Development of a digital camera-based measurement system for the international monitoring of the impact of light pollution on the environment (Q3923207): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
A) A projekt során megvalósítani kívánt feladatok bemutatása A fényszennyezés egyre jelentősebb problémát jelent az ökoszisztémákban, de a környezettudományok ezen területe még mindig kevésbé kutatott, és főképpen a szükségesnél kisebb hangsúllyal szerepel a figyelemfelhívásban, törvényhozásban. Napjainkban egyre többet foglalkoznak az ún. „ökoszisztéma szolgáltatásokkal”. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az emberi élet olyan alapvető feltételei mint a tiszta levegő, az ivóvíz, a kiegyensúlyozott klíma, a természetes táj, stb. a bioszférát alkotó ökoszisztémák hálózatának egészséges működését feltételezik. A fényszennyezés hatására a szárazföldi és vízi ökoszisztémákban végbemenő hosszú távú változásokról keveset tudunk, a globális ökológiai rendszerekre kifejtett hatását pedig még mindig messzemenően figyelmen kívül hagyjuk. A fényszennyezés számos ökológiai kockázattal jár. A legáltalánosabban előforduló probléma az, hogy a mesterséges fények zavart okoznak a tájékozódásban. Ennek folyományaként, főként a repülő állatok (de mások is, pl. a teknősök vagy a békák), egyszerűen eltévedhetnek, normális útvonaluk helyett fénycsapdába eshetnek vagy magas épületeknek ütközhetnek. A rövid hullámhosszú (hideg-fehér) fényt kibocsátó lámpák 6-10x nagyobb vonzó hatást fejtenek ki pl. az éjszaka aktív lepkefajokra, mint a nátrium lámpák. Éjszakai életmódot folytató fajok esetében a mesterséges fények lerövidíthetik azt az időszakot, ami megfelelő a táplálékszerzésre. A természetes fényviszonyok, a nappal és éjszaka természetes ritmusának, a megvilágítás időtartamának megváltozásával felborul az élőlények napi és éves bioritmusa, zavart szenved az endokrin rendszer működése, stb. A fényszennyezés megzavarja a táplálékláncot, feldarabolja az élőhelyeket, elkülöníti egymástól a fényre különböző módon reagáló szaporodó partnereket, zavarja az egyedek kommunikációját, megváltoztatja a versengési viszonyokat, az ökoszisztéma anyag-energia-információáramlását és mintázatait. Mindezen adatok és tények túlmutatnak az egyes fajokon és egyedeken, rávilágítva arra, hogy ilyen mértékű zavarás miatt már az életközösségek és ezáltal egy egész ökoszisztéma is sérülhet. A környezetet érő fényáram két jelentős csoportba osztható: a fényforrásokból távozó közvetlen fény, és a légköri szórásnak köszönhető szórt, diffúz fény. A városi környezetben a közvetlen, természeti környezetben a diffúz fény jelentősebb. A közvetlen fényhatások mérésére megvannak az elterjedt eljárások és eszközök, azonban a diffúz fény mérése több szempontból is kihívást jelent: általában a mérendő mennyiség kisebb a szokványos mérőműszerek méréshatáránál, terepi körülmények között kell mérni és a teljes leírást az égbolt fénysűrűségének eloszlása adja meg. Az egyedüli megoldás a teljes égbolt leképező fénysűrűség mérése. Nem léteznek azonban olyan felhasználásra kész (off the shelf) eszközök, amelyek jól alkalmazhatók erre a célra, hiszen a mérendő fénysűrűség értékek lényegesen alacsonyabbak annál, mint amit a hagyományos méréstechnikában használnak. Egy új mérési lehetőséget tett lehetővé a digitális fényképezőgépekben tapasztalt rohamos fejlődés. A magasabb kategória kamerái kellően érzékenyek ahhoz, hogy a fényszennyezésmentes helyeken is pontos mérési adatokhoz jussunk a teljes égboltról, környezetről, a mérések jól reprodukálhatóak és rövid idő alatt elvégezhetők. A pályázat támogatásával egy olyan mobil laboratóriumi környezet kiépítését végezzük el, amellyel hiánypótló méréseket végezhetünk nemzetközi kooperációban. A hosszabb távú cél egy közép-európai kutatóközpont létrehozása. A tervezett mérőrendszer terepi körülmények között is lehetővé teszi a pontos fénysűrűségméréseket természetes éjszakai fényviszonyok mellett is. A rendszer erőssége, hogy a terepi mérések lehetősége mellett ISO kalibrált elsődleges mérőműszerekkel a mobil kamerák folyamatosan, egy lépésben kalibrálhatóak. Ez jelentős előrelépés, mert a korábbi rendszerek több lépcsős kalibrálást alkalmaztak, és általában nem a sztenderd CIE mennyiségekkel (hanem pl csillagászati egységekkel) végezték a hitelesítést. A kialakított mérőrendszer további erőssége, hogy lehetővé teszi a párhuzamos, nagy felbontású leképező fénysűrűségmérések végzését. Egyedi eszközökkel már elkezdődött a digitális kamerákra épülő mérések használata. Azonban számos pont van, ahol további kutatásokra és újabb eljárásosokra van szükség, amelyek a pályázat segítségével megvalósíthatóak: - Egy alapvető követelmény a rendszerek folyamatos kalibrálása, a kamerák spektrális érzékenységének pontosabb figyelembevétele. Ennek megfelelően a terepen használható eszközöket kibővítjük olyan kalibrációs eszközökkel, amikkel laboratóriumi körülmények között folyamatosan kalibrálhatóak a kamerák. - A legfontosabb új elem, hogy azonos típusú, párhuzamosan kalibrált kamerákkal parallel mérések végzésére lesz lehetőség. Ez utóbbi nagyon fontos, mivel az égbolt fénysűrűsége folyamatosan változik. A mesterséges és természetes fényforrás (Hungarian) | |||
| Property / summary: A) A projekt során megvalósítani kívánt feladatok bemutatása A fényszennyezés egyre jelentősebb problémát jelent az ökoszisztémákban, de a környezettudományok ezen területe még mindig kevésbé kutatott, és főképpen a szükségesnél kisebb hangsúllyal szerepel a figyelemfelhívásban, törvényhozásban. Napjainkban egyre többet foglalkoznak az ún. „ökoszisztéma szolgáltatásokkal”. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az emberi élet olyan alapvető feltételei mint a tiszta levegő, az ivóvíz, a kiegyensúlyozott klíma, a természetes táj, stb. a bioszférát alkotó ökoszisztémák hálózatának egészséges működését feltételezik. A fényszennyezés hatására a szárazföldi és vízi ökoszisztémákban végbemenő hosszú távú változásokról keveset tudunk, a globális ökológiai rendszerekre kifejtett hatását pedig még mindig messzemenően figyelmen kívül hagyjuk. A fényszennyezés számos ökológiai kockázattal jár. A legáltalánosabban előforduló probléma az, hogy a mesterséges fények zavart okoznak a tájékozódásban. Ennek folyományaként, főként a repülő állatok (de mások is, pl. a teknősök vagy a békák), egyszerűen eltévedhetnek, normális útvonaluk helyett fénycsapdába eshetnek vagy magas épületeknek ütközhetnek. A rövid hullámhosszú (hideg-fehér) fényt kibocsátó lámpák 6-10x nagyobb vonzó hatást fejtenek ki pl. az éjszaka aktív lepkefajokra, mint a nátrium lámpák. Éjszakai életmódot folytató fajok esetében a mesterséges fények lerövidíthetik azt az időszakot, ami megfelelő a táplálékszerzésre. A természetes fényviszonyok, a nappal és éjszaka természetes ritmusának, a megvilágítás időtartamának megváltozásával felborul az élőlények napi és éves bioritmusa, zavart szenved az endokrin rendszer működése, stb. A fényszennyezés megzavarja a táplálékláncot, feldarabolja az élőhelyeket, elkülöníti egymástól a fényre különböző módon reagáló szaporodó partnereket, zavarja az egyedek kommunikációját, megváltoztatja a versengési viszonyokat, az ökoszisztéma anyag-energia-információáramlását és mintázatait. Mindezen adatok és tények túlmutatnak az egyes fajokon és egyedeken, rávilágítva arra, hogy ilyen mértékű zavarás miatt már az életközösségek és ezáltal egy egész ökoszisztéma is sérülhet. A környezetet érő fényáram két jelentős csoportba osztható: a fényforrásokból távozó közvetlen fény, és a légköri szórásnak köszönhető szórt, diffúz fény. A városi környezetben a közvetlen, természeti környezetben a diffúz fény jelentősebb. A közvetlen fényhatások mérésére megvannak az elterjedt eljárások és eszközök, azonban a diffúz fény mérése több szempontból is kihívást jelent: általában a mérendő mennyiség kisebb a szokványos mérőműszerek méréshatáránál, terepi körülmények között kell mérni és a teljes leírást az égbolt fénysűrűségének eloszlása adja meg. Az egyedüli megoldás a teljes égbolt leképező fénysűrűség mérése. Nem léteznek azonban olyan felhasználásra kész (off the shelf) eszközök, amelyek jól alkalmazhatók erre a célra, hiszen a mérendő fénysűrűség értékek lényegesen alacsonyabbak annál, mint amit a hagyományos méréstechnikában használnak. Egy új mérési lehetőséget tett lehetővé a digitális fényképezőgépekben tapasztalt rohamos fejlődés. A magasabb kategória kamerái kellően érzékenyek ahhoz, hogy a fényszennyezésmentes helyeken is pontos mérési adatokhoz jussunk a teljes égboltról, környezetről, a mérések jól reprodukálhatóak és rövid idő alatt elvégezhetők. A pályázat támogatásával egy olyan mobil laboratóriumi környezet kiépítését végezzük el, amellyel hiánypótló méréseket végezhetünk nemzetközi kooperációban. A hosszabb távú cél egy közép-európai kutatóközpont létrehozása. A tervezett mérőrendszer terepi körülmények között is lehetővé teszi a pontos fénysűrűségméréseket természetes éjszakai fényviszonyok mellett is. A rendszer erőssége, hogy a terepi mérések lehetősége mellett ISO kalibrált elsődleges mérőműszerekkel a mobil kamerák folyamatosan, egy lépésben kalibrálhatóak. Ez jelentős előrelépés, mert a korábbi rendszerek több lépcsős kalibrálást alkalmaztak, és általában nem a sztenderd CIE mennyiségekkel (hanem pl csillagászati egységekkel) végezték a hitelesítést. A kialakított mérőrendszer további erőssége, hogy lehetővé teszi a párhuzamos, nagy felbontású leképező fénysűrűségmérések végzését. Egyedi eszközökkel már elkezdődött a digitális kamerákra épülő mérések használata. Azonban számos pont van, ahol további kutatásokra és újabb eljárásosokra van szükség, amelyek a pályázat segítségével megvalósíthatóak: - Egy alapvető követelmény a rendszerek folyamatos kalibrálása, a kamerák spektrális érzékenységének pontosabb figyelembevétele. Ennek megfelelően a terepen használható eszközöket kibővítjük olyan kalibrációs eszközökkel, amikkel laboratóriumi körülmények között folyamatosan kalibrálhatóak a kamerák. - A legfontosabb új elem, hogy azonos típusú, párhuzamosan kalibrált kamerákkal parallel mérések végzésére lesz lehetőség. Ez utóbbi nagyon fontos, mivel az égbolt fénysűrűsége folyamatosan változik. A mesterséges és természetes fényforrás (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 20:05, 7 February 2022
Project Q3923207 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Development of a digital camera-based measurement system for the international monitoring of the impact of light pollution on the environment |
Project Q3923207 in Hungary |
Statements
55,134,045 forint
0 references
150,715.837 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
55,134,045.0 forint
0 references
100.0 percent
0 references
1 February 2017
0 references
31 December 2020
0 references
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
0 references
47°13'44.83"N, 16°37'7.54"E
0 references
A) A projekt során megvalósítani kívánt feladatok bemutatása A fényszennyezés egyre jelentősebb problémát jelent az ökoszisztémákban, de a környezettudományok ezen területe még mindig kevésbé kutatott, és főképpen a szükségesnél kisebb hangsúllyal szerepel a figyelemfelhívásban, törvényhozásban. Napjainkban egyre többet foglalkoznak az ún. „ökoszisztéma szolgáltatásokkal”. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az emberi élet olyan alapvető feltételei mint a tiszta levegő, az ivóvíz, a kiegyensúlyozott klíma, a természetes táj, stb. a bioszférát alkotó ökoszisztémák hálózatának egészséges működését feltételezik. A fényszennyezés hatására a szárazföldi és vízi ökoszisztémákban végbemenő hosszú távú változásokról keveset tudunk, a globális ökológiai rendszerekre kifejtett hatását pedig még mindig messzemenően figyelmen kívül hagyjuk. A fényszennyezés számos ökológiai kockázattal jár. A legáltalánosabban előforduló probléma az, hogy a mesterséges fények zavart okoznak a tájékozódásban. Ennek folyományaként, főként a repülő állatok (de mások is, pl. a teknősök vagy a békák), egyszerűen eltévedhetnek, normális útvonaluk helyett fénycsapdába eshetnek vagy magas épületeknek ütközhetnek. A rövid hullámhosszú (hideg-fehér) fényt kibocsátó lámpák 6-10x nagyobb vonzó hatást fejtenek ki pl. az éjszaka aktív lepkefajokra, mint a nátrium lámpák. Éjszakai életmódot folytató fajok esetében a mesterséges fények lerövidíthetik azt az időszakot, ami megfelelő a táplálékszerzésre. A természetes fényviszonyok, a nappal és éjszaka természetes ritmusának, a megvilágítás időtartamának megváltozásával felborul az élőlények napi és éves bioritmusa, zavart szenved az endokrin rendszer működése, stb. A fényszennyezés megzavarja a táplálékláncot, feldarabolja az élőhelyeket, elkülöníti egymástól a fényre különböző módon reagáló szaporodó partnereket, zavarja az egyedek kommunikációját, megváltoztatja a versengési viszonyokat, az ökoszisztéma anyag-energia-információáramlását és mintázatait. Mindezen adatok és tények túlmutatnak az egyes fajokon és egyedeken, rávilágítva arra, hogy ilyen mértékű zavarás miatt már az életközösségek és ezáltal egy egész ökoszisztéma is sérülhet. A környezetet érő fényáram két jelentős csoportba osztható: a fényforrásokból távozó közvetlen fény, és a légköri szórásnak köszönhető szórt, diffúz fény. A városi környezetben a közvetlen, természeti környezetben a diffúz fény jelentősebb. A közvetlen fényhatások mérésére megvannak az elterjedt eljárások és eszközök, azonban a diffúz fény mérése több szempontból is kihívást jelent: általában a mérendő mennyiség kisebb a szokványos mérőműszerek méréshatáránál, terepi körülmények között kell mérni és a teljes leírást az égbolt fénysűrűségének eloszlása adja meg. Az egyedüli megoldás a teljes égbolt leképező fénysűrűség mérése. Nem léteznek azonban olyan felhasználásra kész (off the shelf) eszközök, amelyek jól alkalmazhatók erre a célra, hiszen a mérendő fénysűrűség értékek lényegesen alacsonyabbak annál, mint amit a hagyományos méréstechnikában használnak. Egy új mérési lehetőséget tett lehetővé a digitális fényképezőgépekben tapasztalt rohamos fejlődés. A magasabb kategória kamerái kellően érzékenyek ahhoz, hogy a fényszennyezésmentes helyeken is pontos mérési adatokhoz jussunk a teljes égboltról, környezetről, a mérések jól reprodukálhatóak és rövid idő alatt elvégezhetők. A pályázat támogatásával egy olyan mobil laboratóriumi környezet kiépítését végezzük el, amellyel hiánypótló méréseket végezhetünk nemzetközi kooperációban. A hosszabb távú cél egy közép-európai kutatóközpont létrehozása. A tervezett mérőrendszer terepi körülmények között is lehetővé teszi a pontos fénysűrűségméréseket természetes éjszakai fényviszonyok mellett is. A rendszer erőssége, hogy a terepi mérések lehetősége mellett ISO kalibrált elsődleges mérőműszerekkel a mobil kamerák folyamatosan, egy lépésben kalibrálhatóak. Ez jelentős előrelépés, mert a korábbi rendszerek több lépcsős kalibrálást alkalmaztak, és általában nem a sztenderd CIE mennyiségekkel (hanem pl csillagászati egységekkel) végezték a hitelesítést. A kialakított mérőrendszer további erőssége, hogy lehetővé teszi a párhuzamos, nagy felbontású leképező fénysűrűségmérések végzését. Egyedi eszközökkel már elkezdődött a digitális kamerákra épülő mérések használata. Azonban számos pont van, ahol további kutatásokra és újabb eljárásosokra van szükség, amelyek a pályázat segítségével megvalósíthatóak: - Egy alapvető követelmény a rendszerek folyamatos kalibrálása, a kamerák spektrális érzékenységének pontosabb figyelembevétele. Ennek megfelelően a terepen használható eszközöket kibővítjük olyan kalibrációs eszközökkel, amikkel laboratóriumi körülmények között folyamatosan kalibrálhatóak a kamerák. - A legfontosabb új elem, hogy azonos típusú, párhuzamosan kalibrált kamerákkal parallel mérések végzésére lesz lehetőség. Ez utóbbi nagyon fontos, mivel az égbolt fénysűrűsége folyamatosan változik. A mesterséges és természetes fényforrás (Hungarian)
0 references
Szombathely, Vas
0 references
Identifiers
GINOP-2.3.3-15-2016-00037
0 references