Complex recycling of agricultural biogas plant fermentor sludges (Q3928858): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
A projekt keretein belül célunk egy világviszonylatban egyedülálló, innovatív, bioenergia termelési melléktermékek újrahasznosításán alapuló hulladékfeldolgozási technológia, mint egy új termék kifejlesztése, amely alkalmas a mezőgazdasági biogáz üzemekben keletkező kis szárazanyag tartalmú biogáz üzemi fermentor iszapok korszerű feldolgozására és hasznosítására az integrált és ökológiai növénytermesztés, valamint a polikultúrás haltermelés területén egyaránt. Az Európai Unió tagállamaiban közel 14500 működő biogáz üzemmel számolhatunk, egy üzemben a bioenergia hasznosítás után visszamaradó könnyen hasznosuló tápanyagban gazdag fermetor iszap mennyisége 10 000-130 000 t mennyiségi határokon belül mozog. A fementor iszapból egy kis méretű pelletált forma kialakítása a célunk, amely könnyen kezelhető, irányított beltartalmi értékekkel rendelkezik és mentes mindenféle patogén szervezettől. A kialakításra kerülő terméket két mezőgazdasági ágazatban a növénytermesztésben és a halgazdálkodásban kívánjuk tesztelni, mint termelésfokozó készítményt. Az előállított termékkel két hozamnövelő technológiát kívánunk kimunkálni és a gyakorlatba bevezetni. A növénytermesztési ágazatban két egymástól jól elkülöníthető, kis léptékű és egy üzemi méretű kísérletet kívánunk beállítani. A halastavi viszonylatban a tápanyag utánpótlás és annak hasznosulása az egyik legfontosabb tényező a klasszikus, hagyományos abraktakarmányra alapozott termelési rendszerben. Kiválóan alkalmazott tápanyag pótlással a termelési költség lényegesen csökkenthető (kevesebb abraktakarmányra van szükség). Az előállítani kívánt termék alkalmazásával megvalósítható a klasszikus és ideális tápanyagbeviteli technológia, amely a gyakorlatban a legtöbb esetben megvalósíthatatlan. A projekt alapvető célja a mezőgazdasági biogáz üzemi fementor komplex újrahasznosítása, magas hozzáadott értékű formulázott szerves tápanyagforrássá alakítása, hasznosítása a következő területeken: - integrált és ökológiai növénytermesztésben, - polikultúrás és bikultúrás halastavak trágyázásában, Világviszonylatban a mezőgazdasági fermentor iszapokat fázisszétválasztást követően közvetlenül termőterületen helyezik el jelentősen növelve ezzel a levegőbe jutó ammónia, szén-dioxid kibocsátást, valamint a tápelemek gyors kimosódását. Jelen projektben kifejlesztett talajtrágya előállítása a mezőgazdasági biogáz üzemi fermentor iszapot 3-4 hetes aerob stabilizációval elősegítjük a stabil humuszanyagok felépülését, ennek révén 4 feletti Hargitai-féle humuszstabilitási számot (Hargitai, 1988) érünk el előnyösen. A világpiacon kereskedelmi forgalomban lévő formulázott szerves talajtrágyák döntően aerob stabilizálást, komposztálást mellőzve szárított állati trágyát tartalmaznak, melyet mintegy 70 °C-on sterilizálnak, ezt követően granulálnak vagy pelletálnak. A hazai és nemzetközi piacokon elérhető formulázott szerves trágyák Hargitai-féle humuszstabilitási száma 1,5 alatt van, dominálnak a nyersebb, alacsonyabb nitrogéntartalmú vegyületek. A projektben komplex módon újrahasznosított mezőgazdasági biogáz üzemi fermetor iszap fertőzőképességi indikátor száma 1000/g alatt van a fecal coliform, streptococcus számra kitekintve szemben az állati trágyákkal, ahol számos esetben az előbbi értékek százezres és milliós nagyságrendet mutatnak adott esetben Salmonella, Campylobacter fertőzöttség mellett. Jelen projektben a 3-4 hetes aerob stabilizációs ciklusban a mezőgazdasági fermentor iszap nitrogén és foszfor tartalmának stabilizációja érdekében széntüzelésű erőművi gipszet adagolunk, amely alkalmas az üvegházhatású gázok emissziójának visszaszorítására, biztosítja a formulázott késztermék kijuttatása, talajba munkálása során a szén, nitrogén, foszfor veszteség minimalizálást a felszíni és felszín alatti vízkészletünk minőségének megóvása érdekében. A projektben kifejlesztett innovatív új termékben az aerob módon stabilizált fermentor iszapot 1 órán keresztül maximum 70 °C fokos száraz stabilizálásnak vetjük alá. Ezzel szemben a nemzetközi piacokon elérhető formulázott szerves tápanyagforrásokat dobszárító berendezésben több 100 fokos közvetlen hőterhelésnek vetik alá, amely nitrogénkészlet 20-60 %-kos veszteségét eredményezi. A világpiacon elérhető granulált vagy pelletált szerves talajtrágyák szárítása során célérték a 15 % alatti nedvességtartalom, ugyanakkor a jelen projektben kifejlesztett formulázott szerves tápanyagforrás 95% feletti kopásállóságot ér el 25 %-os pelletálás előtti nedvességtartalom mellett, amely jelentős energia megtakarítást jelent. A projekt megvalósítása lehetővé teszi az Európai Unió által 10 millió tonna/év mennyiségben importált nyersfoszfátok részbeni kiváltását, hiszen a mezőgazdasági biogáz üzemi fermentor iszapok fázis-szétválasztásával nyert szilárd fázis szárazanyagban mért foszfor-pentoxid tartalma legalább 3 %-ot tesz ki. Az Európai Unió (28) tagállamaiban forgalmazott formulázott szerves trágya készítmények hatástartama intenzív kertészeti kultúrák eset (Hungarian) | |||
| Property / summary: A projekt keretein belül célunk egy világviszonylatban egyedülálló, innovatív, bioenergia termelési melléktermékek újrahasznosításán alapuló hulladékfeldolgozási technológia, mint egy új termék kifejlesztése, amely alkalmas a mezőgazdasági biogáz üzemekben keletkező kis szárazanyag tartalmú biogáz üzemi fermentor iszapok korszerű feldolgozására és hasznosítására az integrált és ökológiai növénytermesztés, valamint a polikultúrás haltermelés területén egyaránt. Az Európai Unió tagállamaiban közel 14500 működő biogáz üzemmel számolhatunk, egy üzemben a bioenergia hasznosítás után visszamaradó könnyen hasznosuló tápanyagban gazdag fermetor iszap mennyisége 10 000-130 000 t mennyiségi határokon belül mozog. A fementor iszapból egy kis méretű pelletált forma kialakítása a célunk, amely könnyen kezelhető, irányított beltartalmi értékekkel rendelkezik és mentes mindenféle patogén szervezettől. A kialakításra kerülő terméket két mezőgazdasági ágazatban a növénytermesztésben és a halgazdálkodásban kívánjuk tesztelni, mint termelésfokozó készítményt. Az előállított termékkel két hozamnövelő technológiát kívánunk kimunkálni és a gyakorlatba bevezetni. A növénytermesztési ágazatban két egymástól jól elkülöníthető, kis léptékű és egy üzemi méretű kísérletet kívánunk beállítani. A halastavi viszonylatban a tápanyag utánpótlás és annak hasznosulása az egyik legfontosabb tényező a klasszikus, hagyományos abraktakarmányra alapozott termelési rendszerben. Kiválóan alkalmazott tápanyag pótlással a termelési költség lényegesen csökkenthető (kevesebb abraktakarmányra van szükség). Az előállítani kívánt termék alkalmazásával megvalósítható a klasszikus és ideális tápanyagbeviteli technológia, amely a gyakorlatban a legtöbb esetben megvalósíthatatlan. A projekt alapvető célja a mezőgazdasági biogáz üzemi fementor komplex újrahasznosítása, magas hozzáadott értékű formulázott szerves tápanyagforrássá alakítása, hasznosítása a következő területeken: - integrált és ökológiai növénytermesztésben, - polikultúrás és bikultúrás halastavak trágyázásában, Világviszonylatban a mezőgazdasági fermentor iszapokat fázisszétválasztást követően közvetlenül termőterületen helyezik el jelentősen növelve ezzel a levegőbe jutó ammónia, szén-dioxid kibocsátást, valamint a tápelemek gyors kimosódását. Jelen projektben kifejlesztett talajtrágya előállítása a mezőgazdasági biogáz üzemi fermentor iszapot 3-4 hetes aerob stabilizációval elősegítjük a stabil humuszanyagok felépülését, ennek révén 4 feletti Hargitai-féle humuszstabilitási számot (Hargitai, 1988) érünk el előnyösen. A világpiacon kereskedelmi forgalomban lévő formulázott szerves talajtrágyák döntően aerob stabilizálást, komposztálást mellőzve szárított állati trágyát tartalmaznak, melyet mintegy 70 °C-on sterilizálnak, ezt követően granulálnak vagy pelletálnak. A hazai és nemzetközi piacokon elérhető formulázott szerves trágyák Hargitai-féle humuszstabilitási száma 1,5 alatt van, dominálnak a nyersebb, alacsonyabb nitrogéntartalmú vegyületek. A projektben komplex módon újrahasznosított mezőgazdasági biogáz üzemi fermetor iszap fertőzőképességi indikátor száma 1000/g alatt van a fecal coliform, streptococcus számra kitekintve szemben az állati trágyákkal, ahol számos esetben az előbbi értékek százezres és milliós nagyságrendet mutatnak adott esetben Salmonella, Campylobacter fertőzöttség mellett. Jelen projektben a 3-4 hetes aerob stabilizációs ciklusban a mezőgazdasági fermentor iszap nitrogén és foszfor tartalmának stabilizációja érdekében széntüzelésű erőművi gipszet adagolunk, amely alkalmas az üvegházhatású gázok emissziójának visszaszorítására, biztosítja a formulázott késztermék kijuttatása, talajba munkálása során a szén, nitrogén, foszfor veszteség minimalizálást a felszíni és felszín alatti vízkészletünk minőségének megóvása érdekében. A projektben kifejlesztett innovatív új termékben az aerob módon stabilizált fermentor iszapot 1 órán keresztül maximum 70 °C fokos száraz stabilizálásnak vetjük alá. Ezzel szemben a nemzetközi piacokon elérhető formulázott szerves tápanyagforrásokat dobszárító berendezésben több 100 fokos közvetlen hőterhelésnek vetik alá, amely nitrogénkészlet 20-60 %-kos veszteségét eredményezi. A világpiacon elérhető granulált vagy pelletált szerves talajtrágyák szárítása során célérték a 15 % alatti nedvességtartalom, ugyanakkor a jelen projektben kifejlesztett formulázott szerves tápanyagforrás 95% feletti kopásállóságot ér el 25 %-os pelletálás előtti nedvességtartalom mellett, amely jelentős energia megtakarítást jelent. A projekt megvalósítása lehetővé teszi az Európai Unió által 10 millió tonna/év mennyiségben importált nyersfoszfátok részbeni kiváltását, hiszen a mezőgazdasági biogáz üzemi fermentor iszapok fázis-szétválasztásával nyert szilárd fázis szárazanyagban mért foszfor-pentoxid tartalma legalább 3 %-ot tesz ki. Az Európai Unió (28) tagállamaiban forgalmazott formulázott szerves trágya készítmények hatástartama intenzív kertészeti kultúrák eset (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 19:32, 7 February 2022
Project Q3928858 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Complex recycling of agricultural biogas plant fermentor sludges |
Project Q3928858 in Hungary |
Statements
362,587,650 forint
0 references
1,809,182.788 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
661,825,375.096 forint
0 references
54.785675 percent
0 references
21 September 2016
0 references
30 September 2019
0 references
Aufwind Schmack Első Biogáz Szolgáltató Kft.
0 references
46°51'43.70"N, 20°33'7.74"E
0 references
A projekt keretein belül célunk egy világviszonylatban egyedülálló, innovatív, bioenergia termelési melléktermékek újrahasznosításán alapuló hulladékfeldolgozási technológia, mint egy új termék kifejlesztése, amely alkalmas a mezőgazdasági biogáz üzemekben keletkező kis szárazanyag tartalmú biogáz üzemi fermentor iszapok korszerű feldolgozására és hasznosítására az integrált és ökológiai növénytermesztés, valamint a polikultúrás haltermelés területén egyaránt. Az Európai Unió tagállamaiban közel 14500 működő biogáz üzemmel számolhatunk, egy üzemben a bioenergia hasznosítás után visszamaradó könnyen hasznosuló tápanyagban gazdag fermetor iszap mennyisége 10 000-130 000 t mennyiségi határokon belül mozog. A fementor iszapból egy kis méretű pelletált forma kialakítása a célunk, amely könnyen kezelhető, irányított beltartalmi értékekkel rendelkezik és mentes mindenféle patogén szervezettől. A kialakításra kerülő terméket két mezőgazdasági ágazatban a növénytermesztésben és a halgazdálkodásban kívánjuk tesztelni, mint termelésfokozó készítményt. Az előállított termékkel két hozamnövelő technológiát kívánunk kimunkálni és a gyakorlatba bevezetni. A növénytermesztési ágazatban két egymástól jól elkülöníthető, kis léptékű és egy üzemi méretű kísérletet kívánunk beállítani. A halastavi viszonylatban a tápanyag utánpótlás és annak hasznosulása az egyik legfontosabb tényező a klasszikus, hagyományos abraktakarmányra alapozott termelési rendszerben. Kiválóan alkalmazott tápanyag pótlással a termelési költség lényegesen csökkenthető (kevesebb abraktakarmányra van szükség). Az előállítani kívánt termék alkalmazásával megvalósítható a klasszikus és ideális tápanyagbeviteli technológia, amely a gyakorlatban a legtöbb esetben megvalósíthatatlan. A projekt alapvető célja a mezőgazdasági biogáz üzemi fementor komplex újrahasznosítása, magas hozzáadott értékű formulázott szerves tápanyagforrássá alakítása, hasznosítása a következő területeken: - integrált és ökológiai növénytermesztésben, - polikultúrás és bikultúrás halastavak trágyázásában, Világviszonylatban a mezőgazdasági fermentor iszapokat fázisszétválasztást követően közvetlenül termőterületen helyezik el jelentősen növelve ezzel a levegőbe jutó ammónia, szén-dioxid kibocsátást, valamint a tápelemek gyors kimosódását. Jelen projektben kifejlesztett talajtrágya előállítása a mezőgazdasági biogáz üzemi fermentor iszapot 3-4 hetes aerob stabilizációval elősegítjük a stabil humuszanyagok felépülését, ennek révén 4 feletti Hargitai-féle humuszstabilitási számot (Hargitai, 1988) érünk el előnyösen. A világpiacon kereskedelmi forgalomban lévő formulázott szerves talajtrágyák döntően aerob stabilizálást, komposztálást mellőzve szárított állati trágyát tartalmaznak, melyet mintegy 70 °C-on sterilizálnak, ezt követően granulálnak vagy pelletálnak. A hazai és nemzetközi piacokon elérhető formulázott szerves trágyák Hargitai-féle humuszstabilitási száma 1,5 alatt van, dominálnak a nyersebb, alacsonyabb nitrogéntartalmú vegyületek. A projektben komplex módon újrahasznosított mezőgazdasági biogáz üzemi fermetor iszap fertőzőképességi indikátor száma 1000/g alatt van a fecal coliform, streptococcus számra kitekintve szemben az állati trágyákkal, ahol számos esetben az előbbi értékek százezres és milliós nagyságrendet mutatnak adott esetben Salmonella, Campylobacter fertőzöttség mellett. Jelen projektben a 3-4 hetes aerob stabilizációs ciklusban a mezőgazdasági fermentor iszap nitrogén és foszfor tartalmának stabilizációja érdekében széntüzelésű erőművi gipszet adagolunk, amely alkalmas az üvegházhatású gázok emissziójának visszaszorítására, biztosítja a formulázott késztermék kijuttatása, talajba munkálása során a szén, nitrogén, foszfor veszteség minimalizálást a felszíni és felszín alatti vízkészletünk minőségének megóvása érdekében. A projektben kifejlesztett innovatív új termékben az aerob módon stabilizált fermentor iszapot 1 órán keresztül maximum 70 °C fokos száraz stabilizálásnak vetjük alá. Ezzel szemben a nemzetközi piacokon elérhető formulázott szerves tápanyagforrásokat dobszárító berendezésben több 100 fokos közvetlen hőterhelésnek vetik alá, amely nitrogénkészlet 20-60 %-kos veszteségét eredményezi. A világpiacon elérhető granulált vagy pelletált szerves talajtrágyák szárítása során célérték a 15 % alatti nedvességtartalom, ugyanakkor a jelen projektben kifejlesztett formulázott szerves tápanyagforrás 95% feletti kopásállóságot ér el 25 %-os pelletálás előtti nedvességtartalom mellett, amely jelentős energia megtakarítást jelent. A projekt megvalósítása lehetővé teszi az Európai Unió által 10 millió tonna/év mennyiségben importált nyersfoszfátok részbeni kiváltását, hiszen a mezőgazdasági biogáz üzemi fermentor iszapok fázis-szétválasztásával nyert szilárd fázis szárazanyagban mért foszfor-pentoxid tartalma legalább 3 %-ot tesz ki. Az Európai Unió (28) tagállamaiban forgalmazott formulázott szerves trágya készítmények hatástartama intenzív kertészeti kultúrák eset (Hungarian)
0 references
Szarvas, Békés
0 references
Identifiers
GINOP-2.1.1-15-2015-00275
0 references