Providing services for management of natural resources (Q4295649)
Jump to navigation
Jump to search
Project Q4295649 in Albania, North Macedonia, Greece, Cyprus, Bulgaria
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Providing services for management of natural resources |
Project Q4295649 in Albania, North Macedonia, Greece, Cyprus, Bulgaria |
Statements
866,065.0 Euro
0 references
1,018,900.0 Euro
0 references
85.0 percent
0 references
7 January 2019
0 references
30 June 2021
0 references
Interbalkan Environment Center
0 references
41°8'42.40"N, 22°30'9.68"E
0 references
42°42'1.12"N, 23°18'57.92"E
0 references
40°38'24.22"N, 22°56'39.91"E
0 references
41°19'14.99"N, 19°49'15.71"E
0 references
39°37'8.90"N, 22°21'9.61"E
0 references
40°44'51.61"N, 23°4'12.00"E
0 references
41°19'12.68"N, 19°48'15.08"E
0 references
35°11'8.05"N, 33°22'56.21"E
0 references
The proposed project reflects the jointly identified need to strengthen the collaboration between the competent authorities and institutions of the participating countries, capitalizing on experiences and results achieved in past projects, with the aim to improve their existing institutional capacity in terms of natural resources management and related legal framework implementation. This common need was identified by the iBEC (LP) which addressed the Ministry of Rural Development & Food of Greece (Observer partner) and the Ministry of Tourism and Environment of Albania (PP5) and jointly initiated a consultation procedure among stakeholders of the Balkan-Med area. The process resulted into the development of the present partnership that includes the involvement of Ministries from four (4) participating countries. Partners jointly shaped the specific project idea and contributed to the project's detailed design through meetings and efforts that took place since the beginning of January 2016. These efforts resulted in creating communication channels and in developing this Project Proposal through joint coordinated efforts. The Re-Source project tackles the need for improved transnational governance capacity in relation to the following three fields: 1) Irrigational water management. 2) Codes of good agricultural practices (CGAP) and, 3) soil erosion risk assessment. In agreement with the directions of the BMP framework, the proposed project aims to capitalize on results from previous, namely digital tools produced within the “Digital Convergence” framework and the ”AGRO-LESS” project (ETCP Greece-Bulgaria 2007-2013) and expand its use within the Balkan territory into five (5) Balkan-Med countries (GR, BG, AL, Rep. of North Macedonia and CY) in order to promote governance capacity and legal framework implementation in all three aforementioned fields. The project will be based on the system of digital services already established within iBEC (through the two projects mentioned above) and will further develop, with an emphasis on the following three services: 1) Application of precise irrigation: a digital model for the application of precise irrigation in space and time will be further upgraded, customized and applied within the Greek and Albanian territories. 2) Application of codes of good agricultural practices: a digital tool for the evaluation of the implementation of the CGAP ( a set of more efficient, environmentally friendly practices in agriculture on a national and European basis) will be customized and applied within the CY & Rep. of North Macedonia territories. 3) Application of soil erosion risk assessment: a digital model for the large-scale risk assessment of soil erosion will be customized for use within the Bulgarian territory. Apart from the application of digital services (pilot operation actions) evaluation reports, guidelines & training seminars (towards the public administration) will also take place focusing on the use of digital tools, water & soil resource management, good agricultural practices & related legal framework implementation. The project’s main target groups & beneficiaries are the public bodies participating in the project as well as any other body whose personnel will take part in the training seminars or make use of the digital tools and guidelines provided by the project. Through the provision of the aforementioned services & accompanied scientific & technical support, public authorities will gain tools & skills aligned with the latest scientific knowledge so as to deal better with sustainable resources management & monitoring of national and EU environmental targets. Other direct beneficiaries of the project may be considered to be the inhabitants of the territories of the participant bodies (especially within the study areas) that will benefit from the improved management & monitoring of the local soil & water resources. Lastly, the project may also prove beneficial for bodies, groups & individuals from other geographical areas which may find aid & guidance for the implementation of similar future projects. All services, activities & results of the project will be accessed by all, through open data protocols. Also, the results will not be used to make profit,thus there is no comperative advantage of the partners. (English)
0 references
Kavandatav projekt kajastab ühiselt kindlaks tehtud vajadust tugevdada koostööd osalevate riikide pädevate asutuste ja institutsioonide vahel, kasutades ära varasemate projektide käigus saadud kogemusi ja tulemusi, et parandada nende olemasolevat institutsioonilist suutlikkust loodusvarade majandamisel ja sellega seotud õigusraamistiku rakendamisel. Selle ühise vajaduse tuvastas iBEC (LP), kes pöördus Kreeka maaelu arengu ja toiduministeeriumi (vaatlejapartner) ning Albaania turismi- ja keskkonnaministeeriumi poole (PP5) ning algatas ühiselt konsultatsioonimenetluse Balkani-Vahemere piirkonna sidusrühmade vahel. Protsessi tulemusena arendati välja praegune partnerlus, mis hõlmab nelja (4) osaleva riigi ministeeriumide kaasamist. Partnerid kujundasid ühiselt projekti ideed ja aitasid kaasa projekti üksikasjalikule kavandamisele kohtumiste ja jõupingutuste kaudu, mis toimusid alates 2016. aasta jaanuari algusest. Nende jõupingutuste tulemusena loodi sidekanalid ja arendati käesolevat projektiettepanekut ühiste koordineeritud jõupingutuste kaudu. Projektiga „Re-Allikas“ tegeletakse vajadusega parandada riikidevahelist juhtimissuutlikkust järgmises kolmes valdkonnas: 1) Niisutusvee majandamine. 2) heade põllumajandustavade eeskirjad (CGAP) ja 3) mullaerosiooni riski hindamine. Kooskõlas BMP raamistiku suunistega on kavandatud projekti eesmärk kasutada ära varasemate, nimelt digitaalse lähenemise raamistikus loodud digitaalsete vahendite ja projekti „AGRO-LESS“ (ETCP Kreeka-Bulgaaria 2007–2013) tulemusi ning laiendada selle kasutamist Balkani territooriumil viide (5) Balkani-Vahemere piirkonna riikidele (GR, BG, AL, Põhja-Makedoonia Vabariik ja Küpros), et edendada juhtimissuutlikkust ja õigusraamistiku rakendamist kõigis kolmes eespool nimetatud valdkonnas. Projekt põhineb iBECi raames juba loodud digiteenuste süsteemil (kaks eespool nimetatud projekti) ja seda arendatakse edasi, pöörates erilist tähelepanu järgmisele kolmele teenusele: 1) Täpse kastmise kasutamine: Kreeka ja Albaania territooriumil täiustatakse, kohandatakse ja rakendatakse digitaalset mudelit täpse niisutuse rakendamiseks ruumis ja ajas. 2) heade põllumajandustavade eeskirjade kohaldamine: Põhja-Makedoonia territooriumidel kohandatakse ja rakendatakse CY & Rep. digitaalset vahendit CGAP (tõhusamad ja keskkonnasõbralikumad põllumajandustavad riiklikul ja Euroopa tasandil) rakendamise hindamiseks. 3) mullaerosiooni riski hindamise rakendamine: Bulgaaria territooriumil kohandatakse mullaerosiooni suuremahulise riskihindamise digitaalset mudelit. Lisaks digiteenuste (katsetegevus) kohaldamisele toimuvad hindamisaruanded, suunised ja koolitusseminarid (avaliku halduse suunas), milles keskendutakse digitaalsete vahendite kasutamisele, vee- ja mullaressursside majandamisele, headele põllumajandustavadele ja nendega seotud õigusraamistiku rakendamisele. Projekti peamised sihtrühmad ja toetusesaajad on projektis osalevad avalik-õiguslikud asutused ning kõik muud asutused, kelle töötajad osalevad koolitusseminaridel või kasutavad projektiga ette nähtud digitaalseid vahendeid ja suuniseid. Eespool nimetatud teenuste osutamise ning sellega kaasneva teadusliku ja tehnilise toe kaudu saavad avaliku sektori asutused vahendeid ja oskusi, mis on kooskõlas uusimate teaduslike teadmistega, et paremini tegeleda ressursside säästva haldamise ja riiklike ja ELi keskkonnaalaste eesmärkide järelevalvega. Teisi projekti otseseid kasusaajaid võib pidada osalevate asutuste territooriumide elanikeks (eriti uurimisaladel), kes saavad kasu kohalike mulla- ja veeressursside paremast majandamisest ja seirest. Lõpuks võib projekt osutuda kasulikuks ka teistest geograafilistest piirkondadest pärit asutustele, rühmadele ja üksikisikutele, kes võivad leida abi ja suuniseid sarnaste tulevaste projektide elluviimiseks. Kõigile projekti teenustele, tegevustele ja tulemustele pääseb ligi avatud andmeprotokollide kaudu. Samuti ei kasutata tulemusi kasumi teenimiseks, seega puudub partneritel võrdlev eelis. (Estonian)
4 November 2022
0 references
Ehdotettu hanke kuvastaa yhteisesti todettua tarvetta vahvistaa osallistujamaiden toimivaltaisten viranomaisten ja laitosten välistä yhteistyötä hyödyntämällä aiemmista hankkeista saatuja kokemuksia ja tuloksia. Tavoitteena on parantaa niiden nykyisiä institutionaalisia valmiuksia luonnonvarojen hallinnan ja siihen liittyvän oikeudellisen kehyksen täytäntöönpanon osalta. Tämä yhteinen tarve havaittiin iBECissa (LP), joka käsitteli Kreikan maaseudun kehittämis- ja elintarvikeministeriötä (tarkkailijakumppani) ja Albanian matkailu- ja ympäristöministeriötä (PP5) ja käynnisti yhdessä Balkanin ja Välimeren alueen sidosryhmien kuulemismenettelyn. Prosessi johti nykyisen kumppanuuden kehittämiseen, johon kuuluu neljän (4) osallistujamaan ministeriöiden osallistuminen. Kumppanit muotoilivat yhdessä hankeidean ja osallistuivat hankkeen yksityiskohtaiseen suunnitteluun tammikuun 2016 alusta lähtien pidettyjen kokousten ja ponnistelujen avulla. Näiden toimien tuloksena luotiin viestintäkanavia ja kehitettiin tätä hanke-ehdotusta yhteisin koordinoiduin toimin. Re-Source-hankkeessa käsitellään tarvetta parantaa valtioiden rajat ylittävää hallintokapasiteettia seuraavilla kolmella alalla: 1) Kasteluveden hoito. 2) hyvien maatalouskäytäntöjen koodit (CGAP) ja 3) maaperän eroosioriskin arviointi. Ehdotetulla hankkeella pyritään BMP-puitteiden mukaisesti hyödyntämään aiempien tulosten eli digitaalisen lähentymisen puitteissa tuotettuja digitaalisia välineitä ja Agro-LESS-hanketta (ETCP Kreikka-Bulgaria 2007–2013) ja laajentamaan sen käyttöä Balkanin alueella viiteen (5) Balkanin maahan (GR, BG, AL, Pohjois-Makedonian tasavalta ja Kypros) hallintovalmiuksien ja oikeudellisten puitteiden täytäntöönpanon edistämiseksi kaikilla kolmella edellä mainitulla alalla. Hanke perustuu iBEC:n puitteissa jo perustettuun digitaalisten palvelujen järjestelmään (edellä mainittujen kahden hankkeen kautta), ja sitä kehitetään edelleen painottaen seuraavia kolmea palvelua: 1) Tarkkaan kastelun soveltaminen: digitaalista mallia tarkkaa kastelua varten avaruudessa ja ajassa päivitetään, räätälöidään ja sovelletaan edelleen Kreikan ja Albanian alueilla. 2) Hyvää maatalouskäytäntöä koskevien sääntöjen soveltaminen: Pohjois-Makedonian alueiden CY & Rep. -alueella räätälöidään ja sovelletaan digitaalista työkalua, jolla arvioidaan CGAP:n täytäntöönpanoa (joukko tehokkaampia ja ympäristöystävällisempiä maatalouskäytäntöjä kansallisella ja Euroopan tasolla). 3) maaperän eroosioriskien arviointi: digitaalinen malli maaperän eroosion laajamittaista riskinarviointia varten räätälöidään käytettäväksi Bulgarian alueella. Digitaalisten palvelujen (pilottitoiminta) arviointiraporttien lisäksi järjestetään suuntaviivoja ja koulutusseminaareja (julkishallintoa varten), joissa keskitytään digitaalisten välineiden käyttöön, vesi- ja maaperävarojen hoitoon, hyviin maatalouskäytäntöihin ja niihin liittyvien oikeudellisten puitteiden täytäntöönpanoon. Hankkeen tärkeimmät kohderyhmät ja edunsaajat ovat hankkeeseen osallistuvat julkiset elimet sekä kaikki muut tahot, joiden henkilöstö osallistuu koulutusseminaareihin tai hyödyntää hankkeen tarjoamia digitaalisia välineitä ja ohjeita. Tarjoamalla edellä mainittuja palveluja ja tukemalla tieteellistä ja teknistä tukea viranomaiset saavat välineitä ja taitoja, jotka ovat linjassa uusimman tieteellisen tietämyksen kanssa, jotta voidaan paremmin vastata kansallisten ja EU:n ympäristötavoitteiden kestävään luonnonvarojen hallintaan ja seurantaan. Hankkeen muiden suorien edunsaajien voidaan katsoa olevan osallistujaelinten (erityisesti tutkimusalueiden) alueiden asukkaita, jotka hyötyvät paikallisten maaperä- ja vesivarojen hoidon ja seurannan parantamisesta. Hanke voi myös osoittautua hyödylliseksi myös muille maantieteellisille alueille tuleville elimille, ryhmille ja yksityishenkilöille, jotka voivat saada tukea ja ohjeita vastaavien tulevien hankkeiden toteuttamiseksi. Kaikki hankkeen palvelut, toiminnot ja tulokset ovat kaikkien saatavilla avoimen datan protokollien kautta. Tuloksia ei myöskään käytetä voiton tuottamiseen, joten kumppaneilla ei ole komperatiivista etua. (Finnish)
4 November 2022
0 references
Det foreslåede projekt afspejler det i fællesskab identificerede behov for at styrke samarbejdet mellem de kompetente myndigheder og institutioner i de deltagende lande ved at udnytte erfaringer og resultater fra tidligere projekter med henblik på at forbedre deres eksisterende institutionelle kapacitet med hensyn til forvaltning af naturressourcer og dertil knyttede retlige rammer. Dette fælles behov blev identificeret af iBEC (LP), som henvendte sig til det græske ministerium for udvikling af landdistrikter og fødevarer (Observerpartner) og Albaniens ministerium for turisme og miljø (PP5) og indledte i fællesskab en høringsprocedure blandt interessenter i Balkan-Med-området. Processen resulterede i udviklingen af det nuværende partnerskab, der omfatter inddragelse af ministerier fra fire (4) deltagende lande. Partnerne udformede i fællesskab den konkrete projektidé og bidrog til projektets detaljerede design gennem møder og indsatser, der har fundet sted siden begyndelsen af januar 2016. Disse bestræbelser resulterede i at skabe kommunikationskanaler og udvikle dette projektforslag gennem en fælles koordineret indsats. Re-Source-projektet tager fat på behovet for forbedret tværnational forvaltningskapacitet på følgende tre områder: 1) Vandingsvandforvaltning. 2) Koder for god landbrugspraksis (CGAP) og 3) risikovurdering af jorderosion. I overensstemmelse med retningslinjerne i BMP-rammen har det foreslåede projekt til formål at udnytte resultater fra tidligere, nemlig digitale værktøjer, der er udarbejdet inden for rammerne af "digital konvergens" og "AGRO-LESS"-projektet (ETCP Greece-Bulgarien 2007-2013) og udvide dets anvendelse på Balkanområdet til fem (5) Balkan-Middelhavslande (GR, BG, AL, Rep. fra Nordmakedonien og CY) for at fremme forvaltningskapacitet og gennemførelse af retlige rammer på alle tre ovennævnte områder. Projektet vil blive baseret på det system af digitale tjenester, der allerede er etableret inden for iBEC (gennem de to ovennævnte projekter), og vil videreudvikles med vægt på følgende tre tjenester: 1) Anvendelse af præcis kunstvanding: en digital model til anvendelse af præcis kunstvanding i rum og tid vil blive yderligere opgraderet, tilpasset og anvendt inden for de græske og albanske områder. 2) Anvendelse af kodekser for god landbrugspraksis: et digitalt værktøj til evaluering af gennemførelsen af CGAP (et sæt mere effektive og miljøvenlige praksisser inden for landbruget på nationalt og europæisk plan) vil blive tilpasset og anvendt inden for CY & Rep. i Nordmakedoniens territorier. 3) Anvendelse af risikovurdering af jorderosion: en digital model for risikovurderingen af jorderosion i stor skala vil blive tilpasset til brug på bulgarsk område. Ud over anvendelsen af evalueringsrapporter om digitale tjenester (pilotaktionsaktioner) vil der også blive afholdt retningslinjer og uddannelsesseminarer (mod den offentlige forvaltning) med fokus på anvendelse af digitale værktøjer, forvaltning af vand- og jordressourcer, god landbrugspraksis og dertil knyttede retlige rammer. Projektets vigtigste målgrupper og støttemodtagere er de offentlige organer, der deltager i projektet, samt ethvert andet organ, hvis personale vil deltage i uddannelsesseminarerne eller gøre brug af de digitale værktøjer og retningslinjer, som projektet stiller til rådighed. Gennem levering af ovennævnte tjenester og ledsaget videnskabelig og teknisk støtte vil de offentlige myndigheder få værktøjer og færdigheder, der er i overensstemmelse med den nyeste videnskabelige viden, for bedre at kunne håndtere bæredygtig ressourceforvaltning og overvågning af nationale og EU-miljømål. Andre direkte modtagere af projektet kan anses for at være indbyggerne i deltagerorganernes territorier (især inden for undersøgelsesområderne), som vil drage fordel af den forbedrede forvaltning og overvågning af de lokale jord- og vandressourcer. Endelig kan projektet også vise sig at være til gavn for organer, grupper og enkeltpersoner fra andre geografiske områder, som kan finde støtte og vejledning til gennemførelse af lignende fremtidige projekter. Alle tjenester, aktiviteter og resultater af projektet vil blive tilgået af alle, gennem åbne dataprotokoller. Desuden vil resultaterne ikke blive brugt til at tjene penge, så der er ingen komparativ fordel af partnerne. (Danish)
4 November 2022
0 references
Das vorgeschlagene Projekt spiegelt die gemeinsam festgestellte Notwendigkeit wider, die Zusammenarbeit zwischen den zuständigen Behörden und Einrichtungen der teilnehmenden Länder zu stärken, wobei die Erfahrungen und Ergebnisse früherer Projekte genutzt werden müssen, um ihre bestehenden institutionellen Kapazitäten im Hinblick auf die Bewirtschaftung der natürlichen Ressourcen und die damit zusammenhängende Umsetzung des Rechtsrahmens zu verbessern. Dieser gemeinsame Bedarf wurde vom iBEC (LP) ermittelt, das sich an das griechische Ministerium für ländliche Entwicklung und Ernährung (Observer-Partner) und das albanische Ministerium für Tourismus und Umwelt (PP5) richtete und gemeinsam ein Konsultationsverfahren zwischen den Akteuren des Balkan-Mittelmeer-Raums einleitete. Der Prozess führte zur Entwicklung der derzeitigen Partnerschaft, die die Einbeziehung von Ministerien aus vier (4) teilnehmenden Ländern einschließt. Die Partner prägten gemeinsam die konkrete Projektidee und trugen durch Treffen und Bemühungen, die seit Anfang Januar 2016 stattfanden, zur Detailplanung des Projekts bei. Diese Bemühungen führten zur Schaffung von Kommunikationskanälen und zur Entwicklung dieses Projektvorschlags durch gemeinsame koordinierte Anstrengungen. Das Projekt „Re-Source“ befasst sich mit der Notwendigkeit einer Verbesserung der transnationalen Governance-Kapazitäten in Bezug auf die folgenden drei Bereiche: 1) Bewässerungswassermanagement. 2) Kodex für gute landwirtschaftliche Praktiken (CGAP) und 3) Bewertung des Risikos der Erosion des Bodens. In Übereinstimmung mit den Vorgaben des BMP-Rahmens zielt das vorgeschlagene Projekt darauf ab, die Ergebnisse früherer, nämlich digitaler Instrumente, die im Rahmen des Rahmens „Digitale Konvergenz“ und im Projekt „AGRO-LESS“ (ETCP Griechenland-Bulgarien 2007-2013) hergestellt wurden, zu nutzen und seine Nutzung innerhalb des Balkangebiets auf fünf (5) Balkan-Mittelländer (GR, BG, AL, Rep. Nordmazedonien und CY) auszuweiten, um die Governance-Kapazität und die Umsetzung des Rechtsrahmens in allen drei genannten Bereichen zu fördern. Das Projekt wird auf dem System der digitalen Dienste basieren, das bereits innerhalb der iBEC (durch die beiden oben genannten Projekte) eingerichtet wurde, und wird sich weiterentwickeln, wobei der Schwerpunkt auf den folgenden drei Diensten liegt: 1) Anwendung der präzisen Bewässerung: ein digitales Modell für die Anwendung präziser Bewässerung in Raum und Zeit wird weiter ausgebaut, angepasst und in den griechischen und albanischen Gebieten angewendet. 2) Anwendung von Kodizes guter landwirtschaftlicher Praktiken: ein digitales Instrument für die Bewertung der Umsetzung der CGAP (eine Reihe effizienterer, umweltfreundlicherer Praktiken in der Landwirtschaft auf nationaler und europäischer Basis) wird in den CY & Rep. von Nordmazedonien angepasst und angewendet. 3) Anwendung der Bodenerosion Risikobewertung: ein digitales Modell für die groß angelegte Risikobewertung der Bodenerosion wird für den Einsatz im bulgarischen Hoheitsgebiet angepasst. Neben der Anwendung digitaler Dienste (Pilotbetriebsmaßnahmen) werden auch Leitlinien und Schulungsseminare (zur öffentlichen Verwaltung) stattfinden, die sich auf den Einsatz digitaler Instrumente, die Bewirtschaftung von Wasser und Bodenressourcen, die gute landwirtschaftliche Praxis und die Umsetzung des Rechtsrahmens konzentrieren. Die wichtigsten Zielgruppen und Begünstigten des Projekts sind die am Projekt beteiligten öffentlichen Einrichtungen sowie jede andere Einrichtung, deren Personal an den Schulungsseminaren teilnehmen oder die digitalen Werkzeuge und Leitlinien des Projekts nutzen wird. Durch die Bereitstellung der oben genannten Dienstleistungen und begleitete wissenschaftliche und technische Unterstützung werden die Behörden Instrumente und Kompetenzen erwerben, die auf die neuesten wissenschaftlichen Erkenntnisse abgestimmt sind, um eine bessere Bewältigung einer nachhaltigen Bewirtschaftung und Überwachung der nationalen und EU-Umweltziele zu erreichen. Andere direkte Projektbegünstigte können als Bewohner der Territorien der teilnehmenden Einrichtungen (insbesondere innerhalb der Studiengebiete) betrachtet werden, die von einer verbesserten Bewirtschaftung und Überwachung der lokalen Boden- und Wasserressourcen profitieren. Schließlich kann sich das Projekt auch für Einrichtungen, Gruppen und Einzelpersonen aus anderen geografischen Gebieten als nützlich erweisen, die Hilfe und Leitlinien für die Durchführung ähnlicher künftiger Projekte finden könnten. Alle Dienstleistungen, Aktivitäten und Ergebnisse des Projekts werden von allen über offene Datenprotokolle abgerufen. Auch werden die Ergebnisse nicht verwendet, um Gewinne zu erzielen, so dass es keinen komerativen Vorteil der Partner gibt. (German)
4 November 2022
0 references
Léiríonn an tionscadal atá beartaithe an gá a sainaithníodh go comhpháirteach an comhar idir údaráis inniúla agus institiúidí na dtíortha rannpháirteacha a neartú, agus leas á bhaint as taithí agus torthaí a baineadh amach i dtionscadail roimhe seo, agus é mar aidhm leis feabhas a chur ar a gcumas institiúideach atá ann cheana ó thaobh bainistiú acmhainní nádúrtha agus cur chun feidhme gaolmhar an chreata dhlíthiúil de. Shainaithin iBEC (LP) an gá coiteann sin a thug aghaidh ar Aireacht Forbartha Tuaithe agus Bia na Gréige (comhpháirtí Breathnóra) agus Aireacht Turasóireachta agus Comhshaoil na hAlbáine (PP5) agus a chuir tús le nós imeachta comhairliúcháin i measc páirtithe leasmhara limistéar na mBalcán-Med. Mar thoradh ar an bpróiseas, forbraíodh an chomhpháirtíocht reatha lena n-áirítear rannpháirtíocht Aireachtaí ó cheithre (4) thír rannpháirteacha. Mhúnlaigh na comhpháirtithe smaoineamh sonrach an tionscadail go comhpháirteach agus chuir siad le dearadh mionsonraithe an tionscadail trí chruinnithe agus iarrachtaí a bhí ar siúl ó thús mhí Eanáir 2016. Mar thoradh ar na hiarrachtaí sin, cruthaíodh bealaí cumarsáide agus forbraíodh an Togra Tionscadail seo trí chomhiarrachtaí comhordaithe. Leis an tionscadal Re-Source, téitear i ngleic leis an ngá atá le cumas rialachais thrasnáisiúnta a fheabhsú i ndáil leis na trí réimse seo a leanas: 1) Bainistíocht uisce uisciúcháin. 2) Cóid dea-chleachtais talmhaíochta (CGAP) agus, 3) measúnú riosca maidir le creimeadh ithreach. I gcomhaontú le treoracha chreat BMP, tá sé d’aidhm ag an tionscadal atá beartaithe leas a bhaint as torthaí a fuarthas roimhe seo, eadhon uirlisí digiteacha a táirgeadh laistigh den chreat “Cóineasú Digiteach” agus an tionscadal “AGRO-LESS” (ETCP An Ghréig-an Bhulgáir 2007-2013) agus a úsáid laistigh de chríoch na mBalcán a leathnú i gcúig thír de chuid na mBalcán (GR, BG, AL, Rep. na Macadóine Thuaidh agus CY) chun acmhainneacht rialachais agus cur chun feidhme an chreata dhlíthiúil a chur chun cinn i ngach ceann de na trí réimse thuasluaite. Beidh an tionscadal bunaithe ar an gcóras seirbhísí digiteacha atá bunaithe cheana féin laistigh de iBEC (tríd an dá thionscadal thuasluaite) agus déanfar tuilleadh forbartha air, agus béim á leagan ar na trí sheirbhís seo a leanas: 1) Uisciú beacht a chur i bhfeidhm: déanfar samhail dhigiteach le haghaidh uisciú beacht a chur i bhfeidhm i spás agus in am a uasghrádú, a shaincheapadh agus a chur i bhfeidhm laistigh de chríocha na Gréige agus na hAlbáine. 2) Cóid dea-chleachtais talmhaíochta a chur i bhfeidhm: déanfar uirlis dhigiteach chun meastóireacht a dhéanamh ar chur chun feidhme CGAP (tacar cleachtas níos éifeachtúla agus níos neamhdhíobhálaí don chomhshaol sa talmhaíocht ar bhonn náisiúnta agus Eorpach) a shaincheapadh agus a chur i bhfeidhm laistigh de chríocha CY & Rep. na Macadóine Thuaidh. 3) Measúnú riosca ar chreimeadh ithreach a chur i bhfeidhm: déanfar samhail dhigiteach don mheasúnú riosca ar mhórscála ar chreimeadh ithreach a oiriúnú lena húsáid laistigh de chríoch na Bulgáire. Cé is moite de chur i bhfeidhm na seirbhísí digiteacha (gníomhaíochtaí oibríochta píolótaí), cuirfear tuarascálacha meastóireachta, treoirlínte agus seimineáir oiliúna (i dtreo an riaracháin phoiblí) ar siúl freisin ina ndíreofar ar úsáid uirlisí digiteacha, bainistiú uisce agus acmhainní ithreach, dea-chleachtais talmhaíochta agus cur chun feidhme an chreata dhlíthiúil lena mbaineann. Is iad príomh-spriocghrúpaí agus príomhthairbhithe an tionscadail na comhlachtaí poiblí atá rannpháirteach sa tionscadal chomh maith le haon chomhlacht eile a nglacfaidh a phearsanra páirt sna seimineáir oiliúna nó a bhainfidh úsáid as na huirlisí digiteacha agus na treoirlínte a chuireann an tionscadal ar fáil. Trí na seirbhísí thuasluaite a sholáthar & trí thacaíocht eolaíoch agus theicniúil a chur ar fáil, gheobhaidh údaráis phoiblí uirlisí agus scileanna a bheidh ar aon dul leis an eolas eolaíoch is déanaí chun déileáil níos fearr le bainistiú acmhainní inbhuanaithe agus le faireachán a dhéanamh ar spriocanna comhshaoil náisiúnta agus AE. Féadfar a mheas gurb ionann tairbhithe díreacha eile an tionscadail agus áitritheoirí chríocha na gcomhlachtaí rannpháirteacha (go háirithe laistigh de na limistéir staidéir) a bhainfidh tairbhe as an mbainistiú agus as an bhfaireachán feabhsaithe ar an ithir áitiúil agus ar na hacmhainní uisce áitiúla. Ar deireadh, d’fhéadfadh sé go rachadh an tionscadal chun tairbhe do chomhlachtaí, do ghrúpaí agus do dhaoine aonair ó limistéir gheografacha eile a d’fhéadfadh cúnamh agus treoir a fháil chun tionscadail chomhchosúla amach anseo a chur i bhfeidhm. Beidh rochtain ag cách ar sheirbhísí, gníomhaíochtaí agus torthaí uile an tionscadail, trí phrótacail sonraí oscailte. Chomh maith leis sin, ní úsáidfear na torthaí chun brabús a dhéanamh, dá bhrí sin níl aon bhuntáiste comperative ag na comhpháirtithe. (Irish)
4 November 2022
0 references
Proponowany projekt odzwierciedla wspólnie ustaloną potrzebę zacieśnienia współpracy między właściwymi organami i instytucjami krajów uczestniczących, wykorzystując doświadczenia i wyniki osiągnięte w poprzednich projektach, w celu poprawy ich istniejących zdolności instytucjonalnych w zakresie zarządzania zasobami naturalnymi i wdrażania powiązanych ram prawnych. Ta wspólna potrzeba została stwierdzona przez iBEC (LP), która zwróciła się do greckiego Ministerstwa Rozwoju Obszarów Wiejskich i Żywności (partner obserwator) oraz Ministerstwo Turystyki i Środowiska Albanii (PP5) i wspólnie zainicjowała procedurę konsultacji z zainteresowanymi stronami z obszaru bałkańskiego-Med. Proces ten zaowocował rozwojem obecnego partnerstwa obejmującego zaangażowanie ministerstw z czterech (4) uczestniczących państw. Partnerzy wspólnie kształtowali konkretny pomysł projektu i przyczynili się do szczegółowego projektu projektu poprzez spotkania i wysiłki, które miały miejsce od początku stycznia 2016 r. Wysiłki te doprowadziły do stworzenia kanałów komunikacji i opracowania wniosku dotyczącego projektu poprzez wspólne skoordynowane wysiłki. Projekt „Re-Source” dotyczy potrzeby poprawy zdolności w zakresie zarządzania ponadnarodowego w odniesieniu do następujących trzech dziedzin: 1) Irygacyjne gospodarowanie wodą. 2) kodeksy dobrych praktyk rolniczych (CGAP) oraz 3) ocena ryzyka erozji gleby. W porozumieniu z kierunkami ram BMP proponowany projekt ma na celu wykorzystanie wyników wcześniejszych, a mianowicie narzędzi cyfrowych wyprodukowanych w ramach „konwergencji cyfrowej” i projektu „AGRO-LESS” (ETCP Grecja-Bułgaria 2007-2013) oraz rozszerzenie jego wykorzystania na terytorium Bałkanów na pięć (5) krajów bałkańskich (GR, BG, AL, reprezentacja Macedonii Północnej i Cypru) w celu promowania zdolności zarządzania i wdrażania ram prawnych we wszystkich trzech wyżej wymienionych dziedzinach. Projekt będzie oparty na systemie usług cyfrowych już utworzonym w ramach iBEC (w ramach dwóch wyżej wymienionych projektów) i będzie dalej się rozwijał, z naciskiem na następujące trzy usługi: 1) Zastosowanie precyzyjnego nawadniania: cyfrowy model stosowania precyzyjnego nawadniania w przestrzeni i czasie będzie dalej ulepszany, dostosowany i stosowany na terytoriach greckich i albańskich. 2) Stosowanie kodeksów dobrych praktyk rolniczych: cyfrowe narzędzie oceny wdrażania CGAP (zestaw bardziej efektywnych i przyjaznych dla środowiska praktyk w rolnictwie na poziomie krajowym i europejskim) będzie dostosowane i stosowane w ramach CY & Rep. na terytoriach Macedonii Północnej. 3) Zastosowanie oceny ryzyka erozji gleby: cyfrowy model oceny ryzyka erozji gleby na dużą skalę zostanie dostosowany do użytku na terytorium Bułgarii. Oprócz stosowania sprawozdań z oceny usług cyfrowych (działania w zakresie operacji pilotażowych) organizowane będą również wytyczne i seminaria szkoleniowe (w kierunku administracji publicznej) koncentrujące się na wykorzystaniu narzędzi cyfrowych, zarządzaniu zasobami wodnymi i glebowymi, dobrych praktykach rolniczych i wdrażaniu związanych z nimi ram prawnych. Głównymi grupami docelowymi i beneficjentami projektu są organy publiczne uczestniczące w projekcie oraz każdy inny organ, którego personel weźmie udział w seminariach szkoleniowych lub korzysta z narzędzi cyfrowych i wytycznych dostarczonych w ramach projektu. Dzięki świadczeniu wyżej wymienionych usług i wsparciu naukowemu i technicznemu organy publiczne uzyskają narzędzia i umiejętności dostosowane do najnowszej wiedzy naukowej, tak aby lepiej radzić sobie z zrównoważonym zarządzaniem zasobami i monitorowaniem krajowych i unijnych celów środowiskowych. Inni bezpośredni beneficjenci projektu mogą być uznawani za mieszkańców terytoriów instytucji uczestniczących (zwłaszcza na obszarach badawczych), którzy skorzystają na lepszym zarządzaniu i monitorowaniu lokalnych zasobów gleby i wody. Ponadto projekt może okazać się również korzystny dla organów, grup i osób z innych obszarów geograficznych, które mogą znaleźć pomoc i wytyczne dla realizacji podobnych przyszłych projektów. Wszystkie usługi, działania i wyniki projektu będą dostępne dla wszystkich za pośrednictwem otwartych protokołów danych. Ponadto, wyniki nie zostaną wykorzystane do osiągnięcia zysku, więc nie ma komperatywnej przewagi partnerów. (Polish)
4 November 2022
0 references
Het voorgestelde project weerspiegelt de gezamenlijk vastgestelde noodzaak om de samenwerking tussen de bevoegde autoriteiten en instellingen van de deelnemende landen te versterken door gebruik te maken van de ervaringen en resultaten die in eerdere projecten zijn bereikt, met als doel hun bestaande institutionele capaciteit op het gebied van het beheer van natuurlijke hulpbronnen en de bijbehorende uitvoering van het rechtskader te verbeteren. Deze gemeenschappelijke behoefte werd vastgesteld door de iBEC (LP), die zich richtte op het Griekse ministerie van Plattelandsontwikkeling en Voedselvoorziening (waarnemerspartner) en het ministerie van Toerisme en Milieu van Albanië (PP5) en gezamenlijk een raadplegingsprocedure inleidde tussen belanghebbenden in het Balkan-Med-gebied. Het proces heeft geleid tot de ontwikkeling van het huidige partnerschap, dat de betrokkenheid van ministeries van vier (4) deelnemende landen omvat. Partners vormden gezamenlijk het specifieke projectidee en droegen bij aan het gedetailleerde ontwerp van het project door middel van vergaderingen en inspanningen die plaatsvonden sinds begin januari 2016. Deze inspanningen hebben geleid tot het creëren van communicatiekanalen en tot de ontwikkeling van dit projectvoorstel door middel van gezamenlijke gecoördineerde inspanningen. Met het Re-Source-project wordt tegemoet gekomen aan de behoefte aan een betere transnationale governancecapaciteit op de volgende drie gebieden: 1) Irrigationeel waterbeheer. 2) Codes van goede landbouwpraktijken (CGAP) en, 3) bodemerosierisicobeoordeling. In overeenstemming met de aanwijzingen van het BMP-kader beoogt het voorgestelde project te profiteren van de resultaten van eerdere, namelijk digitale instrumenten die zijn geproduceerd binnen het kader „Digital Convergence” en het „AGRO-LESS”-project (ETCP Griekenland-Bulgarije 2007-2013) en het gebruik ervan op het Balkangebied uit te breiden tot vijf (5) Balkan-Med-landen (GR, BG, AL, Rep. of North Macedonia en CY) om de governancecapaciteit en de uitvoering van het wettelijk kader op alle drie bovengenoemde gebieden te bevorderen. Het project zal gebaseerd zijn op het systeem van digitale diensten dat reeds binnen iBEC is opgezet (via de twee bovengenoemde projecten) en zal zich verder ontwikkelen, met de nadruk op de volgende drie diensten: 1) Toepassing van nauwkeurige irrigatie: een digitaal model voor de toepassing van nauwkeurige irrigatie in ruimte en tijd zal verder worden opgewaardeerd, aangepast en toegepast binnen de Griekse en Albanese gebieden. 2) Toepassing van codes van goede landbouwpraktijken: een digitaal instrument voor de evaluatie van de uitvoering van het CGAP (een reeks efficiëntere, milieuvriendelijkere praktijken in de landbouw op nationale en Europese basis) zal worden aangepast en toegepast in het CY & Rep. van Noord-Macedonië. 3) Toepassing van de risicobeoordeling van bodemerosie: een digitaal model voor de grootschalige risicobeoordeling van bodemerosie zal worden aangepast voor gebruik op het Bulgaarse grondgebied. Naast de toepassing van digitale diensten (proefoperaties) zullen evaluatieverslagen, richtsnoeren en opleidingsseminars (in de richting van het openbaar bestuur) ook plaatsvinden met de nadruk op het gebruik van digitale instrumenten, water- en bodembeheer, goede landbouwpraktijken en de uitvoering van het bijbehorende rechtskader. De belangrijkste doelgroepen en begunstigden van het project zijn de aan het project deelnemende overheidsinstanties en elk ander orgaan waarvan het personeel aan de opleidingsseminars zal deelnemen of gebruik zal maken van de digitale instrumenten en richtsnoeren van het project. Door de verlening van bovengenoemde diensten en begeleide wetenschappelijke en technische ondersteuning zullen overheden instrumenten en vaardigheden verwerven die zijn afgestemd op de nieuwste wetenschappelijke kennis om beter om te gaan met duurzaam beheer van hulpbronnen en monitoring van nationale en EU-milieudoelstellingen. Andere directe begunstigden van het project kunnen worden beschouwd als de inwoners van het grondgebied van de deelnemende organen (met name binnen de studiegebieden) die zullen profiteren van het verbeterde beheer en de monitoring van de lokale bodem- en watervoorraden. Ten slotte kan het project ook gunstig zijn voor instanties, groepen en individuen uit andere geografische gebieden die steun en richtsnoeren kunnen vinden voor de uitvoering van soortgelijke toekomstige projecten. Alle diensten, activiteiten en resultaten van het project zullen door iedereen worden benaderd, via open dataprotocollen. Ook zullen de resultaten niet worden gebruikt om winst te maken, dus er is geen comperatief voordeel van de partners. (Dutch)
4 November 2022
0 references
Το προτεινόμενο έργο αντικατοπτρίζει την από κοινού διαπιστωθείσα ανάγκη ενίσχυσης της συνεργασίας μεταξύ των αρμόδιων αρχών και των φορέων των συμμετεχουσών χωρών, αξιοποιώντας τις εμπειρίες και τα αποτελέσματα που επιτεύχθηκαν σε προηγούμενα έργα, με στόχο τη βελτίωση της υφιστάμενης θεσμικής τους ικανότητας όσον αφορά τη διαχείριση των φυσικών πόρων και την εφαρμογή του σχετικού νομικού πλαισίου. Αυτή η κοινή ανάγκη εντοπίστηκε από την iBEC (LP) η οποία απευθύνθηκε στο Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης & Τροφίμων της Ελλάδας (Εταίρος Παρατηρητών) και στο Υπουργείο Τουρισμού και Περιβάλλοντος της Αλβανίας (PP5) και δρομολόγησε από κοινού διαδικασία διαβούλευσης μεταξύ των ενδιαφερόμενων μερών της περιοχής Βαλκανικής-Μεσογείου. Η διαδικασία κατέληξε στην ανάπτυξη της παρούσας εταιρικής σχέσης που περιλαμβάνει τη συμμετοχή Υπουργείων από τέσσερις (4) συμμετέχουσες χώρες. Οι εταίροι διαμόρφωσαν από κοινού τη συγκεκριμένη ιδέα του έργου και συνέβαλαν στον λεπτομερή σχεδιασμό του έργου μέσω συναντήσεων και προσπαθειών που πραγματοποιήθηκαν από τις αρχές Ιανουαρίου 2016. Οι προσπάθειες αυτές είχαν ως αποτέλεσμα τη δημιουργία διαύλων επικοινωνίας και την ανάπτυξη της παρούσας πρότασης σχεδίου μέσω κοινών συντονισμένων προσπαθειών. Το έργο Re-Source αντιμετωπίζει την ανάγκη βελτίωσης της ικανότητας διακρατικής διακυβέρνησης σε σχέση με τους ακόλουθους τρεις τομείς: 1) Διαχείριση αρδευτικών υδάτων. 2) Κωδικοί ορθών γεωργικών πρακτικών (CGAP) και 3) εκτίμηση κινδύνου διάβρωσης του εδάφους. Σε συμφωνία με τις κατευθύνσεις του πλαισίου BMP, το προτεινόμενο έργο έχει ως στόχο να αξιοποιήσει τα αποτελέσματα των προηγούμενων, δηλαδή τα ψηφιακά εργαλεία που παράγονται στο πλαίσιο «Ψηφιακή Σύγκλιση» και το έργο «AGRO-LESS» (ETCP Ελλάδα-Βουλγαρία 2007-2013) και να επεκτείνει τη χρήση του εντός της βαλκανικής επικράτειας σε πέντε (5) βαλκανικά-μεσογειακές χώρες (GR, BG, AL, Rep. Βόρειας Μακεδονίας και CY) με σκοπό την προώθηση της ικανότητας διακυβέρνησης και της εφαρμογής του νομικού πλαισίου και στους τρεις προαναφερθέντες τομείς. Το έργο θα βασίζεται στο σύστημα ψηφιακών υπηρεσιών που έχει ήδη καθιερωθεί στο πλαίσιο του iBEC (μέσω των δύο προαναφερόμενων έργων) και θα αναπτυχθεί περαιτέρω, με έμφαση στις ακόλουθες τρεις υπηρεσίες: 1) Εφαρμογή της ακριβούς άρδευσης: ένα ψηφιακό μοντέλο για την εφαρμογή ακριβούς άρδευσης σε χώρο και χρόνο θα αναβαθμιστεί περαιτέρω, θα προσαρμοστεί και θα εφαρμοστεί εντός της ελληνικής και αλβανικής επικράτειας. 2) Εφαρμογή κωδίκων ορθών γεωργικών πρακτικών: ένα ψηφιακό εργαλείο για την αξιολόγηση της εφαρμογής του CGAP (ένα σύνολο πιο αποδοτικών και φιλικών προς το περιβάλλον πρακτικών στη γεωργία σε εθνική και ευρωπαϊκή βάση) θα προσαρμοστεί και θα εφαρμοστεί στις περιοχές της Κύπρου και της Δημοκρατίας της Βόρειας Μακεδονίας. 3) Εφαρμογή της εκτίμησης κινδύνου διάβρωσης του εδάφους: ένα ψηφιακό μοντέλο για τη μεγάλης κλίμακας εκτίμηση κινδύνου διάβρωσης του εδάφους θα προσαρμοστεί για χρήση στο βουλγαρικό έδαφος. Εκτός από την εφαρμογή των ψηφιακών υπηρεσιών (πιλοτικές δράσεις) θα πραγματοποιηθούν εκθέσεις αξιολόγησης, κατευθυντήριες γραμμές και σεμινάρια κατάρτισης (προς τη δημόσια διοίκηση) με επίκεντρο τη χρήση ψηφιακών εργαλείων, τη διαχείριση των υδάτινων και εδαφικών πόρων, τις ορθές γεωργικές πρακτικές και την εφαρμογή του σχετικού νομικού πλαισίου. Οι κύριες ομάδες-στόχοι και δικαιούχοι του έργου είναι οι δημόσιοι φορείς που συμμετέχουν στο έργο, καθώς και οποιοσδήποτε άλλος φορέας του οποίου το προσωπικό θα λάβει μέρος στα εκπαιδευτικά σεμινάρια ή θα κάνει χρήση των ψηφιακών εργαλείων και κατευθυντήριων γραμμών που παρέχονται από το έργο. Μέσω της παροχής των προαναφερόμενων υπηρεσιών και της συνοδευόμενης επιστημονικής & τεχνικής υποστήριξης, οι δημόσιες αρχές θα αποκτήσουν εργαλεία και δεξιότητες ευθυγραμμισμένες με τις τελευταίες επιστημονικές γνώσεις, ώστε να αντιμετωπίσουν καλύτερα τη βιώσιμη διαχείριση των πόρων και την παρακολούθηση των εθνικών και ενωσιακών περιβαλλοντικών στόχων. Άλλοι άμεσοι δικαιούχοι του έργου μπορούν να θεωρηθούν οι κάτοικοι των εδαφών των συμμετεχόντων φορέων (ιδίως εντός των περιοχών μελέτης) που θα επωφεληθούν από τη βελτιωμένη διαχείριση και παρακολούθηση των τοπικών εδαφικών και υδάτινων πόρων. Τέλος, το έργο μπορεί επίσης να αποδειχθεί επωφελές για φορείς, ομάδες και άτομα από άλλες γεωγραφικές περιοχές που μπορούν να βρουν βοήθεια και καθοδήγηση για την υλοποίηση παρόμοιων μελλοντικών έργων. Όλες οι υπηρεσίες, οι δραστηριότητες και τα αποτελέσματα του έργου θα είναι προσβάσιμες από όλους, μέσω πρωτοκόλλων ανοικτών δεδομένων. Επίσης, τα αποτελέσματα δεν θα χρησιμοποιηθούν για να κάνουν κέρδος, έτσι δεν υπάρχει συγκριτικό πλεονέκτημα των εταίρων. (Greek)
4 November 2022
0 references
Predlagani projekt odraža skupno ugotovljeno potrebo po okrepitvi sodelovanja med pristojnimi organi in institucijami sodelujočih držav, pri čemer je treba izkoristiti izkušnje in rezultate, dosežene v preteklih projektih, da bi izboljšali njihovo obstoječo institucionalno zmogljivost v smislu upravljanja naravnih virov in s tem povezanega izvajanja pravnega okvira. To skupno potrebo je opredelil iBEC (LP), ki je nagovoril grško ministrstvo za razvoj podeželja in prehrano (partner opazovalke) ter albansko ministrstvo za turizem in okolje (PP5) ter skupaj sprožil posvetovalni postopek med zainteresiranimi stranmi z balkansko-sredozemskega območja. Rezultat tega procesa je bil razvoj sedanjega partnerstva, ki vključuje sodelovanje ministrstev iz štirih (4) sodelujočih držav. Partnerji so skupaj oblikovali specifično projektno idejo in prispevali k podrobni zasnovi projekta s srečanji in prizadevanji, ki so potekali od začetka januarja 2016. Ta prizadevanja so privedla do vzpostavitve komunikacijskih kanalov in razvoja tega predloga projekta s skupnimi usklajenimi prizadevanji. Projekt Re-Source obravnava potrebo po izboljšanju zmogljivosti nadnacionalnega upravljanja v zvezi z naslednjimi tremi področji: 1) Namakalno upravljanje z vodo. 2) Kodeksi dobrih kmetijskih praks (CGAP) in 3) ocena tveganja erozije tal. V skladu z usmeritvami okvira BMP je cilj predlaganega projekta izkoristiti rezultate prejšnjih, in sicer digitalnih orodij, proizvedenih v okviru „Digitalna konvergenca“ in projekta „AGRO-LESS“ (ETCP Grčija-Bolgarija 2007–2013), ter razširiti njegovo uporabo na balkanskem ozemlju na pet (5) balkanskih-sredozemskih držav (GR, BG, AL, Rep. Severne Makedonije in CY) za spodbujanje zmogljivosti upravljanja in izvajanja pravnega okvira na vseh treh navedenih področjih. Projekt bo temeljil na sistemu digitalnih storitev, ki je že vzpostavljen v okviru iBEC (prek zgoraj navedenih dveh projektov), in se bo še naprej razvijal s poudarkom na naslednjih treh storitvah: 1) Uporaba natančnega namakanja: digitalni model za natančno namakanje v prostoru in času bo dodatno nadgrajen, prilagojen in uporabljen na grškem in albanskem ozemlju. 2) Uporaba kodeksov dobrih kmetijskih praks: digitalno orodje za ocenjevanje izvajanja CGAP (sklop učinkovitejših in okolju prijaznejših praks v kmetijstvu na nacionalni in evropski ravni) bo prilagojeno in uporabljeno v CY & Rep. Severne Makedonije. 3) Uporaba ocene tveganja erozije tal: digitalni model za obsežno oceno tveganja erozije tal bo prilagojen za uporabo na bolgarskem ozemlju. Poleg uporabe digitalnih storitev (pilotni operativni ukrepi) bodo potekala tudi ocenjevalna poročila, smernice in seminarji za usposabljanje (na poti k javni upravi), ki se bodo osredotočali na uporabo digitalnih orodij, upravljanje z vodo in talnimi viri, dobre kmetijske prakse in s tem povezano izvajanje pravnega okvira. Glavne ciljne skupine in upravičenci projekta so javni organi, ki sodelujejo v projektu, ter vsi drugi organi, katerih osebje se bo udeležilo seminarjev usposabljanja ali uporabljalo digitalna orodja in smernice, ki jih zagotavlja projekt. Javni organi bodo z zagotavljanjem navedenih storitev ter spremljevalno znanstveno in tehnično podporo pridobili orodja in spretnosti, usklajene z najnovejšimi znanstvenimi spoznanji, da bi se bolje spopadli s trajnostnim upravljanjem virov in spremljanjem nacionalnih okoljskih ciljev in okoljskih ciljev EU. Drugi neposredni upravičenci projekta se lahko štejejo za prebivalce ozemelj sodelujočih organov (zlasti na študijskih območjih), ki bodo imeli koristi od izboljšanega upravljanja in spremljanja lokalnih tal in vodnih virov. Projekt je lahko koristen tudi za organe, skupine in posameznike z drugih geografskih območij, ki lahko najdejo pomoč in smernice za izvajanje podobnih prihodnjih projektov. Do vseh storitev, dejavnosti in rezultatov projekta bodo dostopali vsi prek odprtih podatkovnih protokolov. Prav tako se rezultati ne bodo uporabili za ustvarjanje dobička, zato ni primerjalne prednosti partnerjev. (Slovenian)
4 November 2022
0 references
Proiectul propus reflectă necesitatea identificată în comun de a consolida colaborarea dintre autoritățile competente și instituțiile țărilor participante, valorificând experiențele și rezultatele obținute în proiectele anterioare, cu scopul de a îmbunătăți capacitatea instituțională existentă a acestora în ceea ce privește gestionarea resurselor naturale și punerea în aplicare a cadrului juridic aferent. Această necesitate comună a fost identificată de iBEC (LP), care s-a adresat Ministerului Dezvoltării Rurale și Alimentației din Grecia (partener observator) și Ministerului Turismului și Mediului din Albania (PP5) și a inițiat în comun o procedură de consultare între părțile interesate din zona Balcani-Med. Procesul a dus la dezvoltarea actualului parteneriat care include implicarea ministerelor din patru (4) țări participante. Partenerii au modelat împreună ideea specifică a proiectului și au contribuit la conceperea detaliată a proiectului prin întâlniri și eforturi care au avut loc de la începutul lunii ianuarie 2016. Aceste eforturi au dus la crearea unor canale de comunicare și la elaborarea prezentei propuneri de proiect prin eforturi coordonate comune. Proiectul Re-Source abordează necesitatea îmbunătățirii capacității de guvernanță transnațională în ceea ce privește următoarele trei domenii: 1) Gestionarea apei irigaționale. 2) Coduri de bune practici agricole (CGAP) și 3) evaluarea riscului de eroziune a solului. În acord cu direcțiile cadrului BMP, proiectul propus își propune să valorifice rezultatele anterioare, și anume instrumentele digitale produse în cadrul „Convergență digitală” și proiectul „AGRO-LESS” (ETCP Grecia-Bulgaria 2007-2013) și să extindă utilizarea acestuia pe teritoriul balcanic în cinci (5) țări balcanice (GR, BG, AL, Rep. al Macedoniei de Nord și CY) în vederea promovării capacității de guvernanță și a punerii în aplicare a cadrului juridic în toate cele trei domenii menționate anterior. Proiectul se va baza pe sistemul de servicii digitale deja instituit în cadrul iBEC (prin intermediul celor două proiecte menționate mai sus) și se va dezvolta în continuare, cu accent pe următoarele trei servicii: 1) Aplicarea irigării precise: un model digital pentru aplicarea irigațiilor precise în spațiu și timp va fi îmbunătățit, personalizat și aplicat în continuare în teritoriile grecești și albaneze. 2) Aplicarea codurilor de bune practici agricole: un instrument digital pentru evaluarea punerii în aplicare a CGAP (un set de practici mai eficiente și ecologice în agricultură la nivel național și european) va fi personalizat și aplicat în cadrul CY & Rep. din teritoriile Macedoniei de Nord. 3) Aplicarea evaluării riscului de eroziune a solului: un model digital pentru evaluarea pe scară largă a riscurilor legate de eroziunea solului va fi personalizat pentru a fi utilizat pe teritoriul bulgar. Pe lângă aplicarea rapoartelor de evaluare a serviciilor digitale (acțiuni de operare pilot), orientări și seminarii de formare (pentru administrația publică) vor avea loc, de asemenea, cu accent pe utilizarea instrumentelor digitale, gestionarea resurselor de apă și sol, bunele practici agricole și punerea în aplicare a cadrului juridic aferent. Principalele grupuri țintă și beneficiari ai proiectului sunt organismele publice care participă la proiect, precum și orice alt organism al cărui personal va participa la seminariile de formare sau va utiliza instrumentele și orientările digitale furnizate de proiect. Prin furnizarea serviciilor menționate anterior și prin sprijinul științific și tehnic însoțit, autoritățile publice vor dobândi instrumente și competențe aliniate la cele mai recente cunoștințe științifice, astfel încât să se ocupe mai bine de gestionarea durabilă a resurselor și de monitorizarea obiectivelor de mediu naționale și ale UE. Alți beneficiari direcți ai proiectului pot fi considerați a fi locuitorii teritoriilor organismelor participante (în special în zonele de studiu) care vor beneficia de o mai bună gestionare și monitorizare a resurselor locale de sol și apă. În cele din urmă, proiectul se poate dovedi, de asemenea, benefic pentru organisme, grupuri și persoane din alte zone geografice care pot găsi ajutoare și orientări pentru punerea în aplicare a unor proiecte viitoare similare. Toate serviciile, activitățile și rezultatele proiectului vor fi accesate de toți, prin protocoale de date deschise. De asemenea, rezultatele nu vor fi folosite pentru a face profit, astfel încât nu există nici un avantaj comperativ al partenerilor. (Romanian)
4 November 2022
0 references
Det föreslagna projektet återspeglar det gemensamt fastställda behovet av att stärka samarbetet mellan de behöriga myndigheterna och institutionerna i de deltagande länderna och dra nytta av erfarenheter och resultat från tidigare projekt, i syfte att förbättra deras befintliga institutionella kapacitet när det gäller förvaltning av naturresurser och tillhörande rättsliga ramgenomförande. Detta gemensamma behov identifierades av iBEC (LP), som riktade sig till Greklands ministerium för landsbygdsutveckling och livsmedel (Observerpartner) och Albaniens ministerium för turism och miljö (PP5) och inledde gemensamt ett samrådsförfarande mellan berörda parter på Balkan-Med-området. Processen resulterade i utvecklingen av det nuvarande partnerskapet som inbegriper deltagande av ministerier från fyra (4) deltagande länder. Partners formade gemensamt den specifika projektidén och bidrog till projektets detaljerade utformning genom möten och insatser som ägde rum sedan början av januari 2016. Dessa insatser ledde till att kommunikationskanaler skapades och projektförslaget utvecklades genom gemensamma samordnade insatser. Projektet Re-Source tar itu med behovet av förbättrad transnationell styrningskapacitet inom följande tre områden: 1) Bevattningsvattenförvaltning. 2) Koder för god jordbrukssed (CGAP) och 3) riskbedömning av jorderosion. I enlighet med riktlinjerna i ramen för handlingsplanen syftar det föreslagna projektet till att dra nytta av resultat från tidigare, nämligen digitala verktyg som tagits fram inom ramen för ”digital konvergens” och projektet ”AGRO-LESS” (ETCP Grekland-Bulgarien 2007–2013) och utvidga dess användning inom Balkanområdet till fem (5) länder på Balkan (Gr., BG, AL, Rep. från Nordmakedonien och Cypern) för att främja förvaltningskapaciteten och genomförandet av den rättsliga ramen på alla tre ovannämnda områden. Projektet kommer att bygga på det system för digitala tjänster som redan inrättats inom iBEC (genom de två projekt som nämns ovan) och kommer att vidareutvecklas, med tonvikt på följande tre tjänster: 1) Tillämpning av exakt bevattning: en digital modell för tillämpning av exakt bevattning i tid och rum kommer att uppgraderas, anpassas och tillämpas inom de grekiska och albanska territorierna. 2) Tillämpning av koder för god jordbrukssed: ett digitalt verktyg för utvärdering av genomförandet av handlingsplanen för jordbruket (en uppsättning effektivare och miljövänligare jordbruksmetoder på nationell och europeisk nivå) kommer att anpassas och tillämpas inom CY & Rep. i Nordmakedoniens territorier. 3) Bedömning av risken för jorderosion: en digital modell för storskalig riskbedömning av jorderosion kommer att anpassas för användning inom det bulgariska territoriet. Förutom tillämpning av utvärderingsrapporter om digitala tjänster (pilotverksamhet) kommer riktlinjer och utbildningsseminarier (mot den offentliga förvaltningen) också att äga rum med fokus på användningen av digitala verktyg, förvaltning av vatten- och markresurser, god jordbrukspraxis och tillhörande rättslig ram. Projektets huvudsakliga målgrupper och stödmottagare är de offentliga organ som deltar i projektet samt alla andra organ vars personal kommer att delta i utbildningsseminarier eller använda sig av de digitala verktyg och riktlinjer som projektet tillhandahåller. Genom tillhandahållandet av ovannämnda tjänster och åtföljt vetenskapligt och tekniskt stöd kommer de offentliga myndigheterna att få verktyg och färdigheter som är anpassade till de senaste vetenskapliga rönen för att bättre kunna hantera hållbar resursförvaltning och övervakning av nationella miljömål och EU:s miljömål. Andra direkta stödmottagare för projektet kan anses vara invånarna i de deltagande organens territorier (särskilt inom studieområdena) som kommer att gynnas av förbättrad förvaltning och övervakning av lokala mark- och vattenresurser. Slutligen kan projektet också visa sig fördelaktigt för organ, grupper och individer från andra geografiska områden som kan få stöd och vägledning för genomförandet av liknande framtida projekt. Alla tjänster, aktiviteter och resultat av projektet kommer att nås av alla, genom öppna dataprotokoll. Resultaten kommer inte heller att användas för att göra vinst, så det finns ingen komparativ fördel för partnerna. (Swedish)
4 November 2022
0 references
Siūlomas projektas atspindi bendrai nustatytą poreikį stiprinti dalyvaujančių šalių kompetentingų institucijų ir institucijų bendradarbiavimą, pasinaudojant patirtimi ir rezultatais, pasiektais vykdant ankstesnius projektus, siekiant pagerinti jų esamus institucinius gebėjimus gamtos išteklių valdymo ir susijusios teisinės sistemos įgyvendinimo srityse. Šį bendrą poreikį nustatė iBEC (LP), kuri kreipėsi į Graikijos kaimo plėtros ir maisto ministeriją (stebėtojų partnerė) ir Albanijos turizmo ir aplinkos ministeriją (PP5) ir kartu pradėjo konsultacijų su Balkanų ir Viduržemio jūros regiono suinteresuotosiomis šalimis procedūrą. Po šio proceso buvo plėtojama dabartinė partnerystė, apimanti keturių (4) dalyvaujančių šalių ministerijų dalyvavimą. Partneriai kartu formavo konkrečią projekto idėją ir prisidėjo prie projekto išsamios koncepcijos, rengdami susitikimus ir pastangas, kurie vyko nuo 2016 m. sausio mėn. pradžios. Šios pastangos padėjo sukurti komunikacijos kanalus ir parengti šį projekto pasiūlymą bendromis koordinuotomis pastangomis. Vykdant projektą „Re-Source“ sprendžiamas poreikis gerinti tarptautinio valdymo gebėjimus šiose trijose srityse: 1) Drėkinimo vandentvarka. 2) Gerosios žemės ūkio praktikos kodeksai ir 3) dirvožemio erozijos rizikos vertinimas. Pritarus BVP sistemos kryptims, siūlomu projektu siekiama pasinaudoti ankstesnių programų rezultatais, t. y. skaitmeninėmis priemonėmis, sukurtomis įgyvendinant skaitmeninės konvergencijos sistemą, ir projektu „AGRO-LESS“ (Graikija ir Bulgarija 2007–2013 m.) ir išplėsti jo naudojimą Balkanų teritorijoje į penkias (5) Balkanų-Med šalis (GR, BG, AL, Šiaurės Makedonijos Respublika ir CY), siekiant skatinti valdymo gebėjimus ir teisinės sistemos įgyvendinimą visose trijose pirmiau minėtose srityse. Projektas bus grindžiamas iBEC jau sukurta skaitmeninių paslaugų sistema (vykdant du pirmiau minėtus projektus) ir bus toliau plėtojamas, daugiausia dėmesio skiriant šioms trims paslaugoms: 1) Tikslaus drėkinimo naudojimas: skaitmeninis modelis tiksliam drėkinimui erdvėje ir laike bus toliau tobulinamas, pritaikytas ir taikomas Graikijos ir Albanijos teritorijose. 2) Gerosios žemės ūkio praktikos kodeksų taikymas: Šiaurės Makedonijos CY & Rep. teritorijose bus pritaikyta ir taikoma skaitmeninė priemonė CGAP įgyvendinimui įvertinti (veiksmingesnės ir aplinkai draugiškesnės praktikos žemės ūkyje nacionaliniu ir Europos lygmeniu rinkinys). 3) Dirvožemio erozijos rizikos vertinimo taikymas: Bulgarijos teritorijoje bus pritaikytas didelio masto dirvožemio erozijos rizikos vertinimo skaitmeninis modelis. Be skaitmeninių paslaugų (bandomųjų veiksmų) vertinimo ataskaitų taikymo, taip pat bus rengiamos gairės ir mokymo seminarai (viešojo administravimo link), daugiausia dėmesio skiriant skaitmeninių priemonių naudojimui, vandens ir dirvožemio išteklių valdymui, gerajai žemės ūkio praktikai ir susijusios teisinės sistemos įgyvendinimui. Pagrindinės projekto tikslinės grupės ir paramos gavėjai yra projekte dalyvaujančios viešosios įstaigos ir bet kuri kita įstaiga, kurios darbuotojai dalyvaus mokymo seminaruose arba naudosis projekto teikiamomis skaitmeninėmis priemonėmis ir gairėmis. Teikdamos pirmiau minėtas paslaugas ir kartu teikdamos mokslinę ir techninę paramą, valdžios institucijos įgis priemonių ir įgūdžių, suderintų su naujausiomis mokslo žiniomis, kad būtų galima geriau spręsti tvaraus išteklių valdymo ir nacionalinių bei ES aplinkosaugos tikslų stebėsenos klausimus. Kiti tiesioginiai projekto naudos gavėjai gali būti laikomi dalyvaujančių institucijų teritorijų gyventojais (ypač studijų srityse), kuriems bus naudingas geresnis vietos dirvožemio ir vandens išteklių valdymas ir stebėsena. Galiausiai projektas taip pat gali būti naudingas įstaigoms, grupėms ir asmenims iš kitų geografinių vietovių, kurioms gali būti suteikta pagalba ir gairės panašiems būsimiems projektams įgyvendinti. Visos projekto paslaugos, veikla ir rezultatai bus prieinami visiems, naudojant atvirųjų duomenų protokolus. Be to, rezultatai nebus naudojami pelnui gauti,todėl partneriai neturi lyginamojo pranašumo. (Lithuanian)
4 November 2022
0 references
El proyecto propuesto refleja la necesidad identificada conjuntamente de fortalecer la colaboración entre las autoridades competentes y las instituciones de los países participantes, aprovechando las experiencias y los resultados obtenidos en proyectos anteriores, con el objetivo de mejorar su capacidad institucional existente en términos de gestión de los recursos naturales y la aplicación del marco jurídico conexo. Esta necesidad común fue identificada por el iBEC (LP) que se dirigió al Ministerio de Desarrollo Rural y Alimentación de Grecia (socio observador) y al Ministerio de Turismo y Medio Ambiente de Albania (PP5) e inició conjuntamente un procedimiento de consulta entre las partes interesadas de la zona de los Balcanes-Med. El proceso se tradujo en el desarrollo de la asociación actual, que incluye la participación de ministerios de cuatro (4) países participantes. Los socios dieron forma conjunta a la idea específica del proyecto y contribuyeron al diseño detallado del proyecto a través de reuniones y esfuerzos que tuvieron lugar desde principios de enero de 2016. Estos esfuerzos dieron como resultado la creación de canales de comunicación y el desarrollo de esta propuesta de proyecto a través de esfuerzos coordinados conjuntos. El proyecto Re-Source aborda la necesidad de mejorar la capacidad de gobernanza transnacional en relación con los tres ámbitos siguientes: 1) Manejo irracional del agua. 2) Códigos de buenas prácticas agrícolas (CGAP) y 3) evaluación del riesgo de erosión del suelo. De acuerdo con las orientaciones del marco BMP, el proyecto propuesto tiene como objetivo capitalizar los resultados de anteriores, a saber, las herramientas digitales producidas dentro del marco de «Convergencia Digital» y el proyecto «AGRO-LESS» (ETCP Grecia-Bulgaria 2007-2013) y ampliar su uso dentro del territorio de los Balcanes en cinco (5) países balcánicos (GR, BG, AL, Rep. de Macedonia del Norte y CY) con el fin de promover la capacidad de gobernanza y la aplicación del marco jurídico en los tres ámbitos mencionados anteriormente. El proyecto se basará en el sistema de servicios digitales ya establecido en iBEC (a través de los dos proyectos mencionados anteriormente) y seguirá desarrollándose, haciendo hincapié en los tres servicios siguientes: 1) Aplicación de riego preciso: un modelo digital para la aplicación del riego preciso en el espacio y el tiempo se actualizará, personalizará y aplicará en los territorios griego y albanés. 2) Aplicación de códigos de buenas prácticas agrícolas: una herramienta digital para la evaluación de la aplicación del CGAP (un conjunto de prácticas más eficientes y respetuosas con el medio ambiente en la agricultura a nivel nacional y europeo) se personalizará y aplicará en los territorios de Macedonia del Norte. 3) Aplicación de la evaluación del riesgo de erosión del suelo: se adaptará un modelo digital para la evaluación de riesgos a gran escala de la erosión del suelo para su uso en el territorio búlgaro. Además de la aplicación de los informes de evaluación de los servicios digitales (acciones de operación piloto), también se llevarán a cabo directrices y seminarios de formación (hacia la administración pública) centrados en el uso de herramientas digitales, la gestión de los recursos hídricos y del suelo, las buenas prácticas agrícolas y la aplicación del marco jurídico relacionado. Los principales grupos destinatarios del proyecto y beneficiarios son los organismos públicos que participan en el proyecto, así como cualquier otro organismo cuyo personal participe en los seminarios de formación o haga uso de las herramientas y directrices digitales proporcionadas por el proyecto. A través de la prestación de los servicios mencionados y el apoyo científico y técnico acompañado, las autoridades públicas obtendrán herramientas y habilidades acordes con los últimos conocimientos científicos para abordar mejor la gestión sostenible de los recursos y el seguimiento de los objetivos medioambientales nacionales y de la UE. Otros beneficiarios directos del proyecto pueden ser considerados los habitantes de los territorios de los organismos participantes (especialmente dentro de las áreas de estudio) que se beneficiarán de la mejora de la gestión y el seguimiento de los suelos y recursos hídricos locales. Por último, el proyecto también puede resultar beneficioso para organismos, grupos e individuos de otras áreas geográficas que pueden encontrar ayuda y orientación para la ejecución de proyectos futuros similares. Todos los servicios, actividades y resultados del proyecto serán accedidos por todos, a través de protocolos de datos abiertos. Además, los resultados no se utilizarán para obtener ganancias, por lo tanto, no hay ninguna ventaja comperativa de los socios. (Spanish)
4 November 2022
0 references
Ierosinātais projekts atspoguļo kopīgi noteikto vajadzību stiprināt sadarbību starp iesaistīto valstu kompetentajām iestādēm un iestādēm, izmantojot pieredzi un rezultātus, kas gūti iepriekšējos projektos, lai uzlabotu to pašreizējās institucionālās spējas dabas resursu pārvaldības un ar to saistītā tiesiskā regulējuma īstenošanas ziņā. Šo kopīgo vajadzību apzināja iBEC (LP), kas vērsās pie Grieķijas Lauku attīstības un pārtikas ministrijas (novērotāju partneris) un Albānijas Tūrisma un vides ministrijas (PP5) un kopīgi uzsāka apspriešanās procedūru starp Balkānu un Vidusjūras reģiona ieinteresētajām personām. Procesa rezultātā tika attīstīta pašreizējā partnerība, kas ietver četru (4) iesaistīto valstu ministriju iesaistīšanos. Partneri kopīgi izstrādāja konkrēto projekta ideju un deva ieguldījumu projekta detalizētajā izstrādē, rīkojot sanāksmes un centienus, kas notika kopš 2016. gada janvāra sākuma. Šo centienu rezultātā tika izveidoti saziņas kanāli un ar kopīgiem koordinētiem centieniem tika izstrādāts šis projekta priekšlikums. Projekts “Re-Source” pievēršas vajadzībai uzlabot transnacionālās pārvaldības spējas šādās trīs jomās: 1) Apūdeņošanas ūdens apsaimniekošana. 2) Labas lauksaimniecības prakses kodeksi (CGAP) un 3) augsnes erozijas riska novērtējums. Vienojoties ar BMP regulējuma virzieniem, ierosinātā projekta mērķis ir gūt labumu no rezultātiem, kas gūti no iepriekšējiem, proti, digitālajiem rīkiem, kas izstrādāti “Digitālās konverģences” ietvaros, un projekta “AGRO-LESS” (Grieķija-Bulgārija — 2007.–2013. gads) ietvaros, un paplašināt tā izmantošanu Balkānu teritorijā, iekļaujot piecas (5) Balkānu-Medas valstis (GR, BG, AL, Ziemeļmaķedonijas un Kipras Republika), lai veicinātu pārvaldības spēju un tiesiskā regulējuma īstenošanu visās trijās minētajās jomās. Projekta pamatā būs digitālo pakalpojumu sistēma, kas jau izveidota iBEC ietvaros (izmantojot divus iepriekš minētos projektus), un tā tālāk attīstīsies, īpašu uzmanību pievēršot šādiem trim pakalpojumiem: 1) Precīzās apūdeņošanas pielietojums: Grieķijas un Albānijas teritorijās tiks vēl vairāk modernizēts, pielāgots un piemērots digitālais modelis precīzas apūdeņošanas piemērošanai telpā un laikā. 2) Labas lauksaimniecības prakses kodeksu piemērošana: Ziemeļmaķedonijas teritoriju CY & Rep. ietvaros tiks pielāgots un piemērots digitāls rīks CGAP īstenošanas novērtēšanai (efektīvākas, videi draudzīgākas lauksaimniecības prakses kopums valsts un Eiropas līmenī). 3) Augsnes erozijas riska novērtējuma piemērošana: digitālais modelis augsnes erozijas plaša mēroga riska novērtēšanai tiks pielāgots izmantošanai Bulgārijas teritorijā. Papildus digitālo pakalpojumu (izmēģinājuma darbību) novērtējuma ziņojumiem notiks arī vadlīnijas un mācību semināri (attiecībā uz valsts pārvaldi), kuros galvenā uzmanība tiks pievērsta digitālo rīku izmantošanai, ūdens un augsnes resursu apsaimniekošanai, labai lauksaimniecības praksei un ar to saistīta tiesiskā regulējuma īstenošanai. Projekta galvenās mērķgrupas un saņēmēji ir publiskā sektora struktūras, kas piedalās projektā, kā arī jebkura cita struktūra, kuras personāls piedalīsies mācību semināros vai izmantos projekta sniegtos digitālos rīkus un vadlīnijas. Sniedzot iepriekš minētos pakalpojumus un papildinot zinātnisko un tehnisko atbalstu, valsts iestādes iegūs rīkus un prasmes, kas atbilst jaunākajām zinātnes atziņām, lai labāk risinātu jautājumu par ilgtspējīgu resursu pārvaldību un valsts un ES vides mērķu uzraudzību. Citus projekta tiešos labuma guvējus var uzskatīt par dalībnieku struktūru teritoriju iedzīvotājiem (jo īpaši pētījumu teritorijās), kas gūs labumu no vietējo augsnes un ūdens resursu uzlabotas pārvaldības un monitoringa. Visbeidzot, projekts var būt noderīgs arī struktūrām, grupām un privātpersonām no citiem ģeogrāfiskajiem apgabaliem, kas var atrast atbalstu un norādījumus līdzīgu nākotnes projektu īstenošanai. Visiem projekta pakalpojumiem, aktivitātēm un rezultātiem būs pieejami visi, izmantojot atvērto datu protokolus. Arī rezultāti netiks izmantoti, lai gūtu peļņu,tādējādi partneri nav komperatīvas priekšrocības. (Latvian)
4 November 2022
0 references
Navrhovaný projekt odráží společně zjištěnou potřebu posílit spolupráci mezi příslušnými orgány a institucemi zúčastněných zemí a využít zkušeností a výsledků dosažených v minulých projektech s cílem zlepšit jejich stávající institucionální kapacitu, pokud jde o hospodaření s přírodními zdroji a související provádění právního rámce. Tuto společnou potřebu identifikovala iBEC (LP), která se zabývala řeckým ministerstvem pro rozvoj venkova a potraviny (partner pozorovatele) a albánským ministerstvem cestovního ruchu a životního prostředí (PP5) a společně zahájila konzultační postup mezi zúčastněnými stranami v oblasti Balkán-Med. Výsledkem tohoto procesu bylo vytvoření stávajícího partnerství, které zahrnuje zapojení ministerstev ze čtyř (4) zúčastněných zemí. Partneři společně utvářeli konkrétní projekt a přispěli k podrobnému návrhu projektu prostřednictvím setkání a úsilí, které probíhalo od začátku ledna 2016. Výsledkem tohoto úsilí bylo vytvoření komunikačních kanálů a vypracování tohoto návrhu projektu prostřednictvím společného koordinovaného úsilí. Projekt „Re-Source“ řeší potřebu zlepšit kapacitu nadnárodní správy ve vztahu k těmto třem oblastem: 1) Zavlažovací vodohospodářství. 2) Kodexy správné zemědělské praxe (CGAP) a 3) posouzení rizik eroze půdy. V souladu s pokyny rámce BMP je cílem navrhovaného projektu využít výsledků předchozích, konkrétně digitálních nástrojů vytvořených v rámci „Digitální konvergence“ a projektu „AGRO-LESS“ (ETCP Řecko-Bulharsko 2007–2013) a rozšířit jeho využívání na území Balkánu do pěti (5) balkánských zemí (GR, BG, AL, Rep. Makedonie a CY) s cílem podpořit správní kapacitu a provádění právního rámce ve všech třech výše uvedených oblastech. Projekt bude založen na systému digitálních služeb, který již byl zřízen v rámci iBEC (prostřednictvím dvou výše uvedených projektů), a bude se dále rozvíjet s důrazem na tyto tři služby: 1) Použití přesného zavlažování: digitální model aplikace přesného zavlažování v prostoru a čase bude dále modernizován, přizpůsoben a aplikován na řeckém a albánském území. 2) Použití kodexů správné zemědělské praxe: digitální nástroj pro hodnocení provádění CGAP (soubor účinnějších a ekologicky šetrnějších postupů v zemědělství na národní a evropské úrovni) bude přizpůsoben a uplatňován v rámci CY & Rep. území Severní Makedonie. 3) Posouzení rizika eroze půdy: digitální model pro rozsáhlé posouzení rizik eroze půdy bude přizpůsoben pro použití na bulharském území. Kromě uplatňování zpráv o hodnocení digitálních služeb (pilotních operací) se budou konat rovněž pokyny a odborné semináře (směrem k veřejné správě) zaměřené na využívání digitálních nástrojů, hospodaření s vodou a půdními zdroji, osvědčené zemědělské postupy a provádění souvisejícího právního rámce. Hlavními cílovými skupinami a příjemci projektu jsou veřejné subjekty, které se projektu účastní, jakož i jakýkoli jiný subjekt, jehož pracovníci se budou účastnit vzdělávacích seminářů nebo využívat digitální nástroje a pokyny, které projekt poskytuje. Poskytováním výše uvedených služeb a doprovázenou vědeckou a technickou podporou získají veřejné orgány nástroje a dovednosti v souladu s nejnovějšími vědeckými poznatky, aby se lépe zabývaly udržitelným řízením zdrojů a sledováním vnitrostátních a unijních cílů v oblasti životního prostředí. Další přímé příjemce projektu mohou být považováni za obyvatele území zúčastněných subjektů (zejména v rámci studijních oblastí), kteří budou mít prospěch z lepšího hospodaření a monitorování místních půd a vodních zdrojů. V neposlední řadě se projekt může ukázat jako přínosný i pro subjekty, skupiny a jednotlivce z jiných zeměpisných oblastí, které mohou nalézt pomoc a pokyny pro realizaci podobných budoucích projektů. Všechny služby, aktivity a výsledky projektu budou přístupné všem prostřednictvím otevřených datových protokolů. Také výsledky nebudou použity k dosažení zisku, takže neexistuje žádná komparativní výhoda partnerů. (Czech)
4 November 2022
0 references
Navrhovaný projekt odráža spoločne zistenú potrebu posilniť spoluprácu medzi príslušnými orgánmi a inštitúciami zúčastnených krajín, pričom sa využijú skúsenosti a výsledky dosiahnuté v minulých projektoch s cieľom zlepšiť ich existujúcu inštitucionálnu kapacitu z hľadiska riadenia prírodných zdrojov a súvisiaceho vykonávania právneho rámca. Túto spoločnú potrebu identifikovala iBEC (LP), ktorá oslovila grécke ministerstvo rozvoja vidieka a potravinárstva (ďalej len „partnerka pozorovateľa“) a albánske ministerstvo cestovného ruchu a životného prostredia (PP5) a spoločne iniciovali konzultačný postup medzi zainteresovanými stranami v oblasti balkánskeho Stredu. Tento proces viedol k rozvoju súčasného partnerstva, ktoré zahŕňa zapojenie ministerstiev zo štyroch (4) zúčastnených krajín. Partneri spoločne formovali konkrétnu myšlienku projektu a prispeli k detailnému návrhu projektu prostredníctvom stretnutí a úsilia, ktoré sa uskutočnili od začiatku januára 2016. Výsledkom tohto úsilia bolo vytvorenie komunikačných kanálov a vypracovanie tohto návrhu projektu prostredníctvom spoločného koordinovaného úsilia. Projekt Re-Source rieši potrebu zlepšenia kapacity nadnárodného riadenia vo vzťahu k týmto trom oblastiam: 1) zavlažovacie vodné hospodárstvo. 2) Kódex správnej poľnohospodárskej praxe (CGAP) a 3) hodnotenie rizika erózie pôdy. V súlade s usmerneniami rámca BMP je cieľom navrhovaného projektu využiť výsledky z predchádzajúcich, konkrétne digitálnych nástrojov vytvorených v rámci rámca „Digitálna konvergencia“ a „AGRO-LESS“ (ETCP Grécko-Bulharsko 2007 – 2013) a rozšíriť jeho využívanie na území Balkánu na päť (5) krajín Balkánu (GR, BG, AL, Rep. Severného Macedónska a CY) s cieľom podporiť riadiace kapacity a vykonávanie právneho rámca vo všetkých troch uvedených oblastiach. Projekt bude založený na systéme digitálnych služieb, ktorý už bol zavedený v rámci iBEC (prostredníctvom dvoch uvedených projektov) a bude sa ďalej rozvíjať s dôrazom na tieto tri služby: 1) Použitie presného zavlažovania: digitálny model na aplikáciu presného zavlažovania v priestore a čase sa bude ďalej modernizovať, prispôsobiť a uplatňovať na gréckom a albánskom území. 2) Uplatňovanie kódexov správnej poľnohospodárskej praxe: digitálny nástroj na hodnotenie vykonávania CGAP (súbor efektívnejších postupov šetrnejších k životnému prostrediu v poľnohospodárstve na vnútroštátnej a európskej úrovni) bude prispôsobený a uplatňovaný v rámci CY & Rep. území Severného Macedónska. 3) Použitie posúdenia rizika erózie pôdy: digitálny model rozsiahleho hodnotenia rizika erózie pôdy sa prispôsobí na použitie na bulharskom území. Okrem uplatňovania správ o hodnotení digitálnych služieb (pilotné operácie) sa uskutočnia aj usmernenia a semináre odbornej prípravy (smerom k verejnej správe) zamerané na využívanie digitálnych nástrojov, hospodárenie s vodou a pôdnymi zdrojmi, osvedčené poľnohospodárske postupy a súvisiace vykonávanie právneho rámca. Hlavnými cieľovými skupinami a príjemcami projektu sú verejné orgány zúčastňujúce sa na projekte, ako aj akýkoľvek iný subjekt, ktorého zamestnanci sa zúčastnia na seminároch odbornej prípravy alebo využijú digitálne nástroje a usmernenia, ktoré poskytuje projekt. Prostredníctvom poskytovania uvedených služieb a sprievodnej vedeckej a technickej podpory verejné orgány získajú nástroje a zručnosti zosúladené s najnovšími vedeckými poznatkami, aby sa lepšie zaoberali udržateľným riadením zdrojov a monitorovaním vnútroštátnych environmentálnych cieľov a cieľov EÚ v oblasti životného prostredia. Ďalšími priamymi príjemcami projektu možno považovať za obyvateľov území zúčastnených subjektov (najmä v rámci študijných oblastí), ktorí budú mať prospech zo zlepšeného riadenia a monitorovania miestnych pôdnych a vodných zdrojov. Napokon, projekt môže byť prospešný aj pre subjekty, skupiny a jednotlivcov z iných geografických oblastí, ktoré môžu nájsť pomoc a usmernenia na realizáciu podobných budúcich projektov. Všetky služby, aktivity a výsledky projektu budú prístupné všetkým, prostredníctvom otvorených dátových protokolov. Tiež, výsledky nebudú použité na dosiahnutie zisku, takže neexistuje žiadna komperatívna výhoda partnerov. (Slovak)
4 November 2022
0 references
Navrhovaný projekt odráža spoločne zistenú potrebu posilniť spoluprácu medzi príslušnými orgánmi a inštitúciami zúčastnených krajín, pričom sa využijú skúsenosti a výsledky dosiahnuté v minulých projektoch s cieľom zlepšiť ich existujúcu inštitucionálnu kapacitu z hľadiska riadenia prírodných zdrojov a súvisiaceho vykonávania právneho rámca. Túto spoločnú potrebu identifikovala iBEC (LP), ktorá oslovila grécke ministerstvo rozvoja vidieka a potravinárstva (ďalej len „partnerka pozorovateľa“) a albánske ministerstvo cestovného ruchu a životného prostredia (PP5) a spoločne iniciovali konzultačný postup medzi zainteresovanými stranami v oblasti balkánskeho Stredu. Tento proces viedol k rozvoju súčasného partnerstva, ktoré zahŕňa zapojenie ministerstiev zo štyroch (4) zúčastnených krajín. Partneri spoločne formovali konkrétnu myšlienku projektu a prispeli k detailnému návrhu projektu prostredníctvom stretnutí a úsilia, ktoré sa uskutočnili od začiatku januára 2016. Výsledkom tohto úsilia bolo vytvorenie komunikačných kanálov a vypracovanie tohto návrhu projektu prostredníctvom spoločného koordinovaného úsilia. Projekt Re-Source rieši potrebu zlepšenia kapacity nadnárodného riadenia vo vzťahu k týmto trom oblastiam: 1) zavlažovacie vodné hospodárstvo. 2) Kódex správnej poľnohospodárskej praxe (CGAP) a 3) hodnotenie rizika erózie pôdy. V súlade s usmerneniami rámca BMP je cieľom navrhovaného projektu využiť výsledky z predchádzajúcich, konkrétne digitálnych nástrojov vytvorených v rámci rámca „Digitálna konvergencia“ a „AGRO-LESS“ (ETCP Grécko-Bulharsko 2007 – 2013) a rozšíriť jeho využívanie na území Balkánu na päť (5) krajín Balkánu (GR, BG, AL, Rep. Severného Macedónska a CY) s cieľom podporiť riadiace kapacity a vykonávanie právneho rámca vo všetkých troch uvedených oblastiach. Projekt bude založený na systéme digitálnych služieb, ktorý už bol zavedený v rámci iBEC (prostredníctvom dvoch uvedených projektov) a bude sa ďalej rozvíjať s dôrazom na tieto tri služby: 1) Použitie presného zavlažovania: digitálny model na aplikáciu presného zavlažovania v priestore a čase sa bude ďalej modernizovať, prispôsobiť a uplatňovať na gréckom a albánskom území. 2) Uplatňovanie kódexov správnej poľnohospodárskej praxe: digitálny nástroj na hodnotenie vykonávania CGAP (súbor efektívnejších postupov šetrnejších k životnému prostrediu v poľnohospodárstve na vnútroštátnej a európskej úrovni) bude prispôsobený a uplatňovaný v rámci CY & Rep. území Severného Macedónska. 3) Použitie posúdenia rizika erózie pôdy: digitálny model rozsiahleho hodnotenia rizika erózie pôdy sa prispôsobí na použitie na bulharskom území. Okrem uplatňovania správ o hodnotení digitálnych služieb (pilotné operácie) sa uskutočnia aj usmernenia a semináre odbornej prípravy (smerom k verejnej správe) zamerané na využívanie digitálnych nástrojov, hospodárenie s vodou a pôdnymi zdrojmi, osvedčené poľnohospodárske postupy a súvisiace vykonávanie právneho rámca. Hlavnými cieľovými skupinami a príjemcami projektu sú verejné orgány zúčastňujúce sa na projekte, ako aj akýkoľvek iný subjekt, ktorého zamestnanci sa zúčastnia na seminároch odbornej prípravy alebo využijú digitálne nástroje a usmernenia, ktoré poskytuje projekt. Prostredníctvom poskytovania uvedených služieb a sprievodnej vedeckej a technickej podpory verejné orgány získajú nástroje a zručnosti zosúladené s najnovšími vedeckými poznatkami, aby sa lepšie zaoberali udržateľným riadením zdrojov a monitorovaním vnútroštátnych environmentálnych cieľov a cieľov EÚ v oblasti životného prostredia. Ďalšími priamymi príjemcami projektu možno považovať za obyvateľov území zúčastnených subjektov (najmä v rámci študijných oblastí), ktorí budú mať prospech zo zlepšeného riadenia a monitorovania miestnych pôdnych a vodných zdrojov. Napokon, projekt môže byť prospešný aj pre subjekty, skupiny a jednotlivcov z iných geografických oblastí, ktoré môžu nájsť pomoc a usmernenia na realizáciu podobných budúcich projektov. Všetky služby, aktivity a výsledky projektu budú prístupné všetkým, prostredníctvom otvorených dátových protokolov. Tiež, výsledky nebudú použité na dosiahnutie zisku, takže neexistuje žiadna komperatívna výhoda partnerov. (Slovak)
4 November 2022
0 references
Navrhovaný projekt odráža spoločne zistenú potrebu posilniť spoluprácu medzi príslušnými orgánmi a inštitúciami zúčastnených krajín, pričom sa využijú skúsenosti a výsledky dosiahnuté v minulých projektoch s cieľom zlepšiť ich existujúcu inštitucionálnu kapacitu z hľadiska riadenia prírodných zdrojov a súvisiaceho vykonávania právneho rámca. Túto spoločnú potrebu identifikovala iBEC (LP), ktorá oslovila grécke ministerstvo rozvoja vidieka a potravinárstva (ďalej len „partnerka pozorovateľa“) a albánske ministerstvo cestovného ruchu a životného prostredia (PP5) a spoločne iniciovali konzultačný postup medzi zainteresovanými stranami v oblasti balkánskeho Stredu. Tento proces viedol k rozvoju súčasného partnerstva, ktoré zahŕňa zapojenie ministerstiev zo štyroch (4) zúčastnených krajín. Partneri spoločne formovali konkrétnu myšlienku projektu a prispeli k detailnému návrhu projektu prostredníctvom stretnutí a úsilia, ktoré sa uskutočnili od začiatku januára 2016. Výsledkom tohto úsilia bolo vytvorenie komunikačných kanálov a vypracovanie tohto návrhu projektu prostredníctvom spoločného koordinovaného úsilia. Projekt Re-Source rieši potrebu zlepšenia kapacity nadnárodného riadenia vo vzťahu k týmto trom oblastiam: 1) zavlažovacie vodné hospodárstvo. 2) Kódex správnej poľnohospodárskej praxe (CGAP) a 3) hodnotenie rizika erózie pôdy. V súlade s usmerneniami rámca BMP je cieľom navrhovaného projektu využiť výsledky z predchádzajúcich, konkrétne digitálnych nástrojov vytvorených v rámci rámca „Digitálna konvergencia“ a „AGRO-LESS“ (ETCP Grécko-Bulharsko 2007 – 2013) a rozšíriť jeho využívanie na území Balkánu na päť (5) krajín Balkánu (GR, BG, AL, Rep. Severného Macedónska a CY) s cieľom podporiť riadiace kapacity a vykonávanie právneho rámca vo všetkých troch uvedených oblastiach. Projekt bude založený na systéme digitálnych služieb, ktorý už bol zavedený v rámci iBEC (prostredníctvom dvoch uvedených projektov) a bude sa ďalej rozvíjať s dôrazom na tieto tri služby: 1) Použitie presného zavlažovania: digitálny model na aplikáciu presného zavlažovania v priestore a čase sa bude ďalej modernizovať, prispôsobiť a uplatňovať na gréckom a albánskom území. 2) Uplatňovanie kódexov správnej poľnohospodárskej praxe: digitálny nástroj na hodnotenie vykonávania CGAP (súbor efektívnejších postupov šetrnejších k životnému prostrediu v poľnohospodárstve na vnútroštátnej a európskej úrovni) bude prispôsobený a uplatňovaný v rámci CY & Rep. území Severného Macedónska. 3) Použitie posúdenia rizika erózie pôdy: digitálny model rozsiahleho hodnotenia rizika erózie pôdy sa prispôsobí na použitie na bulharskom území. Okrem uplatňovania správ o hodnotení digitálnych služieb (pilotné operácie) sa uskutočnia aj usmernenia a semináre odbornej prípravy (smerom k verejnej správe) zamerané na využívanie digitálnych nástrojov, hospodárenie s vodou a pôdnymi zdrojmi, osvedčené poľnohospodárske postupy a súvisiace vykonávanie právneho rámca. Hlavnými cieľovými skupinami a príjemcami projektu sú verejné orgány zúčastňujúce sa na projekte, ako aj akýkoľvek iný subjekt, ktorého zamestnanci sa zúčastnia na seminároch odbornej prípravy alebo využijú digitálne nástroje a usmernenia, ktoré poskytuje projekt. Prostredníctvom poskytovania uvedených služieb a sprievodnej vedeckej a technickej podpory verejné orgány získajú nástroje a zručnosti zosúladené s najnovšími vedeckými poznatkami, aby sa lepšie zaoberali udržateľným riadením zdrojov a monitorovaním vnútroštátnych environmentálnych cieľov a cieľov EÚ v oblasti životného prostredia. Ďalšími priamymi príjemcami projektu možno považovať za obyvateľov území zúčastnených subjektov (najmä v rámci študijných oblastí), ktorí budú mať prospech zo zlepšeného riadenia a monitorovania miestnych pôdnych a vodných zdrojov. Napokon, projekt môže byť prospešný aj pre subjekty, skupiny a jednotlivcov z iných geografických oblastí, ktoré môžu nájsť pomoc a usmernenia na realizáciu podobných budúcich projektov. Všetky služby, aktivity a výsledky projektu budú prístupné všetkým, prostredníctvom otvorených dátových protokolov. Tiež, výsledky nebudú použité na dosiahnutie zisku, takže neexistuje žiadna komperatívna výhoda partnerov. (Slovak)
4 November 2022
0 references
Ierosinātais projekts atspoguļo kopīgi noteikto vajadzību stiprināt sadarbību starp iesaistīto valstu kompetentajām iestādēm un iestādēm, izmantojot pieredzi un rezultātus, kas gūti iepriekšējos projektos, lai uzlabotu to pašreizējās institucionālās spējas dabas resursu pārvaldības un ar to saistītā tiesiskā regulējuma īstenošanas ziņā. Šo kopīgo vajadzību apzināja iBEC (LP), kas vērsās pie Grieķijas Lauku attīstības un pārtikas ministrijas (novērotāju partneris) un Albānijas Tūrisma un vides ministrijas (PP5) un kopīgi uzsāka apspriešanās procedūru starp Balkānu un Vidusjūras reģiona ieinteresētajām personām. Procesa rezultātā tika attīstīta pašreizējā partnerība, kas ietver četru (4) iesaistīto valstu ministriju iesaistīšanos. Partneri kopīgi izstrādāja konkrēto projekta ideju un deva ieguldījumu projekta detalizētajā izstrādē, rīkojot sanāksmes un centienus, kas notika kopš 2016. gada janvāra sākuma. Šo centienu rezultātā tika izveidoti saziņas kanāli un ar kopīgiem koordinētiem centieniem tika izstrādāts šis projekta priekšlikums. Projekts “Re-Source” pievēršas vajadzībai uzlabot transnacionālās pārvaldības spējas šādās trīs jomās: 1) Apūdeņošanas ūdens apsaimniekošana. 2) Labas lauksaimniecības prakses kodeksi (CGAP) un 3) augsnes erozijas riska novērtējums. Vienojoties ar BMP regulējuma virzieniem, ierosinātā projekta mērķis ir gūt labumu no rezultātiem, kas gūti no iepriekšējiem, proti, digitālajiem rīkiem, kas izstrādāti “Digitālās konverģences” ietvaros, un projekta “AGRO-LESS” (Grieķija-Bulgārija — 2007.–2013. gads) ietvaros, un paplašināt tā izmantošanu Balkānu teritorijā, iekļaujot piecas (5) Balkānu-Medas valstis (GR, BG, AL, Ziemeļmaķedonijas un Kipras Republika), lai veicinātu pārvaldības spēju un tiesiskā regulējuma īstenošanu visās trijās minētajās jomās. Projekta pamatā būs digitālo pakalpojumu sistēma, kas jau izveidota iBEC ietvaros (izmantojot divus iepriekš minētos projektus), un tā tālāk attīstīsies, īpašu uzmanību pievēršot šādiem trim pakalpojumiem: 1) Precīzās apūdeņošanas pielietojums: Grieķijas un Albānijas teritorijās tiks vēl vairāk modernizēts, pielāgots un piemērots digitālais modelis precīzas apūdeņošanas piemērošanai telpā un laikā. 2) Labas lauksaimniecības prakses kodeksu piemērošana: Ziemeļmaķedonijas teritoriju CY & Rep. ietvaros tiks pielāgots un piemērots digitāls rīks CGAP īstenošanas novērtēšanai (efektīvākas, videi draudzīgākas lauksaimniecības prakses kopums valsts un Eiropas līmenī). 3) Augsnes erozijas riska novērtējuma piemērošana: digitālais modelis augsnes erozijas plaša mēroga riska novērtēšanai tiks pielāgots izmantošanai Bulgārijas teritorijā. Papildus digitālo pakalpojumu (izmēģinājuma darbību) novērtējuma ziņojumiem notiks arī vadlīnijas un mācību semināri (attiecībā uz valsts pārvaldi), kuros galvenā uzmanība tiks pievērsta digitālo rīku izmantošanai, ūdens un augsnes resursu apsaimniekošanai, labai lauksaimniecības praksei un ar to saistīta tiesiskā regulējuma īstenošanai. Projekta galvenās mērķgrupas un saņēmēji ir publiskā sektora struktūras, kas piedalās projektā, kā arī jebkura cita struktūra, kuras personāls piedalīsies mācību semināros vai izmantos projekta sniegtos digitālos rīkus un vadlīnijas. Sniedzot iepriekš minētos pakalpojumus un papildinot zinātnisko un tehnisko atbalstu, valsts iestādes iegūs rīkus un prasmes, kas atbilst jaunākajām zinātnes atziņām, lai labāk risinātu jautājumu par ilgtspējīgu resursu pārvaldību un valsts un ES vides mērķu uzraudzību. Citus projekta tiešos labuma guvējus var uzskatīt par dalībnieku struktūru teritoriju iedzīvotājiem (jo īpaši pētījumu teritorijās), kas gūs labumu no vietējo augsnes un ūdens resursu uzlabotas pārvaldības un monitoringa. Visbeidzot, projekts var būt noderīgs arī struktūrām, grupām un privātpersonām no citiem ģeogrāfiskajiem apgabaliem, kas var atrast atbalstu un norādījumus līdzīgu nākotnes projektu īstenošanai. Visiem projekta pakalpojumiem, aktivitātēm un rezultātiem būs pieejami visi, izmantojot atvērto datu protokolus. Arī rezultāti netiks izmantoti, lai gūtu peļņu,tādējādi partneri nav komperatīvas priekšrocības. (Latvian)
4 November 2022
0 references
Ierosinātais projekts atspoguļo kopīgi noteikto vajadzību stiprināt sadarbību starp iesaistīto valstu kompetentajām iestādēm un iestādēm, izmantojot pieredzi un rezultātus, kas gūti iepriekšējos projektos, lai uzlabotu to pašreizējās institucionālās spējas dabas resursu pārvaldības un ar to saistītā tiesiskā regulējuma īstenošanas ziņā. Šo kopīgo vajadzību apzināja iBEC (LP), kas vērsās pie Grieķijas Lauku attīstības un pārtikas ministrijas (novērotāju partneris) un Albānijas Tūrisma un vides ministrijas (PP5) un kopīgi uzsāka apspriešanās procedūru starp Balkānu un Vidusjūras reģiona ieinteresētajām personām. Procesa rezultātā tika attīstīta pašreizējā partnerība, kas ietver četru (4) iesaistīto valstu ministriju iesaistīšanos. Partneri kopīgi izstrādāja konkrēto projekta ideju un deva ieguldījumu projekta detalizētajā izstrādē, rīkojot sanāksmes un centienus, kas notika kopš 2016. gada janvāra sākuma. Šo centienu rezultātā tika izveidoti saziņas kanāli un ar kopīgiem koordinētiem centieniem tika izstrādāts šis projekta priekšlikums. Projekts “Re-Source” pievēršas vajadzībai uzlabot transnacionālās pārvaldības spējas šādās trīs jomās: 1) Apūdeņošanas ūdens apsaimniekošana. 2) Labas lauksaimniecības prakses kodeksi (CGAP) un 3) augsnes erozijas riska novērtējums. Vienojoties ar BMP regulējuma virzieniem, ierosinātā projekta mērķis ir gūt labumu no rezultātiem, kas gūti no iepriekšējiem, proti, digitālajiem rīkiem, kas izstrādāti “Digitālās konverģences” ietvaros, un projekta “AGRO-LESS” (Grieķija-Bulgārija — 2007.–2013. gads) ietvaros, un paplašināt tā izmantošanu Balkānu teritorijā, iekļaujot piecas (5) Balkānu-Medas valstis (GR, BG, AL, Ziemeļmaķedonijas un Kipras Republika), lai veicinātu pārvaldības spēju un tiesiskā regulējuma īstenošanu visās trijās minētajās jomās. Projekta pamatā būs digitālo pakalpojumu sistēma, kas jau izveidota iBEC ietvaros (izmantojot divus iepriekš minētos projektus), un tā tālāk attīstīsies, īpašu uzmanību pievēršot šādiem trim pakalpojumiem: 1) Precīzās apūdeņošanas pielietojums: Grieķijas un Albānijas teritorijās tiks vēl vairāk modernizēts, pielāgots un piemērots digitālais modelis precīzas apūdeņošanas piemērošanai telpā un laikā. 2) Labas lauksaimniecības prakses kodeksu piemērošana: Ziemeļmaķedonijas teritoriju CY & Rep. ietvaros tiks pielāgots un piemērots digitāls rīks CGAP īstenošanas novērtēšanai (efektīvākas, videi draudzīgākas lauksaimniecības prakses kopums valsts un Eiropas līmenī). 3) Augsnes erozijas riska novērtējuma piemērošana: digitālais modelis augsnes erozijas plaša mēroga riska novērtēšanai tiks pielāgots izmantošanai Bulgārijas teritorijā. Papildus digitālo pakalpojumu (izmēģinājuma darbību) novērtējuma ziņojumiem notiks arī vadlīnijas un mācību semināri (attiecībā uz valsts pārvaldi), kuros galvenā uzmanība tiks pievērsta digitālo rīku izmantošanai, ūdens un augsnes resursu apsaimniekošanai, labai lauksaimniecības praksei un ar to saistīta tiesiskā regulējuma īstenošanai. Projekta galvenās mērķgrupas un saņēmēji ir publiskā sektora struktūras, kas piedalās projektā, kā arī jebkura cita struktūra, kuras personāls piedalīsies mācību semināros vai izmantos projekta sniegtos digitālos rīkus un vadlīnijas. Sniedzot iepriekš minētos pakalpojumus un papildinot zinātnisko un tehnisko atbalstu, valsts iestādes iegūs rīkus un prasmes, kas atbilst jaunākajām zinātnes atziņām, lai labāk risinātu jautājumu par ilgtspējīgu resursu pārvaldību un valsts un ES vides mērķu uzraudzību. Citus projekta tiešos labuma guvējus var uzskatīt par dalībnieku struktūru teritoriju iedzīvotājiem (jo īpaši pētījumu teritorijās), kas gūs labumu no vietējo augsnes un ūdens resursu uzlabotas pārvaldības un monitoringa. Visbeidzot, projekts var būt noderīgs arī struktūrām, grupām un privātpersonām no citiem ģeogrāfiskajiem apgabaliem, kas var atrast atbalstu un norādījumus līdzīgu nākotnes projektu īstenošanai. Visiem projekta pakalpojumiem, aktivitātēm un rezultātiem būs pieejami visi, izmantojot atvērto datu protokolus. Arī rezultāti netiks izmantoti, lai gūtu peļņu,tādējādi partneri nav komperatīvas priekšrocības. (Latvian)
4 November 2022
0 references
Ierosinātais projekts atspoguļo kopīgi noteikto vajadzību stiprināt sadarbību starp iesaistīto valstu kompetentajām iestādēm un iestādēm, izmantojot pieredzi un rezultātus, kas gūti iepriekšējos projektos, lai uzlabotu to pašreizējās institucionālās spējas dabas resursu pārvaldības un ar to saistītā tiesiskā regulējuma īstenošanas ziņā. Šo kopīgo vajadzību apzināja iBEC (LP), kas vērsās pie Grieķijas Lauku attīstības un pārtikas ministrijas (novērotāju partneris) un Albānijas Tūrisma un vides ministrijas (PP5) un kopīgi uzsāka apspriešanās procedūru starp Balkānu un Vidusjūras reģiona ieinteresētajām personām. Procesa rezultātā tika attīstīta pašreizējā partnerība, kas ietver četru (4) iesaistīto valstu ministriju iesaistīšanos. Partneri kopīgi izstrādāja konkrēto projekta ideju un deva ieguldījumu projekta detalizētajā izstrādē, rīkojot sanāksmes un centienus, kas notika kopš 2016. gada janvāra sākuma. Šo centienu rezultātā tika izveidoti saziņas kanāli un ar kopīgiem koordinētiem centieniem tika izstrādāts šis projekta priekšlikums. Projekts “Re-Source” pievēršas vajadzībai uzlabot transnacionālās pārvaldības spējas šādās trīs jomās: 1) Apūdeņošanas ūdens apsaimniekošana. 2) Labas lauksaimniecības prakses kodeksi (CGAP) un 3) augsnes erozijas riska novērtējums. Vienojoties ar BMP regulējuma virzieniem, ierosinātā projekta mērķis ir gūt labumu no rezultātiem, kas gūti no iepriekšējiem, proti, digitālajiem rīkiem, kas izstrādāti “Digitālās konverģences” ietvaros, un projekta “AGRO-LESS” (Grieķija-Bulgārija — 2007.–2013. gads) ietvaros, un paplašināt tā izmantošanu Balkānu teritorijā, iekļaujot piecas (5) Balkānu-Medas valstis (GR, BG, AL, Ziemeļmaķedonijas un Kipras Republika), lai veicinātu pārvaldības spēju un tiesiskā regulējuma īstenošanu visās trijās minētajās jomās. Projekta pamatā būs digitālo pakalpojumu sistēma, kas jau izveidota iBEC ietvaros (izmantojot divus iepriekš minētos projektus), un tā tālāk attīstīsies, īpašu uzmanību pievēršot šādiem trim pakalpojumiem: 1) Precīzās apūdeņošanas pielietojums: Grieķijas un Albānijas teritorijās tiks vēl vairāk modernizēts, pielāgots un piemērots digitālais modelis precīzas apūdeņošanas piemērošanai telpā un laikā. 2) Labas lauksaimniecības prakses kodeksu piemērošana: Ziemeļmaķedonijas teritoriju CY & Rep. ietvaros tiks pielāgots un piemērots digitāls rīks CGAP īstenošanas novērtēšanai (efektīvākas, videi draudzīgākas lauksaimniecības prakses kopums valsts un Eiropas līmenī). 3) Augsnes erozijas riska novērtējuma piemērošana: digitālais modelis augsnes erozijas plaša mēroga riska novērtēšanai tiks pielāgots izmantošanai Bulgārijas teritorijā. Papildus digitālo pakalpojumu (izmēģinājuma darbību) novērtējuma ziņojumiem notiks arī vadlīnijas un mācību semināri (attiecībā uz valsts pārvaldi), kuros galvenā uzmanība tiks pievērsta digitālo rīku izmantošanai, ūdens un augsnes resursu apsaimniekošanai, labai lauksaimniecības praksei un ar to saistīta tiesiskā regulējuma īstenošanai. Projekta galvenās mērķgrupas un saņēmēji ir publiskā sektora struktūras, kas piedalās projektā, kā arī jebkura cita struktūra, kuras personāls piedalīsies mācību semināros vai izmantos projekta sniegtos digitālos rīkus un vadlīnijas. Sniedzot iepriekš minētos pakalpojumus un papildinot zinātnisko un tehnisko atbalstu, valsts iestādes iegūs rīkus un prasmes, kas atbilst jaunākajām zinātnes atziņām, lai labāk risinātu jautājumu par ilgtspējīgu resursu pārvaldību un valsts un ES vides mērķu uzraudzību. Citus projekta tiešos labuma guvējus var uzskatīt par dalībnieku struktūru teritoriju iedzīvotājiem (jo īpaši pētījumu teritorijās), kas gūs labumu no vietējo augsnes un ūdens resursu uzlabotas pārvaldības un monitoringa. Visbeidzot, projekts var būt noderīgs arī struktūrām, grupām un privātpersonām no citiem ģeogrāfiskajiem apgabaliem, kas var atrast atbalstu un norādījumus līdzīgu nākotnes projektu īstenošanai. Visiem projekta pakalpojumiem, aktivitātēm un rezultātiem būs pieejami visi, izmantojot atvērto datu protokolus. Arī rezultāti netiks izmantoti, lai gūtu peļņu,tādējādi partneri nav komperatīvas priekšrocības. (Latvian)
4 November 2022
0 references
Ierosinātais projekts atspoguļo kopīgi noteikto vajadzību stiprināt sadarbību starp iesaistīto valstu kompetentajām iestādēm un iestādēm, izmantojot pieredzi un rezultātus, kas gūti iepriekšējos projektos, lai uzlabotu to pašreizējās institucionālās spējas dabas resursu pārvaldības un ar to saistītā tiesiskā regulējuma īstenošanas ziņā. Šo kopīgo vajadzību apzināja iBEC (LP), kas vērsās pie Grieķijas Lauku attīstības un pārtikas ministrijas (novērotāju partneris) un Albānijas Tūrisma un vides ministrijas (PP5) un kopīgi uzsāka apspriešanās procedūru starp Balkānu un Vidusjūras reģiona ieinteresētajām personām. Procesa rezultātā tika attīstīta pašreizējā partnerība, kas ietver četru (4) iesaistīto valstu ministriju iesaistīšanos. Partneri kopīgi izstrādāja konkrēto projekta ideju un deva ieguldījumu projekta detalizētajā izstrādē, rīkojot sanāksmes un centienus, kas notika kopš 2016. gada janvāra sākuma. Šo centienu rezultātā tika izveidoti saziņas kanāli un ar kopīgiem koordinētiem centieniem tika izstrādāts šis projekta priekšlikums. Projekts “Re-Source” pievēršas vajadzībai uzlabot transnacionālās pārvaldības spējas šādās trīs jomās: 1) Apūdeņošanas ūdens apsaimniekošana. 2) Labas lauksaimniecības prakses kodeksi (CGAP) un 3) augsnes erozijas riska novērtējums. Vienojoties ar BMP regulējuma virzieniem, ierosinātā projekta mērķis ir gūt labumu no rezultātiem, kas gūti no iepriekšējiem, proti, digitālajiem rīkiem, kas izstrādāti “Digitālās konverģences” ietvaros, un projekta “AGRO-LESS” (Grieķija-Bulgārija — 2007.–2013. gads) ietvaros, un paplašināt tā izmantošanu Balkānu teritorijā, iekļaujot piecas (5) Balkānu-Medas valstis (GR, BG, AL, Ziemeļmaķedonijas un Kipras Republika), lai veicinātu pārvaldības spēju un tiesiskā regulējuma īstenošanu visās trijās minētajās jomās. Projekta pamatā būs digitālo pakalpojumu sistēma, kas jau izveidota iBEC ietvaros (izmantojot divus iepriekš minētos projektus), un tā tālāk attīstīsies, īpašu uzmanību pievēršot šādiem trim pakalpojumiem: 1) Precīzās apūdeņošanas pielietojums: Grieķijas un Albānijas teritorijās tiks vēl vairāk modernizēts, pielāgots un piemērots digitālais modelis precīzas apūdeņošanas piemērošanai telpā un laikā. 2) Labas lauksaimniecības prakses kodeksu piemērošana: Ziemeļmaķedonijas teritoriju CY & Rep. ietvaros tiks pielāgots un piemērots digitāls rīks CGAP īstenošanas novērtēšanai (efektīvākas, videi draudzīgākas lauksaimniecības prakses kopums valsts un Eiropas līmenī). 3) Augsnes erozijas riska novērtējuma piemērošana: digitālais modelis augsnes erozijas plaša mēroga riska novērtēšanai tiks pielāgots izmantošanai Bulgārijas teritorijā. Papildus digitālo pakalpojumu (izmēģinājuma darbību) novērtējuma ziņojumiem notiks arī vadlīnijas un mācību semināri (attiecībā uz valsts pārvaldi), kuros galvenā uzmanība tiks pievērsta digitālo rīku izmantošanai, ūdens un augsnes resursu apsaimniekošanai, labai lauksaimniecības praksei un ar to saistīta tiesiskā regulējuma īstenošanai. Projekta galvenās mērķgrupas un saņēmēji ir publiskā sektora struktūras, kas piedalās projektā, kā arī jebkura cita struktūra, kuras personāls piedalīsies mācību semināros vai izmantos projekta sniegtos digitālos rīkus un vadlīnijas. Sniedzot iepriekš minētos pakalpojumus un papildinot zinātnisko un tehnisko atbalstu, valsts iestādes iegūs rīkus un prasmes, kas atbilst jaunākajām zinātnes atziņām, lai labāk risinātu jautājumu par ilgtspējīgu resursu pārvaldību un valsts un ES vides mērķu uzraudzību. Citus projekta tiešos labuma guvējus var uzskatīt par dalībnieku struktūru teritoriju iedzīvotājiem (jo īpaši pētījumu teritorijās), kas gūs labumu no vietējo augsnes un ūdens resursu uzlabotas pārvaldības un monitoringa. Visbeidzot, projekts var būt noderīgs arī struktūrām, grupām un privātpersonām no citiem ģeogrāfiskajiem apgabaliem, kas var atrast atbalstu un norādījumus līdzīgu nākotnes projektu īstenošanai. Visiem projekta pakalpojumiem, aktivitātēm un rezultātiem būs pieejami visi, izmantojot atvērto datu protokolus. Arī rezultāti netiks izmantoti, lai gūtu peļņu,tādējādi partneri nav komperatīvas priekšrocības. (Latvian)
4 November 2022
0 references
Il progetto proposto riflette la necessità individuata congiuntamente di rafforzare la collaborazione tra le autorità competenti e le istituzioni dei paesi partecipanti, sfruttando le esperienze e i risultati conseguiti nei progetti precedenti, con l'obiettivo di migliorare la loro capacità istituzionale esistente in termini di gestione delle risorse naturali e relativa attuazione del quadro giuridico. Questa esigenza comune è stata individuata dall'IBEC (LP) che si è rivolta al Ministero dello Sviluppo rurale e dell'alimentazione della Grecia (partner Osservatore) e al Ministero del Turismo e dell'Ambiente dell'Albania (PP5) e ha avviato congiuntamente una procedura di consultazione tra le parti interessate dell'area Balcani-Med. Il processo ha portato allo sviluppo dell'attuale partenariato che comprende il coinvolgimento dei ministeri di quattro (4) paesi partecipanti. I partner hanno plasmato congiuntamente l'idea del progetto specifico e hanno contribuito alla progettazione dettagliata del progetto attraverso incontri e sforzi che hanno avuto luogo dall'inizio di gennaio 2016. Questi sforzi hanno portato alla creazione di canali di comunicazione e allo sviluppo di questa proposta di progetto attraverso sforzi coordinati congiunti. Il progetto Re-Source affronta la necessità di migliorare la capacità di governance transnazionale in relazione ai seguenti tre settori: 1) Gestione dell'acqua di irrigazione. 2) Codici di buone pratiche agricole (CGAP) e 3) valutazione del rischio di erosione del suolo. In accordo con le indicazioni del quadro BMP, il progetto proposto mira a capitalizzare i risultati di precedenti, vale a dire gli strumenti digitali prodotti nell'ambito del quadro "Convergenza digitale" e il progetto "AGRO-LESS" (ETCP Grecia-Bulgaria 2007-2013) ed espandere il suo utilizzo all'interno del territorio balcanico in cinque (5) paesi balcanici (GR, BG, AL, Rep. della Macedonia del Nord e CY) al fine di promuovere la capacità di governance e l'attuazione del quadro giuridico in tutti e tre i settori summenzionati. Il progetto si baserà sul sistema di servizi digitali già istituito all'interno di iBEC (attraverso i due progetti summenzionati) e si svilupperà ulteriormente, ponendo l'accento sui seguenti tre servizi: 1) Applicazione dell'irrigazione precisa: un modello digitale per l'applicazione di un'irrigazione precisa nello spazio e nel tempo sarà ulteriormente aggiornato, personalizzato e applicato nei territori greci e albanesi. 2) Applicazione di codici di buone pratiche agricole: uno strumento digitale per la valutazione dell'attuazione del CGAP (un insieme di pratiche più efficienti e rispettose dell'ambiente in agricoltura su base nazionale ed europea) sarà personalizzato e applicato all'interno della CY & Rep. dei territori della Macedonia del Nord. 3) Applicazione della valutazione del rischio di erosione del suolo: un modello digitale per la valutazione del rischio su larga scala dell'erosione del suolo sarà personalizzato per l'uso all'interno del territorio bulgaro. Oltre all'applicazione delle relazioni di valutazione dei servizi digitali (azioni pilota) di valutazione, si terranno anche seminari di orientamento e formazione (verso la pubblica amministrazione) incentrati sull'uso degli strumenti digitali, sulla gestione delle risorse idriche e del suolo, sulle buone pratiche agricole e sull'attuazione del quadro giuridico correlato. I principali gruppi destinatari e beneficiari del progetto sono gli enti pubblici partecipanti al progetto nonché qualsiasi altro organismo il cui personale prenderà parte ai seminari di formazione o farà uso degli strumenti e delle linee guida digitali fornite dal progetto. Attraverso la fornitura dei suddetti servizi e il supporto scientifico e tecnico accompagnato, le autorità pubbliche acquisiranno strumenti e competenze in linea con le più recenti conoscenze scientifiche in modo da affrontare meglio la gestione sostenibile delle risorse e il monitoraggio degli obiettivi ambientali nazionali e dell'UE. Altri beneficiari diretti del progetto possono essere considerati gli abitanti dei territori degli organismi partecipanti (soprattutto all'interno delle aree di studio) che beneficeranno di una migliore gestione e monitoraggio delle risorse locali del suolo e dell'acqua. Infine, il progetto può rivelarsi utile anche per organismi, gruppi e individui provenienti da altre aree geografiche che possono trovare aiuti e orientamenti per l'attuazione di progetti futuri simili. Tutti i servizi, le attività e i risultati del progetto saranno accessibili da tutti, attraverso protocolli open data. Inoltre, i risultati non saranno utilizzati per realizzare profitti, quindi non vi è alcun vantaggio comperativo dei partner. (Italian)
4 November 2022
0 references
Il progetto proposto riflette la necessità individuata congiuntamente di rafforzare la collaborazione tra le autorità competenti e le istituzioni dei paesi partecipanti, sfruttando le esperienze e i risultati conseguiti nei progetti precedenti, con l'obiettivo di migliorare la loro capacità istituzionale esistente in termini di gestione delle risorse naturali e relativa attuazione del quadro giuridico. Questa esigenza comune è stata individuata dall'IBEC (LP) che si è rivolta al Ministero dello Sviluppo rurale e dell'alimentazione della Grecia (partner Osservatore) e al Ministero del Turismo e dell'Ambiente dell'Albania (PP5) e ha avviato congiuntamente una procedura di consultazione tra le parti interessate dell'area Balcani-Med. Il processo ha portato allo sviluppo dell'attuale partenariato che comprende il coinvolgimento dei ministeri di quattro (4) paesi partecipanti. I partner hanno plasmato congiuntamente l'idea del progetto specifico e hanno contribuito alla progettazione dettagliata del progetto attraverso incontri e sforzi che hanno avuto luogo dall'inizio di gennaio 2016. Questi sforzi hanno portato alla creazione di canali di comunicazione e allo sviluppo di questa proposta di progetto attraverso sforzi coordinati congiunti. Il progetto Re-Source affronta la necessità di migliorare la capacità di governance transnazionale in relazione ai seguenti tre settori: 1) Gestione dell'acqua di irrigazione. 2) Codici di buone pratiche agricole (CGAP) e 3) valutazione del rischio di erosione del suolo. In accordo con le indicazioni del quadro BMP, il progetto proposto mira a capitalizzare i risultati di precedenti, vale a dire gli strumenti digitali prodotti nell'ambito del quadro "Convergenza digitale" e il progetto "AGRO-LESS" (ETCP Grecia-Bulgaria 2007-2013) ed espandere il suo utilizzo all'interno del territorio balcanico in cinque (5) paesi balcanici (GR, BG, AL, Rep. della Macedonia del Nord e CY) al fine di promuovere la capacità di governance e l'attuazione del quadro giuridico in tutti e tre i settori summenzionati. Il progetto si baserà sul sistema di servizi digitali già istituito all'interno di iBEC (attraverso i due progetti summenzionati) e si svilupperà ulteriormente, ponendo l'accento sui seguenti tre servizi: 1) Applicazione dell'irrigazione precisa: un modello digitale per l'applicazione di un'irrigazione precisa nello spazio e nel tempo sarà ulteriormente aggiornato, personalizzato e applicato nei territori greci e albanesi. 2) Applicazione di codici di buone pratiche agricole: uno strumento digitale per la valutazione dell'attuazione del CGAP (un insieme di pratiche più efficienti e rispettose dell'ambiente in agricoltura su base nazionale ed europea) sarà personalizzato e applicato all'interno della CY & Rep. dei territori della Macedonia del Nord. 3) Applicazione della valutazione del rischio di erosione del suolo: un modello digitale per la valutazione del rischio su larga scala dell'erosione del suolo sarà personalizzato per l'uso all'interno del territorio bulgaro. Oltre all'applicazione delle relazioni di valutazione dei servizi digitali (azioni pilota) di valutazione, si terranno anche seminari di orientamento e formazione (verso la pubblica amministrazione) incentrati sull'uso degli strumenti digitali, sulla gestione delle risorse idriche e del suolo, sulle buone pratiche agricole e sull'attuazione del quadro giuridico correlato. I principali gruppi destinatari e beneficiari del progetto sono gli enti pubblici partecipanti al progetto nonché qualsiasi altro organismo il cui personale prenderà parte ai seminari di formazione o farà uso degli strumenti e delle linee guida digitali fornite dal progetto. Attraverso la fornitura dei suddetti servizi e il supporto scientifico e tecnico accompagnato, le autorità pubbliche acquisiranno strumenti e competenze in linea con le più recenti conoscenze scientifiche in modo da affrontare meglio la gestione sostenibile delle risorse e il monitoraggio degli obiettivi ambientali nazionali e dell'UE. Altri beneficiari diretti del progetto possono essere considerati gli abitanti dei territori degli organismi partecipanti (soprattutto all'interno delle aree di studio) che beneficeranno di una migliore gestione e monitoraggio delle risorse locali del suolo e dell'acqua. Infine, il progetto può rivelarsi utile anche per organismi, gruppi e individui provenienti da altre aree geografiche che possono trovare aiuti e orientamenti per l'attuazione di progetti futuri simili. Tutti i servizi, le attività e i risultati del progetto saranno accessibili da tutti, attraverso protocolli open data. Inoltre, i risultati non saranno utilizzati per realizzare profitti, quindi non vi è alcun vantaggio comperativo dei partner. (Italian)
4 November 2022
0 references
Il progetto proposto riflette la necessità individuata congiuntamente di rafforzare la collaborazione tra le autorità competenti e le istituzioni dei paesi partecipanti, sfruttando le esperienze e i risultati conseguiti nei progetti precedenti, con l'obiettivo di migliorare la loro capacità istituzionale esistente in termini di gestione delle risorse naturali e relativa attuazione del quadro giuridico. Questa esigenza comune è stata individuata dall'IBEC (LP) che si è rivolta al Ministero dello Sviluppo rurale e dell'alimentazione della Grecia (partner Osservatore) e al Ministero del Turismo e dell'Ambiente dell'Albania (PP5) e ha avviato congiuntamente una procedura di consultazione tra le parti interessate dell'area Balcani-Med. Il processo ha portato allo sviluppo dell'attuale partenariato che comprende il coinvolgimento dei ministeri di quattro (4) paesi partecipanti. I partner hanno plasmato congiuntamente l'idea del progetto specifico e hanno contribuito alla progettazione dettagliata del progetto attraverso incontri e sforzi che hanno avuto luogo dall'inizio di gennaio 2016. Questi sforzi hanno portato alla creazione di canali di comunicazione e allo sviluppo di questa proposta di progetto attraverso sforzi coordinati congiunti. Il progetto Re-Source affronta la necessità di migliorare la capacità di governance transnazionale in relazione ai seguenti tre settori: 1) Gestione dell'acqua di irrigazione. 2) Codici di buone pratiche agricole (CGAP) e 3) valutazione del rischio di erosione del suolo. In accordo con le indicazioni del quadro BMP, il progetto proposto mira a capitalizzare i risultati di precedenti, vale a dire gli strumenti digitali prodotti nell'ambito del quadro "Convergenza digitale" e il progetto "AGRO-LESS" (ETCP Grecia-Bulgaria 2007-2013) ed espandere il suo utilizzo all'interno del territorio balcanico in cinque (5) paesi balcanici (GR, BG, AL, Rep. della Macedonia del Nord e CY) al fine di promuovere la capacità di governance e l'attuazione del quadro giuridico in tutti e tre i settori summenzionati. Il progetto si baserà sul sistema di servizi digitali già istituito all'interno di iBEC (attraverso i due progetti summenzionati) e si svilupperà ulteriormente, ponendo l'accento sui seguenti tre servizi: 1) Applicazione dell'irrigazione precisa: un modello digitale per l'applicazione di un'irrigazione precisa nello spazio e nel tempo sarà ulteriormente aggiornato, personalizzato e applicato nei territori greci e albanesi. 2) Applicazione di codici di buone pratiche agricole: uno strumento digitale per la valutazione dell'attuazione del CGAP (un insieme di pratiche più efficienti e rispettose dell'ambiente in agricoltura su base nazionale ed europea) sarà personalizzato e applicato all'interno della CY & Rep. dei territori della Macedonia del Nord. 3) Applicazione della valutazione del rischio di erosione del suolo: un modello digitale per la valutazione del rischio su larga scala dell'erosione del suolo sarà personalizzato per l'uso all'interno del territorio bulgaro. Oltre all'applicazione delle relazioni di valutazione dei servizi digitali (azioni pilota) di valutazione, si terranno anche seminari di orientamento e formazione (verso la pubblica amministrazione) incentrati sull'uso degli strumenti digitali, sulla gestione delle risorse idriche e del suolo, sulle buone pratiche agricole e sull'attuazione del quadro giuridico correlato. I principali gruppi destinatari e beneficiari del progetto sono gli enti pubblici partecipanti al progetto nonché qualsiasi altro organismo il cui personale prenderà parte ai seminari di formazione o farà uso degli strumenti e delle linee guida digitali fornite dal progetto. Attraverso la fornitura dei suddetti servizi e il supporto scientifico e tecnico accompagnato, le autorità pubbliche acquisiranno strumenti e competenze in linea con le più recenti conoscenze scientifiche in modo da affrontare meglio la gestione sostenibile delle risorse e il monitoraggio degli obiettivi ambientali nazionali e dell'UE. Altri beneficiari diretti del progetto possono essere considerati gli abitanti dei territori degli organismi partecipanti (soprattutto all'interno delle aree di studio) che beneficeranno di una migliore gestione e monitoraggio delle risorse locali del suolo e dell'acqua. Infine, il progetto può rivelarsi utile anche per organismi, gruppi e individui provenienti da altre aree geografiche che possono trovare aiuti e orientamenti per l'attuazione di progetti futuri simili. Tutti i servizi, le attività e i risultati del progetto saranno accessibili da tutti, attraverso protocolli open data. Inoltre, i risultati non saranno utilizzati per realizzare profitti, quindi non vi è alcun vantaggio comperativo dei partner. (Italian)
4 November 2022
0 references
Il progetto proposto riflette la necessità individuata congiuntamente di rafforzare la collaborazione tra le autorità competenti e le istituzioni dei paesi partecipanti, sfruttando le esperienze e i risultati conseguiti nei progetti precedenti, con l'obiettivo di migliorare la loro capacità istituzionale esistente in termini di gestione delle risorse naturali e relativa attuazione del quadro giuridico. Questa esigenza comune è stata individuata dall'IBEC (LP) che si è rivolta al Ministero dello Sviluppo rurale e dell'alimentazione della Grecia (partner Osservatore) e al Ministero del Turismo e dell'Ambiente dell'Albania (PP5) e ha avviato congiuntamente una procedura di consultazione tra le parti interessate dell'area Balcani-Med. Il processo ha portato allo sviluppo dell'attuale partenariato che comprende il coinvolgimento dei ministeri di quattro (4) paesi partecipanti. I partner hanno plasmato congiuntamente l'idea del progetto specifico e hanno contribuito alla progettazione dettagliata del progetto attraverso incontri e sforzi che hanno avuto luogo dall'inizio di gennaio 2016. Questi sforzi hanno portato alla creazione di canali di comunicazione e allo sviluppo di questa proposta di progetto attraverso sforzi coordinati congiunti. Il progetto Re-Source affronta la necessità di migliorare la capacità di governance transnazionale in relazione ai seguenti tre settori: 1) Gestione dell'acqua di irrigazione. 2) Codici di buone pratiche agricole (CGAP) e 3) valutazione del rischio di erosione del suolo. In accordo con le indicazioni del quadro BMP, il progetto proposto mira a capitalizzare i risultati di precedenti, vale a dire gli strumenti digitali prodotti nell'ambito del quadro "Convergenza digitale" e il progetto "AGRO-LESS" (ETCP Grecia-Bulgaria 2007-2013) ed espandere il suo utilizzo all'interno del territorio balcanico in cinque (5) paesi balcanici (GR, BG, AL, Rep. della Macedonia del Nord e CY) al fine di promuovere la capacità di governance e l'attuazione del quadro giuridico in tutti e tre i settori summenzionati. Il progetto si baserà sul sistema di servizi digitali già istituito all'interno di iBEC (attraverso i due progetti summenzionati) e si svilupperà ulteriormente, ponendo l'accento sui seguenti tre servizi: 1) Applicazione dell'irrigazione precisa: un modello digitale per l'applicazione di un'irrigazione precisa nello spazio e nel tempo sarà ulteriormente aggiornato, personalizzato e applicato nei territori greci e albanesi. 2) Applicazione di codici di buone pratiche agricole: uno strumento digitale per la valutazione dell'attuazione del CGAP (un insieme di pratiche più efficienti e rispettose dell'ambiente in agricoltura su base nazionale ed europea) sarà personalizzato e applicato all'interno della CY & Rep. dei territori della Macedonia del Nord. 3) Applicazione della valutazione del rischio di erosione del suolo: un modello digitale per la valutazione del rischio su larga scala dell'erosione del suolo sarà personalizzato per l'uso all'interno del territorio bulgaro. Oltre all'applicazione delle relazioni di valutazione dei servizi digitali (azioni pilota) di valutazione, si terranno anche seminari di orientamento e formazione (verso la pubblica amministrazione) incentrati sull'uso degli strumenti digitali, sulla gestione delle risorse idriche e del suolo, sulle buone pratiche agricole e sull'attuazione del quadro giuridico correlato. I principali gruppi destinatari e beneficiari del progetto sono gli enti pubblici partecipanti al progetto nonché qualsiasi altro organismo il cui personale prenderà parte ai seminari di formazione o farà uso degli strumenti e delle linee guida digitali fornite dal progetto. Attraverso la fornitura dei suddetti servizi e il supporto scientifico e tecnico accompagnato, le autorità pubbliche acquisiranno strumenti e competenze in linea con le più recenti conoscenze scientifiche in modo da affrontare meglio la gestione sostenibile delle risorse e il monitoraggio degli obiettivi ambientali nazionali e dell'UE. Altri beneficiari diretti del progetto possono essere considerati gli abitanti dei territori degli organismi partecipanti (soprattutto all'interno delle aree di studio) che beneficeranno di una migliore gestione e monitoraggio delle risorse locali del suolo e dell'acqua. Infine, il progetto può rivelarsi utile anche per organismi, gruppi e individui provenienti da altre aree geografiche che possono trovare aiuti e orientamenti per l'attuazione di progetti futuri simili. Tutti i servizi, le attività e i risultati del progetto saranno accessibili da tutti, attraverso protocolli open data. Inoltre, i risultati non saranno utilizzati per realizzare profitti, quindi non vi è alcun vantaggio comperativo dei partner. (Italian)
4 November 2022
0 references
Il progetto proposto riflette la necessità individuata congiuntamente di rafforzare la collaborazione tra le autorità competenti e le istituzioni dei paesi partecipanti, sfruttando le esperienze e i risultati conseguiti nei progetti precedenti, con l'obiettivo di migliorare la loro capacità istituzionale esistente in termini di gestione delle risorse naturali e relativa attuazione del quadro giuridico. Questa esigenza comune è stata individuata dall'IBEC (LP) che si è rivolta al Ministero dello Sviluppo rurale e dell'alimentazione della Grecia (partner Osservatore) e al Ministero del Turismo e dell'Ambiente dell'Albania (PP5) e ha avviato congiuntamente una procedura di consultazione tra le parti interessate dell'area Balcani-Med. Il processo ha portato allo sviluppo dell'attuale partenariato che comprende il coinvolgimento dei ministeri di quattro (4) paesi partecipanti. I partner hanno plasmato congiuntamente l'idea del progetto specifico e hanno contribuito alla progettazione dettagliata del progetto attraverso incontri e sforzi che hanno avuto luogo dall'inizio di gennaio 2016. Questi sforzi hanno portato alla creazione di canali di comunicazione e allo sviluppo di questa proposta di progetto attraverso sforzi coordinati congiunti. Il progetto Re-Source affronta la necessità di migliorare la capacità di governance transnazionale in relazione ai seguenti tre settori: 1) Gestione dell'acqua di irrigazione. 2) Codici di buone pratiche agricole (CGAP) e 3) valutazione del rischio di erosione del suolo. In accordo con le indicazioni del quadro BMP, il progetto proposto mira a capitalizzare i risultati di precedenti, vale a dire gli strumenti digitali prodotti nell'ambito del quadro "Convergenza digitale" e il progetto "AGRO-LESS" (ETCP Grecia-Bulgaria 2007-2013) ed espandere il suo utilizzo all'interno del territorio balcanico in cinque (5) paesi balcanici (GR, BG, AL, Rep. della Macedonia del Nord e CY) al fine di promuovere la capacità di governance e l'attuazione del quadro giuridico in tutti e tre i settori summenzionati. Il progetto si baserà sul sistema di servizi digitali già istituito all'interno di iBEC (attraverso i due progetti summenzionati) e si svilupperà ulteriormente, ponendo l'accento sui seguenti tre servizi: 1) Applicazione dell'irrigazione precisa: un modello digitale per l'applicazione di un'irrigazione precisa nello spazio e nel tempo sarà ulteriormente aggiornato, personalizzato e applicato nei territori greci e albanesi. 2) Applicazione di codici di buone pratiche agricole: uno strumento digitale per la valutazione dell'attuazione del CGAP (un insieme di pratiche più efficienti e rispettose dell'ambiente in agricoltura su base nazionale ed europea) sarà personalizzato e applicato all'interno della CY & Rep. dei territori della Macedonia del Nord. 3) Applicazione della valutazione del rischio di erosione del suolo: un modello digitale per la valutazione del rischio su larga scala dell'erosione del suolo sarà personalizzato per l'uso all'interno del territorio bulgaro. Oltre all'applicazione delle relazioni di valutazione dei servizi digitali (azioni pilota) di valutazione, si terranno anche seminari di orientamento e formazione (verso la pubblica amministrazione) incentrati sull'uso degli strumenti digitali, sulla gestione delle risorse idriche e del suolo, sulle buone pratiche agricole e sull'attuazione del quadro giuridico correlato. I principali gruppi destinatari e beneficiari del progetto sono gli enti pubblici partecipanti al progetto nonché qualsiasi altro organismo il cui personale prenderà parte ai seminari di formazione o farà uso degli strumenti e delle linee guida digitali fornite dal progetto. Attraverso la fornitura dei suddetti servizi e il supporto scientifico e tecnico accompagnato, le autorità pubbliche acquisiranno strumenti e competenze in linea con le più recenti conoscenze scientifiche in modo da affrontare meglio la gestione sostenibile delle risorse e il monitoraggio degli obiettivi ambientali nazionali e dell'UE. Altri beneficiari diretti del progetto possono essere considerati gli abitanti dei territori degli organismi partecipanti (soprattutto all'interno delle aree di studio) che beneficeranno di una migliore gestione e monitoraggio delle risorse locali del suolo e dell'acqua. Infine, il progetto può rivelarsi utile anche per organismi, gruppi e individui provenienti da altre aree geografiche che possono trovare aiuti e orientamenti per l'attuazione di progetti futuri simili. Tutti i servizi, le attività e i risultati del progetto saranno accessibili da tutti, attraverso protocolli open data. Inoltre, i risultati non saranno utilizzati per realizzare profitti, quindi non vi è alcun vantaggio comperativo dei partner. (Italian)
4 November 2022
0 references
Le projet proposé reflète la nécessité de renforcer la collaboration entre les autorités compétentes et les institutions des pays participants, en tirant parti des expériences et des résultats obtenus dans le cadre de projets antérieurs, afin d’améliorer leurs capacités institutionnelles existantes en matière de gestion des ressources naturelles et de mise en œuvre du cadre juridique connexe. Ce besoin commun a été identifié par l’IBEC (LP), qui s’est adressé au ministère grec du développement rural et de l’alimentation (partenaire de l’Observateur) et au ministère du tourisme et de l’environnement de l’Albanie (PP5) et a lancé conjointement une procédure de consultation entre les parties prenantes de la zone balkan-Med. Le processus a abouti au développement du partenariat actuel, qui comprend la participation des ministères de quatre (4) pays participants. Les partenaires ont façonné conjointement l’idée spécifique du projet et ont contribué à la conception détaillée du projet par le biais de réunions et d’efforts qui ont eu lieu depuis le début du mois de janvier 2016. Ces efforts ont abouti à la création de canaux de communication et à l’élaboration de cette proposition de projet grâce à des efforts conjoints coordonnés. Le projet Re-Source répond à la nécessité d’améliorer la capacité de gouvernance transnationale dans les trois domaines suivants: 1) Gestion de l’eau irriguée. 2) Codes de bonnes pratiques agricoles (CGAP) et 3) évaluation des risques d’érosion des sols. En accord avec les orientations du cadre BMP, le projet proposé vise à tirer parti des résultats des précédents, à savoir les outils numériques produits dans le cadre de la «convergence numérique» et du projet «AGRO-LESS» (ETCP Grèce-Bulgarie 2007-2013) et d’étendre son utilisation sur le territoire des Balkans à cinq (5) pays balkaniques-médicaments (GR, BG, AL, Rep. de Macédoine du Nord et CY) afin de promouvoir la capacité de gouvernance et la mise en œuvre du cadre juridique dans les trois domaines susmentionnés. Le projet sera basé sur le système de services numériques déjà mis en place au sein de l’IBEC (par l’intermédiaire des deux projets susmentionnés) et se développera, en mettant l’accent sur les trois services suivants: 1) Application d’une irrigation précise: un modèle numérique pour l’application d’une irrigation précise dans l’espace et le temps sera encore amélioré, personnalisé et appliqué dans les territoires grec et albanais. 2) Application des codes de bonnes pratiques agricoles: un outil numérique pour l’évaluation de la mise en œuvre du CGAP (un ensemble de pratiques agricoles plus efficaces et plus respectueuses de l’environnement sur une base nationale et européenne) sera personnalisé et appliqué au sein du CY & Rep. des territoires de Macédoine du Nord. 3) Application de l’évaluation du risque d’érosion des sols: un modèle numérique pour l’évaluation à grande échelle des risques liés à l’érosion des sols sera adapté pour être utilisé sur le territoire bulgare. Outre l’application des rapports d’évaluation des services numériques (actions pilotes d’exploitation), des lignes directrices et des séminaires de formation (vers l’administration publique) seront également organisés en mettant l’accent sur l’utilisation d’outils numériques, la gestion des ressources en eau et des sols, les bonnes pratiques agricoles et la mise en œuvre du cadre juridique connexe. Les principaux groupes cibles et bénéficiaires du projet sont les organismes publics participant au projet ainsi que tout autre organisme dont le personnel participera aux séminaires de formation ou utilisera les outils et lignes directrices numériques fournis par le projet. Grâce à la fourniture des services susmentionnés et à un soutien scientifique et technique accompagné, les pouvoirs publics acquerront des outils et des compétences alignés sur les connaissances scientifiques les plus récentes afin de mieux gérer et surveiller durablement les objectifs environnementaux nationaux et européens. D’autres bénéficiaires directs du projet peuvent être considérés comme les habitants des territoires des organismes participants (en particulier dans les zones d’étude) qui bénéficieront de l’amélioration de la gestion et du suivi des ressources en eau et sols locaux. Enfin, le projet peut également s’avérer bénéfique pour les organismes, les groupes et les individus d’autres zones géographiques qui peuvent trouver de l’aide et des orientations pour la mise en œuvre de projets futurs similaires. Tous les services, activités et résultats du projet seront accessibles à tous, au moyen de protocoles de données ouvertes. En outre, les résultats ne seront pas utilisés pour faire du profit, donc il n’y a pas d’avantage compératif des partenaires. (French)
4 November 2022
0 references
Le projet proposé reflète la nécessité de renforcer la collaboration entre les autorités compétentes et les institutions des pays participants, en tirant parti des expériences et des résultats obtenus dans le cadre de projets antérieurs, afin d’améliorer leurs capacités institutionnelles existantes en matière de gestion des ressources naturelles et de mise en œuvre du cadre juridique connexe. Ce besoin commun a été identifié par l’IBEC (LP), qui s’est adressé au ministère grec du développement rural et de l’alimentation (partenaire de l’Observateur) et au ministère du tourisme et de l’environnement de l’Albanie (PP5) et a lancé conjointement une procédure de consultation entre les parties prenantes de la zone balkan-Med. Le processus a abouti au développement du partenariat actuel, qui comprend la participation des ministères de quatre (4) pays participants. Les partenaires ont façonné conjointement l’idée spécifique du projet et ont contribué à la conception détaillée du projet par le biais de réunions et d’efforts qui ont eu lieu depuis le début du mois de janvier 2016. Ces efforts ont abouti à la création de canaux de communication et à l’élaboration de cette proposition de projet grâce à des efforts conjoints coordonnés. Le projet Re-Source répond à la nécessité d’améliorer la capacité de gouvernance transnationale dans les trois domaines suivants: 1) Gestion de l’eau irriguée. 2) Codes de bonnes pratiques agricoles (CGAP) et 3) évaluation des risques d’érosion des sols. En accord avec les orientations du cadre BMP, le projet proposé vise à tirer parti des résultats des précédents, à savoir les outils numériques produits dans le cadre de la «convergence numérique» et du projet «AGRO-LESS» (ETCP Grèce-Bulgarie 2007-2013) et d’étendre son utilisation sur le territoire des Balkans à cinq (5) pays balkaniques-médicaments (GR, BG, AL, Rep. de Macédoine du Nord et CY) afin de promouvoir la capacité de gouvernance et la mise en œuvre du cadre juridique dans les trois domaines susmentionnés. Le projet sera basé sur le système de services numériques déjà mis en place au sein de l’IBEC (par l’intermédiaire des deux projets susmentionnés) et se développera, en mettant l’accent sur les trois services suivants: 1) Application d’une irrigation précise: un modèle numérique pour l’application d’une irrigation précise dans l’espace et le temps sera encore amélioré, personnalisé et appliqué dans les territoires grec et albanais. 2) Application des codes de bonnes pratiques agricoles: un outil numérique pour l’évaluation de la mise en œuvre du CGAP (un ensemble de pratiques agricoles plus efficaces et plus respectueuses de l’environnement sur une base nationale et européenne) sera personnalisé et appliqué au sein du CY & Rep. des territoires de Macédoine du Nord. 3) Application de l’évaluation du risque d’érosion des sols: un modèle numérique pour l’évaluation à grande échelle des risques liés à l’érosion des sols sera adapté pour être utilisé sur le territoire bulgare. Outre l’application des rapports d’évaluation des services numériques (actions pilotes d’exploitation), des lignes directrices et des séminaires de formation (vers l’administration publique) seront également organisés en mettant l’accent sur l’utilisation d’outils numériques, la gestion des ressources en eau et des sols, les bonnes pratiques agricoles et la mise en œuvre du cadre juridique connexe. Les principaux groupes cibles et bénéficiaires du projet sont les organismes publics participant au projet ainsi que tout autre organisme dont le personnel participera aux séminaires de formation ou utilisera les outils et lignes directrices numériques fournis par le projet. Grâce à la fourniture des services susmentionnés et à un soutien scientifique et technique accompagné, les pouvoirs publics acquerront des outils et des compétences alignés sur les connaissances scientifiques les plus récentes afin de mieux gérer et surveiller durablement les objectifs environnementaux nationaux et européens. D’autres bénéficiaires directs du projet peuvent être considérés comme les habitants des territoires des organismes participants (en particulier dans les zones d’étude) qui bénéficieront de l’amélioration de la gestion et du suivi des ressources en eau et sols locaux. Enfin, le projet peut également s’avérer bénéfique pour les organismes, les groupes et les individus d’autres zones géographiques qui peuvent trouver de l’aide et des orientations pour la mise en œuvre de projets futurs similaires. Tous les services, activités et résultats du projet seront accessibles à tous, au moyen de protocoles de données ouvertes. En outre, les résultats ne seront pas utilisés pour faire du profit, donc il n’y a pas d’avantage compératif des partenaires. (French)
4 November 2022
0 references
Le projet proposé reflète la nécessité de renforcer la collaboration entre les autorités compétentes et les institutions des pays participants, en tirant parti des expériences et des résultats obtenus dans le cadre de projets antérieurs, afin d’améliorer leurs capacités institutionnelles existantes en matière de gestion des ressources naturelles et de mise en œuvre du cadre juridique connexe. Ce besoin commun a été identifié par l’IBEC (LP), qui s’est adressé au ministère grec du développement rural et de l’alimentation (partenaire de l’Observateur) et au ministère du tourisme et de l’environnement de l’Albanie (PP5) et a lancé conjointement une procédure de consultation entre les parties prenantes de la zone balkan-Med. Le processus a abouti au développement du partenariat actuel, qui comprend la participation des ministères de quatre (4) pays participants. Les partenaires ont façonné conjointement l’idée spécifique du projet et ont contribué à la conception détaillée du projet par le biais de réunions et d’efforts qui ont eu lieu depuis le début du mois de janvier 2016. Ces efforts ont abouti à la création de canaux de communication et à l’élaboration de cette proposition de projet grâce à des efforts conjoints coordonnés. Le projet Re-Source répond à la nécessité d’améliorer la capacité de gouvernance transnationale dans les trois domaines suivants: 1) Gestion de l’eau irriguée. 2) Codes de bonnes pratiques agricoles (CGAP) et 3) évaluation des risques d’érosion des sols. En accord avec les orientations du cadre BMP, le projet proposé vise à tirer parti des résultats des précédents, à savoir les outils numériques produits dans le cadre de la «convergence numérique» et du projet «AGRO-LESS» (ETCP Grèce-Bulgarie 2007-2013) et d’étendre son utilisation sur le territoire des Balkans à cinq (5) pays balkaniques-médicaments (GR, BG, AL, Rep. de Macédoine du Nord et CY) afin de promouvoir la capacité de gouvernance et la mise en œuvre du cadre juridique dans les trois domaines susmentionnés. Le projet sera basé sur le système de services numériques déjà mis en place au sein de l’IBEC (par l’intermédiaire des deux projets susmentionnés) et se développera, en mettant l’accent sur les trois services suivants: 1) Application d’une irrigation précise: un modèle numérique pour l’application d’une irrigation précise dans l’espace et le temps sera encore amélioré, personnalisé et appliqué dans les territoires grec et albanais. 2) Application des codes de bonnes pratiques agricoles: un outil numérique pour l’évaluation de la mise en œuvre du CGAP (un ensemble de pratiques agricoles plus efficaces et plus respectueuses de l’environnement sur une base nationale et européenne) sera personnalisé et appliqué au sein du CY & Rep. des territoires de Macédoine du Nord. 3) Application de l’évaluation du risque d’érosion des sols: un modèle numérique pour l’évaluation à grande échelle des risques liés à l’érosion des sols sera adapté pour être utilisé sur le territoire bulgare. Outre l’application des rapports d’évaluation des services numériques (actions pilotes d’exploitation), des lignes directrices et des séminaires de formation (vers l’administration publique) seront également organisés en mettant l’accent sur l’utilisation d’outils numériques, la gestion des ressources en eau et des sols, les bonnes pratiques agricoles et la mise en œuvre du cadre juridique connexe. Les principaux groupes cibles et bénéficiaires du projet sont les organismes publics participant au projet ainsi que tout autre organisme dont le personnel participera aux séminaires de formation ou utilisera les outils et lignes directrices numériques fournis par le projet. Grâce à la fourniture des services susmentionnés et à un soutien scientifique et technique accompagné, les pouvoirs publics acquerront des outils et des compétences alignés sur les connaissances scientifiques les plus récentes afin de mieux gérer et surveiller durablement les objectifs environnementaux nationaux et européens. D’autres bénéficiaires directs du projet peuvent être considérés comme les habitants des territoires des organismes participants (en particulier dans les zones d’étude) qui bénéficieront de l’amélioration de la gestion et du suivi des ressources en eau et sols locaux. Enfin, le projet peut également s’avérer bénéfique pour les organismes, les groupes et les individus d’autres zones géographiques qui peuvent trouver de l’aide et des orientations pour la mise en œuvre de projets futurs similaires. Tous les services, activités et résultats du projet seront accessibles à tous, au moyen de protocoles de données ouvertes. En outre, les résultats ne seront pas utilisés pour faire du profit, donc il n’y a pas d’avantage compératif des partenaires. (French)
4 November 2022
0 references
Le projet proposé reflète la nécessité de renforcer la collaboration entre les autorités compétentes et les institutions des pays participants, en tirant parti des expériences et des résultats obtenus dans le cadre de projets antérieurs, afin d’améliorer leurs capacités institutionnelles existantes en matière de gestion des ressources naturelles et de mise en œuvre du cadre juridique connexe. Ce besoin commun a été identifié par l’IBEC (LP), qui s’est adressé au ministère grec du développement rural et de l’alimentation (partenaire de l’Observateur) et au ministère du tourisme et de l’environnement de l’Albanie (PP5) et a lancé conjointement une procédure de consultation entre les parties prenantes de la zone balkan-Med. Le processus a abouti au développement du partenariat actuel, qui comprend la participation des ministères de quatre (4) pays participants. Les partenaires ont façonné conjointement l’idée spécifique du projet et ont contribué à la conception détaillée du projet par le biais de réunions et d’efforts qui ont eu lieu depuis le début du mois de janvier 2016. Ces efforts ont abouti à la création de canaux de communication et à l’élaboration de cette proposition de projet grâce à des efforts conjoints coordonnés. Le projet Re-Source répond à la nécessité d’améliorer la capacité de gouvernance transnationale dans les trois domaines suivants: 1) Gestion de l’eau irriguée. 2) Codes de bonnes pratiques agricoles (CGAP) et 3) évaluation des risques d’érosion des sols. En accord avec les orientations du cadre BMP, le projet proposé vise à tirer parti des résultats des précédents, à savoir les outils numériques produits dans le cadre de la «convergence numérique» et du projet «AGRO-LESS» (ETCP Grèce-Bulgarie 2007-2013) et d’étendre son utilisation sur le territoire des Balkans à cinq (5) pays balkaniques-médicaments (GR, BG, AL, Rep. de Macédoine du Nord et CY) afin de promouvoir la capacité de gouvernance et la mise en œuvre du cadre juridique dans les trois domaines susmentionnés. Le projet sera basé sur le système de services numériques déjà mis en place au sein de l’IBEC (par l’intermédiaire des deux projets susmentionnés) et se développera, en mettant l’accent sur les trois services suivants: 1) Application d’une irrigation précise: un modèle numérique pour l’application d’une irrigation précise dans l’espace et le temps sera encore amélioré, personnalisé et appliqué dans les territoires grec et albanais. 2) Application des codes de bonnes pratiques agricoles: un outil numérique pour l’évaluation de la mise en œuvre du CGAP (un ensemble de pratiques agricoles plus efficaces et plus respectueuses de l’environnement sur une base nationale et européenne) sera personnalisé et appliqué au sein du CY & Rep. des territoires de Macédoine du Nord. 3) Application de l’évaluation du risque d’érosion des sols: un modèle numérique pour l’évaluation à grande échelle des risques liés à l’érosion des sols sera adapté pour être utilisé sur le territoire bulgare. Outre l’application des rapports d’évaluation des services numériques (actions pilotes d’exploitation), des lignes directrices et des séminaires de formation (vers l’administration publique) seront également organisés en mettant l’accent sur l’utilisation d’outils numériques, la gestion des ressources en eau et des sols, les bonnes pratiques agricoles et la mise en œuvre du cadre juridique connexe. Les principaux groupes cibles et bénéficiaires du projet sont les organismes publics participant au projet ainsi que tout autre organisme dont le personnel participera aux séminaires de formation ou utilisera les outils et lignes directrices numériques fournis par le projet. Grâce à la fourniture des services susmentionnés et à un soutien scientifique et technique accompagné, les pouvoirs publics acquerront des outils et des compétences alignés sur les connaissances scientifiques les plus récentes afin de mieux gérer et surveiller durablement les objectifs environnementaux nationaux et européens. D’autres bénéficiaires directs du projet peuvent être considérés comme les habitants des territoires des organismes participants (en particulier dans les zones d’étude) qui bénéficieront de l’amélioration de la gestion et du suivi des ressources en eau et sols locaux. Enfin, le projet peut également s’avérer bénéfique pour les organismes, les groupes et les individus d’autres zones géographiques qui peuvent trouver de l’aide et des orientations pour la mise en œuvre de projets futurs similaires. Tous les services, activités et résultats du projet seront accessibles à tous, au moyen de protocoles de données ouvertes. En outre, les résultats ne seront pas utilisés pour faire du profit, donc il n’y a pas d’avantage compératif des partenaires. (French)
4 November 2022
0 references
Le projet proposé reflète la nécessité de renforcer la collaboration entre les autorités compétentes et les institutions des pays participants, en tirant parti des expériences et des résultats obtenus dans le cadre de projets antérieurs, afin d’améliorer leurs capacités institutionnelles existantes en matière de gestion des ressources naturelles et de mise en œuvre du cadre juridique connexe. Ce besoin commun a été identifié par l’IBEC (LP), qui s’est adressé au ministère grec du développement rural et de l’alimentation (partenaire de l’Observateur) et au ministère du tourisme et de l’environnement de l’Albanie (PP5) et a lancé conjointement une procédure de consultation entre les parties prenantes de la zone balkan-Med. Le processus a abouti au développement du partenariat actuel, qui comprend la participation des ministères de quatre (4) pays participants. Les partenaires ont façonné conjointement l’idée spécifique du projet et ont contribué à la conception détaillée du projet par le biais de réunions et d’efforts qui ont eu lieu depuis le début du mois de janvier 2016. Ces efforts ont abouti à la création de canaux de communication et à l’élaboration de cette proposition de projet grâce à des efforts conjoints coordonnés. Le projet Re-Source répond à la nécessité d’améliorer la capacité de gouvernance transnationale dans les trois domaines suivants: 1) Gestion de l’eau irriguée. 2) Codes de bonnes pratiques agricoles (CGAP) et 3) évaluation des risques d’érosion des sols. En accord avec les orientations du cadre BMP, le projet proposé vise à tirer parti des résultats des précédents, à savoir les outils numériques produits dans le cadre de la «convergence numérique» et du projet «AGRO-LESS» (ETCP Grèce-Bulgarie 2007-2013) et d’étendre son utilisation sur le territoire des Balkans à cinq (5) pays balkaniques-médicaments (GR, BG, AL, Rep. de Macédoine du Nord et CY) afin de promouvoir la capacité de gouvernance et la mise en œuvre du cadre juridique dans les trois domaines susmentionnés. Le projet sera basé sur le système de services numériques déjà mis en place au sein de l’IBEC (par l’intermédiaire des deux projets susmentionnés) et se développera, en mettant l’accent sur les trois services suivants: 1) Application d’une irrigation précise: un modèle numérique pour l’application d’une irrigation précise dans l’espace et le temps sera encore amélioré, personnalisé et appliqué dans les territoires grec et albanais. 2) Application des codes de bonnes pratiques agricoles: un outil numérique pour l’évaluation de la mise en œuvre du CGAP (un ensemble de pratiques agricoles plus efficaces et plus respectueuses de l’environnement sur une base nationale et européenne) sera personnalisé et appliqué au sein du CY & Rep. des territoires de Macédoine du Nord. 3) Application de l’évaluation du risque d’érosion des sols: un modèle numérique pour l’évaluation à grande échelle des risques liés à l’érosion des sols sera adapté pour être utilisé sur le territoire bulgare. Outre l’application des rapports d’évaluation des services numériques (actions pilotes d’exploitation), des lignes directrices et des séminaires de formation (vers l’administration publique) seront également organisés en mettant l’accent sur l’utilisation d’outils numériques, la gestion des ressources en eau et des sols, les bonnes pratiques agricoles et la mise en œuvre du cadre juridique connexe. Les principaux groupes cibles et bénéficiaires du projet sont les organismes publics participant au projet ainsi que tout autre organisme dont le personnel participera aux séminaires de formation ou utilisera les outils et lignes directrices numériques fournis par le projet. Grâce à la fourniture des services susmentionnés et à un soutien scientifique et technique accompagné, les pouvoirs publics acquerront des outils et des compétences alignés sur les connaissances scientifiques les plus récentes afin de mieux gérer et surveiller durablement les objectifs environnementaux nationaux et européens. D’autres bénéficiaires directs du projet peuvent être considérés comme les habitants des territoires des organismes participants (en particulier dans les zones d’étude) qui bénéficieront de l’amélioration de la gestion et du suivi des ressources en eau et sols locaux. Enfin, le projet peut également s’avérer bénéfique pour les organismes, les groupes et les individus d’autres zones géographiques qui peuvent trouver de l’aide et des orientations pour la mise en œuvre de projets futurs similaires. Tous les services, activités et résultats du projet seront accessibles à tous, au moyen de protocoles de données ouvertes. En outre, les résultats ne seront pas utilisés pour faire du profit, donc il n’y a pas d’avantage compératif des partenaires. (French)
4 November 2022
0 references
Il-proġett propost jirrifletti l-ħtieġa identifikata b’mod konġunt li tissaħħaħ il-kollaborazzjoni bejn l-awtoritajiet kompetenti u l-istituzzjonijiet tal-pajjiżi parteċipanti, filwaqt li jiġu sfruttati l-esperjenzi u r-riżultati miksuba fi proġetti tal-passat, bil-għan li tittejjeb il-kapaċità istituzzjonali eżistenti tagħhom f’termini ta’ ġestjoni tar-riżorsi naturali u l-implimentazzjoni tal-qafas legali relatat. Din il-ħtieġa komuni ġiet identifikata mill-iBEC (LP) li indirizzat il-Ministeru għall-Iżvilupp Rurali u l-Ikel tal-Greċja (Imsieħeb Osservatur) u l-Ministeru tat-Turiżmu u l-Ambjent tal-Albanija (PP5) u bdiet proċedura ta’ konsultazzjoni b’mod konġunt fost il-partijiet interessati taż-żona tal-Mediterran tal-Balkani. Il-proċess irriżulta fl-iżvilupp tas-sħubija preżenti li tinkludi l-involviment tal-Ministeri minn erba’ (4) pajjiżi parteċipanti. Is-sħab iffurmaw b’mod konġunt l-idea speċifika tal-proġett u kkontribwew għat-tfassil dettaljat tal-proġett permezz ta’ laqgħat u sforzi li seħħew mill-bidu ta’ Jannar 2016. Dawn l-isforzi rriżultaw fil-ħolqien ta’ mezzi ta’ komunikazzjoni u fl-iżvilupp ta’ din il-Proposta ta’ Proġett permezz ta’ sforzi koordinati konġunti. Il-proġett Sors mill-Ġdid jindirizza l-ħtieġa għal kapaċità ta’ governanza transnazzjonali mtejba fir-rigward tat-tliet oqsma li ġejjin: 1) Ġestjoni tal-ilma għat-tisqija. 2) Kodiċijiet ta’ prattiki agrikoli tajbin (CGAP) u, 3) valutazzjoni tar-riskju tal-erożjoni tal-ħamrija. Bi qbil mad-direzzjonijiet tal-qafas tal-BMP, il-proġett propost għandu l-għan li jikkapitalizza fuq ir-riżultati minn għodod preċedenti, jiġifieri għodod diġitali prodotti fi ħdan il-qafas ta’ “Konverġenza Diġitali” u l-proġett “AGRO-LESS” (ETCP Greċja-Bulgarija 2007–2013) u jespandi l-użu tiegħu fit-territorju tal-Balkani f’ħames (5) pajjiżi tal-Balkani tal-Mediterran (GR, BG, AL, Rep. tal-Maċedonja ta’ Fuq u CY) sabiex jiġu promossi l-kapaċità ta’ governanza u l-implimentazzjoni tal-qafas legali fit-tliet oqsma msemmija hawn fuq. Il-proġett se jkun ibbażat fuq is-sistema ta’ servizzi diġitali diġà stabbilita fi ħdan l-iBEC (permezz taż-żewġ proġetti msemmija hawn fuq) u se jkompli jiżviluppa, b’enfasi fuq it-tliet servizzi li ġejjin: 1) Applikazzjoni ta ‘irrigazzjoni preċiża: mudell diġitali għall-applikazzjoni ta’ irrigazzjoni preċiża fl-ispazju u l-ħin se jkompli jiġi aġġornat, personalizzat u applikat fit-territorji Griegi u Albaniżi. 2) L-applikazzjoni ta’ kodiċijiet ta’ prattiki agrikoli tajbin: għodda diġitali għall-evalwazzjoni tal-implimentazzjoni tas-CGAP (sett ta’ prattiki aktar effiċjenti u li ma jagħmlux ħsara lill-ambjent fl-agrikoltura fuq bażi nazzjonali u Ewropea) se tiġi adattata u applikata fi ħdan is-CY & Rep. tat-territorji tal-Maċedonja ta’ Fuq. 3) L-applikazzjoni tal-valutazzjoni tar-riskju tal-erożjoni tal-ħamrija: mudell diġitali għall-valutazzjoni tar-riskju fuq skala kbira tal-erożjoni tal-ħamrija se jiġi adattat għall-użu fit-territorju Bulgaru. Minbarra l-applikazzjoni tar-rapporti ta’ evalwazzjoni tas-servizzi diġitali (azzjonijiet ta’ operazzjoni pilota), se jsiru wkoll linji gwida u seminars ta’ taħriġ (lejn l-amministrazzjoni pubblika) li jiffukaw fuq l-użu ta’ għodod diġitali, il-ġestjoni tar-riżorsi tal-ilma u tal-ħamrija, il-prattiki agrikoli tajbin u l-implimentazzjoni tal-qafas legali relatat. Il-gruppi u l-benefiċjarji ewlenin fil-mira tal-proġett huma l-korpi pubbliċi li jipparteċipaw fil-proġett kif ukoll kwalunkwe korp ieħor li l-persunal tiegħu se jieħu sehem fis-seminars ta’ taħriġ jew se juża l-għodod u l-linji gwida diġitali pprovduti mill-proġett. Permezz tal-għoti tas-servizzi msemmija hawn fuq u appoġġ xjentifiku u tekniku akkumpanjat, l-awtoritajiet pubbliċi se jiksbu għodod u ħiliet allinjati mal-aħħar għarfien xjentifiku sabiex jittrattaw aħjar il-ġestjoni sostenibbli tar-riżorsi u l-monitoraġġ tal-miri ambjentali nazzjonali u tal-UE. Benefiċjarji diretti oħra tal-proġett jistgħu jitqiesu bħala l-abitanti tat-territorji tal-korpi parteċipanti (speċjalment fi ħdan iż-żoni ta’ studju) li se jibbenefikaw mill-ġestjoni u l-monitoraġġ imtejba tar-riżorsi lokali tal-ħamrija u tal-ilma. Fl-aħħar nett, il-proġett jista’ jkun ta’ benefiċċju wkoll għal korpi, gruppi u individwi minn żoni ġeografiċi oħra li jistgħu jsibu għajnuna u gwida għall-implimentazzjoni ta’ proġetti futuri simili. Is-servizzi, l-attivitajiet u r-riżultati kollha tal-proġett se jiġu aċċessati minn kulħadd, permezz ta’ protokolli tad-data miftuħa. Barra minn hekk, ir-riżultati mhux se jintużaw biex jagħmlu profitt, u għalhekk m’hemm l-ebda vantaġġ komperattiv tal-imsieħba. (Maltese)
4 November 2022
0 references
Il-proġett propost jirrifletti l-ħtieġa identifikata b’mod konġunt li tissaħħaħ il-kollaborazzjoni bejn l-awtoritajiet kompetenti u l-istituzzjonijiet tal-pajjiżi parteċipanti, filwaqt li jiġu sfruttati l-esperjenzi u r-riżultati miksuba fi proġetti tal-passat, bil-għan li tittejjeb il-kapaċità istituzzjonali eżistenti tagħhom f’termini ta’ ġestjoni tar-riżorsi naturali u l-implimentazzjoni tal-qafas legali relatat. Din il-ħtieġa komuni ġiet identifikata mill-iBEC (LP) li indirizzat il-Ministeru għall-Iżvilupp Rurali u l-Ikel tal-Greċja (Imsieħeb Osservatur) u l-Ministeru tat-Turiżmu u l-Ambjent tal-Albanija (PP5) u bdiet proċedura ta’ konsultazzjoni b’mod konġunt fost il-partijiet interessati taż-żona tal-Mediterran tal-Balkani. Il-proċess irriżulta fl-iżvilupp tas-sħubija preżenti li tinkludi l-involviment tal-Ministeri minn erba’ (4) pajjiżi parteċipanti. Is-sħab iffurmaw b’mod konġunt l-idea speċifika tal-proġett u kkontribwew għat-tfassil dettaljat tal-proġett permezz ta’ laqgħat u sforzi li seħħew mill-bidu ta’ Jannar 2016. Dawn l-isforzi rriżultaw fil-ħolqien ta’ mezzi ta’ komunikazzjoni u fl-iżvilupp ta’ din il-Proposta ta’ Proġett permezz ta’ sforzi koordinati konġunti. Il-proġett Sors mill-Ġdid jindirizza l-ħtieġa għal kapaċità ta’ governanza transnazzjonali mtejba fir-rigward tat-tliet oqsma li ġejjin: 1) Ġestjoni tal-ilma għat-tisqija. 2) Kodiċijiet ta’ prattiki agrikoli tajbin (CGAP) u, 3) valutazzjoni tar-riskju tal-erożjoni tal-ħamrija. Bi qbil mad-direzzjonijiet tal-qafas tal-BMP, il-proġett propost għandu l-għan li jikkapitalizza fuq ir-riżultati minn għodod preċedenti, jiġifieri għodod diġitali prodotti fi ħdan il-qafas ta’ “Konverġenza Diġitali” u l-proġett “AGRO-LESS” (ETCP Greċja-Bulgarija 2007–2013) u jespandi l-użu tiegħu fit-territorju tal-Balkani f’ħames (5) pajjiżi tal-Balkani tal-Mediterran (GR, BG, AL, Rep. tal-Maċedonja ta’ Fuq u CY) sabiex jiġu promossi l-kapaċità ta’ governanza u l-implimentazzjoni tal-qafas legali fit-tliet oqsma msemmija hawn fuq. Il-proġett se jkun ibbażat fuq is-sistema ta’ servizzi diġitali diġà stabbilita fi ħdan l-iBEC (permezz taż-żewġ proġetti msemmija hawn fuq) u se jkompli jiżviluppa, b’enfasi fuq it-tliet servizzi li ġejjin: 1) Applikazzjoni ta ‘irrigazzjoni preċiża: mudell diġitali għall-applikazzjoni ta’ irrigazzjoni preċiża fl-ispazju u l-ħin se jkompli jiġi aġġornat, personalizzat u applikat fit-territorji Griegi u Albaniżi. 2) L-applikazzjoni ta’ kodiċijiet ta’ prattiki agrikoli tajbin: għodda diġitali għall-evalwazzjoni tal-implimentazzjoni tas-CGAP (sett ta’ prattiki aktar effiċjenti u li ma jagħmlux ħsara lill-ambjent fl-agrikoltura fuq bażi nazzjonali u Ewropea) se tiġi adattata u applikata fi ħdan is-CY & Rep. tat-territorji tal-Maċedonja ta’ Fuq. 3) L-applikazzjoni tal-valutazzjoni tar-riskju tal-erożjoni tal-ħamrija: mudell diġitali għall-valutazzjoni tar-riskju fuq skala kbira tal-erożjoni tal-ħamrija se jiġi adattat għall-użu fit-territorju Bulgaru. Minbarra l-applikazzjoni tar-rapporti ta’ evalwazzjoni tas-servizzi diġitali (azzjonijiet ta’ operazzjoni pilota), se jsiru wkoll linji gwida u seminars ta’ taħriġ (lejn l-amministrazzjoni pubblika) li jiffukaw fuq l-użu ta’ għodod diġitali, il-ġestjoni tar-riżorsi tal-ilma u tal-ħamrija, il-prattiki agrikoli tajbin u l-implimentazzjoni tal-qafas legali relatat. Il-gruppi u l-benefiċjarji ewlenin fil-mira tal-proġett huma l-korpi pubbliċi li jipparteċipaw fil-proġett kif ukoll kwalunkwe korp ieħor li l-persunal tiegħu se jieħu sehem fis-seminars ta’ taħriġ jew se juża l-għodod u l-linji gwida diġitali pprovduti mill-proġett. Permezz tal-għoti tas-servizzi msemmija hawn fuq u appoġġ xjentifiku u tekniku akkumpanjat, l-awtoritajiet pubbliċi se jiksbu għodod u ħiliet allinjati mal-aħħar għarfien xjentifiku sabiex jittrattaw aħjar il-ġestjoni sostenibbli tar-riżorsi u l-monitoraġġ tal-miri ambjentali nazzjonali u tal-UE. Benefiċjarji diretti oħra tal-proġett jistgħu jitqiesu bħala l-abitanti tat-territorji tal-korpi parteċipanti (speċjalment fi ħdan iż-żoni ta’ studju) li se jibbenefikaw mill-ġestjoni u l-monitoraġġ imtejba tar-riżorsi lokali tal-ħamrija u tal-ilma. Fl-aħħar nett, il-proġett jista’ jkun ta’ benefiċċju wkoll għal korpi, gruppi u individwi minn żoni ġeografiċi oħra li jistgħu jsibu għajnuna u gwida għall-implimentazzjoni ta’ proġetti futuri simili. Is-servizzi, l-attivitajiet u r-riżultati kollha tal-proġett se jiġu aċċessati minn kulħadd, permezz ta’ protokolli tad-data miftuħa. Barra minn hekk, ir-riżultati mhux se jintużaw biex jagħmlu profitt, u għalhekk m’hemm l-ebda vantaġġ komperattiv tal-imsieħba. (Maltese)
4 November 2022
0 references
Il-proġett propost jirrifletti l-ħtieġa identifikata b’mod konġunt li tissaħħaħ il-kollaborazzjoni bejn l-awtoritajiet kompetenti u l-istituzzjonijiet tal-pajjiżi parteċipanti, filwaqt li jiġu sfruttati l-esperjenzi u r-riżultati miksuba fi proġetti tal-passat, bil-għan li tittejjeb il-kapaċità istituzzjonali eżistenti tagħhom f’termini ta’ ġestjoni tar-riżorsi naturali u l-implimentazzjoni tal-qafas legali relatat. Din il-ħtieġa komuni ġiet identifikata mill-iBEC (LP) li indirizzat il-Ministeru għall-Iżvilupp Rurali u l-Ikel tal-Greċja (Imsieħeb Osservatur) u l-Ministeru tat-Turiżmu u l-Ambjent tal-Albanija (PP5) u bdiet proċedura ta’ konsultazzjoni b’mod konġunt fost il-partijiet interessati taż-żona tal-Mediterran tal-Balkani. Il-proċess irriżulta fl-iżvilupp tas-sħubija preżenti li tinkludi l-involviment tal-Ministeri minn erba’ (4) pajjiżi parteċipanti. Is-sħab iffurmaw b’mod konġunt l-idea speċifika tal-proġett u kkontribwew għat-tfassil dettaljat tal-proġett permezz ta’ laqgħat u sforzi li seħħew mill-bidu ta’ Jannar 2016. Dawn l-isforzi rriżultaw fil-ħolqien ta’ mezzi ta’ komunikazzjoni u fl-iżvilupp ta’ din il-Proposta ta’ Proġett permezz ta’ sforzi koordinati konġunti. Il-proġett Sors mill-Ġdid jindirizza l-ħtieġa għal kapaċità ta’ governanza transnazzjonali mtejba fir-rigward tat-tliet oqsma li ġejjin: 1) Ġestjoni tal-ilma għat-tisqija. 2) Kodiċijiet ta’ prattiki agrikoli tajbin (CGAP) u, 3) valutazzjoni tar-riskju tal-erożjoni tal-ħamrija. Bi qbil mad-direzzjonijiet tal-qafas tal-BMP, il-proġett propost għandu l-għan li jikkapitalizza fuq ir-riżultati minn għodod preċedenti, jiġifieri għodod diġitali prodotti fi ħdan il-qafas ta’ “Konverġenza Diġitali” u l-proġett “AGRO-LESS” (ETCP Greċja-Bulgarija 2007–2013) u jespandi l-użu tiegħu fit-territorju tal-Balkani f’ħames (5) pajjiżi tal-Balkani tal-Mediterran (GR, BG, AL, Rep. tal-Maċedonja ta’ Fuq u CY) sabiex jiġu promossi l-kapaċità ta’ governanza u l-implimentazzjoni tal-qafas legali fit-tliet oqsma msemmija hawn fuq. Il-proġett se jkun ibbażat fuq is-sistema ta’ servizzi diġitali diġà stabbilita fi ħdan l-iBEC (permezz taż-żewġ proġetti msemmija hawn fuq) u se jkompli jiżviluppa, b’enfasi fuq it-tliet servizzi li ġejjin: 1) Applikazzjoni ta ‘irrigazzjoni preċiża: mudell diġitali għall-applikazzjoni ta’ irrigazzjoni preċiża fl-ispazju u l-ħin se jkompli jiġi aġġornat, personalizzat u applikat fit-territorji Griegi u Albaniżi. 2) L-applikazzjoni ta’ kodiċijiet ta’ prattiki agrikoli tajbin: għodda diġitali għall-evalwazzjoni tal-implimentazzjoni tas-CGAP (sett ta’ prattiki aktar effiċjenti u li ma jagħmlux ħsara lill-ambjent fl-agrikoltura fuq bażi nazzjonali u Ewropea) se tiġi adattata u applikata fi ħdan is-CY & Rep. tat-territorji tal-Maċedonja ta’ Fuq. 3) L-applikazzjoni tal-valutazzjoni tar-riskju tal-erożjoni tal-ħamrija: mudell diġitali għall-valutazzjoni tar-riskju fuq skala kbira tal-erożjoni tal-ħamrija se jiġi adattat għall-użu fit-territorju Bulgaru. Minbarra l-applikazzjoni tar-rapporti ta’ evalwazzjoni tas-servizzi diġitali (azzjonijiet ta’ operazzjoni pilota), se jsiru wkoll linji gwida u seminars ta’ taħriġ (lejn l-amministrazzjoni pubblika) li jiffukaw fuq l-użu ta’ għodod diġitali, il-ġestjoni tar-riżorsi tal-ilma u tal-ħamrija, il-prattiki agrikoli tajbin u l-implimentazzjoni tal-qafas legali relatat. Il-gruppi u l-benefiċjarji ewlenin fil-mira tal-proġett huma l-korpi pubbliċi li jipparteċipaw fil-proġett kif ukoll kwalunkwe korp ieħor li l-persunal tiegħu se jieħu sehem fis-seminars ta’ taħriġ jew se juża l-għodod u l-linji gwida diġitali pprovduti mill-proġett. Permezz tal-għoti tas-servizzi msemmija hawn fuq u appoġġ xjentifiku u tekniku akkumpanjat, l-awtoritajiet pubbliċi se jiksbu għodod u ħiliet allinjati mal-aħħar għarfien xjentifiku sabiex jittrattaw aħjar il-ġestjoni sostenibbli tar-riżorsi u l-monitoraġġ tal-miri ambjentali nazzjonali u tal-UE. Benefiċjarji diretti oħra tal-proġett jistgħu jitqiesu bħala l-abitanti tat-territorji tal-korpi parteċipanti (speċjalment fi ħdan iż-żoni ta’ studju) li se jibbenefikaw mill-ġestjoni u l-monitoraġġ imtejba tar-riżorsi lokali tal-ħamrija u tal-ilma. Fl-aħħar nett, il-proġett jista’ jkun ta’ benefiċċju wkoll għal korpi, gruppi u individwi minn żoni ġeografiċi oħra li jistgħu jsibu għajnuna u gwida għall-implimentazzjoni ta’ proġetti futuri simili. Is-servizzi, l-attivitajiet u r-riżultati kollha tal-proġett se jiġu aċċessati minn kulħadd, permezz ta’ protokolli tad-data miftuħa. Barra minn hekk, ir-riżultati mhux se jintużaw biex jagħmlu profitt, u għalhekk m’hemm l-ebda vantaġġ komperattiv tal-imsieħba. (Maltese)
4 November 2022
0 references
Il-proġett propost jirrifletti l-ħtieġa identifikata b’mod konġunt li tissaħħaħ il-kollaborazzjoni bejn l-awtoritajiet kompetenti u l-istituzzjonijiet tal-pajjiżi parteċipanti, filwaqt li jiġu sfruttati l-esperjenzi u r-riżultati miksuba fi proġetti tal-passat, bil-għan li tittejjeb il-kapaċità istituzzjonali eżistenti tagħhom f’termini ta’ ġestjoni tar-riżorsi naturali u l-implimentazzjoni tal-qafas legali relatat. Din il-ħtieġa komuni ġiet identifikata mill-iBEC (LP) li indirizzat il-Ministeru għall-Iżvilupp Rurali u l-Ikel tal-Greċja (Imsieħeb Osservatur) u l-Ministeru tat-Turiżmu u l-Ambjent tal-Albanija (PP5) u bdiet proċedura ta’ konsultazzjoni b’mod konġunt fost il-partijiet interessati taż-żona tal-Mediterran tal-Balkani. Il-proċess irriżulta fl-iżvilupp tas-sħubija preżenti li tinkludi l-involviment tal-Ministeri minn erba’ (4) pajjiżi parteċipanti. Is-sħab iffurmaw b’mod konġunt l-idea speċifika tal-proġett u kkontribwew għat-tfassil dettaljat tal-proġett permezz ta’ laqgħat u sforzi li seħħew mill-bidu ta’ Jannar 2016. Dawn l-isforzi rriżultaw fil-ħolqien ta’ mezzi ta’ komunikazzjoni u fl-iżvilupp ta’ din il-Proposta ta’ Proġett permezz ta’ sforzi koordinati konġunti. Il-proġett Sors mill-Ġdid jindirizza l-ħtieġa għal kapaċità ta’ governanza transnazzjonali mtejba fir-rigward tat-tliet oqsma li ġejjin: 1) Ġestjoni tal-ilma għat-tisqija. 2) Kodiċijiet ta’ prattiki agrikoli tajbin (CGAP) u, 3) valutazzjoni tar-riskju tal-erożjoni tal-ħamrija. Bi qbil mad-direzzjonijiet tal-qafas tal-BMP, il-proġett propost għandu l-għan li jikkapitalizza fuq ir-riżultati minn għodod preċedenti, jiġifieri għodod diġitali prodotti fi ħdan il-qafas ta’ “Konverġenza Diġitali” u l-proġett “AGRO-LESS” (ETCP Greċja-Bulgarija 2007–2013) u jespandi l-użu tiegħu fit-territorju tal-Balkani f’ħames (5) pajjiżi tal-Balkani tal-Mediterran (GR, BG, AL, Rep. tal-Maċedonja ta’ Fuq u CY) sabiex jiġu promossi l-kapaċità ta’ governanza u l-implimentazzjoni tal-qafas legali fit-tliet oqsma msemmija hawn fuq. Il-proġett se jkun ibbażat fuq is-sistema ta’ servizzi diġitali diġà stabbilita fi ħdan l-iBEC (permezz taż-żewġ proġetti msemmija hawn fuq) u se jkompli jiżviluppa, b’enfasi fuq it-tliet servizzi li ġejjin: 1) Applikazzjoni ta ‘irrigazzjoni preċiża: mudell diġitali għall-applikazzjoni ta’ irrigazzjoni preċiża fl-ispazju u l-ħin se jkompli jiġi aġġornat, personalizzat u applikat fit-territorji Griegi u Albaniżi. 2) L-applikazzjoni ta’ kodiċijiet ta’ prattiki agrikoli tajbin: għodda diġitali għall-evalwazzjoni tal-implimentazzjoni tas-CGAP (sett ta’ prattiki aktar effiċjenti u li ma jagħmlux ħsara lill-ambjent fl-agrikoltura fuq bażi nazzjonali u Ewropea) se tiġi adattata u applikata fi ħdan is-CY & Rep. tat-territorji tal-Maċedonja ta’ Fuq. 3) L-applikazzjoni tal-valutazzjoni tar-riskju tal-erożjoni tal-ħamrija: mudell diġitali għall-valutazzjoni tar-riskju fuq skala kbira tal-erożjoni tal-ħamrija se jiġi adattat għall-użu fit-territorju Bulgaru. Minbarra l-applikazzjoni tar-rapporti ta’ evalwazzjoni tas-servizzi diġitali (azzjonijiet ta’ operazzjoni pilota), se jsiru wkoll linji gwida u seminars ta’ taħriġ (lejn l-amministrazzjoni pubblika) li jiffukaw fuq l-użu ta’ għodod diġitali, il-ġestjoni tar-riżorsi tal-ilma u tal-ħamrija, il-prattiki agrikoli tajbin u l-implimentazzjoni tal-qafas legali relatat. Il-gruppi u l-benefiċjarji ewlenin fil-mira tal-proġett huma l-korpi pubbliċi li jipparteċipaw fil-proġett kif ukoll kwalunkwe korp ieħor li l-persunal tiegħu se jieħu sehem fis-seminars ta’ taħriġ jew se juża l-għodod u l-linji gwida diġitali pprovduti mill-proġett. Permezz tal-għoti tas-servizzi msemmija hawn fuq u appoġġ xjentifiku u tekniku akkumpanjat, l-awtoritajiet pubbliċi se jiksbu għodod u ħiliet allinjati mal-aħħar għarfien xjentifiku sabiex jittrattaw aħjar il-ġestjoni sostenibbli tar-riżorsi u l-monitoraġġ tal-miri ambjentali nazzjonali u tal-UE. Benefiċjarji diretti oħra tal-proġett jistgħu jitqiesu bħala l-abitanti tat-territorji tal-korpi parteċipanti (speċjalment fi ħdan iż-żoni ta’ studju) li se jibbenefikaw mill-ġestjoni u l-monitoraġġ imtejba tar-riżorsi lokali tal-ħamrija u tal-ilma. Fl-aħħar nett, il-proġett jista’ jkun ta’ benefiċċju wkoll għal korpi, gruppi u individwi minn żoni ġeografiċi oħra li jistgħu jsibu għajnuna u gwida għall-implimentazzjoni ta’ proġetti futuri simili. Is-servizzi, l-attivitajiet u r-riżultati kollha tal-proġett se jiġu aċċessati minn kulħadd, permezz ta’ protokolli tad-data miftuħa. Barra minn hekk, ir-riżultati mhux se jintużaw biex jagħmlu profitt, u għalhekk m’hemm l-ebda vantaġġ komperattiv tal-imsieħba. (Maltese)
4 November 2022
0 references
Il-proġett propost jirrifletti l-ħtieġa identifikata b’mod konġunt li tissaħħaħ il-kollaborazzjoni bejn l-awtoritajiet kompetenti u l-istituzzjonijiet tal-pajjiżi parteċipanti, filwaqt li jiġu sfruttati l-esperjenzi u r-riżultati miksuba fi proġetti tal-passat, bil-għan li tittejjeb il-kapaċità istituzzjonali eżistenti tagħhom f’termini ta’ ġestjoni tar-riżorsi naturali u l-implimentazzjoni tal-qafas legali relatat. Din il-ħtieġa komuni ġiet identifikata mill-iBEC (LP) li indirizzat il-Ministeru għall-Iżvilupp Rurali u l-Ikel tal-Greċja (Imsieħeb Osservatur) u l-Ministeru tat-Turiżmu u l-Ambjent tal-Albanija (PP5) u bdiet proċedura ta’ konsultazzjoni b’mod konġunt fost il-partijiet interessati taż-żona tal-Mediterran tal-Balkani. Il-proċess irriżulta fl-iżvilupp tas-sħubija preżenti li tinkludi l-involviment tal-Ministeri minn erba’ (4) pajjiżi parteċipanti. Is-sħab iffurmaw b’mod konġunt l-idea speċifika tal-proġett u kkontribwew għat-tfassil dettaljat tal-proġett permezz ta’ laqgħat u sforzi li seħħew mill-bidu ta’ Jannar 2016. Dawn l-isforzi rriżultaw fil-ħolqien ta’ mezzi ta’ komunikazzjoni u fl-iżvilupp ta’ din il-Proposta ta’ Proġett permezz ta’ sforzi koordinati konġunti. Il-proġett Sors mill-Ġdid jindirizza l-ħtieġa għal kapaċità ta’ governanza transnazzjonali mtejba fir-rigward tat-tliet oqsma li ġejjin: 1) Ġestjoni tal-ilma għat-tisqija. 2) Kodiċijiet ta’ prattiki agrikoli tajbin (CGAP) u, 3) valutazzjoni tar-riskju tal-erożjoni tal-ħamrija. Bi qbil mad-direzzjonijiet tal-qafas tal-BMP, il-proġett propost għandu l-għan li jikkapitalizza fuq ir-riżultati minn għodod preċedenti, jiġifieri għodod diġitali prodotti fi ħdan il-qafas ta’ “Konverġenza Diġitali” u l-proġett “AGRO-LESS” (ETCP Greċja-Bulgarija 2007–2013) u jespandi l-użu tiegħu fit-territorju tal-Balkani f’ħames (5) pajjiżi tal-Balkani tal-Mediterran (GR, BG, AL, Rep. tal-Maċedonja ta’ Fuq u CY) sabiex jiġu promossi l-kapaċità ta’ governanza u l-implimentazzjoni tal-qafas legali fit-tliet oqsma msemmija hawn fuq. Il-proġett se jkun ibbażat fuq is-sistema ta’ servizzi diġitali diġà stabbilita fi ħdan l-iBEC (permezz taż-żewġ proġetti msemmija hawn fuq) u se jkompli jiżviluppa, b’enfasi fuq it-tliet servizzi li ġejjin: 1) Applikazzjoni ta ‘irrigazzjoni preċiża: mudell diġitali għall-applikazzjoni ta’ irrigazzjoni preċiża fl-ispazju u l-ħin se jkompli jiġi aġġornat, personalizzat u applikat fit-territorji Griegi u Albaniżi. 2) L-applikazzjoni ta’ kodiċijiet ta’ prattiki agrikoli tajbin: għodda diġitali għall-evalwazzjoni tal-implimentazzjoni tas-CGAP (sett ta’ prattiki aktar effiċjenti u li ma jagħmlux ħsara lill-ambjent fl-agrikoltura fuq bażi nazzjonali u Ewropea) se tiġi adattata u applikata fi ħdan is-CY & Rep. tat-territorji tal-Maċedonja ta’ Fuq. 3) L-applikazzjoni tal-valutazzjoni tar-riskju tal-erożjoni tal-ħamrija: mudell diġitali għall-valutazzjoni tar-riskju fuq skala kbira tal-erożjoni tal-ħamrija se jiġi adattat għall-użu fit-territorju Bulgaru. Minbarra l-applikazzjoni tar-rapporti ta’ evalwazzjoni tas-servizzi diġitali (azzjonijiet ta’ operazzjoni pilota), se jsiru wkoll linji gwida u seminars ta’ taħriġ (lejn l-amministrazzjoni pubblika) li jiffukaw fuq l-użu ta’ għodod diġitali, il-ġestjoni tar-riżorsi tal-ilma u tal-ħamrija, il-prattiki agrikoli tajbin u l-implimentazzjoni tal-qafas legali relatat. Il-gruppi u l-benefiċjarji ewlenin fil-mira tal-proġett huma l-korpi pubbliċi li jipparteċipaw fil-proġett kif ukoll kwalunkwe korp ieħor li l-persunal tiegħu se jieħu sehem fis-seminars ta’ taħriġ jew se juża l-għodod u l-linji gwida diġitali pprovduti mill-proġett. Permezz tal-għoti tas-servizzi msemmija hawn fuq u appoġġ xjentifiku u tekniku akkumpanjat, l-awtoritajiet pubbliċi se jiksbu għodod u ħiliet allinjati mal-aħħar għarfien xjentifiku sabiex jittrattaw aħjar il-ġestjoni sostenibbli tar-riżorsi u l-monitoraġġ tal-miri ambjentali nazzjonali u tal-UE. Benefiċjarji diretti oħra tal-proġett jistgħu jitqiesu bħala l-abitanti tat-territorji tal-korpi parteċipanti (speċjalment fi ħdan iż-żoni ta’ studju) li se jibbenefikaw mill-ġestjoni u l-monitoraġġ imtejba tar-riżorsi lokali tal-ħamrija u tal-ilma. Fl-aħħar nett, il-proġett jista’ jkun ta’ benefiċċju wkoll għal korpi, gruppi u individwi minn żoni ġeografiċi oħra li jistgħu jsibu għajnuna u gwida għall-implimentazzjoni ta’ proġetti futuri simili. Is-servizzi, l-attivitajiet u r-riżultati kollha tal-proġett se jiġu aċċessati minn kulħadd, permezz ta’ protokolli tad-data miftuħa. Barra minn hekk, ir-riżultati mhux se jintużaw biex jagħmlu profitt, u għalhekk m’hemm l-ebda vantaġġ komperattiv tal-imsieħba. (Maltese)
4 November 2022
0 references
A javasolt projekt tükrözi a részt vevő országok illetékes hatóságai és intézményei közötti együttműködés megerősítésének közös szükségességét, kihasználva a korábbi projektek során szerzett tapasztalatokat és eredményeket azzal a céllal, hogy a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és a kapcsolódó jogi keret végrehajtása tekintetében javítsák meglévő intézményi kapacitásukat. Ezt a közös igényt az iBEC (LP) azonosította, amely a görög Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztériumot (megfigyelő partner) és az albán Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Minisztériumot (PP5) kezelte, és közösen konzultációs eljárást kezdeményezett a balkáni-mediterrán térség érdekelt felei között. A folyamat eredményeként létrejött a jelenlegi partnerség, amely magában foglalja a négy (4) részt vevő ország minisztériumainak bevonását. A partnerek közösen alakították ki a konkrét projektötletet, és 2016. január eleje óta tartott találkozók és erőfeszítések révén hozzájárultak a projekt részletes tervezéséhez. Ezek az erőfeszítések kommunikációs csatornák létrehozását és a projektjavaslat közös koordinált erőfeszítések révén történő kidolgozását eredményezték. A Re-Source projekt a következő három területtel kapcsolatban foglalkozik a transznacionális irányítási kapacitás javításának szükségességével: 1) Irrigational vízgazdálkodás. 2) A helyes mezőgazdasági gyakorlatok kódexei (CGAP) és 3) talajeróziós kockázatértékelés. A BMP-keret irányaival összhangban a javasolt projekt célja a korábbi eredmények, nevezetesen a digitális konvergencia keretrendszer és az „AGRO-LESS” projekt (ETCP Görögország-Bulgária 2007–2013) keretében előállított digitális eszközök kihasználása, valamint a balkáni területen való felhasználásának kiterjesztése öt (5) balkáni-mediterrán országra (GR, BG, AL, Rep. Észak-Macedónia és CY) annak érdekében, hogy előmozdítsák az irányítási kapacitást és a jogi keret végrehajtását mindhárom fent említett területen. A projekt az iBEC keretében (a fent említett két projekten keresztül) már létrehozott digitális szolgáltatási rendszeren alapul, és tovább fog fejlődni, különös tekintettel a következő három szolgáltatásra: 1) Pontos öntözés alkalmazása: a pontos térben és időben történő öntözés digitális modelljét tovább fejlesztik, testre szabják és alkalmazzák a görög és albán területeken. 2) A helyes mezőgazdasági gyakorlatok kódexeinek alkalmazása: az észak-macedóniai területek CY & Rep. területén testre szabják és alkalmazzák a CGAP végrehajtásának értékelésére szolgáló digitális eszközt (a mezőgazdaság nemzeti és európai szintű hatékonyabb és környezetbarátabb gyakorlatait). 3) A talajeróziós kockázatértékelés alkalmazása: a talajerózió nagyléptékű kockázatértékelésére szolgáló digitális modellt személyre szabják a bolgár területen történő felhasználásra. A digitális szolgáltatások (kísérleti műveletek) értékelési jelentéseinek, iránymutatásainak és képzési szemináriumainak (a közigazgatás felé történő) alkalmazásán kívül a digitális eszközök használatára, a víz- és talajkészlet-gazdálkodásra, a helyes mezőgazdasági gyakorlatokra és a kapcsolódó jogi keret végrehajtására is összpontosítanak. A projekt fő célcsoportjai és kedvezményezettjei a projektben részt vevő közintézmények, valamint bármely más olyan szerv, amelynek személyzete részt vesz a képzési szemináriumokon, vagy igénybe veszi a projekt által biztosított digitális eszközöket és iránymutatásokat. A fent említett szolgáltatások és a kísérő tudományos és technikai támogatás révén a hatóságok a legújabb tudományos ismeretekhez igazodó eszközöket és készségeket kapnak annak érdekében, hogy jobban kezeljék a fenntartható erőforrás-gazdálkodást és a nemzeti és uniós környezetvédelmi célok nyomon követését. A projekt egyéb közvetlen kedvezményezettjei a részt vevő szervezetek (különösen a tanulmányi területeken belüli) területeinek lakosai, akik számára előnyös lesz a helyi talaj- és vízkészletek jobb kezelése és nyomon követése. Végül a projekt hasznos lehet más földrajzi területekről származó szervezetek, csoportok és egyének számára is, amelyek segítséget és iránymutatást találhatnak hasonló jövőbeli projektek végrehajtásához. A projekt minden szolgáltatásához, tevékenységéhez és eredményéhez mindenki hozzáférhet nyílt adatprotokollokon keresztül. Továbbá, az eredményeket nem használják fel, hogy nyereség,így nincs komperatív előnye a partnerek. (Hungarian)
4 November 2022
0 references
A javasolt projekt tükrözi a részt vevő országok illetékes hatóságai és intézményei közötti együttműködés megerősítésének közös szükségességét, kihasználva a korábbi projektek során szerzett tapasztalatokat és eredményeket azzal a céllal, hogy a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és a kapcsolódó jogi keret végrehajtása tekintetében javítsák meglévő intézményi kapacitásukat. Ezt a közös igényt az iBEC (LP) azonosította, amely a görög Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztériumot (megfigyelő partner) és az albán Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Minisztériumot (PP5) kezelte, és közösen konzultációs eljárást kezdeményezett a balkáni-mediterrán térség érdekelt felei között. A folyamat eredményeként létrejött a jelenlegi partnerség, amely magában foglalja a négy (4) részt vevő ország minisztériumainak bevonását. A partnerek közösen alakították ki a konkrét projektötletet, és 2016. január eleje óta tartott találkozók és erőfeszítések révén hozzájárultak a projekt részletes tervezéséhez. Ezek az erőfeszítések kommunikációs csatornák létrehozását és a projektjavaslat közös koordinált erőfeszítések révén történő kidolgozását eredményezték. A Re-Source projekt a következő három területtel kapcsolatban foglalkozik a transznacionális irányítási kapacitás javításának szükségességével: 1) Irrigational vízgazdálkodás. 2) A helyes mezőgazdasági gyakorlatok kódexei (CGAP) és 3) talajeróziós kockázatértékelés. A BMP-keret irányaival összhangban a javasolt projekt célja a korábbi eredmények, nevezetesen a digitális konvergencia keretrendszer és az „AGRO-LESS” projekt (ETCP Görögország-Bulgária 2007–2013) keretében előállított digitális eszközök kihasználása, valamint a balkáni területen való felhasználásának kiterjesztése öt (5) balkáni-mediterrán országra (GR, BG, AL, Rep. Észak-Macedónia és CY) annak érdekében, hogy előmozdítsák az irányítási kapacitást és a jogi keret végrehajtását mindhárom fent említett területen. A projekt az iBEC keretében (a fent említett két projekten keresztül) már létrehozott digitális szolgáltatási rendszeren alapul, és tovább fog fejlődni, különös tekintettel a következő három szolgáltatásra: 1) Pontos öntözés alkalmazása: a pontos térben és időben történő öntözés digitális modelljét tovább fejlesztik, testre szabják és alkalmazzák a görög és albán területeken. 2) A helyes mezőgazdasági gyakorlatok kódexeinek alkalmazása: az észak-macedóniai területek CY & Rep. területén testre szabják és alkalmazzák a CGAP végrehajtásának értékelésére szolgáló digitális eszközt (a mezőgazdaság nemzeti és európai szintű hatékonyabb és környezetbarátabb gyakorlatait). 3) A talajeróziós kockázatértékelés alkalmazása: a talajerózió nagyléptékű kockázatértékelésére szolgáló digitális modellt személyre szabják a bolgár területen történő felhasználásra. A digitális szolgáltatások (kísérleti műveletek) értékelési jelentéseinek, iránymutatásainak és képzési szemináriumainak (a közigazgatás felé történő) alkalmazásán kívül a digitális eszközök használatára, a víz- és talajkészlet-gazdálkodásra, a helyes mezőgazdasági gyakorlatokra és a kapcsolódó jogi keret végrehajtására is összpontosítanak. A projekt fő célcsoportjai és kedvezményezettjei a projektben részt vevő közintézmények, valamint bármely más olyan szerv, amelynek személyzete részt vesz a képzési szemináriumokon, vagy igénybe veszi a projekt által biztosított digitális eszközöket és iránymutatásokat. A fent említett szolgáltatások és a kísérő tudományos és technikai támogatás révén a hatóságok a legújabb tudományos ismeretekhez igazodó eszközöket és készségeket kapnak annak érdekében, hogy jobban kezeljék a fenntartható erőforrás-gazdálkodást és a nemzeti és uniós környezetvédelmi célok nyomon követését. A projekt egyéb közvetlen kedvezményezettjei a részt vevő szervezetek (különösen a tanulmányi területeken belüli) területeinek lakosai, akik számára előnyös lesz a helyi talaj- és vízkészletek jobb kezelése és nyomon követése. Végül a projekt hasznos lehet más földrajzi területekről származó szervezetek, csoportok és egyének számára is, amelyek segítséget és iránymutatást találhatnak hasonló jövőbeli projektek végrehajtásához. A projekt minden szolgáltatásához, tevékenységéhez és eredményéhez mindenki hozzáférhet nyílt adatprotokollokon keresztül. Továbbá, az eredményeket nem használják fel, hogy nyereség,így nincs komperatív előnye a partnerek. (Hungarian)
4 November 2022
0 references
A javasolt projekt tükrözi a részt vevő országok illetékes hatóságai és intézményei közötti együttműködés megerősítésének közös szükségességét, kihasználva a korábbi projektek során szerzett tapasztalatokat és eredményeket azzal a céllal, hogy a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és a kapcsolódó jogi keret végrehajtása tekintetében javítsák meglévő intézményi kapacitásukat. Ezt a közös igényt az iBEC (LP) azonosította, amely a görög Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztériumot (megfigyelő partner) és az albán Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Minisztériumot (PP5) kezelte, és közösen konzultációs eljárást kezdeményezett a balkáni-mediterrán térség érdekelt felei között. A folyamat eredményeként létrejött a jelenlegi partnerség, amely magában foglalja a négy (4) részt vevő ország minisztériumainak bevonását. A partnerek közösen alakították ki a konkrét projektötletet, és 2016. január eleje óta tartott találkozók és erőfeszítések révén hozzájárultak a projekt részletes tervezéséhez. Ezek az erőfeszítések kommunikációs csatornák létrehozását és a projektjavaslat közös koordinált erőfeszítések révén történő kidolgozását eredményezték. A Re-Source projekt a következő három területtel kapcsolatban foglalkozik a transznacionális irányítási kapacitás javításának szükségességével: 1) Irrigational vízgazdálkodás. 2) A helyes mezőgazdasági gyakorlatok kódexei (CGAP) és 3) talajeróziós kockázatértékelés. A BMP-keret irányaival összhangban a javasolt projekt célja a korábbi eredmények, nevezetesen a digitális konvergencia keretrendszer és az „AGRO-LESS” projekt (ETCP Görögország-Bulgária 2007–2013) keretében előállított digitális eszközök kihasználása, valamint a balkáni területen való felhasználásának kiterjesztése öt (5) balkáni-mediterrán országra (GR, BG, AL, Rep. Észak-Macedónia és CY) annak érdekében, hogy előmozdítsák az irányítási kapacitást és a jogi keret végrehajtását mindhárom fent említett területen. A projekt az iBEC keretében (a fent említett két projekten keresztül) már létrehozott digitális szolgáltatási rendszeren alapul, és tovább fog fejlődni, különös tekintettel a következő három szolgáltatásra: 1) Pontos öntözés alkalmazása: a pontos térben és időben történő öntözés digitális modelljét tovább fejlesztik, testre szabják és alkalmazzák a görög és albán területeken. 2) A helyes mezőgazdasági gyakorlatok kódexeinek alkalmazása: az észak-macedóniai területek CY & Rep. területén testre szabják és alkalmazzák a CGAP végrehajtásának értékelésére szolgáló digitális eszközt (a mezőgazdaság nemzeti és európai szintű hatékonyabb és környezetbarátabb gyakorlatait). 3) A talajeróziós kockázatértékelés alkalmazása: a talajerózió nagyléptékű kockázatértékelésére szolgáló digitális modellt személyre szabják a bolgár területen történő felhasználásra. A digitális szolgáltatások (kísérleti műveletek) értékelési jelentéseinek, iránymutatásainak és képzési szemináriumainak (a közigazgatás felé történő) alkalmazásán kívül a digitális eszközök használatára, a víz- és talajkészlet-gazdálkodásra, a helyes mezőgazdasági gyakorlatokra és a kapcsolódó jogi keret végrehajtására is összpontosítanak. A projekt fő célcsoportjai és kedvezményezettjei a projektben részt vevő közintézmények, valamint bármely más olyan szerv, amelynek személyzete részt vesz a képzési szemináriumokon, vagy igénybe veszi a projekt által biztosított digitális eszközöket és iránymutatásokat. A fent említett szolgáltatások és a kísérő tudományos és technikai támogatás révén a hatóságok a legújabb tudományos ismeretekhez igazodó eszközöket és készségeket kapnak annak érdekében, hogy jobban kezeljék a fenntartható erőforrás-gazdálkodást és a nemzeti és uniós környezetvédelmi célok nyomon követését. A projekt egyéb közvetlen kedvezményezettjei a részt vevő szervezetek (különösen a tanulmányi területeken belüli) területeinek lakosai, akik számára előnyös lesz a helyi talaj- és vízkészletek jobb kezelése és nyomon követése. Végül a projekt hasznos lehet más földrajzi területekről származó szervezetek, csoportok és egyének számára is, amelyek segítséget és iránymutatást találhatnak hasonló jövőbeli projektek végrehajtásához. A projekt minden szolgáltatásához, tevékenységéhez és eredményéhez mindenki hozzáférhet nyílt adatprotokollokon keresztül. Továbbá, az eredményeket nem használják fel, hogy nyereség,így nincs komperatív előnye a partnerek. (Hungarian)
4 November 2022
0 references
A javasolt projekt tükrözi a részt vevő országok illetékes hatóságai és intézményei közötti együttműködés megerősítésének közös szükségességét, kihasználva a korábbi projektek során szerzett tapasztalatokat és eredményeket azzal a céllal, hogy a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és a kapcsolódó jogi keret végrehajtása tekintetében javítsák meglévő intézményi kapacitásukat. Ezt a közös igényt az iBEC (LP) azonosította, amely a görög Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztériumot (megfigyelő partner) és az albán Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Minisztériumot (PP5) kezelte, és közösen konzultációs eljárást kezdeményezett a balkáni-mediterrán térség érdekelt felei között. A folyamat eredményeként létrejött a jelenlegi partnerség, amely magában foglalja a négy (4) részt vevő ország minisztériumainak bevonását. A partnerek közösen alakították ki a konkrét projektötletet, és 2016. január eleje óta tartott találkozók és erőfeszítések révén hozzájárultak a projekt részletes tervezéséhez. Ezek az erőfeszítések kommunikációs csatornák létrehozását és a projektjavaslat közös koordinált erőfeszítések révén történő kidolgozását eredményezték. A Re-Source projekt a következő három területtel kapcsolatban foglalkozik a transznacionális irányítási kapacitás javításának szükségességével: 1) Irrigational vízgazdálkodás. 2) A helyes mezőgazdasági gyakorlatok kódexei (CGAP) és 3) talajeróziós kockázatértékelés. A BMP-keret irányaival összhangban a javasolt projekt célja a korábbi eredmények, nevezetesen a digitális konvergencia keretrendszer és az „AGRO-LESS” projekt (ETCP Görögország-Bulgária 2007–2013) keretében előállított digitális eszközök kihasználása, valamint a balkáni területen való felhasználásának kiterjesztése öt (5) balkáni-mediterrán országra (GR, BG, AL, Rep. Észak-Macedónia és CY) annak érdekében, hogy előmozdítsák az irányítási kapacitást és a jogi keret végrehajtását mindhárom fent említett területen. A projekt az iBEC keretében (a fent említett két projekten keresztül) már létrehozott digitális szolgáltatási rendszeren alapul, és tovább fog fejlődni, különös tekintettel a következő három szolgáltatásra: 1) Pontos öntözés alkalmazása: a pontos térben és időben történő öntözés digitális modelljét tovább fejlesztik, testre szabják és alkalmazzák a görög és albán területeken. 2) A helyes mezőgazdasági gyakorlatok kódexeinek alkalmazása: az észak-macedóniai területek CY & Rep. területén testre szabják és alkalmazzák a CGAP végrehajtásának értékelésére szolgáló digitális eszközt (a mezőgazdaság nemzeti és európai szintű hatékonyabb és környezetbarátabb gyakorlatait). 3) A talajeróziós kockázatértékelés alkalmazása: a talajerózió nagyléptékű kockázatértékelésére szolgáló digitális modellt személyre szabják a bolgár területen történő felhasználásra. A digitális szolgáltatások (kísérleti műveletek) értékelési jelentéseinek, iránymutatásainak és képzési szemináriumainak (a közigazgatás felé történő) alkalmazásán kívül a digitális eszközök használatára, a víz- és talajkészlet-gazdálkodásra, a helyes mezőgazdasági gyakorlatokra és a kapcsolódó jogi keret végrehajtására is összpontosítanak. A projekt fő célcsoportjai és kedvezményezettjei a projektben részt vevő közintézmények, valamint bármely más olyan szerv, amelynek személyzete részt vesz a képzési szemináriumokon, vagy igénybe veszi a projekt által biztosított digitális eszközöket és iránymutatásokat. A fent említett szolgáltatások és a kísérő tudományos és technikai támogatás révén a hatóságok a legújabb tudományos ismeretekhez igazodó eszközöket és készségeket kapnak annak érdekében, hogy jobban kezeljék a fenntartható erőforrás-gazdálkodást és a nemzeti és uniós környezetvédelmi célok nyomon követését. A projekt egyéb közvetlen kedvezményezettjei a részt vevő szervezetek (különösen a tanulmányi területeken belüli) területeinek lakosai, akik számára előnyös lesz a helyi talaj- és vízkészletek jobb kezelése és nyomon követése. Végül a projekt hasznos lehet más földrajzi területekről származó szervezetek, csoportok és egyének számára is, amelyek segítséget és iránymutatást találhatnak hasonló jövőbeli projektek végrehajtásához. A projekt minden szolgáltatásához, tevékenységéhez és eredményéhez mindenki hozzáférhet nyílt adatprotokollokon keresztül. Továbbá, az eredményeket nem használják fel, hogy nyereség,így nincs komperatív előnye a partnerek. (Hungarian)
4 November 2022
0 references
A javasolt projekt tükrözi a részt vevő országok illetékes hatóságai és intézményei közötti együttműködés megerősítésének közös szükségességét, kihasználva a korábbi projektek során szerzett tapasztalatokat és eredményeket azzal a céllal, hogy a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás és a kapcsolódó jogi keret végrehajtása tekintetében javítsák meglévő intézményi kapacitásukat. Ezt a közös igényt az iBEC (LP) azonosította, amely a görög Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztériumot (megfigyelő partner) és az albán Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Minisztériumot (PP5) kezelte, és közösen konzultációs eljárást kezdeményezett a balkáni-mediterrán térség érdekelt felei között. A folyamat eredményeként létrejött a jelenlegi partnerség, amely magában foglalja a négy (4) részt vevő ország minisztériumainak bevonását. A partnerek közösen alakították ki a konkrét projektötletet, és 2016. január eleje óta tartott találkozók és erőfeszítések révén hozzájárultak a projekt részletes tervezéséhez. Ezek az erőfeszítések kommunikációs csatornák létrehozását és a projektjavaslat közös koordinált erőfeszítések révén történő kidolgozását eredményezték. A Re-Source projekt a következő három területtel kapcsolatban foglalkozik a transznacionális irányítási kapacitás javításának szükségességével: 1) Irrigational vízgazdálkodás. 2) A helyes mezőgazdasági gyakorlatok kódexei (CGAP) és 3) talajeróziós kockázatértékelés. A BMP-keret irányaival összhangban a javasolt projekt célja a korábbi eredmények, nevezetesen a digitális konvergencia keretrendszer és az „AGRO-LESS” projekt (ETCP Görögország-Bulgária 2007–2013) keretében előállított digitális eszközök kihasználása, valamint a balkáni területen való felhasználásának kiterjesztése öt (5) balkáni-mediterrán országra (GR, BG, AL, Rep. Észak-Macedónia és CY) annak érdekében, hogy előmozdítsák az irányítási kapacitást és a jogi keret végrehajtását mindhárom fent említett területen. A projekt az iBEC keretében (a fent említett két projekten keresztül) már létrehozott digitális szolgáltatási rendszeren alapul, és tovább fog fejlődni, különös tekintettel a következő három szolgáltatásra: 1) Pontos öntözés alkalmazása: a pontos térben és időben történő öntözés digitális modelljét tovább fejlesztik, testre szabják és alkalmazzák a görög és albán területeken. 2) A helyes mezőgazdasági gyakorlatok kódexeinek alkalmazása: az észak-macedóniai területek CY & Rep. területén testre szabják és alkalmazzák a CGAP végrehajtásának értékelésére szolgáló digitális eszközt (a mezőgazdaság nemzeti és európai szintű hatékonyabb és környezetbarátabb gyakorlatait). 3) A talajeróziós kockázatértékelés alkalmazása: a talajerózió nagyléptékű kockázatértékelésére szolgáló digitális modellt személyre szabják a bolgár területen történő felhasználásra. A digitális szolgáltatások (kísérleti műveletek) értékelési jelentéseinek, iránymutatásainak és képzési szemináriumainak (a közigazgatás felé történő) alkalmazásán kívül a digitális eszközök használatára, a víz- és talajkészlet-gazdálkodásra, a helyes mezőgazdasági gyakorlatokra és a kapcsolódó jogi keret végrehajtására is összpontosítanak. A projekt fő célcsoportjai és kedvezményezettjei a projektben részt vevő közintézmények, valamint bármely más olyan szerv, amelynek személyzete részt vesz a képzési szemináriumokon, vagy igénybe veszi a projekt által biztosított digitális eszközöket és iránymutatásokat. A fent említett szolgáltatások és a kísérő tudományos és technikai támogatás révén a hatóságok a legújabb tudományos ismeretekhez igazodó eszközöket és készségeket kapnak annak érdekében, hogy jobban kezeljék a fenntartható erőforrás-gazdálkodást és a nemzeti és uniós környezetvédelmi célok nyomon követését. A projekt egyéb közvetlen kedvezményezettjei a részt vevő szervezetek (különösen a tanulmányi területeken belüli) területeinek lakosai, akik számára előnyös lesz a helyi talaj- és vízkészletek jobb kezelése és nyomon követése. Végül a projekt hasznos lehet más földrajzi területekről származó szervezetek, csoportok és egyének számára is, amelyek segítséget és iránymutatást találhatnak hasonló jövőbeli projektek végrehajtásához. A projekt minden szolgáltatásához, tevékenységéhez és eredményéhez mindenki hozzáférhet nyílt adatprotokollokon keresztül. Továbbá, az eredményeket nem használják fel, hogy nyereség,így nincs komperatív előnye a partnerek. (Hungarian)
4 November 2022
0 references
Navrhovaný projekt odráží společně zjištěnou potřebu posílit spolupráci mezi příslušnými orgány a institucemi zúčastněných zemí a využít zkušeností a výsledků dosažených v minulých projektech s cílem zlepšit jejich stávající institucionální kapacitu, pokud jde o hospodaření s přírodními zdroji a související provádění právního rámce. Tuto společnou potřebu identifikovala iBEC (LP), která se zabývala řeckým ministerstvem pro rozvoj venkova a potraviny (partner pozorovatele) a albánským ministerstvem cestovního ruchu a životního prostředí (PP5) a společně zahájila konzultační postup mezi zúčastněnými stranami v oblasti Balkán-Med. Výsledkem tohoto procesu bylo vytvoření stávajícího partnerství, které zahrnuje zapojení ministerstev ze čtyř (4) zúčastněných zemí. Partneři společně utvářeli konkrétní projekt a přispěli k podrobnému návrhu projektu prostřednictvím setkání a úsilí, které probíhalo od začátku ledna 2016. Výsledkem tohoto úsilí bylo vytvoření komunikačních kanálů a vypracování tohoto návrhu projektu prostřednictvím společného koordinovaného úsilí. Projekt „Re-Source“ řeší potřebu zlepšit kapacitu nadnárodní správy ve vztahu k těmto třem oblastem: 1) Zavlažovací vodohospodářství. 2) Kodexy správné zemědělské praxe (CGAP) a 3) posouzení rizik eroze půdy. V souladu s pokyny rámce BMP je cílem navrhovaného projektu využít výsledků předchozích, konkrétně digitálních nástrojů vytvořených v rámci „Digitální konvergence“ a projektu „AGRO-LESS“ (ETCP Řecko-Bulharsko 2007–2013) a rozšířit jeho využívání na území Balkánu do pěti (5) balkánských zemí (GR, BG, AL, Rep. Makedonie a CY) s cílem podpořit správní kapacitu a provádění právního rámce ve všech třech výše uvedených oblastech. Projekt bude založen na systému digitálních služeb, který již byl zřízen v rámci iBEC (prostřednictvím dvou výše uvedených projektů), a bude se dále rozvíjet s důrazem na tyto tři služby: 1) Použití přesného zavlažování: digitální model aplikace přesného zavlažování v prostoru a čase bude dále modernizován, přizpůsoben a aplikován na řeckém a albánském území. 2) Použití kodexů správné zemědělské praxe: digitální nástroj pro hodnocení provádění CGAP (soubor účinnějších a ekologicky šetrnějších postupů v zemědělství na národní a evropské úrovni) bude přizpůsoben a uplatňován v rámci CY & Rep. území Severní Makedonie. 3) Posouzení rizika eroze půdy: digitální model pro rozsáhlé posouzení rizik eroze půdy bude přizpůsoben pro použití na bulharském území. Kromě uplatňování zpráv o hodnocení digitálních služeb (pilotních operací) se budou konat rovněž pokyny a odborné semináře (směrem k veřejné správě) zaměřené na využívání digitálních nástrojů, hospodaření s vodou a půdními zdroji, osvědčené zemědělské postupy a provádění souvisejícího právního rámce. Hlavními cílovými skupinami a příjemci projektu jsou veřejné subjekty, které se projektu účastní, jakož i jakýkoli jiný subjekt, jehož pracovníci se budou účastnit vzdělávacích seminářů nebo využívat digitální nástroje a pokyny, které projekt poskytuje. Poskytováním výše uvedených služeb a doprovázenou vědeckou a technickou podporou získají veřejné orgány nástroje a dovednosti v souladu s nejnovějšími vědeckými poznatky, aby se lépe zabývaly udržitelným řízením zdrojů a sledováním vnitrostátních a unijních cílů v oblasti životního prostředí. Další přímé příjemce projektu mohou být považováni za obyvatele území zúčastněných subjektů (zejména v rámci studijních oblastí), kteří budou mít prospěch z lepšího hospodaření a monitorování místních půd a vodních zdrojů. V neposlední řadě se projekt může ukázat jako přínosný i pro subjekty, skupiny a jednotlivce z jiných zeměpisných oblastí, které mohou nalézt pomoc a pokyny pro realizaci podobných budoucích projektů. Všechny služby, aktivity a výsledky projektu budou přístupné všem prostřednictvím otevřených datových protokolů. Také výsledky nebudou použity k dosažení zisku, takže neexistuje žádná komparativní výhoda partnerů. (Czech)
4 November 2022
0 references
Navrhovaný projekt odráží společně zjištěnou potřebu posílit spolupráci mezi příslušnými orgány a institucemi zúčastněných zemí a využít zkušeností a výsledků dosažených v minulých projektech s cílem zlepšit jejich stávající institucionální kapacitu, pokud jde o hospodaření s přírodními zdroji a související provádění právního rámce. Tuto společnou potřebu identifikovala iBEC (LP), která se zabývala řeckým ministerstvem pro rozvoj venkova a potraviny (partner pozorovatele) a albánským ministerstvem cestovního ruchu a životního prostředí (PP5) a společně zahájila konzultační postup mezi zúčastněnými stranami v oblasti Balkán-Med. Výsledkem tohoto procesu bylo vytvoření stávajícího partnerství, které zahrnuje zapojení ministerstev ze čtyř (4) zúčastněných zemí. Partneři společně utvářeli konkrétní projekt a přispěli k podrobnému návrhu projektu prostřednictvím setkání a úsilí, které probíhalo od začátku ledna 2016. Výsledkem tohoto úsilí bylo vytvoření komunikačních kanálů a vypracování tohoto návrhu projektu prostřednictvím společného koordinovaného úsilí. Projekt „Re-Source“ řeší potřebu zlepšit kapacitu nadnárodní správy ve vztahu k těmto třem oblastem: 1) Zavlažovací vodohospodářství. 2) Kodexy správné zemědělské praxe (CGAP) a 3) posouzení rizik eroze půdy. V souladu s pokyny rámce BMP je cílem navrhovaného projektu využít výsledků předchozích, konkrétně digitálních nástrojů vytvořených v rámci „Digitální konvergence“ a projektu „AGRO-LESS“ (ETCP Řecko-Bulharsko 2007–2013) a rozšířit jeho využívání na území Balkánu do pěti (5) balkánských zemí (GR, BG, AL, Rep. Makedonie a CY) s cílem podpořit správní kapacitu a provádění právního rámce ve všech třech výše uvedených oblastech. Projekt bude založen na systému digitálních služeb, který již byl zřízen v rámci iBEC (prostřednictvím dvou výše uvedených projektů), a bude se dále rozvíjet s důrazem na tyto tři služby: 1) Použití přesného zavlažování: digitální model aplikace přesného zavlažování v prostoru a čase bude dále modernizován, přizpůsoben a aplikován na řeckém a albánském území. 2) Použití kodexů správné zemědělské praxe: digitální nástroj pro hodnocení provádění CGAP (soubor účinnějších a ekologicky šetrnějších postupů v zemědělství na národní a evropské úrovni) bude přizpůsoben a uplatňován v rámci CY & Rep. území Severní Makedonie. 3) Posouzení rizika eroze půdy: digitální model pro rozsáhlé posouzení rizik eroze půdy bude přizpůsoben pro použití na bulharském území. Kromě uplatňování zpráv o hodnocení digitálních služeb (pilotních operací) se budou konat rovněž pokyny a odborné semináře (směrem k veřejné správě) zaměřené na využívání digitálních nástrojů, hospodaření s vodou a půdními zdroji, osvědčené zemědělské postupy a provádění souvisejícího právního rámce. Hlavními cílovými skupinami a příjemci projektu jsou veřejné subjekty, které se projektu účastní, jakož i jakýkoli jiný subjekt, jehož pracovníci se budou účastnit vzdělávacích seminářů nebo využívat digitální nástroje a pokyny, které projekt poskytuje. Poskytováním výše uvedených služeb a doprovázenou vědeckou a technickou podporou získají veřejné orgány nástroje a dovednosti v souladu s nejnovějšími vědeckými poznatky, aby se lépe zabývaly udržitelným řízením zdrojů a sledováním vnitrostátních a unijních cílů v oblasti životního prostředí. Další přímé příjemce projektu mohou být považováni za obyvatele území zúčastněných subjektů (zejména v rámci studijních oblastí), kteří budou mít prospěch z lepšího hospodaření a monitorování místních půd a vodních zdrojů. V neposlední řadě se projekt může ukázat jako přínosný i pro subjekty, skupiny a jednotlivce z jiných zeměpisných oblastí, které mohou nalézt pomoc a pokyny pro realizaci podobných budoucích projektů. Všechny služby, aktivity a výsledky projektu budou přístupné všem prostřednictvím otevřených datových protokolů. Také výsledky nebudou použity k dosažení zisku, takže neexistuje žádná komparativní výhoda partnerů. (Czech)
4 November 2022
0 references
Navrhovaný projekt odráží společně zjištěnou potřebu posílit spolupráci mezi příslušnými orgány a institucemi zúčastněných zemí a využít zkušeností a výsledků dosažených v minulých projektech s cílem zlepšit jejich stávající institucionální kapacitu, pokud jde o hospodaření s přírodními zdroji a související provádění právního rámce. Tuto společnou potřebu identifikovala iBEC (LP), která se zabývala řeckým ministerstvem pro rozvoj venkova a potraviny (partner pozorovatele) a albánským ministerstvem cestovního ruchu a životního prostředí (PP5) a společně zahájila konzultační postup mezi zúčastněnými stranami v oblasti Balkán-Med. Výsledkem tohoto procesu bylo vytvoření stávajícího partnerství, které zahrnuje zapojení ministerstev ze čtyř (4) zúčastněných zemí. Partneři společně utvářeli konkrétní projekt a přispěli k podrobnému návrhu projektu prostřednictvím setkání a úsilí, které probíhalo od začátku ledna 2016. Výsledkem tohoto úsilí bylo vytvoření komunikačních kanálů a vypracování tohoto návrhu projektu prostřednictvím společného koordinovaného úsilí. Projekt „Re-Source“ řeší potřebu zlepšit kapacitu nadnárodní správy ve vztahu k těmto třem oblastem: 1) Zavlažovací vodohospodářství. 2) Kodexy správné zemědělské praxe (CGAP) a 3) posouzení rizik eroze půdy. V souladu s pokyny rámce BMP je cílem navrhovaného projektu využít výsledků předchozích, konkrétně digitálních nástrojů vytvořených v rámci „Digitální konvergence“ a projektu „AGRO-LESS“ (ETCP Řecko-Bulharsko 2007–2013) a rozšířit jeho využívání na území Balkánu do pěti (5) balkánských zemí (GR, BG, AL, Rep. Makedonie a CY) s cílem podpořit správní kapacitu a provádění právního rámce ve všech třech výše uvedených oblastech. Projekt bude založen na systému digitálních služeb, který již byl zřízen v rámci iBEC (prostřednictvím dvou výše uvedených projektů), a bude se dále rozvíjet s důrazem na tyto tři služby: 1) Použití přesného zavlažování: digitální model aplikace přesného zavlažování v prostoru a čase bude dále modernizován, přizpůsoben a aplikován na řeckém a albánském území. 2) Použití kodexů správné zemědělské praxe: digitální nástroj pro hodnocení provádění CGAP (soubor účinnějších a ekologicky šetrnějších postupů v zemědělství na národní a evropské úrovni) bude přizpůsoben a uplatňován v rámci CY & Rep. území Severní Makedonie. 3) Posouzení rizika eroze půdy: digitální model pro rozsáhlé posouzení rizik eroze půdy bude přizpůsoben pro použití na bulharském území. Kromě uplatňování zpráv o hodnocení digitálních služeb (pilotních operací) se budou konat rovněž pokyny a odborné semináře (směrem k veřejné správě) zaměřené na využívání digitálních nástrojů, hospodaření s vodou a půdními zdroji, osvědčené zemědělské postupy a provádění souvisejícího právního rámce. Hlavními cílovými skupinami a příjemci projektu jsou veřejné subjekty, které se projektu účastní, jakož i jakýkoli jiný subjekt, jehož pracovníci se budou účastnit vzdělávacích seminářů nebo využívat digitální nástroje a pokyny, které projekt poskytuje. Poskytováním výše uvedených služeb a doprovázenou vědeckou a technickou podporou získají veřejné orgány nástroje a dovednosti v souladu s nejnovějšími vědeckými poznatky, aby se lépe zabývaly udržitelným řízením zdrojů a sledováním vnitrostátních a unijních cílů v oblasti životního prostředí. Další přímé příjemce projektu mohou být považováni za obyvatele území zúčastněných subjektů (zejména v rámci studijních oblastí), kteří budou mít prospěch z lepšího hospodaření a monitorování místních půd a vodních zdrojů. V neposlední řadě se projekt může ukázat jako přínosný i pro subjekty, skupiny a jednotlivce z jiných zeměpisných oblastí, které mohou nalézt pomoc a pokyny pro realizaci podobných budoucích projektů. Všechny služby, aktivity a výsledky projektu budou přístupné všem prostřednictvím otevřených datových protokolů. Také výsledky nebudou použity k dosažení zisku, takže neexistuje žádná komparativní výhoda partnerů. (Czech)
4 November 2022
0 references
Navrhovaný projekt odráží společně zjištěnou potřebu posílit spolupráci mezi příslušnými orgány a institucemi zúčastněných zemí a využít zkušeností a výsledků dosažených v minulých projektech s cílem zlepšit jejich stávající institucionální kapacitu, pokud jde o hospodaření s přírodními zdroji a související provádění právního rámce. Tuto společnou potřebu identifikovala iBEC (LP), která se zabývala řeckým ministerstvem pro rozvoj venkova a potraviny (partner pozorovatele) a albánským ministerstvem cestovního ruchu a životního prostředí (PP5) a společně zahájila konzultační postup mezi zúčastněnými stranami v oblasti Balkán-Med. Výsledkem tohoto procesu bylo vytvoření stávajícího partnerství, které zahrnuje zapojení ministerstev ze čtyř (4) zúčastněných zemí. Partneři společně utvářeli konkrétní projekt a přispěli k podrobnému návrhu projektu prostřednictvím setkání a úsilí, které probíhalo od začátku ledna 2016. Výsledkem tohoto úsilí bylo vytvoření komunikačních kanálů a vypracování tohoto návrhu projektu prostřednictvím společného koordinovaného úsilí. Projekt „Re-Source“ řeší potřebu zlepšit kapacitu nadnárodní správy ve vztahu k těmto třem oblastem: 1) Zavlažovací vodohospodářství. 2) Kodexy správné zemědělské praxe (CGAP) a 3) posouzení rizik eroze půdy. V souladu s pokyny rámce BMP je cílem navrhovaného projektu využít výsledků předchozích, konkrétně digitálních nástrojů vytvořených v rámci „Digitální konvergence“ a projektu „AGRO-LESS“ (ETCP Řecko-Bulharsko 2007–2013) a rozšířit jeho využívání na území Balkánu do pěti (5) balkánských zemí (GR, BG, AL, Rep. Makedonie a CY) s cílem podpořit správní kapacitu a provádění právního rámce ve všech třech výše uvedených oblastech. Projekt bude založen na systému digitálních služeb, který již byl zřízen v rámci iBEC (prostřednictvím dvou výše uvedených projektů), a bude se dále rozvíjet s důrazem na tyto tři služby: 1) Použití přesného zavlažování: digitální model aplikace přesného zavlažování v prostoru a čase bude dále modernizován, přizpůsoben a aplikován na řeckém a albánském území. 2) Použití kodexů správné zemědělské praxe: digitální nástroj pro hodnocení provádění CGAP (soubor účinnějších a ekologicky šetrnějších postupů v zemědělství na národní a evropské úrovni) bude přizpůsoben a uplatňován v rámci CY & Rep. území Severní Makedonie. 3) Posouzení rizika eroze půdy: digitální model pro rozsáhlé posouzení rizik eroze půdy bude přizpůsoben pro použití na bulharském území. Kromě uplatňování zpráv o hodnocení digitálních služeb (pilotních operací) se budou konat rovněž pokyny a odborné semináře (směrem k veřejné správě) zaměřené na využívání digitálních nástrojů, hospodaření s vodou a půdními zdroji, osvědčené zemědělské postupy a provádění souvisejícího právního rámce. Hlavními cílovými skupinami a příjemci projektu jsou veřejné subjekty, které se projektu účastní, jakož i jakýkoli jiný subjekt, jehož pracovníci se budou účastnit vzdělávacích seminářů nebo využívat digitální nástroje a pokyny, které projekt poskytuje. Poskytováním výše uvedených služeb a doprovázenou vědeckou a technickou podporou získají veřejné orgány nástroje a dovednosti v souladu s nejnovějšími vědeckými poznatky, aby se lépe zabývaly udržitelným řízením zdrojů a sledováním vnitrostátních a unijních cílů v oblasti životního prostředí. Další přímé příjemce projektu mohou být považováni za obyvatele území zúčastněných subjektů (zejména v rámci studijních oblastí), kteří budou mít prospěch z lepšího hospodaření a monitorování místních půd a vodních zdrojů. V neposlední řadě se projekt může ukázat jako přínosný i pro subjekty, skupiny a jednotlivce z jiných zeměpisných oblastí, které mohou nalézt pomoc a pokyny pro realizaci podobných budoucích projektů. Všechny služby, aktivity a výsledky projektu budou přístupné všem prostřednictvím otevřených datových protokolů. Také výsledky nebudou použity k dosažení zisku, takže neexistuje žádná komparativní výhoda partnerů. (Czech)
4 November 2022
0 references
O projeto proposto reflete a necessidade conjuntamente identificada de reforçar a colaboração entre as autoridades competentes e as instituições dos países participantes, tirando partido das experiências e dos resultados alcançados em projetos anteriores, com o objetivo de melhorar a sua capacidade institucional existente em termos de gestão dos recursos naturais e de implementação do quadro jurídico conexo. Esta necessidade comum foi identificada pelo IBEC (LP), que se dirigiu ao Ministério do Desenvolvimento Rural & Alimentação da Grécia (parceiro observador) e ao Ministério do Turismo e do Ambiente da Albânia (PP5) e iniciou conjuntamente um procedimento de consulta entre as partes interessadas da zona dos Balcãs-Med. O processo resultou no desenvolvimento da atual parceria, que inclui a participação de ministérios de quatro (4) países participantes. Os parceiros moldaram conjuntamente a ideia específica do projeto e contribuíram para a conceção pormenorizada do projeto através de reuniões e esforços realizados desde o início de janeiro de 2016. Estes esforços resultaram na criação de canais de comunicação e no desenvolvimento desta proposta de projeto através de esforços coordenados conjuntos. O projeto Re-Source aborda a necessidade de melhorar a capacidade de governação transnacional nos três domínios seguintes: 1) Gestão da água irrigacional. 2) Códigos de boas práticas agrícolas (CGAP) e 3) avaliação do risco de erosão do solo. De acordo com as orientações do quadro BMP, o projeto proposto tem por objetivo tirar partido dos resultados de anteriores, nomeadamente ferramentas digitais produzidas no âmbito do quadro de convergência digital e do projeto «AGRO-LESS» (ETCP Grécia-Bulgária 2007-2013) e alargar a sua utilização no território dos Balcãs em cinco (5) países balcânicos (GR, BG, AL, República da Macedónia do Norte e Chipre), a fim de promover a capacidade de governação e a aplicação do quadro jurídico nos três domínios acima referidos. O projeto basear-se-á no sistema de serviços digitais já estabelecido no IBEC (através dos dois projetos acima referidos) e continuará a desenvolver-se, com destaque para os três serviços seguintes: 1) Aplicação de irrigação precisa: um modelo digital para a aplicação de irrigação precisa no espaço e no tempo será melhorado, personalizado e aplicado nos territórios grego e albanês. 2) Aplicação de códigos de boas práticas agrícolas: uma ferramenta digital para a avaliação da aplicação do CGAP (um conjunto de práticas mais eficientes e respeitadoras do ambiente na agricultura numa base nacional e europeia) será personalizada e aplicada no âmbito do CY & Rep. dos territórios da Macedónia do Norte. 3) Aplicação da avaliação do risco de erosão do solo: um modelo digital para a avaliação dos riscos em larga escala da erosão do solo será adaptado para utilização no território búlgaro. Para além da aplicação de relatórios de avaliação de serviços digitais (ações-piloto), orientações & seminários de formação (para a administração pública) incidirão igualmente na utilização de ferramentas digitais, água & gestão dos recursos do solo, boas práticas agrícolas & aplicação do quadro jurídico conexo. Os principais grupos-alvo do projeto & beneficiários são os organismos públicos que participam no projeto, bem como qualquer outro organismo cujo pessoal participe nos seminários de formação ou utilize as ferramentas e orientações digitais fornecidas pelo projeto. Através da prestação dos serviços acima mencionados & acompanhado de apoio técnico científico & as autoridades públicas adquirirão ferramentas & competências alinhadas com os mais recentes conhecimentos científicos, a fim de lidar melhor com a gestão sustentável dos recursos & monitorização dos objetivos ambientais nacionais e da UE. Outros beneficiários diretos do projeto podem ser considerados os habitantes dos territórios dos organismos participantes (especialmente nas áreas de estudo) que beneficiarão da melhoria da gestão & monitorização dos solos locais & recursos hídricos. Por último, o projeto pode também revelar-se benéfico para organismos, grupos & indivíduos de outras zonas geográficas que possam encontrar ajuda & orientação para a execução de projetos futuros semelhantes. Todos os serviços, atividades & resultados do projeto serão acessados por todos, através de protocolos de dados abertos. Além disso, os resultados não serão usados para obter lucro, portanto não há nenhuma vantagem comperativa dos parceiros. (Portuguese)
4 November 2022
0 references
O projeto proposto reflete a necessidade conjuntamente identificada de reforçar a colaboração entre as autoridades competentes e as instituições dos países participantes, tirando partido das experiências e dos resultados alcançados em projetos anteriores, com o objetivo de melhorar a sua capacidade institucional existente em termos de gestão dos recursos naturais e de implementação do quadro jurídico conexo. Esta necessidade comum foi identificada pelo IBEC (LP), que se dirigiu ao Ministério do Desenvolvimento Rural & Alimentação da Grécia (parceiro observador) e ao Ministério do Turismo e do Ambiente da Albânia (PP5) e iniciou conjuntamente um procedimento de consulta entre as partes interessadas da zona dos Balcãs-Med. O processo resultou no desenvolvimento da atual parceria, que inclui a participação de ministérios de quatro (4) países participantes. Os parceiros moldaram conjuntamente a ideia específica do projeto e contribuíram para a conceção pormenorizada do projeto através de reuniões e esforços realizados desde o início de janeiro de 2016. Estes esforços resultaram na criação de canais de comunicação e no desenvolvimento desta proposta de projeto através de esforços coordenados conjuntos. O projeto Re-Source aborda a necessidade de melhorar a capacidade de governação transnacional nos três domínios seguintes: 1) Gestão da água irrigacional. 2) Códigos de boas práticas agrícolas (CGAP) e 3) avaliação do risco de erosão do solo. De acordo com as orientações do quadro BMP, o projeto proposto tem por objetivo tirar partido dos resultados de anteriores, nomeadamente ferramentas digitais produzidas no âmbito do quadro de convergência digital e do projeto «AGRO-LESS» (ETCP Grécia-Bulgária 2007-2013) e alargar a sua utilização no território dos Balcãs em cinco (5) países balcânicos (GR, BG, AL, República da Macedónia do Norte e Chipre), a fim de promover a capacidade de governação e a aplicação do quadro jurídico nos três domínios acima referidos. O projeto basear-se-á no sistema de serviços digitais já estabelecido no IBEC (através dos dois projetos acima referidos) e continuará a desenvolver-se, com destaque para os três serviços seguintes: 1) Aplicação de irrigação precisa: um modelo digital para a aplicação de irrigação precisa no espaço e no tempo será melhorado, personalizado e aplicado nos territórios grego e albanês. 2) Aplicação de códigos de boas práticas agrícolas: uma ferramenta digital para a avaliação da aplicação do CGAP (um conjunto de práticas mais eficientes e respeitadoras do ambiente na agricultura numa base nacional e europeia) será personalizada e aplicada no âmbito do CY & Rep. dos territórios da Macedónia do Norte. 3) Aplicação da avaliação do risco de erosão do solo: um modelo digital para a avaliação dos riscos em larga escala da erosão do solo será adaptado para utilização no território búlgaro. Para além da aplicação de relatórios de avaliação de serviços digitais (ações-piloto), orientações & seminários de formação (para a administração pública) incidirão igualmente na utilização de ferramentas digitais, água & gestão dos recursos do solo, boas práticas agrícolas & aplicação do quadro jurídico conexo. Os principais grupos-alvo do projeto & beneficiários são os organismos públicos que participam no projeto, bem como qualquer outro organismo cujo pessoal participe nos seminários de formação ou utilize as ferramentas e orientações digitais fornecidas pelo projeto. Através da prestação dos serviços acima mencionados & acompanhado de apoio técnico científico & as autoridades públicas adquirirão ferramentas & competências alinhadas com os mais recentes conhecimentos científicos, a fim de lidar melhor com a gestão sustentável dos recursos & monitorização dos objetivos ambientais nacionais e da UE. Outros beneficiários diretos do projeto podem ser considerados os habitantes dos territórios dos organismos participantes (especialmente nas áreas de estudo) que beneficiarão da melhoria da gestão & monitorização dos solos locais & recursos hídricos. Por último, o projeto pode também revelar-se benéfico para organismos, grupos & indivíduos de outras zonas geográficas que possam encontrar ajuda & orientação para a execução de projetos futuros semelhantes. Todos os serviços, atividades & resultados do projeto serão acessados por todos, através de protocolos de dados abertos. Além disso, os resultados não serão usados para obter lucro, portanto não há nenhuma vantagem comperativa dos parceiros. (Portuguese)
4 November 2022
0 references
O projeto proposto reflete a necessidade conjuntamente identificada de reforçar a colaboração entre as autoridades competentes e as instituições dos países participantes, tirando partido das experiências e dos resultados alcançados em projetos anteriores, com o objetivo de melhorar a sua capacidade institucional existente em termos de gestão dos recursos naturais e de implementação do quadro jurídico conexo. Esta necessidade comum foi identificada pelo IBEC (LP), que se dirigiu ao Ministério do Desenvolvimento Rural & Alimentação da Grécia (parceiro observador) e ao Ministério do Turismo e do Ambiente da Albânia (PP5) e iniciou conjuntamente um procedimento de consulta entre as partes interessadas da zona dos Balcãs-Med. O processo resultou no desenvolvimento da atual parceria, que inclui a participação de ministérios de quatro (4) países participantes. Os parceiros moldaram conjuntamente a ideia específica do projeto e contribuíram para a conceção pormenorizada do projeto através de reuniões e esforços realizados desde o início de janeiro de 2016. Estes esforços resultaram na criação de canais de comunicação e no desenvolvimento desta proposta de projeto através de esforços coordenados conjuntos. O projeto Re-Source aborda a necessidade de melhorar a capacidade de governação transnacional nos três domínios seguintes: 1) Gestão da água irrigacional. 2) Códigos de boas práticas agrícolas (CGAP) e 3) avaliação do risco de erosão do solo. De acordo com as orientações do quadro BMP, o projeto proposto tem por objetivo tirar partido dos resultados de anteriores, nomeadamente ferramentas digitais produzidas no âmbito do quadro de convergência digital e do projeto «AGRO-LESS» (ETCP Grécia-Bulgária 2007-2013) e alargar a sua utilização no território dos Balcãs em cinco (5) países balcânicos (GR, BG, AL, República da Macedónia do Norte e Chipre), a fim de promover a capacidade de governação e a aplicação do quadro jurídico nos três domínios acima referidos. O projeto basear-se-á no sistema de serviços digitais já estabelecido no IBEC (através dos dois projetos acima referidos) e continuará a desenvolver-se, com destaque para os três serviços seguintes: 1) Aplicação de irrigação precisa: um modelo digital para a aplicação de irrigação precisa no espaço e no tempo será melhorado, personalizado e aplicado nos territórios grego e albanês. 2) Aplicação de códigos de boas práticas agrícolas: uma ferramenta digital para a avaliação da aplicação do CGAP (um conjunto de práticas mais eficientes e respeitadoras do ambiente na agricultura numa base nacional e europeia) será personalizada e aplicada no âmbito do CY & Rep. dos territórios da Macedónia do Norte. 3) Aplicação da avaliação do risco de erosão do solo: um modelo digital para a avaliação dos riscos em larga escala da erosão do solo será adaptado para utilização no território búlgaro. Para além da aplicação de relatórios de avaliação de serviços digitais (ações-piloto), orientações & seminários de formação (para a administração pública) incidirão igualmente na utilização de ferramentas digitais, água & gestão dos recursos do solo, boas práticas agrícolas & aplicação do quadro jurídico conexo. Os principais grupos-alvo do projeto & beneficiários são os organismos públicos que participam no projeto, bem como qualquer outro organismo cujo pessoal participe nos seminários de formação ou utilize as ferramentas e orientações digitais fornecidas pelo projeto. Através da prestação dos serviços acima mencionados & acompanhado de apoio técnico científico & as autoridades públicas adquirirão ferramentas & competências alinhadas com os mais recentes conhecimentos científicos, a fim de lidar melhor com a gestão sustentável dos recursos & monitorização dos objetivos ambientais nacionais e da UE. Outros beneficiários diretos do projeto podem ser considerados os habitantes dos territórios dos organismos participantes (especialmente nas áreas de estudo) que beneficiarão da melhoria da gestão & monitorização dos solos locais & recursos hídricos. Por último, o projeto pode também revelar-se benéfico para organismos, grupos & indivíduos de outras zonas geográficas que possam encontrar ajuda & orientação para a execução de projetos futuros semelhantes. Todos os serviços, atividades & resultados do projeto serão acessados por todos, através de protocolos de dados abertos. Além disso, os resultados não serão usados para obter lucro, portanto não há nenhuma vantagem comperativa dos parceiros. (Portuguese)
4 November 2022
0 references
Predloženi projekt odražava zajednički utvrđenu potrebu za jačanjem suradnje između nadležnih tijela i institucija zemalja sudionica, iskorištavanjem iskustava i rezultata postignutih u prošlim projektima, s ciljem poboljšanja njihovih postojećih institucionalnih kapaciteta u smislu upravljanja prirodnim resursima i povezane provedbe pravnog okvira. Tu zajedničku potrebu utvrdili su iBEC (LP) koji se obratio grčkom Ministarstvu ruralnog razvoja i hrane (partner promatrača) i Ministarstvu turizma i okoliša Albanije (PP5) te je zajednički pokrenuo postupak savjetovanja među dionicima iz područja Balkan-Med. Proces je rezultirao razvojem sadašnjeg partnerstva koje uključuje uključivanje ministarstava iz četiri (4) zemlje sudionice. Partneri su zajednički oblikovali konkretnu projektnu ideju i doprinijeli detaljnom dizajnu projekta kroz sastanke i napore koji su se odvijali od početka siječnja 2016. Ti su napori rezultirali stvaranjem komunikacijskih kanala i razvojem ovog prijedloga projekta zajedničkim koordiniranim naporima. U okviru projekta Re-Source rješava se potreba za poboljšanim transnacionalnim upravljačkim kapacitetom u sljedeća tri područja: 1) Upravljanje vodom za navodnjavanje. 2) Kodeksi dobre poljoprivredne prakse (CGAP) i 3) procjena rizika od erozije tla. U skladu sa smjernicama okvira BMP, predloženi projekt ima za cilj kapitalizirati rezultate prethodnih, odnosno digitalnih alata proizvedenih u okviru „Digitalna konvergencija” i projekta „AGRO-LESS” (ETCP Grčka-Bugarska 2007. – 2013.) i proširiti njegovu uporabu na balkanskom teritoriju na pet (5) balkanskih zemalja (GR, BG, AL, Rep. Sjeverne Makedonije i CY) kako bi se promicala sposobnost upravljanja i provedba pravnog okvira u sva tri navedena područja. Projekt će se temeljiti na sustavu digitalnih usluga koji je već uspostavljen u okviru sustava iBEC (kroz dva navedena projekta) i dalje će se razvijati, s naglaskom na sljedeće tri usluge: 1) Primjena preciznog navodnjavanja: digitalni model za primjenu preciznog navodnjavanja u prostoru i vremenu dodatno će se nadograditi, prilagoditi i primijeniti na grčkom i albanskom području. 2) Primjena kodeksa dobre poljoprivredne prakse: digitalni alat za evaluaciju provedbe CGAP-a (skup učinkovitijih i ekološki prihvatljivijih praksi u poljoprivredi na nacionalnoj i europskoj osnovi) prilagodit će se i primijeniti na teritorijima Sjeverne Makedonije. 3) Primjena procjene rizika erozije tla: digitalni model za procjenu rizika od erozije tla velikih razmjera prilagodit će se za uporabu na bugarskom državnom području. Osim primjene izvješća o evaluaciji digitalnih usluga (pilot operacija), održat će se i smjernice i seminari za osposobljavanje (u odnosu na javnu upravu) s naglaskom na upotrebi digitalnih alata, upravljanju vodama i tlom, dobrim poljoprivrednim praksama i povezanoj provedbi pravnog okvira. Glavne ciljne skupine i korisnici projekta su javna tijela koja sudjeluju u projektu, kao i svako drugo tijelo čije će osoblje sudjelovati na seminarima osposobljavanja ili koristiti digitalne alate i smjernice koje pruža projekt. Pružanjem navedenih usluga i pratećom znanstvenom i tehničkom podrškom, javna će tijela steći alate i vještine usklađene s najnovijim znanstvenim spoznajama kako bi se bolje nosila s održivim upravljanjem resursima i praćenjem nacionalnih i europskih ciljeva zaštite okoliša. Drugi izravni korisnici projekta mogu se smatrati stanovnicima područja uključenih tijela (posebno unutar studijskih područja) koji će imati koristi od boljeg upravljanja i praćenja lokalnih resursa tla i vode. Naposljetku, projekt se može pokazati korisnim i za tijela, skupine i pojedince iz drugih zemljopisnih područja koji mogu pronaći pomoć i smjernice za provedbu sličnih budućih projekata. Svim uslugama, aktivnostima i rezultatima projekta moći će pristupiti svi, kroz protokole otvorenih podataka. Također, rezultati se neće koristiti za ostvarivanje dobiti,dakle nema komparativne prednosti partnera. (Croatian)
4 November 2022
0 references
Predloženi projekt odražava zajednički utvrđenu potrebu za jačanjem suradnje između nadležnih tijela i institucija zemalja sudionica, iskorištavanjem iskustava i rezultata postignutih u prošlim projektima, s ciljem poboljšanja njihovih postojećih institucionalnih kapaciteta u smislu upravljanja prirodnim resursima i povezane provedbe pravnog okvira. Tu zajedničku potrebu utvrdili su iBEC (LP) koji se obratio grčkom Ministarstvu ruralnog razvoja i hrane (partner promatrača) i Ministarstvu turizma i okoliša Albanije (PP5) te je zajednički pokrenuo postupak savjetovanja među dionicima iz područja Balkan-Med. Proces je rezultirao razvojem sadašnjeg partnerstva koje uključuje uključivanje ministarstava iz četiri (4) zemlje sudionice. Partneri su zajednički oblikovali konkretnu projektnu ideju i doprinijeli detaljnom dizajnu projekta kroz sastanke i napore koji su se odvijali od početka siječnja 2016. Ti su napori rezultirali stvaranjem komunikacijskih kanala i razvojem ovog prijedloga projekta zajedničkim koordiniranim naporima. U okviru projekta Re-Source rješava se potreba za poboljšanim transnacionalnim upravljačkim kapacitetom u sljedeća tri područja: 1) Upravljanje vodom za navodnjavanje. 2) Kodeksi dobre poljoprivredne prakse (CGAP) i 3) procjena rizika od erozije tla. U skladu sa smjernicama okvira BMP, predloženi projekt ima za cilj kapitalizirati rezultate prethodnih, odnosno digitalnih alata proizvedenih u okviru „Digitalna konvergencija” i projekta „AGRO-LESS” (ETCP Grčka-Bugarska 2007. – 2013.) i proširiti njegovu uporabu na balkanskom teritoriju na pet (5) balkanskih zemalja (GR, BG, AL, Rep. Sjeverne Makedonije i CY) kako bi se promicala sposobnost upravljanja i provedba pravnog okvira u sva tri navedena područja. Projekt će se temeljiti na sustavu digitalnih usluga koji je već uspostavljen u okviru sustava iBEC (kroz dva navedena projekta) i dalje će se razvijati, s naglaskom na sljedeće tri usluge: 1) Primjena preciznog navodnjavanja: digitalni model za primjenu preciznog navodnjavanja u prostoru i vremenu dodatno će se nadograditi, prilagoditi i primijeniti na grčkom i albanskom području. 2) Primjena kodeksa dobre poljoprivredne prakse: digitalni alat za evaluaciju provedbe CGAP-a (skup učinkovitijih i ekološki prihvatljivijih praksi u poljoprivredi na nacionalnoj i europskoj osnovi) prilagodit će se i primijeniti na teritorijima Sjeverne Makedonije. 3) Primjena procjene rizika erozije tla: digitalni model za procjenu rizika od erozije tla velikih razmjera prilagodit će se za uporabu na bugarskom državnom području. Osim primjene izvješća o evaluaciji digitalnih usluga (pilot operacija), održat će se i smjernice i seminari za osposobljavanje (u odnosu na javnu upravu) s naglaskom na upotrebi digitalnih alata, upravljanju vodama i tlom, dobrim poljoprivrednim praksama i povezanoj provedbi pravnog okvira. Glavne ciljne skupine i korisnici projekta su javna tijela koja sudjeluju u projektu, kao i svako drugo tijelo čije će osoblje sudjelovati na seminarima osposobljavanja ili koristiti digitalne alate i smjernice koje pruža projekt. Pružanjem navedenih usluga i pratećom znanstvenom i tehničkom podrškom, javna će tijela steći alate i vještine usklađene s najnovijim znanstvenim spoznajama kako bi se bolje nosila s održivim upravljanjem resursima i praćenjem nacionalnih i europskih ciljeva zaštite okoliša. Drugi izravni korisnici projekta mogu se smatrati stanovnicima područja uključenih tijela (posebno unutar studijskih područja) koji će imati koristi od boljeg upravljanja i praćenja lokalnih resursa tla i vode. Naposljetku, projekt se može pokazati korisnim i za tijela, skupine i pojedince iz drugih zemljopisnih područja koji mogu pronaći pomoć i smjernice za provedbu sličnih budućih projekata. Svim uslugama, aktivnostima i rezultatima projekta moći će pristupiti svi, kroz protokole otvorenih podataka. Također, rezultati se neće koristiti za ostvarivanje dobiti,dakle nema komparativne prednosti partnera. (Croatian)
4 November 2022
0 references
Predloženi projekt odražava zajednički utvrđenu potrebu za jačanjem suradnje između nadležnih tijela i institucija zemalja sudionica, iskorištavanjem iskustava i rezultata postignutih u prošlim projektima, s ciljem poboljšanja njihovih postojećih institucionalnih kapaciteta u smislu upravljanja prirodnim resursima i povezane provedbe pravnog okvira. Tu zajedničku potrebu utvrdili su iBEC (LP) koji se obratio grčkom Ministarstvu ruralnog razvoja i hrane (partner promatrača) i Ministarstvu turizma i okoliša Albanije (PP5) te je zajednički pokrenuo postupak savjetovanja među dionicima iz područja Balkan-Med. Proces je rezultirao razvojem sadašnjeg partnerstva koje uključuje uključivanje ministarstava iz četiri (4) zemlje sudionice. Partneri su zajednički oblikovali konkretnu projektnu ideju i doprinijeli detaljnom dizajnu projekta kroz sastanke i napore koji su se odvijali od početka siječnja 2016. Ti su napori rezultirali stvaranjem komunikacijskih kanala i razvojem ovog prijedloga projekta zajedničkim koordiniranim naporima. U okviru projekta Re-Source rješava se potreba za poboljšanim transnacionalnim upravljačkim kapacitetom u sljedeća tri područja: 1) Upravljanje vodom za navodnjavanje. 2) Kodeksi dobre poljoprivredne prakse (CGAP) i 3) procjena rizika od erozije tla. U skladu sa smjernicama okvira BMP, predloženi projekt ima za cilj kapitalizirati rezultate prethodnih, odnosno digitalnih alata proizvedenih u okviru „Digitalna konvergencija” i projekta „AGRO-LESS” (ETCP Grčka-Bugarska 2007. – 2013.) i proširiti njegovu uporabu na balkanskom teritoriju na pet (5) balkanskih zemalja (GR, BG, AL, Rep. Sjeverne Makedonije i CY) kako bi se promicala sposobnost upravljanja i provedba pravnog okvira u sva tri navedena područja. Projekt će se temeljiti na sustavu digitalnih usluga koji je već uspostavljen u okviru sustava iBEC (kroz dva navedena projekta) i dalje će se razvijati, s naglaskom na sljedeće tri usluge: 1) Primjena preciznog navodnjavanja: digitalni model za primjenu preciznog navodnjavanja u prostoru i vremenu dodatno će se nadograditi, prilagoditi i primijeniti na grčkom i albanskom području. 2) Primjena kodeksa dobre poljoprivredne prakse: digitalni alat za evaluaciju provedbe CGAP-a (skup učinkovitijih i ekološki prihvatljivijih praksi u poljoprivredi na nacionalnoj i europskoj osnovi) prilagodit će se i primijeniti na teritorijima Sjeverne Makedonije. 3) Primjena procjene rizika erozije tla: digitalni model za procjenu rizika od erozije tla velikih razmjera prilagodit će se za uporabu na bugarskom državnom području. Osim primjene izvješća o evaluaciji digitalnih usluga (pilot operacija), održat će se i smjernice i seminari za osposobljavanje (u odnosu na javnu upravu) s naglaskom na upotrebi digitalnih alata, upravljanju vodama i tlom, dobrim poljoprivrednim praksama i povezanoj provedbi pravnog okvira. Glavne ciljne skupine i korisnici projekta su javna tijela koja sudjeluju u projektu, kao i svako drugo tijelo čije će osoblje sudjelovati na seminarima osposobljavanja ili koristiti digitalne alate i smjernice koje pruža projekt. Pružanjem navedenih usluga i pratećom znanstvenom i tehničkom podrškom, javna će tijela steći alate i vještine usklađene s najnovijim znanstvenim spoznajama kako bi se bolje nosila s održivim upravljanjem resursima i praćenjem nacionalnih i europskih ciljeva zaštite okoliša. Drugi izravni korisnici projekta mogu se smatrati stanovnicima područja uključenih tijela (posebno unutar studijskih područja) koji će imati koristi od boljeg upravljanja i praćenja lokalnih resursa tla i vode. Naposljetku, projekt se može pokazati korisnim i za tijela, skupine i pojedince iz drugih zemljopisnih područja koji mogu pronaći pomoć i smjernice za provedbu sličnih budućih projekata. Svim uslugama, aktivnostima i rezultatima projekta moći će pristupiti svi, kroz protokole otvorenih podataka. Također, rezultati se neće koristiti za ostvarivanje dobiti,dakle nema komparativne prednosti partnera. (Croatian)
4 November 2022
0 references
Predloženi projekt odražava zajednički utvrđenu potrebu za jačanjem suradnje između nadležnih tijela i institucija zemalja sudionica, iskorištavanjem iskustava i rezultata postignutih u prošlim projektima, s ciljem poboljšanja njihovih postojećih institucionalnih kapaciteta u smislu upravljanja prirodnim resursima i povezane provedbe pravnog okvira. Tu zajedničku potrebu utvrdili su iBEC (LP) koji se obratio grčkom Ministarstvu ruralnog razvoja i hrane (partner promatrača) i Ministarstvu turizma i okoliša Albanije (PP5) te je zajednički pokrenuo postupak savjetovanja među dionicima iz područja Balkan-Med. Proces je rezultirao razvojem sadašnjeg partnerstva koje uključuje uključivanje ministarstava iz četiri (4) zemlje sudionice. Partneri su zajednički oblikovali konkretnu projektnu ideju i doprinijeli detaljnom dizajnu projekta kroz sastanke i napore koji su se odvijali od početka siječnja 2016. Ti su napori rezultirali stvaranjem komunikacijskih kanala i razvojem ovog prijedloga projekta zajedničkim koordiniranim naporima. U okviru projekta Re-Source rješava se potreba za poboljšanim transnacionalnim upravljačkim kapacitetom u sljedeća tri područja: 1) Upravljanje vodom za navodnjavanje. 2) Kodeksi dobre poljoprivredne prakse (CGAP) i 3) procjena rizika od erozije tla. U skladu sa smjernicama okvira BMP, predloženi projekt ima za cilj kapitalizirati rezultate prethodnih, odnosno digitalnih alata proizvedenih u okviru „Digitalna konvergencija” i projekta „AGRO-LESS” (ETCP Grčka-Bugarska 2007. – 2013.) i proširiti njegovu uporabu na balkanskom teritoriju na pet (5) balkanskih zemalja (GR, BG, AL, Rep. Sjeverne Makedonije i CY) kako bi se promicala sposobnost upravljanja i provedba pravnog okvira u sva tri navedena područja. Projekt će se temeljiti na sustavu digitalnih usluga koji je već uspostavljen u okviru sustava iBEC (kroz dva navedena projekta) i dalje će se razvijati, s naglaskom na sljedeće tri usluge: 1) Primjena preciznog navodnjavanja: digitalni model za primjenu preciznog navodnjavanja u prostoru i vremenu dodatno će se nadograditi, prilagoditi i primijeniti na grčkom i albanskom području. 2) Primjena kodeksa dobre poljoprivredne prakse: digitalni alat za evaluaciju provedbe CGAP-a (skup učinkovitijih i ekološki prihvatljivijih praksi u poljoprivredi na nacionalnoj i europskoj osnovi) prilagodit će se i primijeniti na teritorijima Sjeverne Makedonije. 3) Primjena procjene rizika erozije tla: digitalni model za procjenu rizika od erozije tla velikih razmjera prilagodit će se za uporabu na bugarskom državnom području. Osim primjene izvješća o evaluaciji digitalnih usluga (pilot operacija), održat će se i smjernice i seminari za osposobljavanje (u odnosu na javnu upravu) s naglaskom na upotrebi digitalnih alata, upravljanju vodama i tlom, dobrim poljoprivrednim praksama i povezanoj provedbi pravnog okvira. Glavne ciljne skupine i korisnici projekta su javna tijela koja sudjeluju u projektu, kao i svako drugo tijelo čije će osoblje sudjelovati na seminarima osposobljavanja ili koristiti digitalne alate i smjernice koje pruža projekt. Pružanjem navedenih usluga i pratećom znanstvenom i tehničkom podrškom, javna će tijela steći alate i vještine usklađene s najnovijim znanstvenim spoznajama kako bi se bolje nosila s održivim upravljanjem resursima i praćenjem nacionalnih i europskih ciljeva zaštite okoliša. Drugi izravni korisnici projekta mogu se smatrati stanovnicima područja uključenih tijela (posebno unutar studijskih područja) koji će imati koristi od boljeg upravljanja i praćenja lokalnih resursa tla i vode. Naposljetku, projekt se može pokazati korisnim i za tijela, skupine i pojedince iz drugih zemljopisnih područja koji mogu pronaći pomoć i smjernice za provedbu sličnih budućih projekata. Svim uslugama, aktivnostima i rezultatima projekta moći će pristupiti svi, kroz protokole otvorenih podataka. Također, rezultati se neće koristiti za ostvarivanje dobiti,dakle nema komparativne prednosti partnera. (Croatian)
4 November 2022
0 references
Predloženi projekt odražava zajednički utvrđenu potrebu za jačanjem suradnje između nadležnih tijela i institucija zemalja sudionica, iskorištavanjem iskustava i rezultata postignutih u prošlim projektima, s ciljem poboljšanja njihovih postojećih institucionalnih kapaciteta u smislu upravljanja prirodnim resursima i povezane provedbe pravnog okvira. Tu zajedničku potrebu utvrdili su iBEC (LP) koji se obratio grčkom Ministarstvu ruralnog razvoja i hrane (partner promatrača) i Ministarstvu turizma i okoliša Albanije (PP5) te je zajednički pokrenuo postupak savjetovanja među dionicima iz područja Balkan-Med. Proces je rezultirao razvojem sadašnjeg partnerstva koje uključuje uključivanje ministarstava iz četiri (4) zemlje sudionice. Partneri su zajednički oblikovali konkretnu projektnu ideju i doprinijeli detaljnom dizajnu projekta kroz sastanke i napore koji su se odvijali od početka siječnja 2016. Ti su napori rezultirali stvaranjem komunikacijskih kanala i razvojem ovog prijedloga projekta zajedničkim koordiniranim naporima. U okviru projekta Re-Source rješava se potreba za poboljšanim transnacionalnim upravljačkim kapacitetom u sljedeća tri područja: 1) Upravljanje vodom za navodnjavanje. 2) Kodeksi dobre poljoprivredne prakse (CGAP) i 3) procjena rizika od erozije tla. U skladu sa smjernicama okvira BMP, predloženi projekt ima za cilj kapitalizirati rezultate prethodnih, odnosno digitalnih alata proizvedenih u okviru „Digitalna konvergencija” i projekta „AGRO-LESS” (ETCP Grčka-Bugarska 2007. – 2013.) i proširiti njegovu uporabu na balkanskom teritoriju na pet (5) balkanskih zemalja (GR, BG, AL, Rep. Sjeverne Makedonije i CY) kako bi se promicala sposobnost upravljanja i provedba pravnog okvira u sva tri navedena područja. Projekt će se temeljiti na sustavu digitalnih usluga koji je već uspostavljen u okviru sustava iBEC (kroz dva navedena projekta) i dalje će se razvijati, s naglaskom na sljedeće tri usluge: 1) Primjena preciznog navodnjavanja: digitalni model za primjenu preciznog navodnjavanja u prostoru i vremenu dodatno će se nadograditi, prilagoditi i primijeniti na grčkom i albanskom području. 2) Primjena kodeksa dobre poljoprivredne prakse: digitalni alat za evaluaciju provedbe CGAP-a (skup učinkovitijih i ekološki prihvatljivijih praksi u poljoprivredi na nacionalnoj i europskoj osnovi) prilagodit će se i primijeniti na teritorijima Sjeverne Makedonije. 3) Primjena procjene rizika erozije tla: digitalni model za procjenu rizika od erozije tla velikih razmjera prilagodit će se za uporabu na bugarskom državnom području. Osim primjene izvješća o evaluaciji digitalnih usluga (pilot operacija), održat će se i smjernice i seminari za osposobljavanje (u odnosu na javnu upravu) s naglaskom na upotrebi digitalnih alata, upravljanju vodama i tlom, dobrim poljoprivrednim praksama i povezanoj provedbi pravnog okvira. Glavne ciljne skupine i korisnici projekta su javna tijela koja sudjeluju u projektu, kao i svako drugo tijelo čije će osoblje sudjelovati na seminarima osposobljavanja ili koristiti digitalne alate i smjernice koje pruža projekt. Pružanjem navedenih usluga i pratećom znanstvenom i tehničkom podrškom, javna će tijela steći alate i vještine usklađene s najnovijim znanstvenim spoznajama kako bi se bolje nosila s održivim upravljanjem resursima i praćenjem nacionalnih i europskih ciljeva zaštite okoliša. Drugi izravni korisnici projekta mogu se smatrati stanovnicima područja uključenih tijela (posebno unutar studijskih područja) koji će imati koristi od boljeg upravljanja i praćenja lokalnih resursa tla i vode. Naposljetku, projekt se može pokazati korisnim i za tijela, skupine i pojedince iz drugih zemljopisnih područja koji mogu pronaći pomoć i smjernice za provedbu sličnih budućih projekata. Svim uslugama, aktivnostima i rezultatima projekta moći će pristupiti svi, kroz protokole otvorenih podataka. Također, rezultati se neće koristiti za ostvarivanje dobiti,dakle nema komparativne prednosti partnera. (Croatian)
4 November 2022
0 references
O projeto proposto reflete a necessidade conjuntamente identificada de reforçar a colaboração entre as autoridades competentes e as instituições dos países participantes, tirando partido das experiências e dos resultados alcançados em projetos anteriores, com o objetivo de melhorar a sua capacidade institucional existente em termos de gestão dos recursos naturais e de implementação do quadro jurídico conexo. Esta necessidade comum foi identificada pelo IBEC (LP), que se dirigiu ao Ministério do Desenvolvimento Rural & Alimentação da Grécia (parceiro observador) e ao Ministério do Turismo e do Ambiente da Albânia (PP5) e iniciou conjuntamente um procedimento de consulta entre as partes interessadas da zona dos Balcãs-Med. O processo resultou no desenvolvimento da atual parceria, que inclui a participação de ministérios de quatro (4) países participantes. Os parceiros moldaram conjuntamente a ideia específica do projeto e contribuíram para a conceção pormenorizada do projeto através de reuniões e esforços realizados desde o início de janeiro de 2016. Estes esforços resultaram na criação de canais de comunicação e no desenvolvimento desta proposta de projeto através de esforços coordenados conjuntos. O projeto Re-Source aborda a necessidade de melhorar a capacidade de governação transnacional nos três domínios seguintes: 1) Gestão da água irrigacional. 2) Códigos de boas práticas agrícolas (CGAP) e 3) avaliação do risco de erosão do solo. De acordo com as orientações do quadro BMP, o projeto proposto tem por objetivo tirar partido dos resultados de anteriores, nomeadamente ferramentas digitais produzidas no âmbito do quadro de convergência digital e do projeto «AGRO-LESS» (ETCP Grécia-Bulgária 2007-2013) e alargar a sua utilização no território dos Balcãs em cinco (5) países balcânicos (GR, BG, AL, República da Macedónia do Norte e Chipre), a fim de promover a capacidade de governação e a aplicação do quadro jurídico nos três domínios acima referidos. O projeto basear-se-á no sistema de serviços digitais já estabelecido no IBEC (através dos dois projetos acima referidos) e continuará a desenvolver-se, com destaque para os três serviços seguintes: 1) Aplicação de irrigação precisa: um modelo digital para a aplicação de irrigação precisa no espaço e no tempo será melhorado, personalizado e aplicado nos territórios grego e albanês. 2) Aplicação de códigos de boas práticas agrícolas: uma ferramenta digital para a avaliação da aplicação do CGAP (um conjunto de práticas mais eficientes e respeitadoras do ambiente na agricultura numa base nacional e europeia) será personalizada e aplicada no âmbito do CY & Rep. dos territórios da Macedónia do Norte. 3) Aplicação da avaliação do risco de erosão do solo: um modelo digital para a avaliação dos riscos em larga escala da erosão do solo será adaptado para utilização no território búlgaro. Para além da aplicação de relatórios de avaliação de serviços digitais (ações-piloto), orientações & seminários de formação (para a administração pública) incidirão igualmente na utilização de ferramentas digitais, água & gestão dos recursos do solo, boas práticas agrícolas & aplicação do quadro jurídico conexo. Os principais grupos-alvo do projeto & beneficiários são os organismos públicos que participam no projeto, bem como qualquer outro organismo cujo pessoal participe nos seminários de formação ou utilize as ferramentas e orientações digitais fornecidas pelo projeto. Através da prestação dos serviços acima mencionados & acompanhado de apoio técnico científico & as autoridades públicas adquirirão ferramentas & competências alinhadas com os mais recentes conhecimentos científicos, a fim de lidar melhor com a gestão sustentável dos recursos & monitorização dos objetivos ambientais nacionais e da UE. Outros beneficiários diretos do projeto podem ser considerados os habitantes dos territórios dos organismos participantes (especialmente nas áreas de estudo) que beneficiarão da melhoria da gestão & monitorização dos solos locais & recursos hídricos. Por último, o projeto pode também revelar-se benéfico para organismos, grupos & indivíduos de outras zonas geográficas que possam encontrar ajuda & orientação para a execução de projetos futuros semelhantes. Todos os serviços, atividades & resultados do projeto serão acessados por todos, através de protocolos de dados abertos. Além disso, os resultados não serão usados para obter lucro, portanto não há nenhuma vantagem comperativa dos parceiros. (Portuguese)
4 November 2022
0 references
O projeto proposto reflete a necessidade conjuntamente identificada de reforçar a colaboração entre as autoridades competentes e as instituições dos países participantes, tirando partido das experiências e dos resultados alcançados em projetos anteriores, com o objetivo de melhorar a sua capacidade institucional existente em termos de gestão dos recursos naturais e de implementação do quadro jurídico conexo. Esta necessidade comum foi identificada pelo IBEC (LP), que se dirigiu ao Ministério do Desenvolvimento Rural & Alimentação da Grécia (parceiro observador) e ao Ministério do Turismo e do Ambiente da Albânia (PP5) e iniciou conjuntamente um procedimento de consulta entre as partes interessadas da zona dos Balcãs-Med. O processo resultou no desenvolvimento da atual parceria, que inclui a participação de ministérios de quatro (4) países participantes. Os parceiros moldaram conjuntamente a ideia específica do projeto e contribuíram para a conceção pormenorizada do projeto através de reuniões e esforços realizados desde o início de janeiro de 2016. Estes esforços resultaram na criação de canais de comunicação e no desenvolvimento desta proposta de projeto através de esforços coordenados conjuntos. O projeto Re-Source aborda a necessidade de melhorar a capacidade de governação transnacional nos três domínios seguintes: 1) Gestão da água irrigacional. 2) Códigos de boas práticas agrícolas (CGAP) e 3) avaliação do risco de erosão do solo. De acordo com as orientações do quadro BMP, o projeto proposto tem por objetivo tirar partido dos resultados de anteriores, nomeadamente ferramentas digitais produzidas no âmbito do quadro de convergência digital e do projeto «AGRO-LESS» (ETCP Grécia-Bulgária 2007-2013) e alargar a sua utilização no território dos Balcãs em cinco (5) países balcânicos (GR, BG, AL, República da Macedónia do Norte e Chipre), a fim de promover a capacidade de governação e a aplicação do quadro jurídico nos três domínios acima referidos. O projeto basear-se-á no sistema de serviços digitais já estabelecido no IBEC (através dos dois projetos acima referidos) e continuará a desenvolver-se, com destaque para os três serviços seguintes: 1) Aplicação de irrigação precisa: um modelo digital para a aplicação de irrigação precisa no espaço e no tempo será melhorado, personalizado e aplicado nos territórios grego e albanês. 2) Aplicação de códigos de boas práticas agrícolas: uma ferramenta digital para a avaliação da aplicação do CGAP (um conjunto de práticas mais eficientes e respeitadoras do ambiente na agricultura numa base nacional e europeia) será personalizada e aplicada no âmbito do CY & Rep. dos territórios da Macedónia do Norte. 3) Aplicação da avaliação do risco de erosão do solo: um modelo digital para a avaliação dos riscos em larga escala da erosão do solo será adaptado para utilização no território búlgaro. Para além da aplicação de relatórios de avaliação de serviços digitais (ações-piloto), orientações & seminários de formação (para a administração pública) incidirão igualmente na utilização de ferramentas digitais, água & gestão dos recursos do solo, boas práticas agrícolas & aplicação do quadro jurídico conexo. Os principais grupos-alvo do projeto & beneficiários são os organismos públicos que participam no projeto, bem como qualquer outro organismo cujo pessoal participe nos seminários de formação ou utilize as ferramentas e orientações digitais fornecidas pelo projeto. Através da prestação dos serviços acima mencionados & acompanhado de apoio técnico científico & as autoridades públicas adquirirão ferramentas & competências alinhadas com os mais recentes conhecimentos científicos, a fim de lidar melhor com a gestão sustentável dos recursos & monitorização dos objetivos ambientais nacionais e da UE. Outros beneficiários diretos do projeto podem ser considerados os habitantes dos territórios dos organismos participantes (especialmente nas áreas de estudo) que beneficiarão da melhoria da gestão & monitorização dos solos locais & recursos hídricos. Por último, o projeto pode também revelar-se benéfico para organismos, grupos & indivíduos de outras zonas geográficas que possam encontrar ajuda & orientação para a execução de projetos futuros semelhantes. Todos os serviços, atividades & resultados do projeto serão acessados por todos, através de protocolos de dados abertos. Além disso, os resultados não serão usados para obter lucro, portanto não há nenhuma vantagem comperativa dos parceiros. (Portuguese)
4 November 2022
0 references
Предложеният проект отразява съвместно установената необходимост от засилване на сътрудничеството между компетентните органи и институциите на участващите държави, като се използва опитът и резултатите, постигнати при предишни проекти, с цел да се подобри съществуващият им институционален капацитет по отношение на управлението на природните ресурси и свързаното с това прилагане на правната рамка. Тази обща необходимост беше установена от iBEC (LP), който се обърна към Министерството на развитието на селските райони и храните на Гърция (партньор на наблюдателя) и Министерството на туризма и околната среда на Албания (ПП5) и започна съвместно процедура за консултации между заинтересованите страни от Балканско-средиземноморската област. Процесът доведе до развитието на настоящото партньорство, което включва участието на министерства от четири (4) участващи държави. Партньорите съвместно оформиха конкретната проектна идея и допринесоха за подробния проект на проекта чрез срещи и усилия, които се проведоха от началото на януари 2016 г. Тези усилия доведоха до създаването на комуникационни канали и до разработването на настоящото проектно предложение чрез съвместни координирани усилия. Проектът Re-Source разглежда необходимостта от подобряване на транснационалния капацитет за управление във връзка със следните три области: 1) управление на напоителните води. 2) кодекси за добри селскостопански практики (CGAP) и 3) оценка на риска от ерозия на почвата. В съгласие с насоките на рамката на БМП, предложеният проект има за цел да извлече полза от резултатите от предишни, а именно дигиталните инструменти, произведени в рамките на рамката „Цифрова конвергенция„и проекта „АГРО-ЛЕС“ (ETCP Гърция-България 2007—2013) и да разшири използването му на територията на Балканите в пет (5) балканско-средиземноморски държави (GR, BG, AL, Rep. на Северна Македония и Кипър) с цел насърчаване на управленския капацитет и прилагането на правната рамка в трите горепосочени области. Проектът ще се основава на системата от цифрови услуги, която вече е създадена в рамките на iBEC (чрез двата посочени по-горе проекта), и ще продължи да се развива, с акцент върху следните три услуги: 1) Прилагане на прецизно напояване: дигитален модел за прилагане на прецизно напояване в пространството и времето ще бъде допълнително модернизиран, персонализиран и приложен в рамките на гръцките и албанските територии. 2) Прилагане на кодекси за добри селскостопански практики: в рамките на CY & Rep. на териториите на Северна Македония ще бъде адаптиран и приложен цифров инструмент за оценка на изпълнението на CGAP (набор от по-ефективни и екологосъобразни практики в селското стопанство на национално и европейско равнище). 3) Прилагане на оценката на риска от ерозия на почвата: дигитален модел за мащабна оценка на риска от ерозия на почвата ще бъде персонализиран за използване на територията на България. Освен прилагането на цифрови услуги (действия по пилотни операции) ще се проведат и доклади за оценка, насоки и семинари за обучение (към публичната администрация) с акцент върху използването на цифрови инструменти, управлението на водните и почвените ресурси, добрите селскостопански практики и свързаното с тях прилагане на правната рамка. Основните целеви групи и бенефициенти на проекта са публичните органи, участващи в проекта, както и всеки друг орган, чийто персонал ще участва в семинарите за обучение или ще използва цифровите инструменти и насоки, предоставени от проекта. Чрез предоставянето на горепосочените услуги и съпътствана научна и техническа подкрепа публичните органи ще придобият инструменти и умения, съобразени с най-новите научни познания, така че да се справят по-добре с устойчивото управление на ресурсите и мониторинга на националните цели и целите на ЕС в областта на околната среда. Други преки бенефициери на проекта могат да се считат за жители на териториите на участващите органи (особено в рамките на проучваните райони), които ще се възползват от подобреното управление и мониторинг на местните почвени и водни ресурси. И накрая, проектът може да се окаже полезен и за органи, групи и физически лица от други географски райони, които могат да намерят помощ и насоки за изпълнението на подобни бъдещи проекти. Всички услуги, дейности и резултати от проекта ще бъдат достъпни за всички чрез протоколи за отворени данни. Също така, резултатите няма да се използват за реализиране на печалба, по този начин няма комперативно предимство на партньорите. (Bulgarian)
4 November 2022
0 references
Предложеният проект отразява съвместно установената необходимост от засилване на сътрудничеството между компетентните органи и институциите на участващите държави, като се използва опитът и резултатите, постигнати при предишни проекти, с цел да се подобри съществуващият им институционален капацитет по отношение на управлението на природните ресурси и свързаното с това прилагане на правната рамка. Тази обща необходимост беше установена от iBEC (LP), който се обърна към Министерството на развитието на селските райони и храните на Гърция (партньор на наблюдателя) и Министерството на туризма и околната среда на Албания (ПП5) и започна съвместно процедура за консултации между заинтересованите страни от Балканско-средиземноморската област. Процесът доведе до развитието на настоящото партньорство, което включва участието на министерства от четири (4) участващи държави. Партньорите съвместно оформиха конкретната проектна идея и допринесоха за подробния проект на проекта чрез срещи и усилия, които се проведоха от началото на януари 2016 г. Тези усилия доведоха до създаването на комуникационни канали и до разработването на настоящото проектно предложение чрез съвместни координирани усилия. Проектът Re-Source разглежда необходимостта от подобряване на транснационалния капацитет за управление във връзка със следните три области: 1) управление на напоителните води. 2) кодекси за добри селскостопански практики (CGAP) и 3) оценка на риска от ерозия на почвата. В съгласие с насоките на рамката на БМП, предложеният проект има за цел да извлече полза от резултатите от предишни, а именно дигиталните инструменти, произведени в рамките на рамката „Цифрова конвергенция„и проекта „АГРО-ЛЕС“ (ETCP Гърция-България 2007—2013) и да разшири използването му на територията на Балканите в пет (5) балканско-средиземноморски държави (GR, BG, AL, Rep. на Северна Македония и Кипър) с цел насърчаване на управленския капацитет и прилагането на правната рамка в трите горепосочени области. Проектът ще се основава на системата от цифрови услуги, която вече е създадена в рамките на iBEC (чрез двата посочени по-горе проекта), и ще продължи да се развива, с акцент върху следните три услуги: 1) Прилагане на прецизно напояване: дигитален модел за прилагане на прецизно напояване в пространството и времето ще бъде допълнително модернизиран, персонализиран и приложен в рамките на гръцките и албанските територии. 2) Прилагане на кодекси за добри селскостопански практики: в рамките на CY & Rep. на териториите на Северна Македония ще бъде адаптиран и приложен цифров инструмент за оценка на изпълнението на CGAP (набор от по-ефективни и екологосъобразни практики в селското стопанство на национално и европейско равнище). 3) Прилагане на оценката на риска от ерозия на почвата: дигитален модел за мащабна оценка на риска от ерозия на почвата ще бъде персонализиран за използване на територията на България. Освен прилагането на цифрови услуги (действия по пилотни операции) ще се проведат и доклади за оценка, насоки и семинари за обучение (към публичната администрация) с акцент върху използването на цифрови инструменти, управлението на водните и почвените ресурси, добрите селскостопански практики и свързаното с тях прилагане на правната рамка. Основните целеви групи и бенефициенти на проекта са публичните органи, участващи в проекта, както и всеки друг орган, чийто персонал ще участва в семинарите за обучение или ще използва цифровите инструменти и насоки, предоставени от проекта. Чрез предоставянето на горепосочените услуги и съпътствана научна и техническа подкрепа публичните органи ще придобият инструменти и умения, съобразени с най-новите научни познания, така че да се справят по-добре с устойчивото управление на ресурсите и мониторинга на националните цели и целите на ЕС в областта на околната среда. Други преки бенефициери на проекта могат да се считат за жители на териториите на участващите органи (особено в рамките на проучваните райони), които ще се възползват от подобреното управление и мониторинг на местните почвени и водни ресурси. И накрая, проектът може да се окаже полезен и за органи, групи и физически лица от други географски райони, които могат да намерят помощ и насоки за изпълнението на подобни бъдещи проекти. Всички услуги, дейности и резултати от проекта ще бъдат достъпни за всички чрез протоколи за отворени данни. Също така, резултатите няма да се използват за реализиране на печалба, по този начин няма комперативно предимство на партньорите. (Bulgarian)
4 November 2022
0 references
Предложеният проект отразява съвместно установената необходимост от засилване на сътрудничеството между компетентните органи и институциите на участващите държави, като се използва опитът и резултатите, постигнати при предишни проекти, с цел да се подобри съществуващият им институционален капацитет по отношение на управлението на природните ресурси и свързаното с това прилагане на правната рамка. Тази обща необходимост беше установена от iBEC (LP), който се обърна към Министерството на развитието на селските райони и храните на Гърция (партньор на наблюдателя) и Министерството на туризма и околната среда на Албания (ПП5) и започна съвместно процедура за консултации между заинтересованите страни от Балканско-средиземноморската област. Процесът доведе до развитието на настоящото партньорство, което включва участието на министерства от четири (4) участващи държави. Партньорите съвместно оформиха конкретната проектна идея и допринесоха за подробния проект на проекта чрез срещи и усилия, които се проведоха от началото на януари 2016 г. Тези усилия доведоха до създаването на комуникационни канали и до разработването на настоящото проектно предложение чрез съвместни координирани усилия. Проектът Re-Source разглежда необходимостта от подобряване на транснационалния капацитет за управление във връзка със следните три области: 1) управление на напоителните води. 2) кодекси за добри селскостопански практики (CGAP) и 3) оценка на риска от ерозия на почвата. В съгласие с насоките на рамката на БМП, предложеният проект има за цел да извлече полза от резултатите от предишни, а именно дигиталните инструменти, произведени в рамките на рамката „Цифрова конвергенция„и проекта „АГРО-ЛЕС“ (ETCP Гърция-България 2007—2013) и да разшири използването му на територията на Балканите в пет (5) балканско-средиземноморски държави (GR, BG, AL, Rep. на Северна Македония и Кипър) с цел насърчаване на управленския капацитет и прилагането на правната рамка в трите горепосочени области. Проектът ще се основава на системата от цифрови услуги, която вече е създадена в рамките на iBEC (чрез двата посочени по-горе проекта), и ще продължи да се развива, с акцент върху следните три услуги: 1) Прилагане на прецизно напояване: дигитален модел за прилагане на прецизно напояване в пространството и времето ще бъде допълнително модернизиран, персонализиран и приложен в рамките на гръцките и албанските територии. 2) Прилагане на кодекси за добри селскостопански практики: в рамките на CY & Rep. на териториите на Северна Македония ще бъде адаптиран и приложен цифров инструмент за оценка на изпълнението на CGAP (набор от по-ефективни и екологосъобразни практики в селското стопанство на национално и европейско равнище). 3) Прилагане на оценката на риска от ерозия на почвата: дигитален модел за мащабна оценка на риска от ерозия на почвата ще бъде персонализиран за използване на територията на България. Освен прилагането на цифрови услуги (действия по пилотни операции) ще се проведат и доклади за оценка, насоки и семинари за обучение (към публичната администрация) с акцент върху използването на цифрови инструменти, управлението на водните и почвените ресурси, добрите селскостопански практики и свързаното с тях прилагане на правната рамка. Основните целеви групи и бенефициенти на проекта са публичните органи, участващи в проекта, както и всеки друг орган, чийто персонал ще участва в семинарите за обучение или ще използва цифровите инструменти и насоки, предоставени от проекта. Чрез предоставянето на горепосочените услуги и съпътствана научна и техническа подкрепа публичните органи ще придобият инструменти и умения, съобразени с най-новите научни познания, така че да се справят по-добре с устойчивото управление на ресурсите и мониторинга на националните цели и целите на ЕС в областта на околната среда. Други преки бенефициери на проекта могат да се считат за жители на териториите на участващите органи (особено в рамките на проучваните райони), които ще се възползват от подобреното управление и мониторинг на местните почвени и водни ресурси. И накрая, проектът може да се окаже полезен и за органи, групи и физически лица от други географски райони, които могат да намерят помощ и насоки за изпълнението на подобни бъдещи проекти. Всички услуги, дейности и резултати от проекта ще бъдат достъпни за всички чрез протоколи за отворени данни. Също така, резултатите няма да се използват за реализиране на печалба, по този начин няма комперативно предимство на партньорите. (Bulgarian)
4 November 2022
0 references
Предложеният проект отразява съвместно установената необходимост от засилване на сътрудничеството между компетентните органи и институциите на участващите държави, като се използва опитът и резултатите, постигнати при предишни проекти, с цел да се подобри съществуващият им институционален капацитет по отношение на управлението на природните ресурси и свързаното с това прилагане на правната рамка. Тази обща необходимост беше установена от iBEC (LP), който се обърна към Министерството на развитието на селските райони и храните на Гърция (партньор на наблюдателя) и Министерството на туризма и околната среда на Албания (ПП5) и започна съвместно процедура за консултации между заинтересованите страни от Балканско-средиземноморската област. Процесът доведе до развитието на настоящото партньорство, което включва участието на министерства от четири (4) участващи държави. Партньорите съвместно оформиха конкретната проектна идея и допринесоха за подробния проект на проекта чрез срещи и усилия, които се проведоха от началото на януари 2016 г. Тези усилия доведоха до създаването на комуникационни канали и до разработването на настоящото проектно предложение чрез съвместни координирани усилия. Проектът Re-Source разглежда необходимостта от подобряване на транснационалния капацитет за управление във връзка със следните три области: 1) управление на напоителните води. 2) кодекси за добри селскостопански практики (CGAP) и 3) оценка на риска от ерозия на почвата. В съгласие с насоките на рамката на БМП, предложеният проект има за цел да извлече полза от резултатите от предишни, а именно дигиталните инструменти, произведени в рамките на рамката „Цифрова конвергенция„и проекта „АГРО-ЛЕС“ (ETCP Гърция-България 2007—2013) и да разшири използването му на територията на Балканите в пет (5) балканско-средиземноморски държави (GR, BG, AL, Rep. на Северна Македония и Кипър) с цел насърчаване на управленския капацитет и прилагането на правната рамка в трите горепосочени области. Проектът ще се основава на системата от цифрови услуги, която вече е създадена в рамките на iBEC (чрез двата посочени по-горе проекта), и ще продължи да се развива, с акцент върху следните три услуги: 1) Прилагане на прецизно напояване: дигитален модел за прилагане на прецизно напояване в пространството и времето ще бъде допълнително модернизиран, персонализиран и приложен в рамките на гръцките и албанските територии. 2) Прилагане на кодекси за добри селскостопански практики: в рамките на CY & Rep. на териториите на Северна Македония ще бъде адаптиран и приложен цифров инструмент за оценка на изпълнението на CGAP (набор от по-ефективни и екологосъобразни практики в селското стопанство на национално и европейско равнище). 3) Прилагане на оценката на риска от ерозия на почвата: дигитален модел за мащабна оценка на риска от ерозия на почвата ще бъде персонализиран за използване на територията на България. Освен прилагането на цифрови услуги (действия по пилотни операции) ще се проведат и доклади за оценка, насоки и семинари за обучение (към публичната администрация) с акцент върху използването на цифрови инструменти, управлението на водните и почвените ресурси, добрите селскостопански практики и свързаното с тях прилагане на правната рамка. Основните целеви групи и бенефициенти на проекта са публичните органи, участващи в проекта, както и всеки друг орган, чийто персонал ще участва в семинарите за обучение или ще използва цифровите инструменти и насоки, предоставени от проекта. Чрез предоставянето на горепосочените услуги и съпътствана научна и техническа подкрепа публичните органи ще придобият инструменти и умения, съобразени с най-новите научни познания, така че да се справят по-добре с устойчивото управление на ресурсите и мониторинга на националните цели и целите на ЕС в областта на околната среда. Други преки бенефициери на проекта могат да се считат за жители на териториите на участващите органи (особено в рамките на проучваните райони), които ще се възползват от подобреното управление и мониторинг на местните почвени и водни ресурси. И накрая, проектът може да се окаже полезен и за органи, групи и физически лица от други географски райони, които могат да намерят помощ и насоки за изпълнението на подобни бъдещи проекти. Всички услуги, дейности и резултати от проекта ще бъдат достъпни за всички чрез протоколи за отворени данни. Също така, резултатите няма да се използват за реализиране на печалба, по този начин няма комперативно предимство на партньорите. (Bulgarian)
4 November 2022
0 references
Предложеният проект отразява съвместно установената необходимост от засилване на сътрудничеството между компетентните органи и институциите на участващите държави, като се използва опитът и резултатите, постигнати при предишни проекти, с цел да се подобри съществуващият им институционален капацитет по отношение на управлението на природните ресурси и свързаното с това прилагане на правната рамка. Тази обща необходимост беше установена от iBEC (LP), който се обърна към Министерството на развитието на селските райони и храните на Гърция (партньор на наблюдателя) и Министерството на туризма и околната среда на Албания (ПП5) и започна съвместно процедура за консултации между заинтересованите страни от Балканско-средиземноморската област. Процесът доведе до развитието на настоящото партньорство, което включва участието на министерства от четири (4) участващи държави. Партньорите съвместно оформиха конкретната проектна идея и допринесоха за подробния проект на проекта чрез срещи и усилия, които се проведоха от началото на януари 2016 г. Тези усилия доведоха до създаването на комуникационни канали и до разработването на настоящото проектно предложение чрез съвместни координирани усилия. Проектът Re-Source разглежда необходимостта от подобряване на транснационалния капацитет за управление във връзка със следните три области: 1) управление на напоителните води. 2) кодекси за добри селскостопански практики (CGAP) и 3) оценка на риска от ерозия на почвата. В съгласие с насоките на рамката на БМП, предложеният проект има за цел да извлече полза от резултатите от предишни, а именно дигиталните инструменти, произведени в рамките на рамката „Цифрова конвергенция„и проекта „АГРО-ЛЕС“ (ETCP Гърция-България 2007—2013) и да разшири използването му на територията на Балканите в пет (5) балканско-средиземноморски държави (GR, BG, AL, Rep. на Северна Македония и Кипър) с цел насърчаване на управленския капацитет и прилагането на правната рамка в трите горепосочени области. Проектът ще се основава на системата от цифрови услуги, която вече е създадена в рамките на iBEC (чрез двата посочени по-горе проекта), и ще продължи да се развива, с акцент върху следните три услуги: 1) Прилагане на прецизно напояване: дигитален модел за прилагане на прецизно напояване в пространството и времето ще бъде допълнително модернизиран, персонализиран и приложен в рамките на гръцките и албанските територии. 2) Прилагане на кодекси за добри селскостопански практики: в рамките на CY & Rep. на териториите на Северна Македония ще бъде адаптиран и приложен цифров инструмент за оценка на изпълнението на CGAP (набор от по-ефективни и екологосъобразни практики в селското стопанство на национално и европейско равнище). 3) Прилагане на оценката на риска от ерозия на почвата: дигитален модел за мащабна оценка на риска от ерозия на почвата ще бъде персонализиран за използване на територията на България. Освен прилагането на цифрови услуги (действия по пилотни операции) ще се проведат и доклади за оценка, насоки и семинари за обучение (към публичната администрация) с акцент върху използването на цифрови инструменти, управлението на водните и почвените ресурси, добрите селскостопански практики и свързаното с тях прилагане на правната рамка. Основните целеви групи и бенефициенти на проекта са публичните органи, участващи в проекта, както и всеки друг орган, чийто персонал ще участва в семинарите за обучение или ще използва цифровите инструменти и насоки, предоставени от проекта. Чрез предоставянето на горепосочените услуги и съпътствана научна и техническа подкрепа публичните органи ще придобият инструменти и умения, съобразени с най-новите научни познания, така че да се справят по-добре с устойчивото управление на ресурсите и мониторинга на националните цели и целите на ЕС в областта на околната среда. Други преки бенефициери на проекта могат да се считат за жители на териториите на участващите органи (особено в рамките на проучваните райони), които ще се възползват от подобреното управление и мониторинг на местните почвени и водни ресурси. И накрая, проектът може да се окаже полезен и за органи, групи и физически лица от други географски райони, които могат да намерят помощ и насоки за изпълнението на подобни бъдещи проекти. Всички услуги, дейности и резултати от проекта ще бъдат достъпни за всички чрез протоколи за отворени данни. Също така, резултатите няма да се използват за реализиране на печалба, по този начин няма комперативно предимство на партньорите. (Bulgarian)
4 November 2022
0 references