Development of packaging of aluminium steam-contaminated PET from inter-production waste (Q3957971): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
Jelen támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztés a metalizált PET fóliából keletkező hulladék újrahasznosítására, az újrahasznosított anyagból készült többrétegű fóliából készülő csomagolóeszköz előállítására koncentrál. A hazai PET feldolgozás a 2007 és 2013 között 38%-os növekedést mutat, amely annak köszönhető, hogy az alapanyag a kis súlya, jó gázzáró képessége és átlátszósága miatt tökéletesen megfelel csomagolástechnikai célokra. A hazai műanyag-felhasználásnak a legnagyobb hányadát közel 40%-kal a csomagolóipar teszi ki, azaz ez az iparág termeli a legtöbb műanyag hulladékot, hiszen a csomagolóanyagok becsült élettartamáról megállapítható, hogy egy éven belül csaknem 100%-a hulladék lesz. Mindezek alapján megállapítható, hogy a hazánkban és az egész világon keletkező PET hulladék anyagában történő újrahasznosítása egy minden kétséget kizáróan fontos feladat a környezetünk károsításának elkerülése és a fenntartható fejlődés eszméjének betartása érdekében. Mindamellett, hogy a metalizált PET fóliák felhasználása évről-évre növekszik, az ebből készült termékekből keletkező hulladék begyűjtése és újrahasznosítása még nem egy megoldott kérdés, ezért az ilyen hulladékok rendszerint lerakással kerülnek ártalmatlanításra, amely megoldás a legkevésbé szolgálja a fenntartható fejlődés céljait az Európai Unió hulladékkezeléssel kapcsolatos szabályozása szerint. Jelen fejlesztés ezt a hiányosságot szeretné pótolni azáltal, hogy kezdetben a saját magunk által felhalmozott, majd a későbbiekben esetleg máshol fellelhető metalizált PET hulladékot anyagában, akár élelmiszer csomagolására is alkalmas termoformázott terméként hasznosítanánk újra, jóval magasabb értéken, mint az eddig ismert eljárásokkal. A metalizált PET darálék újrahasznosításának legnagyobb hátráltatója, hogy a keletkező hulladék igen kis határviszkozitással rendelkezik, így a feldolgozáshoz ezt az értéket mindenképp emelni szükséges, valamint a metalizált jellege miatt az előállított fólia, valamint az ezekből készült termékek színe sárgás-zöldes színt mutat, amely igen csúnya összhatást kelt. A kutatás-fejlesztés első lépéseként a cégünknél az évek során keletkezett igen nagy mennyiségű metalizált PET gyártásközi hulladékot, amely darálék formájában van jelenleg összegyűjtve, fogjuk egy ikercsigás extruderekkel rendelkező többrétegű fólia gyártására alkalmas extruder sorral feldolgozni. Célunk olyan koextrudált fólia előállítása, amelyeknek a középső része, az úgynevezett maganyag legalább 50%-ban a nagy mennyiségben, jelenleg újrahasznosulatlan metalizált PET darálékból állna, a fedőréteg pedig egy fekete színű, szintén PET anyagból készült réteg lenne. Így egy, az alapanyag alacsony értéke miatt kisebb költségek mellett előállított, ám a jelenleg is használt fóliákkal megegyező mechanikai tulajdonságokkal rendelkező fóliát leszünk képesek előállítani. Ahhoz azonban, hogy ezt meg tudjuk valósítani több problémát is le kell küzdenünk. Az egyik ilyen probléma, hogy a PET hidrofil jellege miatt nedvességfelvételre hajlamos, amely nedvesség a feldolgozás során degradációt okozva, igen nagy mértékben csökkenti az elkészült fólia mechanikai tulajdonságait. Ennek elkerülése érdekében az anyagáramunkat egy infravörös kristályosító berendezésen vezetnénk keresztül, a további nedvességtartalom elvonásáról pedig a több kigázosító zónával is rendelkező extruder gép gondoskodna, a megfelelő mechanikai tulajdonságok elérését pedig ezeken felül adalékanyagok a fejlesztés során meghatározott mennyiségben történő hozzávezetésével biztosítanánk. További megoldandó feladat, hogy a többrétegű fólia előállítása során az alakadó szerszámban összevezetett eltérő viszkozitással rendelkező anyagáramok között olvadéktörés léphet fel, amelyet mindenképp el kell kerülni. Ennek érdekében a fejlesztés során meghatározzuk azokat a feldolgozástechnológiai paramétereket, amelyek mellett ez a jelenség nem lép fel, így az egyes rétegek között kiváló adhézió alakulhat ki. A kutatás-fejlesztés második lépéseként az első lépésben kifejlesztett, megfelelő minőségűnek ítélt fóliákból két, merőben eltérő princípiumokon alapuló formázási technológiával operáló kísérleti préslégformázó gép segítségével olyan termoformázott termékeket állítunk elő, amelyek akár élelmiszeripari csomagolóeszközként is szolgálhatnak. A két gép feldolgozástechnológiája között a fő eltérés, hogy míg az egyik, a GN800-as berendezés sugárzó fűtéssel melegíti fel a formázni kívánt fóliát, és a melegítés, formaadás valamint a kivágás külön munkafázisokban valósul meg, addig a kontakt fűtéssel operáló GN3021DX berendezés esetén ez a három művelet egy lépésben valósul meg. Az említett feldolgozástechnológiai módszerek igen nagy mértékben befolyásolják a késztermék végleges minőségét, így annak felhasználhatóságát. A kontakt fűtést alkalmazó GN3021DX esetében ugyanis kisebb technológiai zsugorra lehet számítani, mint a sugárzó fűtéssel és több munkafázissal operáló GN800-as esetében, ahol a formázott termék a formaadá (Hungarian) | |||
| Property / summary: Jelen támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztés a metalizált PET fóliából keletkező hulladék újrahasznosítására, az újrahasznosított anyagból készült többrétegű fóliából készülő csomagolóeszköz előállítására koncentrál. A hazai PET feldolgozás a 2007 és 2013 között 38%-os növekedést mutat, amely annak köszönhető, hogy az alapanyag a kis súlya, jó gázzáró képessége és átlátszósága miatt tökéletesen megfelel csomagolástechnikai célokra. A hazai műanyag-felhasználásnak a legnagyobb hányadát közel 40%-kal a csomagolóipar teszi ki, azaz ez az iparág termeli a legtöbb műanyag hulladékot, hiszen a csomagolóanyagok becsült élettartamáról megállapítható, hogy egy éven belül csaknem 100%-a hulladék lesz. Mindezek alapján megállapítható, hogy a hazánkban és az egész világon keletkező PET hulladék anyagában történő újrahasznosítása egy minden kétséget kizáróan fontos feladat a környezetünk károsításának elkerülése és a fenntartható fejlődés eszméjének betartása érdekében. Mindamellett, hogy a metalizált PET fóliák felhasználása évről-évre növekszik, az ebből készült termékekből keletkező hulladék begyűjtése és újrahasznosítása még nem egy megoldott kérdés, ezért az ilyen hulladékok rendszerint lerakással kerülnek ártalmatlanításra, amely megoldás a legkevésbé szolgálja a fenntartható fejlődés céljait az Európai Unió hulladékkezeléssel kapcsolatos szabályozása szerint. Jelen fejlesztés ezt a hiányosságot szeretné pótolni azáltal, hogy kezdetben a saját magunk által felhalmozott, majd a későbbiekben esetleg máshol fellelhető metalizált PET hulladékot anyagában, akár élelmiszer csomagolására is alkalmas termoformázott terméként hasznosítanánk újra, jóval magasabb értéken, mint az eddig ismert eljárásokkal. A metalizált PET darálék újrahasznosításának legnagyobb hátráltatója, hogy a keletkező hulladék igen kis határviszkozitással rendelkezik, így a feldolgozáshoz ezt az értéket mindenképp emelni szükséges, valamint a metalizált jellege miatt az előállított fólia, valamint az ezekből készült termékek színe sárgás-zöldes színt mutat, amely igen csúnya összhatást kelt. A kutatás-fejlesztés első lépéseként a cégünknél az évek során keletkezett igen nagy mennyiségű metalizált PET gyártásközi hulladékot, amely darálék formájában van jelenleg összegyűjtve, fogjuk egy ikercsigás extruderekkel rendelkező többrétegű fólia gyártására alkalmas extruder sorral feldolgozni. Célunk olyan koextrudált fólia előállítása, amelyeknek a középső része, az úgynevezett maganyag legalább 50%-ban a nagy mennyiségben, jelenleg újrahasznosulatlan metalizált PET darálékból állna, a fedőréteg pedig egy fekete színű, szintén PET anyagból készült réteg lenne. Így egy, az alapanyag alacsony értéke miatt kisebb költségek mellett előállított, ám a jelenleg is használt fóliákkal megegyező mechanikai tulajdonságokkal rendelkező fóliát leszünk képesek előállítani. Ahhoz azonban, hogy ezt meg tudjuk valósítani több problémát is le kell küzdenünk. Az egyik ilyen probléma, hogy a PET hidrofil jellege miatt nedvességfelvételre hajlamos, amely nedvesség a feldolgozás során degradációt okozva, igen nagy mértékben csökkenti az elkészült fólia mechanikai tulajdonságait. Ennek elkerülése érdekében az anyagáramunkat egy infravörös kristályosító berendezésen vezetnénk keresztül, a további nedvességtartalom elvonásáról pedig a több kigázosító zónával is rendelkező extruder gép gondoskodna, a megfelelő mechanikai tulajdonságok elérését pedig ezeken felül adalékanyagok a fejlesztés során meghatározott mennyiségben történő hozzávezetésével biztosítanánk. További megoldandó feladat, hogy a többrétegű fólia előállítása során az alakadó szerszámban összevezetett eltérő viszkozitással rendelkező anyagáramok között olvadéktörés léphet fel, amelyet mindenképp el kell kerülni. Ennek érdekében a fejlesztés során meghatározzuk azokat a feldolgozástechnológiai paramétereket, amelyek mellett ez a jelenség nem lép fel, így az egyes rétegek között kiváló adhézió alakulhat ki. A kutatás-fejlesztés második lépéseként az első lépésben kifejlesztett, megfelelő minőségűnek ítélt fóliákból két, merőben eltérő princípiumokon alapuló formázási technológiával operáló kísérleti préslégformázó gép segítségével olyan termoformázott termékeket állítunk elő, amelyek akár élelmiszeripari csomagolóeszközként is szolgálhatnak. A két gép feldolgozástechnológiája között a fő eltérés, hogy míg az egyik, a GN800-as berendezés sugárzó fűtéssel melegíti fel a formázni kívánt fóliát, és a melegítés, formaadás valamint a kivágás külön munkafázisokban valósul meg, addig a kontakt fűtéssel operáló GN3021DX berendezés esetén ez a három művelet egy lépésben valósul meg. Az említett feldolgozástechnológiai módszerek igen nagy mértékben befolyásolják a késztermék végleges minőségét, így annak felhasználhatóságát. A kontakt fűtést alkalmazó GN3021DX esetében ugyanis kisebb technológiai zsugorra lehet számítani, mint a sugárzó fűtéssel és több munkafázissal operáló GN800-as esetében, ahol a formázott termék a formaadá (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 02:52, 8 February 2022
Project Q3957971 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Development of packaging of aluminium steam-contaminated PET from inter-production waste |
Project Q3957971 in Hungary |
Statements
578,409,683 forint
0 references
4,638,996.352 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
1,697,012,331.299 forint
0 references
34.083971 percent
0 references
1 November 2017
0 references
31 October 2019
0 references
PRO-FORM Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
0 references
47°26'23.24"N, 19°18'30.06"E
0 references
Jelen támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztés a metalizált PET fóliából keletkező hulladék újrahasznosítására, az újrahasznosított anyagból készült többrétegű fóliából készülő csomagolóeszköz előállítására koncentrál. A hazai PET feldolgozás a 2007 és 2013 között 38%-os növekedést mutat, amely annak köszönhető, hogy az alapanyag a kis súlya, jó gázzáró képessége és átlátszósága miatt tökéletesen megfelel csomagolástechnikai célokra. A hazai műanyag-felhasználásnak a legnagyobb hányadát közel 40%-kal a csomagolóipar teszi ki, azaz ez az iparág termeli a legtöbb műanyag hulladékot, hiszen a csomagolóanyagok becsült élettartamáról megállapítható, hogy egy éven belül csaknem 100%-a hulladék lesz. Mindezek alapján megállapítható, hogy a hazánkban és az egész világon keletkező PET hulladék anyagában történő újrahasznosítása egy minden kétséget kizáróan fontos feladat a környezetünk károsításának elkerülése és a fenntartható fejlődés eszméjének betartása érdekében. Mindamellett, hogy a metalizált PET fóliák felhasználása évről-évre növekszik, az ebből készült termékekből keletkező hulladék begyűjtése és újrahasznosítása még nem egy megoldott kérdés, ezért az ilyen hulladékok rendszerint lerakással kerülnek ártalmatlanításra, amely megoldás a legkevésbé szolgálja a fenntartható fejlődés céljait az Európai Unió hulladékkezeléssel kapcsolatos szabályozása szerint. Jelen fejlesztés ezt a hiányosságot szeretné pótolni azáltal, hogy kezdetben a saját magunk által felhalmozott, majd a későbbiekben esetleg máshol fellelhető metalizált PET hulladékot anyagában, akár élelmiszer csomagolására is alkalmas termoformázott terméként hasznosítanánk újra, jóval magasabb értéken, mint az eddig ismert eljárásokkal. A metalizált PET darálék újrahasznosításának legnagyobb hátráltatója, hogy a keletkező hulladék igen kis határviszkozitással rendelkezik, így a feldolgozáshoz ezt az értéket mindenképp emelni szükséges, valamint a metalizált jellege miatt az előállított fólia, valamint az ezekből készült termékek színe sárgás-zöldes színt mutat, amely igen csúnya összhatást kelt. A kutatás-fejlesztés első lépéseként a cégünknél az évek során keletkezett igen nagy mennyiségű metalizált PET gyártásközi hulladékot, amely darálék formájában van jelenleg összegyűjtve, fogjuk egy ikercsigás extruderekkel rendelkező többrétegű fólia gyártására alkalmas extruder sorral feldolgozni. Célunk olyan koextrudált fólia előállítása, amelyeknek a középső része, az úgynevezett maganyag legalább 50%-ban a nagy mennyiségben, jelenleg újrahasznosulatlan metalizált PET darálékból állna, a fedőréteg pedig egy fekete színű, szintén PET anyagból készült réteg lenne. Így egy, az alapanyag alacsony értéke miatt kisebb költségek mellett előállított, ám a jelenleg is használt fóliákkal megegyező mechanikai tulajdonságokkal rendelkező fóliát leszünk képesek előállítani. Ahhoz azonban, hogy ezt meg tudjuk valósítani több problémát is le kell küzdenünk. Az egyik ilyen probléma, hogy a PET hidrofil jellege miatt nedvességfelvételre hajlamos, amely nedvesség a feldolgozás során degradációt okozva, igen nagy mértékben csökkenti az elkészült fólia mechanikai tulajdonságait. Ennek elkerülése érdekében az anyagáramunkat egy infravörös kristályosító berendezésen vezetnénk keresztül, a további nedvességtartalom elvonásáról pedig a több kigázosító zónával is rendelkező extruder gép gondoskodna, a megfelelő mechanikai tulajdonságok elérését pedig ezeken felül adalékanyagok a fejlesztés során meghatározott mennyiségben történő hozzávezetésével biztosítanánk. További megoldandó feladat, hogy a többrétegű fólia előállítása során az alakadó szerszámban összevezetett eltérő viszkozitással rendelkező anyagáramok között olvadéktörés léphet fel, amelyet mindenképp el kell kerülni. Ennek érdekében a fejlesztés során meghatározzuk azokat a feldolgozástechnológiai paramétereket, amelyek mellett ez a jelenség nem lép fel, így az egyes rétegek között kiváló adhézió alakulhat ki. A kutatás-fejlesztés második lépéseként az első lépésben kifejlesztett, megfelelő minőségűnek ítélt fóliákból két, merőben eltérő princípiumokon alapuló formázási technológiával operáló kísérleti préslégformázó gép segítségével olyan termoformázott termékeket állítunk elő, amelyek akár élelmiszeripari csomagolóeszközként is szolgálhatnak. A két gép feldolgozástechnológiája között a fő eltérés, hogy míg az egyik, a GN800-as berendezés sugárzó fűtéssel melegíti fel a formázni kívánt fóliát, és a melegítés, formaadás valamint a kivágás külön munkafázisokban valósul meg, addig a kontakt fűtéssel operáló GN3021DX berendezés esetén ez a három művelet egy lépésben valósul meg. Az említett feldolgozástechnológiai módszerek igen nagy mértékben befolyásolják a késztermék végleges minőségét, így annak felhasználhatóságát. A kontakt fűtést alkalmazó GN3021DX esetében ugyanis kisebb technológiai zsugorra lehet számítani, mint a sugárzó fűtéssel és több munkafázissal operáló GN800-as esetében, ahol a formázott termék a formaadá (Hungarian)
0 references
Ecser, Pest
0 references
Identifiers
VEKOP-2.1.1-15-2016-00026
0 references