Neuroscience, psychological and hereditary background of civilisation disorders: from diagnosis to problem management (Q3958273)
Jump to navigation
Jump to search
Project Q3958273 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Neuroscience, psychological and hereditary background of civilisation disorders: from diagnosis to problem management |
Project Q3958273 in Hungary |
Statements
182,374,249 forint
0 references
664,723.888 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
243,165,665.333 forint
0 references
74.999999 percent
0 references
1 September 2017
0 references
29 November 2019
0 references
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
0 references
47°29'30.62"N, 18°58'44.15"E
0 references
A posztmodern társadalom, a fejlett civilizáció egyik legnagyobb kihívása az egészség megőrzése. A történetileg kialakult életmód nagyon távol került a természetestől, ami számos zavarral, rendellenességgel, betegséggel jár együtt. Az úgynevezett „civilizációs zavarok” lényegében az egészség különböző dimenzióiban keletkező működési eltérések következményei, amelyek – jellegüknél fogva – csak fokozott társadalmi odafigyeléssel előzhetők meg, illetve javíthatók. A XXI. században a digitális technológia és az Internet fúziója révén az információk minden eddiginél hatékonyabban és gyorsabban terjednek. A bennünket érő ingerek gazdagsága olyan kihívást jelent az emberi idegrendszer alkalmazkodóképességével szemben, amelynek genetikai és kognitív korlátait, valamint a bennük rejlő kiaknázható kapacitást még nem ismerjük eléggé. A projekt központi gondolata a civilizációs zavarok komplex, pszichológiai, pszichofiziológiai, neurobiológiai megközelítése. Eddigi munkánk során több olyan tényezőt is azonosítottunk, amelyek az egészségproblémák keletkezésében fontos szerepet játszanak, de részletes integratív tudományos elemzésük eddig nem valósult meg. A tervezett munka a különböző megközelítések integrációját tűzi ki célul, olyan infrastrukturális fejlesztésekre építve, amelyek a korszerű neurobiológiai, genetikai, pszichofiziológiai mérési technikák valamint a kognitív-mentális vizsgálati eljárások ötvözése révén nemzetközi mértékkel is jelentős új eredmények elérését teszik lehetővé. A tervezett kutatás-fejlesztési projekt és az azt támogató infrastrukturális fejlesztés az alábbi specifikus kérdésekre keresnek a választ: (1) Hogyan szelektálja idegrendszerünk a szenzoros inger áradatból a releváns információt? Az emberi agyban információval leginkább túlterhelt szenzoros modalitás a vizuális feldolgozás. Mind a mai napig ismeretlen, hogy miként bontjuk részeire és válogatjuk ki a releváns információt a gyors egymásutánban vagy szimultán bemutatott vizuális ingerek közül és mi alapján dől el, hogy egy információ csomag átjut-e a tudat szűrőjén vagy sem. Kísérleteinkben arra a kérdésre keresünk választ, hogy az agyi oszcillációk és specifikusan a gamma hullámok fázisa és a neuronok közötti szikronizáció-deszinkronizáció milyen szerepet játszanak az ingerek tagolásában, szelektív feldolgozásában és felidézhetőségében. Továbbá vizsgálni kívánjuk a gamma oszcillációk életkori alakulását, különös tekintettel az időskori demenciákkal és az Alzheimer-kórral való összefüggésére annak reményében, hogy e zavarokat enyhítő technológiai megoldásokat dolgozzunk ki. (2) Miként alakítják döntéseinket a változó kockázati tényezők és ezek a döntések mennyire szisztematikusak? Az információ-feldolgozást és a döntéshozatalt alapjaiban határozzák meg a tanulási folyamatok. Az egyik legalapvetőbb tanulási forma a striátum függő készségtanulás, amelynek nemcsak a motoros, kognitív és szociális készségekben van szerepe, hanem a szokások elsajátításában is. Vizsgálatainkban kognitív idegtudományi módszerekkel tanulmányozzuk a készségtanulást és annak konszolidációs folyamatait. A tanulási szakaszt nem-invazív agyi stimulációval (tDCS) és egyidejűleg EEG-vel vizsgáljuk. A konszolidációs szakasz kulcs eleme az alvás. Ezt a szakaszt poliszomnográf és többcsatornás EEG segítségével vizsgálnánk. A fő kérdés, hogy az alvás alatti agyi konnektivitás (PLIs), hogyan függ össze a készségtanulás konszolidációval. A vizsgálatok második része, a már meglévő automatikus készség megváltoztatását helyezi fókuszba. A fő kérdés, hogy milyen idegrendszeri folyamatok játszanak alapvető szerepet az áthuzalozásban és ezeket hogyan lehet befolyásolni.(3) A pszichológiai alapkutatások egyik leggyakoribb módszere az emberi viselkedés vizsgálatára a különböző döntéshozatali és/vagy tanulási helyzetekben mért teljesítmény. Jelenleg már számos módja van annak, hogy a hétköznapi adaptív viselkedés meghatározó tényezőit feltárhassuk a két kutatási terület oldaláról. Az elmúlt évtizedek egyik jelentős felismerése, hogy döntéseink milyen módon és milyen helyzetekben vezetnek a személy vagy a társadalom számára hátrányos következményekhez. Ezek hátterében részben tanulási, részben pedig döntéshozatali tényezők állnak. Fontos feladat, hogy feltárjuk, hogy kognitív rendszerünk hogyan járul hozzá ezekhez a tévedésekhez és hogyan lehet viselkedésünket a racionális választás irányába terelni. Kutatócsoportjaink nemzetközi együttműködésben jelentős számú kísérleti személyen vesznek fel adatokat és elemzik azokat a racionalitás és adaptivitás szempontjából.(4) A numerikus megismerés, miként integrálódik a többi kognitív, nyelvi emlékezeti és perceptuális rendszerbe? A számmegértés, illetve annak zavara, a fejlődési diszkalkulia kutatása több évtizedes múltra tekint vissza. Mivel számos eddigi elmélet részleges vagy teljes kudarcot vallott, több új elképzelés tesztje is időszerű. A számolási zavarok a legtöbb mérés szerint a gyerekek 5-10%-át érinti, akik diagnózis nélkül emiatt (Hungarian)
0 references
The post-modern society, one of the greatest challenges of advanced civilisation, is the preservation of health. The historically formed lifestyle is very far from natural, which is associated with many disorders, disorders and diseases. The so-called ‘civilisation disturbances’ are essentially the result of operational differences in the various dimensions of health, which, by their very nature, can only be prevented or improved through increased social attention. In the 21st century, the fusion of digital technology and the Internet will make information more efficient and faster than ever. The richness of our stimuli poses a challenge to the adaptability of the human nervous system, the genetic and cognitive limitations of which, as well as the capacity to exploit them, are not sufficiently known. The central idea of the project is the complex, psychological, psychophysiological, neurobiological approach to civilisation disorders. In the course of our work so far, we have identified a number of factors that play an important role in the emergence of health problems, but their detailed integrative scientific analysis has not yet been achieved. The aim of the planned work is to integrate different approaches, building on infrastructural developments that enable significant new results to be achieved by combining modern neurobiological, genetic, psychophysiological measurement techniques and cognitive-mental test procedures. The planned R & D project and the supporting infrastructure development seek answers to the following specific questions: (1) How does our nervous system select the relevant information from the sensory stimulus flood? The sensory modality most overloaded with information in the human brain is visual processing. To date, it is unknown how to divide into parts and select relevant information from the visual stimuli presented in rapid succession or simultaneously, and how it is decided whether an information packet passes through the filter of consciousness or not. In our experiments, we are looking for answers to the question of the role of cerebral oscillations and sicronisation-desynchronisation between the phase of gamma waves and neurons in the partitioning, selective processing and evocability of stimuli. We would also like to look at age trends in gamma oscillations, especially in relation to dementias in old age and Alzheimer’s disease, in the hope of developing technological solutions to mitigate these disorders. (2) How do changing risk factors shape our decisions and how systematic are these decisions? Information processing and decision-making are fundamentally determined by learning processes. One of the most basic forms of learning is striate-dependent skills learning, which plays a role not only in motor, cognitive and social skills, but also in the acquisition of habits. In our studies we study skills learning and its consolidation processes using cognitive neuroscience methods. The learning phase is studied with non-invasive brain stimulation (tDCS) and EEG at the same time. The key element of the consolidation phase is sleep. This section would be tested using polysomnograph and multi-channel EEG. The main question is how brain connectivity (plis) during sleep is related to the consolidation of skills learning. The second part of the tests focuses on changing the existing automatic skill. The main question is what neurological processes play a fundamental role in rewiring and how they can be influenced.(3) One of the most common methods of basic psychological research is performance measured in different decision-making and/or learning situations to investigate human behavior. There are now many ways to explore the determinants of everyday adaptive behaviour from the side of the two research areas. One of the major recognitions of recent decades is how and in what situations our decisions lead to adverse consequences for the person or society. These are partly driven by learning and decision-making factors. It is important to explore how our cognitive system contributes to these mistakes and how to steer our behaviour towards rational choice. In international cooperation, our research teams collect and analyse data from a significant number of pilots from the point of view of rationality and adaptivity.(4) How is numerical cognition integrated into other cognitive, linguistic memory and perceptual systems? The understanding of numbers and its confusion, the research of developmental dyscalculia, has a history of decades. Since many of the theories so far have failed partially or completely, the tests of a number of new ideas are also timely. In most measurements, calculation disorders affect 5-10 % of children who do not have a diagnosis (English)
9 February 2022
0 references
La société post-moderne, l’un des plus grands défis de la civilisation avancée, est la préservation de la santé. Le mode de vie historiquement formé est très loin d’être naturel, ce qui est associé à de nombreux troubles, troubles et maladies. Les «perturbations de la civilisation» sont essentiellement le résultat de différences opérationnelles dans les différentes dimensions de la santé, qui, de par leur nature même, ne peuvent être évitées ou améliorées que par une attention sociale accrue. Au XXIe siècle, la fusion de la technologie numérique et de l’Internet rendra l’information plus efficace et plus rapide que jamais. La richesse de nos stimuli pose un défi à l’adaptabilité du système nerveux humain, dont les limites génétiques et cognitives, ainsi que la capacité de les exploiter, ne sont pas suffisamment connues. L’idée centrale du projet est l’approche complexe, psychologique, psychophysiologique, neurobiologique des troubles de la civilisation. Dans le cadre de nos travaux jusqu’à présent, nous avons identifié un certain nombre de facteurs qui jouent un rôle important dans l’émergence de problèmes de santé, mais leur analyse scientifique intégrée détaillée n’a pas encore été réalisée. L’objectif des travaux prévus est d’intégrer différentes approches, en s’appuyant sur des développements infrastructurels qui permettent d’obtenir de nouveaux résultats significatifs en combinant des techniques modernes de mesure neurobiologique, génétique, psychophysiologique et des procédures de test cognitivo-mental. Le projet de R & D prévu et le développement d’infrastructures de soutien recherchent des réponses aux questions spécifiques suivantes: (1) Comment notre système nerveux sélectionne-t-il les informations pertinentes de l’inondation de stimulus sensoriel? La modalité sensorielle la plus surchargée d’informations dans le cerveau humain est le traitement visuel. À ce jour, on ignore comment diviser en parties et sélectionner les informations pertinentes à partir des stimuli visuels présentés en succession rapide ou simultanément, et comment il est décidé si un paquet d’information passe ou non par le filtre de la conscience. Dans nos expériences, nous cherchons des réponses à la question du rôle des oscillations cérébrales et de la sicronisation-désynchronisation entre la phase des ondes gamma et des neurones dans le partitionnement, le traitement sélectif et l’évocabilité des stimuli. Nous voudrions également examiner les tendances de l’âge dans les oscillations gamma, en particulier en ce qui concerne les démences de la vieillesse et de la maladie d’Alzheimer, dans l’espoir de développer des solutions technologiques pour atténuer ces troubles. (2) Comment les facteurs de risque changent-ils façonnent-ils nos décisions et dans quelle mesure ces décisions sont-elles systématiques? Le traitement de l’information et la prise de décisions sont fondamentalement déterminés par les processus d’apprentissage. L’une des formes d’apprentissage les plus élémentaires est l’apprentissage des compétences dépendantes du striate, qui joue un rôle non seulement dans les compétences motrices, cognitives et sociales, mais aussi dans l’acquisition d’habitudes. Dans nos études, nous étudions l’apprentissage des compétences et ses processus de consolidation à l’aide de méthodes neurosciences cognitives. La phase d’apprentissage est étudiée avec la stimulation cérébrale non invasive (SDCt) et l’EGE en même temps. L’élément clé de la phase de consolidation est le sommeil. Cette section serait testée à l’aide de polysomnographes et d’EGE multicanaux. La question principale est de savoir comment la connectivité cérébrale (plis) pendant le sommeil est liée à la consolidation de l’apprentissage des compétences. La deuxième partie des tests est axée sur la modification des compétences automatiques existantes. La question principale est de savoir quels sont les processus neurologiques qui jouent un rôle fondamental dans le redécoupage et comment ils peuvent être influencés.(3) L’une des méthodes les plus courantes de recherche psychologique fondamentale est la performance mesurée dans différentes situations de prise de décisions et/ou d’apprentissage pour enquêter sur le comportement humain. Il existe maintenant de nombreuses façons d’explorer les déterminants du comportement adaptatif quotidien du côté des deux domaines de recherche. L’une des principales reconnaissances des dernières décennies est de savoir comment et dans quelles situations nos décisions entraînent des conséquences négatives pour la personne ou la société. Ceux-ci sont en partie motivés par des facteurs d’apprentissage et de prise de décision. Il est important d’explorer comment notre système cognitif contribue à ces erreurs et comment orienter notre comportement vers un choix rationnel. Dans le cadre de la coopération internationale, nos équipes de recherche recueillent et analysent des données provenant d’un nombre important de pilotes du point de vue de la r... (French)
10 February 2022
0 references
Budapest, Budapest
0 references
Identifiers
VEKOP-2.3.3-15-2017-00023
0 references