Experimental development at Prophyl Kft. (Q3928958): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
A) A libák vérzéses bél- és vesegyulladásos megbetegedése 1969-ben került először leírásra Magyarországon, majd Németországban és Franciaországban is beszámoltak azonos tünetekkel járó járványesetek kialakulásáról. Az ezt követő időszakban az említett országok csaknem minden libaállományában megjelent a betegség megtizedelve az állatállományokat és jelentős gazdasági károkat idézve elő. A betegséget előidéző kórokozót abban az időben nem sikerült azonosítani, csak 2000-ben mikor a járvány újra felütötte a fejét. A kórokozót Franciaországban izolálták, mint az első haszonbaromfi fajokban előforduló patogén polyoma vírust. A liba polyoma vírus egy burokkal nem rendelkező DNS vírus, ennél fogva hővel, kiszáradással, zsíralapú oldószerekkel szemben rendkívül ellenálló. A vírus fogékony libaállományokban, leggyakrabban 3-10 hetes korban akár 60% feletti elhullást is előidézhet. A megbetegedett állatokon leggyakrabban gyengeségről, idegrendszeri tünetek kialakulásáról számolnak be, a postmortem vizsgálatok során az elhullott állatokban leggyakrabban vizenyő, valamint vérzéses bél- és vesegyulladás látható. A fertőzést feltehetően a betegséget átvészelt perzisztensen fertőzött egyedek tartják fenn és közvetítik a további állományokra, azonban vizsgálatok alapján feltételezhető a kacsák fertőzésközvetítő szerepe is. A vírus a Polyomaviridae család Polyomavirus nemzettségbe tartozik és a filogenetikai vizsgálatok alapján egyértelmű hasonlóságot mutat, mégis jól elkülönül az egyéb fajok polyoma vírusaitól. A vírusgenom három strukturális fehérjét kódol (VP1, VP2, VP3), amelyek a vírus kapszidot alkotják. Ezek közül a VP1 fehérje a legjelentősebb antigenitásért, vagyis immunválasz kialakításért felelős epitop. A VP1 fehérjét kódoló génszakasz pedig az eddig vizsgált törzsek eredményei alapján igen nagyfokú homológiát mutatnak. Ez alapján az immunitás kialakításában legnagyobb jelentősége ennek az antigénnek van, és a törzsek igen nagymértékű hasonlósága miatt egy megfelelő vakcina nagy eséllyel keresztvédelmet biztosíthat a járványokért felelős bármelyik liba vírustörzzsel szemben. Mivel eddig senkinek sem sikerült megfelelő hatékonyságú oltóanyagot előállítani a vírussal szemben, a betegség hosszabb-rövidebb járványmentes időszakoktól eltekintve visszatér az állományokba óriási anyagi vesztességet okozva az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő libaágazat számára. A Négy Mancs állatvédő alapítvány által 2007-ban indított kampány a libatömés ellen példátlan érvágás volt az ágazat számára, amelynek következtében az ágazatnak 5-7- milliárd forintos kára keletkezett és több száz munkahely szűnt meg. A kampány elsősorban a hízott libamáj előállítás ellen indult, de ugyanakkor bojkott alá került a többi hízott áru - például a comb és a mell- is. A magyar libaágazatot igen súlyos mértékben érintette a kampány, mivel a magyarországi belső fogyasztás a hízott máj tekintetében igen alacsony és a magyar termelőknek külső piacra van szükségük az értékesítéshez. Magyarországon a 2007-ig folyamatosan növekedő levágott hízott liba mennyisége, 2008-ban jelentősen visszaesett, majd 2010-ben a csökkenés tovább folytatódott. Hasonló helyzet alakult ki a libatoll értékesítése kapcsán is, amely ellen 2 évvel később indítottak kampányt. A libaágazat azóta jelentősen megtörve küzd a fennmaradásért és minden erejével azon van, hogy a hungarikumnak számító libamáj termelése fennmaradjon, és újra növekedésnek indulhasson. Ebben a helyzetben különösen érzékennyé vált az ágazat minden olyan hatással szemben, amely a termelés hatékonyságát negatívan befolyásolja. Az elmúlt éveket figyelembe véve a legsúlyosabb nehézségeket a folyamatosan visszatérő polyoma vírus okozta járványok előfordulása okozza. Ha a probléma nem kerül megoldásra, elképzelhető, hogy újabb és újabb termelők tevékenysége fog lehetetlenné válni. A Prophyl Kft. ezért is érzi feladatának, hogy megtalálja a megfelelő ellenszert a vírus leküzdésére. Az újonnan létesítésre kerülő laboratóriumi egységek úgy lettek megtervezve, hogy a vakcina fejlesztés, illetve a prototípus előállítás teljesen izolált egységben, az egyes lépések egymástól jól elkülönítve végezhetők legyenek, megakadályozva így az esetleges kontamináció lehetőségét. Ez az egység csak teljes ruhaváltással és a laboratóriumi ruházat felvételét megelőző zuhanyzással érhető el. Három laboratórium kerülne kialakításra, amelyek közül az első kizárólag a primer sejttenyészetek előállítását szolgálná, amely sterilitásának fenntartása kritikus kérdés az ezt követő antigéntermelés hatékonysága szempontjából. A primer sejttenyészetek vírussal való beoltása és a vírus szaporítása az antigén termelő laboratóriumban történne. Az itt learatott vírusantigén tartalmú szuszpenziót zárt rendszeren keresztül jutna az inaktiváló helyiségbe, ahol megtörténne a készítmény teljes inaktiválása és a kísérleti adjuvánsok hozzáadása. Amint a megfelelő antigéntartalmú és a legalkalmasabbnak bizonyuló adjuváns kiválasztásra kerül, az inakti (Hungarian) | |||
| Property / summary: A) A libák vérzéses bél- és vesegyulladásos megbetegedése 1969-ben került először leírásra Magyarországon, majd Németországban és Franciaországban is beszámoltak azonos tünetekkel járó járványesetek kialakulásáról. Az ezt követő időszakban az említett országok csaknem minden libaállományában megjelent a betegség megtizedelve az állatállományokat és jelentős gazdasági károkat idézve elő. A betegséget előidéző kórokozót abban az időben nem sikerült azonosítani, csak 2000-ben mikor a járvány újra felütötte a fejét. A kórokozót Franciaországban izolálták, mint az első haszonbaromfi fajokban előforduló patogén polyoma vírust. A liba polyoma vírus egy burokkal nem rendelkező DNS vírus, ennél fogva hővel, kiszáradással, zsíralapú oldószerekkel szemben rendkívül ellenálló. A vírus fogékony libaállományokban, leggyakrabban 3-10 hetes korban akár 60% feletti elhullást is előidézhet. A megbetegedett állatokon leggyakrabban gyengeségről, idegrendszeri tünetek kialakulásáról számolnak be, a postmortem vizsgálatok során az elhullott állatokban leggyakrabban vizenyő, valamint vérzéses bél- és vesegyulladás látható. A fertőzést feltehetően a betegséget átvészelt perzisztensen fertőzött egyedek tartják fenn és közvetítik a további állományokra, azonban vizsgálatok alapján feltételezhető a kacsák fertőzésközvetítő szerepe is. A vírus a Polyomaviridae család Polyomavirus nemzettségbe tartozik és a filogenetikai vizsgálatok alapján egyértelmű hasonlóságot mutat, mégis jól elkülönül az egyéb fajok polyoma vírusaitól. A vírusgenom három strukturális fehérjét kódol (VP1, VP2, VP3), amelyek a vírus kapszidot alkotják. Ezek közül a VP1 fehérje a legjelentősebb antigenitásért, vagyis immunválasz kialakításért felelős epitop. A VP1 fehérjét kódoló génszakasz pedig az eddig vizsgált törzsek eredményei alapján igen nagyfokú homológiát mutatnak. Ez alapján az immunitás kialakításában legnagyobb jelentősége ennek az antigénnek van, és a törzsek igen nagymértékű hasonlósága miatt egy megfelelő vakcina nagy eséllyel keresztvédelmet biztosíthat a járványokért felelős bármelyik liba vírustörzzsel szemben. Mivel eddig senkinek sem sikerült megfelelő hatékonyságú oltóanyagot előállítani a vírussal szemben, a betegség hosszabb-rövidebb járványmentes időszakoktól eltekintve visszatér az állományokba óriási anyagi vesztességet okozva az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő libaágazat számára. A Négy Mancs állatvédő alapítvány által 2007-ban indított kampány a libatömés ellen példátlan érvágás volt az ágazat számára, amelynek következtében az ágazatnak 5-7- milliárd forintos kára keletkezett és több száz munkahely szűnt meg. A kampány elsősorban a hízott libamáj előállítás ellen indult, de ugyanakkor bojkott alá került a többi hízott áru - például a comb és a mell- is. A magyar libaágazatot igen súlyos mértékben érintette a kampány, mivel a magyarországi belső fogyasztás a hízott máj tekintetében igen alacsony és a magyar termelőknek külső piacra van szükségük az értékesítéshez. Magyarországon a 2007-ig folyamatosan növekedő levágott hízott liba mennyisége, 2008-ban jelentősen visszaesett, majd 2010-ben a csökkenés tovább folytatódott. Hasonló helyzet alakult ki a libatoll értékesítése kapcsán is, amely ellen 2 évvel később indítottak kampányt. A libaágazat azóta jelentősen megtörve küzd a fennmaradásért és minden erejével azon van, hogy a hungarikumnak számító libamáj termelése fennmaradjon, és újra növekedésnek indulhasson. Ebben a helyzetben különösen érzékennyé vált az ágazat minden olyan hatással szemben, amely a termelés hatékonyságát negatívan befolyásolja. Az elmúlt éveket figyelembe véve a legsúlyosabb nehézségeket a folyamatosan visszatérő polyoma vírus okozta járványok előfordulása okozza. Ha a probléma nem kerül megoldásra, elképzelhető, hogy újabb és újabb termelők tevékenysége fog lehetetlenné válni. A Prophyl Kft. ezért is érzi feladatának, hogy megtalálja a megfelelő ellenszert a vírus leküzdésére. Az újonnan létesítésre kerülő laboratóriumi egységek úgy lettek megtervezve, hogy a vakcina fejlesztés, illetve a prototípus előállítás teljesen izolált egységben, az egyes lépések egymástól jól elkülönítve végezhetők legyenek, megakadályozva így az esetleges kontamináció lehetőségét. Ez az egység csak teljes ruhaváltással és a laboratóriumi ruházat felvételét megelőző zuhanyzással érhető el. Három laboratórium kerülne kialakításra, amelyek közül az első kizárólag a primer sejttenyészetek előállítását szolgálná, amely sterilitásának fenntartása kritikus kérdés az ezt követő antigéntermelés hatékonysága szempontjából. A primer sejttenyészetek vírussal való beoltása és a vírus szaporítása az antigén termelő laboratóriumban történne. Az itt learatott vírusantigén tartalmú szuszpenziót zárt rendszeren keresztül jutna az inaktiváló helyiségbe, ahol megtörténne a készítmény teljes inaktiválása és a kísérleti adjuvánsok hozzáadása. Amint a megfelelő antigéntartalmú és a legalkalmasabbnak bizonyuló adjuváns kiválasztásra kerül, az inakti (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 19:34, 7 February 2022
Project Q3928958 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Experimental development at Prophyl Kft. |
Project Q3928958 in Hungary |
Statements
418,319,986 forint
0 references
2,159,274.576 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
789,894,042.561 forint
0 references
52.959421 percent
0 references
20 November 2015
0 references
31 October 2018
0 references
PROPHYL Állategészségügyi, Diagnosztikai, Kutato és Szolgáltato Korlátolt Felelősségű Társaság
0 references
45°59'36.17"N, 18°40'55.60"E
0 references
A) A libák vérzéses bél- és vesegyulladásos megbetegedése 1969-ben került először leírásra Magyarországon, majd Németországban és Franciaországban is beszámoltak azonos tünetekkel járó járványesetek kialakulásáról. Az ezt követő időszakban az említett országok csaknem minden libaállományában megjelent a betegség megtizedelve az állatállományokat és jelentős gazdasági károkat idézve elő. A betegséget előidéző kórokozót abban az időben nem sikerült azonosítani, csak 2000-ben mikor a járvány újra felütötte a fejét. A kórokozót Franciaországban izolálták, mint az első haszonbaromfi fajokban előforduló patogén polyoma vírust. A liba polyoma vírus egy burokkal nem rendelkező DNS vírus, ennél fogva hővel, kiszáradással, zsíralapú oldószerekkel szemben rendkívül ellenálló. A vírus fogékony libaállományokban, leggyakrabban 3-10 hetes korban akár 60% feletti elhullást is előidézhet. A megbetegedett állatokon leggyakrabban gyengeségről, idegrendszeri tünetek kialakulásáról számolnak be, a postmortem vizsgálatok során az elhullott állatokban leggyakrabban vizenyő, valamint vérzéses bél- és vesegyulladás látható. A fertőzést feltehetően a betegséget átvészelt perzisztensen fertőzött egyedek tartják fenn és közvetítik a további állományokra, azonban vizsgálatok alapján feltételezhető a kacsák fertőzésközvetítő szerepe is. A vírus a Polyomaviridae család Polyomavirus nemzettségbe tartozik és a filogenetikai vizsgálatok alapján egyértelmű hasonlóságot mutat, mégis jól elkülönül az egyéb fajok polyoma vírusaitól. A vírusgenom három strukturális fehérjét kódol (VP1, VP2, VP3), amelyek a vírus kapszidot alkotják. Ezek közül a VP1 fehérje a legjelentősebb antigenitásért, vagyis immunválasz kialakításért felelős epitop. A VP1 fehérjét kódoló génszakasz pedig az eddig vizsgált törzsek eredményei alapján igen nagyfokú homológiát mutatnak. Ez alapján az immunitás kialakításában legnagyobb jelentősége ennek az antigénnek van, és a törzsek igen nagymértékű hasonlósága miatt egy megfelelő vakcina nagy eséllyel keresztvédelmet biztosíthat a járványokért felelős bármelyik liba vírustörzzsel szemben. Mivel eddig senkinek sem sikerült megfelelő hatékonyságú oltóanyagot előállítani a vírussal szemben, a betegség hosszabb-rövidebb járványmentes időszakoktól eltekintve visszatér az állományokba óriási anyagi vesztességet okozva az egyébként is súlyos nehézségekkel küszködő libaágazat számára. A Négy Mancs állatvédő alapítvány által 2007-ban indított kampány a libatömés ellen példátlan érvágás volt az ágazat számára, amelynek következtében az ágazatnak 5-7- milliárd forintos kára keletkezett és több száz munkahely szűnt meg. A kampány elsősorban a hízott libamáj előállítás ellen indult, de ugyanakkor bojkott alá került a többi hízott áru - például a comb és a mell- is. A magyar libaágazatot igen súlyos mértékben érintette a kampány, mivel a magyarországi belső fogyasztás a hízott máj tekintetében igen alacsony és a magyar termelőknek külső piacra van szükségük az értékesítéshez. Magyarországon a 2007-ig folyamatosan növekedő levágott hízott liba mennyisége, 2008-ban jelentősen visszaesett, majd 2010-ben a csökkenés tovább folytatódott. Hasonló helyzet alakult ki a libatoll értékesítése kapcsán is, amely ellen 2 évvel később indítottak kampányt. A libaágazat azóta jelentősen megtörve küzd a fennmaradásért és minden erejével azon van, hogy a hungarikumnak számító libamáj termelése fennmaradjon, és újra növekedésnek indulhasson. Ebben a helyzetben különösen érzékennyé vált az ágazat minden olyan hatással szemben, amely a termelés hatékonyságát negatívan befolyásolja. Az elmúlt éveket figyelembe véve a legsúlyosabb nehézségeket a folyamatosan visszatérő polyoma vírus okozta járványok előfordulása okozza. Ha a probléma nem kerül megoldásra, elképzelhető, hogy újabb és újabb termelők tevékenysége fog lehetetlenné válni. A Prophyl Kft. ezért is érzi feladatának, hogy megtalálja a megfelelő ellenszert a vírus leküzdésére. Az újonnan létesítésre kerülő laboratóriumi egységek úgy lettek megtervezve, hogy a vakcina fejlesztés, illetve a prototípus előállítás teljesen izolált egységben, az egyes lépések egymástól jól elkülönítve végezhetők legyenek, megakadályozva így az esetleges kontamináció lehetőségét. Ez az egység csak teljes ruhaváltással és a laboratóriumi ruházat felvételét megelőző zuhanyzással érhető el. Három laboratórium kerülne kialakításra, amelyek közül az első kizárólag a primer sejttenyészetek előállítását szolgálná, amely sterilitásának fenntartása kritikus kérdés az ezt követő antigéntermelés hatékonysága szempontjából. A primer sejttenyészetek vírussal való beoltása és a vírus szaporítása az antigén termelő laboratóriumban történne. Az itt learatott vírusantigén tartalmú szuszpenziót zárt rendszeren keresztül jutna az inaktiváló helyiségbe, ahol megtörténne a készítmény teljes inaktiválása és a kísérleti adjuvánsok hozzáadása. Amint a megfelelő antigéntartalmú és a legalkalmasabbnak bizonyuló adjuváns kiválasztásra kerül, az inakti (Hungarian)
0 references
Mohács, Baranya
0 references
Identifiers
GINOP-2.1.1-15-2016-00759
0 references