transmission, using contact or direct heating. If we start thermal treatment not with conventional heating technology, but with radiant energy, from which we expect serious results, then we need to build a reactor with a completely different structure. The microwave only excites molecules that have a dipole moment, i.e. water and, in general, all polar matter, salts. Therefore, it is assumed that the carbonate and silicate bonds that are the largest part of the concrete will be excited with high efficiency, which will have the effect of thermal decomposition. This is happening in our experience, but we still have to plan the extent and mechanical implementation of the prototype equipment. To determine the basic parameters of the thermal activation of concrete, such as temperature, pressure, residence time, we build our development activity. The determination of the gases effluents during the process both quantitatively and qualitatively helps us to plan the pressure conditions of the process and the operating parameters of the dehydration furnace. The main result of the activity is the determination of the data needed for the design, for which we use as basic data the conditions of the structural formation of concrete, the formation of bonding strengths and joints, and the effect of the decomposition of the formed concrete on the structure of the raw materials, the amount of energy needed to be communicated to each specified binder in order to be able to dismantle it not thermally, whether the resulting product is reactivated or whether further activation is required. Preparatory phase: Concrete breaking, grinding, crushing, transport techniques, granular dispersion of aggregate, effect of crushing through gravel on the quality of secondary concrete. The method of chopping determines the usefulness of the meal in the dehydration process we designed, because we need to find a particle size that is already small enough to make the heat transfer speed in the dehydration process high, but not so small that the finished concrete produced does not contain any gravel sizes that no longer give strength. Therefore, we need to determine the result of the grinding and find correlations between the planned prototype furnace and ... (English)
8 February 2022
0 references
Kaposvár, Somogy
0 references
Identifiers
GINOP-2.1.7-15-2016-01650
0 references