Experimental development at Prophyl Kft. (Q3928958)

From EU Knowledge Graph
Revision as of 10:10, 10 February 2022 by DG Regio (talk | contribs) (‎Changed an Item: Adding French translations)
Jump to navigation Jump to search
Project Q3928958 in Hungary
Language Label Description Also known as
English
Experimental development at Prophyl Kft.
Project Q3928958 in Hungary

    Statements

    0 references
    0 references
    418,319,986 forint
    0 references
    1,156,742.61 Euro
    0.00276521 Euro
    3 December 2021
    0 references
    2,159,274.576 Euro
    0.0027336256 Euro
    15 December 2021
    0 references
    789,894,042.561 forint
    0 references
    52.959421 percent
    0 references
    20 November 2015
    0 references
    31 October 2018
    0 references
    PROPHYL Állategészségügyi, Diagnosztikai, Kutato és Szolgáltato Korlátolt Felelősségű Társaság
    0 references
    0 references

    45°59'36.17"N, 18°40'55.60"E
    0 references
    A) A libák vérzéses bél- és vesegyulladásos megbetegedése 1969-ben került először leírásra Magyarországon, majd Németországban és Franciaországban is beszámoltak azonos tünetekkel járó járványesetek kialakulásáról. Az ezt követő időszakban az említett országok csaknem minden libaállományában megjelent a betegség megtizedelve az állatállományokat és jelentős gazdasági károkat idézve elő. A betegséget előidéző kórokozót abban az időben nem sikerült azonosítani, csak 2000-ben mikor a járvány újra felütötte a fejét. A kórokozót Franciaországban izolálták, mint az első haszonbaromfi fajokban előforduló patogén polyoma vírust. A liba polyoma vírus egy burokkal nem rendelkező DNS vírus, ennél fogva hővel, kiszáradással, zsíralapú oldószerekkel szemben rendkívül ellenálló. A vírus fogékony libaállományokban, leggyakrabban 3-10 hetes korban akár 60% feletti elhullást is előidézhet. A megbetegedett állatokon leggyakrabban gyengeségről, idegrendszeri tünetek kialakulásáról számolnak be, a postmortem vizsgálatok során az elhullott állatokban leggyakrabban vizenyő, valamint vérzéses bél- és vesegyulladás látható. A fertőzést feltehetően a betegséget átvészelt perzisztensen fertőzött egyedek tartják fenn és közvetítik a további állományokra, azonban vizsgálatok alapján feltételezhető a kacsák fertőzésközvetítő szerepe is. A vírus a Polyomaviridae család Polyomavirus nemzettségbe tartozik és a filogenetikai vizsgálatok alapján egyértelmű hasonlóságot mutat, mégis jól elkülönül az egyéb fajok polyoma vírusaitól. A vírusgenom három strukturális fehérjét kódol (VP1, VP2, VP3), amelyek a vírus kapszidot alkotják. Ezek közül a VP1 fehérje a legjelentősebb antigenitásért, vagyis immunválasz kialakításért felelős epitop. A VP1 fehérjét kódoló génszakasz pedig az eddig vizsgált törzsek eredményei alapján igen nagyfokú homológiát mutatnak. Ez alapján az immunitás kialakításában legnagyobb jelentősége ennek az antigénnek van, és a törzsek igen nagymértékű hasonlósága miatt egy megfelelő vakcina nagy eséllyel keresztvédelmet biztosíthat a járványokért felelős bármelyik liba vírustörzzsel szemben. Mivel eddig senkinek sem sikerült megfelelő hatékonyságú oltóanyagot előállítani a vírussal szemben, a betegség hosszabb-rövidebb járványmentes időszakoktól eltekintve visszatér az állományokba óriási anyagi vesztességet okozva az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő libaágazat számára. A Négy Mancs állatvédő alapítvány által 2007-ban indított kampány a libatömés ellen példátlan érvágás volt az ágazat számára, amelynek következtében az ágazatnak 5-7- milliárd forintos kára keletkezett és több száz munkahely szűnt meg. A kampány elsősorban a hízott libamáj előállítás ellen indult, de ugyanakkor bojkott alá került a többi hízott áru - például a comb és a mell- is. A magyar libaágazatot igen súlyos mértékben érintette a kampány, mivel a magyarországi belső fogyasztás a hízott máj tekintetében igen alacsony és a magyar termelőknek külső piacra van szükségük az értékesítéshez. Magyarországon a 2007-ig folyamatosan növekedő levágott hízott liba mennyisége, 2008-ban jelentősen visszaesett, majd 2010-ben a csökkenés tovább folytatódott. Hasonló helyzet alakult ki a libatoll értékesítése kapcsán is, amely ellen 2 évvel később indítottak kampányt. A libaágazat azóta jelentősen megtörve küzd a fennmaradásért és minden erejével azon van, hogy a hungarikumnak számító libamáj termelése fennmaradjon, és újra növekedésnek indulhasson. Ebben a helyzetben különösen érzékennyé vált az ágazat minden olyan hatással szemben, amely a termelés hatékonyságát negatívan befolyásolja. Az elmúlt éveket figyelembe véve a legsúlyosabb nehézségeket a folyamatosan visszatérő polyoma vírus okozta járványok előfordulása okozza. Ha a probléma nem kerül megoldásra, elképzelhető, hogy újabb és újabb termelők tevékenysége fog lehetetlenné válni. A Prophyl Kft. ezért is érzi feladatának, hogy megtalálja a megfelelő ellenszert a vírus leküzdésére. Az újonnan létesítésre kerülő laboratóriumi egységek úgy lettek megtervezve, hogy a vakcina fejlesztés, illetve a prototípus előállítás teljesen izolált egységben, az egyes lépések egymástól jól elkülönítve végezhetők legyenek, megakadályozva így az esetleges kontamináció lehetőségét. Ez az egység csak teljes ruhaváltással és a laboratóriumi ruházat felvételét megelőző zuhanyzással érhető el. Három laboratórium kerülne kialakításra, amelyek közül az első kizárólag a primer sejttenyészetek előállítását szolgálná, amely sterilitásának fenntartása kritikus kérdés az ezt követő antigéntermelés hatékonysága szempontjából. A primer sejttenyészetek vírussal való beoltása és a vírus szaporítása az antigén termelő laboratóriumban történne. Az itt learatott vírusantigén tartalmú szuszpenziót zárt rendszeren keresztül jutna az inaktiváló helyiségbe, ahol megtörténne a készítmény teljes inaktiválása és a kísérleti adjuvánsok hozzáadása. Amint a megfelelő antigéntartalmú és a legalkalmasabbnak bizonyuló adjuváns kiválasztásra kerül, az inakti (Hungarian)
    0 references
    A) Hemorrhagic intestinal and renal disease was first described in Hungary in 1969, followed by reports of outbreaks with the same symptoms in Germany and France. In the ensuing period, almost all geese populations in these countries were affected, decimating livestock and causing significant economic damage. The pathogen that caused the disease could not be identified until 2000 when the epidemic resurfaced. The pathogen was isolated in France as the pathogenic polyoma virus in the first productive poultry species. Geese polyoma virus is a DNA virus with no envelope and is therefore highly resistant to heat, dehydration and fat-based solvents. The virus can cause mortality of more than 60 % in susceptible geese populations, most often at 3-10 weeks of age. The most common reports of weakness and nervous system symptoms are reported in diseased animals, and postmortem studies most often show oedema and hemorrhagic intestinal and renal inflammation in dead animals. The infection is likely to be maintained and transmitted to additional flocks by persistently infected individuals who have survived the disease, but studies suggest that ducks can also act as an agent for infection. The virus belongs to the Polyomaviridae genus Polyomavirus and has a clear similarity based on phylogenetic studies, but is well separated from polyoma viruses of other species. The virus genome encodes three structural proteins (VP1, VP2, VP3), which make up the virus capsid. Among these, VP1 protein is the epitop responsible for the most significant antigeneity, i.e. immune response. The gene section encoding the VP1 protein shows a very high level of homology based on the results of the strains tested so far. Based on this, this antigen is of greatest importance in the development of immunity, and because of the very similarity of strains, a suitable vaccine is likely to cross-define against any geese virus strain responsible for epidemics. As no one has so far been able to produce an effective vaccine against the virus, the disease returns to the herds except for longer or shorter periods of disease-free periods, causing huge financial losses for the already difficult geese sector. The campaign against goose filling, launched by the Four Paws Animal Protection Foundation in 2007, was an unprecedented slaughter for the sector, resulting in damage to the sector of between HUF 5 and 7 billion and the loss of hundreds of jobs. The campaign started mainly against fattened foie gras production, while at the same time boycotting other fat products such as thighs and breasts. The Hungarian geese sector was hit very hard by the campaign, as domestic consumption in Hungary for foie gras is very low and Hungarian producers need an external market for sales. In Hungary, the continuously increasing number of slaughtered geese until 2007 decreased significantly in 2008 and continued to decline in 2010. A similar situation occurred with regard to the sale of libatoll, against which a campaign was launched 2 years later. Since then, the geese sector has been struggling to survive and is working hard to maintain the production of hungarian foie gras and start to grow again. In this situation, the sector has become particularly sensitive to any negative impact on the efficiency of production. Taking into account recent years, the most serious difficulties are caused by the occurrence of continually recurrent polyoma virus epidemics. If the problem is not resolved, it is possible that the activity of new producers may become impossible. That’s why Prophyl Kft. feels it’s task to find the right antidote to fight the virus. The newly established laboratory units have been designed in such a way that vaccine development and prototype production can be carried out in a fully isolated unit, separate from each other, thus preventing possible contamination. This unit can only be achieved by a complete change of clothes and a shower before the laboratory clothing is taken up. Three laboratories would be developed, the first of which would be exclusively for the production of primary cell cultures, the maintenance of which is a critical issue for the effectiveness of subsequent antigen production. Primary cell cultures would be inoculated with the virus and propagated in the antigen-producing laboratory. The viral antigen suspension harvested here would be transferred through a closed system to the inactivation room where complete inactivation and the addition of experimental adjuvants would take place. As soon as the adjuvant containing the appropriate antigen and the most suitable adjuvant is selected, the (English)
    8 February 2022
    0 references
    A) Les maladies intestinales et rénales hémorragiques ont été décrites pour la première fois en Hongrie en 1969, suivies de déclarations d’éclosions présentant les mêmes symptômes en Allemagne et en France. Au cours de la période qui a suivi, presque toutes les populations d’oies de ces pays ont été touchées, décimant le bétail et causant des dommages économiques importants. L’agent pathogène à l’origine de la maladie n’a pu être identifié qu’en 2000, date à laquelle l’épidémie a refait surface. L’agent pathogène a été isolé en France en tant que virus du polyome pathogène chez les premières espèces de volailles productives. Le virus du polyome des oies est un virus de l’ADN sans enveloppe et est donc très résistant à la chaleur, à la déshydratation et aux solvants à base de graisse. Le virus peut causer une mortalité de plus de 60 % chez les populations d’oies sensibles, le plus souvent à l’âge de 3 à 10 semaines. Les rapports les plus courants de faiblesse et de symptômes du système nerveux sont rapportés chez les animaux malades, et les études post mortem montrent le plus souvent un œdème et une inflammation hémorragique intestinale et rénale chez les animaux morts. L’infection est susceptible d’être maintenue et transmise à d’autres troupeaux par des individus infectés de façon persistante qui ont survécu à la maladie, mais des études suggèrent que les canards peuvent également agir comme agent de l’infection. Le virus appartient au genre Polyomaviridae Polyomavirus et présente une nette similitude sur la base d’études phylogénétiques, mais il est bien séparé des virus polyomatiques d’autres espèces. Le génome viral code trois protéines structurelles (VP1, VP2, VP3) qui composent la capside virale. Parmi ceux-ci, la protéine VP1 est l’Epitop responsable de l’antigénicité la plus significative, c’est-à-dire la réponse immunitaire. La section génique codant la protéine VP1 montre un niveau d’homologie très élevé basé sur les résultats des souches testées jusqu’à présent. Sur cette base, cet antigène est d’une importance capitale dans le développement de l’immunité, et en raison de la similitude même des souches, un vaccin approprié est susceptible de redéfinir toute souche virale d’oies responsable d’épidémies. Comme personne n’a jusqu’à présent été en mesure de produire un vaccin efficace contre le virus, la maladie revient aux troupeaux, sauf pour des périodes plus longues ou plus courtes de périodes indemnes, ce qui entraîne d’énormes pertes financières pour le secteur déjà difficile des oies. La campagne contre le remplissage d’oies, lancée par la Four Paws Animal Protection Foundation en 2007, a été un abattage sans précédent pour le secteur, qui a causé des dommages au secteur de 5 à 7 milliards de HUF et la perte de centaines d’emplois. La campagne a commencé principalement contre la production de foie gras engraissé, tout en boycottant d’autres produits gras tels que les cuisses et les seins. Le secteur hongrois des oies a été très durement touché par la campagne, étant donné que la consommation intérieure de foie gras en Hongrie est très faible et que les producteurs hongrois ont besoin d’un marché extérieur pour les ventes. En Hongrie, l’augmentation constante du nombre d’oies abattues jusqu’en 2007 a considérablement diminué en 2008 et a continué à diminuer en 2010. Une situation similaire s’est produite en ce qui concerne la vente de libatoll, contre laquelle une campagne a été lancée deux ans plus tard. Depuis lors, le secteur des oies a du mal à survivre et travaille dur pour maintenir la production de foie gras hongrois et recommencer à croître. Dans cette situation, le secteur est devenu particulièrement sensible à toute incidence négative sur l’efficacité de la production. Compte tenu des dernières années, les difficultés les plus graves sont dues à l’apparition d’épidémies de polyomes récurrentes. Si le problème n’est pas résolu, il est possible que l’activité de nouveaux producteurs devienne impossible. C’est pourquoi le prophyle Kft pense qu’il est de la tâche de trouver l’antidote approprié pour lutter contre le virus. Les unités de laboratoire nouvellement créées ont été conçues de manière à permettre la mise au point de vaccins et la production de prototypes dans une unité totalement isolée, séparée les unes des autres, empêchant ainsi toute contamination. Cette unité ne peut être réalisée que par un changement complet de vêtements et une douche avant la prise des vêtements de laboratoire. Trois laboratoires seraient développés, dont le premier serait exclusivement destiné à la production de cultures cellulaires primaires, dont le maintien est une question cruciale pour l’efficacité de la production ultérieure d’antigènes. Les cultures cellulaires primaires seraient inoculées avec le virus et propagées dans le laboratoire de production d’antigènes. La suspension d’antigène virale récoltée ici serait transférée par un système fermé à la salle d’inactivation où se produirait une ... (French)
    10 February 2022
    0 references
    Mohács, Baranya
    0 references

    Identifiers

    GINOP-2.1.1-15-2016-00759
    0 references