Experimental development at Prophyl Kft. (Q3928958)

A) A libák vérzéses bél- és vesegyulladásos megbetegedése 1969-ben került először leírásra Magyarországon, majd Németországban és Franciaországban is beszámoltak azonos tünetekkel járó járványesetek kialakulásáról. Az ezt követő időszakban az említett országok csaknem minden libaállományában megjelent a betegség megtizedelve az állatállományokat és jelentős gazdasági károkat idézve elő. A betegséget előidéző kórokozót abban az időben nem sikerült azonosítani, csak 2000-ben mikor a járvány újra felütötte a fejét. A kórokozót Franciaországban izolálták, mint az első haszonbaromfi fajokban előforduló patogén polyoma vírust. A liba polyoma vírus egy burokkal nem rendelkező DNS vírus, ennél fogva hővel, kiszáradással, zsíralapú oldószerekkel szemben rendkívül ellenálló. A vírus fogékony libaállományokban, leggyakrabban 3-10 hetes korban akár 60% feletti elhullást is előidézhet. A megbetegedett állatokon leggyakrabban gyengeségről, idegrendszeri tünetek kialakulásáról számolnak be, a postmortem vizsgálatok során az elhullott állatokban leggyakrabban vizenyő, valamint vérzéses bél- és vesegyulladás látható. A fertőzést feltehetően a betegséget átvészelt perzisztensen fertőzött egyedek tartják fenn és közvetítik a további állományokra, azonban vizsgálatok alapján feltételezhető a kacsák fertőzésközvetítő szerepe is. A vírus a Polyomaviridae család Polyomavirus nemzettségbe tartozik és a filogenetikai vizsgálatok alapján egyértelmű hasonlóságot mutat, mégis jól elkülönül az egyéb fajok polyoma vírusaitól. A vírusgenom három strukturális fehérjét kódol (VP1, VP2, VP3), amelyek a vírus kapszidot alkotják. Ezek közül a VP1 fehérje a legjelentősebb antigenitásért, vagyis immunválasz kialakításért felelős epitop. A VP1 fehérjét kódoló génszakasz pedig az eddig vizsgált törzsek eredményei alapján igen nagyfokú homológiát mutatnak. Ez alapján az immunitás kialakításában legnagyobb jelentősége ennek az antigénnek van, és a törzsek igen nagymértékű hasonlósága miatt egy megfelelő vakcina nagy eséllyel keresztvédelmet biztosíthat a járványokért felelős bármelyik liba vírustörzzsel szemben. Mivel eddig senkinek sem sikerült megfelelő hatékonyságú oltóanyagot előállítani a vírussal szemben, a betegség hosszabb-rövidebb járványmentes időszakoktól eltekintve visszatér az állományokba óriási anyagi vesztességet okozva az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő libaágazat számára. A Négy Mancs állatvédő alapítvány által 2007-ban indított kampány a libatömés ellen példátlan érvágás volt az ágazat számára, amelynek következtében az ágazatnak 5-7- milliárd forintos kára keletkezett és több száz munkahely szűnt meg. A kampány elsősorban a hízott libamáj előállítás ellen indult, de ugyanakkor bojkott alá került a többi hízott áru - például a comb és a mell- is. A magyar libaágazatot igen súlyos mértékben érintette a kampány, mivel a magyarországi belső fogyasztás a hízott máj tekintetében igen alacsony és a magyar termelőknek külső piacra van szükségük az értékesítéshez. Magyarországon a 2007-ig folyamatosan növekedő levágott hízott liba mennyisége, 2008-ban jelentősen visszaesett, majd 2010-ben a csökkenés tovább folytatódott. Hasonló helyzet alakult ki a libatoll értékesítése kapcsán is, amely ellen 2 évvel később indítottak kampányt. A libaágazat azóta jelentősen megtörve küzd a fennmaradásért és minden erejével azon van, hogy a hungarikumnak számító libamáj termelése fennmaradjon, és újra növekedésnek indulhasson. Ebben a helyzetben különösen érzékennyé vált az ágazat minden olyan hatással szemben, amely a termelés hatékonyságát negatívan befolyásolja. Az elmúlt éveket figyelembe véve a legsúlyosabb nehézségeket a folyamatosan visszatérő polyoma vírus okozta járványok előfordulása okozza. Ha a probléma nem kerül megoldásra, elképzelhető, hogy újabb és újabb termelők tevékenysége fog lehetetlenné válni. A Prophyl Kft. ezért is érzi feladatának, hogy megtalálja a megfelelő ellenszert a vírus leküzdésére. Az újonnan létesítésre kerülő laboratóriumi egységek úgy lettek megtervezve, hogy a vakcina fejlesztés, illetve a prototípus előállítás teljesen izolált egységben, az egyes lépések egymástól jól elkülönítve végezhetők legyenek, megakadályozva így az esetleges kontamináció lehetőségét. Ez az egység csak teljes ruhaváltással és a laboratóriumi ruházat felvételét megelőző zuhanyzással érhető el. Három laboratórium kerülne kialakításra, amelyek közül az első kizárólag a primer sejttenyészetek előállítását szolgálná, amely sterilitásának fenntartása kritikus kérdés az ezt követő antigéntermelés hatékonysága szempontjából. A primer sejttenyészetek vírussal való beoltása és a vírus szaporítása az antigén termelő laboratóriumban történne. Az itt learatott vírusantigén tartalmú szuszpenziót zárt rendszeren keresztül jutna az inaktiváló helyiségbe, ahol megtörténne a készítmény teljes inaktiválása és a kísérleti adjuvánsok hozzáadása. Amint a megfelelő antigéntartalmú és a legalkalmasabbnak bizonyuló adjuváns kiválasztásra kerül, az inakti (Hungarian)

0 references

A) Hemorrhagic intestinal and renal disease was first described in Hungary in 1969, followed by reports of outbreaks with the same symptoms in Germany and France. In the ensuing period, almost all geese populations in these countries were affected, decimating livestock and causing significant economic damage. The pathogen that caused the disease could not be identified until 2000 when the epidemic resurfaced. The pathogen was isolated in France as the pathogenic polyoma virus in the first productive poultry species. Geese polyoma virus is a DNA virus with no envelope and is therefore highly resistant to heat, dehydration and fat-based solvents. The virus can cause mortality of more than 60 % in susceptible geese populations, most often at 3-10 weeks of age. The most common reports of weakness and nervous system symptoms are reported in diseased animals, and postmortem studies most often show oedema and hemorrhagic intestinal and renal inflammation in dead animals. The infection is likely to be maintained and transmitted to additional flocks by persistently infected individuals who have survived the disease, but studies suggest that ducks can also act as an agent for infection. The virus belongs to the Polyomaviridae genus Polyomavirus and has a clear similarity based on phylogenetic studies, but is well separated from polyoma viruses of other species. The virus genome encodes three structural proteins (VP1, VP2, VP3), which make up the virus capsid. Among these, VP1 protein is the epitop responsible for the most significant antigeneity, i.e. immune response. The gene section encoding the VP1 protein shows a very high level of homology based on the results of the strains tested so far. Based on this, this antigen is of greatest importance in the development of immunity, and because of the very similarity of strains, a suitable vaccine is likely to cross-define against any geese virus strain responsible for epidemics. As no one has so far been able to produce an effective vaccine against the virus, the disease returns to the herds except for longer or shorter periods of disease-free periods, causing huge financial losses for the already difficult geese sector. The campaign against goose filling, launched by the Four Paws Animal Protection Foundation in 2007, was an unprecedented slaughter for the sector, resulting in damage to the sector of between HUF 5 and 7 billion and the loss of hundreds of jobs. The campaign started mainly against fattened foie gras production, while at the same time boycotting other fat products such as thighs and breasts. The Hungarian geese sector was hit very hard by the campaign, as domestic consumption in Hungary for foie gras is very low and Hungarian producers need an external market for sales. In Hungary, the continuously increasing number of slaughtered geese until 2007 decreased significantly in 2008 and continued to decline in 2010. A similar situation occurred with regard to the sale of libatoll, against which a campaign was launched 2 years later. Since then, the geese sector has been struggling to survive and is working hard to maintain the production of hungarian foie gras and start to grow again. In this situation, the sector has become particularly sensitive to any negative impact on the efficiency of production. Taking into account recent years, the most serious difficulties are caused by the occurrence of continually recurrent polyoma virus epidemics. If the problem is not resolved, it is possible that the activity of new producers may become impossible. That’s why Prophyl Kft. feels it’s task to find the right antidote to fight the virus. The newly established laboratory units have been designed in such a way that vaccine development and prototype production can be carried out in a fully isolated unit, separate from each other, thus preventing possible contamination. This unit can only be achieved by a complete change of clothes and a shower before the laboratory clothing is taken up. Three laboratories would be developed, the first of which would be exclusively for the production of primary cell cultures, the maintenance of which is a critical issue for the effectiveness of subsequent antigen production. Primary cell cultures would be inoculated with the virus and propagated in the antigen-producing laboratory. The viral antigen suspension harvested here would be transferred through a closed system to the inactivation room where complete inactivation and the addition of experimental adjuvants would take place. As soon as the adjuvant containing the appropriate antigen and the most suitable adjuvant is selected, the (English)

point in time

8 February 2022

0 references

location (string)

Mohács, Baranya

0 references

Identifiers

Hungarian Kohesio ID

GINOP-2.1.1-15-2016-00759

0 references

Experimental development at Prophyl Kft. (Q3928958)

Statements

Identifiers

Navigation menu

Search