At all ages in childhood (Q3899538): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
Foglalkozási forma: témanap. A megvalósítási időszakban együttműködő partnerenként félévente 3 témanap. A 3 témanap 3 tematika köré épül: Hogyan változott a gyermek szerepe, élete az elmúlt évezredekben, és mindezt a különböző múzeumi szakterületek – régészet, néprajz, művészettörténet – eredményeit felhasználva mutatja be a program. 1. Játékos évezredek – régészeti foglalkozás 2. Ez nem „játékszer”! – néprajzi foglalkozás 3. Játék a színekkel – művészettörténeti foglalkozás Játékos évezredek – régészeti foglalkozás Problémafelvetés: Szertartási kellékek-e vagy egyszerű gyermekjáték? Mivel játszottak az őskorban? Hogyan játszottak? Milyen bizonyítékait láthatjuk a kiállításban? Tartalom: A gyermekkor régészete. Valódi játékokat találunk a régészeti gyűjteményben: csontból faragott, ólommal pontozott dobókockákat a szolnoki vár középkori anyagából, csiszolt-rovátkolt dobókockákat az őskori gyűjteményből. A kockajáték és annak különféle válfajai. Ugyanígy az őskortól a középkorig fellelhető, állatcsontból csiszolt korcsolyák a felnőtteknek munka- és közlekedési eszköz, a gyerekeknek kiváló téli játékszer – gondoljunk csak Brueghel Téli tájkép című képére, ahol a korcsolyázók mellett hokizókat, curlinget (jégtekét) játszó csoportokat is megfigyelhetünk. Miniatűr edények. Ezek az alig néhány centiméteres agyagtárgyak a korabeli háztartások felszereléseinek pontos másolatai, a bögrék, fazekak, tálak, csuprok, tároló edények kicsinyített változatai. Modulok: - Mivel játszottak elődeink? Napjaink játékai és a régészeti korszakok játékainak bemutatása és összehasonlítása. A játék felkészítő szerepe a felnőtté váláshoz. - Mit rejt egy gyermeksír? A temetkezési szokások bemutatása az egyes régészeti korszakokban. - Kreatív foglalkozás Ez nem „játékszer”! – néprajzi foglalkozás Problémafelvetés: Munka és játék a paraszti társadalomban a Közép-Tisza vidékén. Tartalom: A témanap célja, hogy az azon részt vevő diákokkal gyakorlati foglalkozások keretében megismertesse a száz évvel ezelőtti parasztgyermekek és fiatalkorúak életét. A foglalkozás két részre osztható, az egyik rész a munka világát, a másik a játékot és szórakozást fogja megismertetni a résztvevőkkel. A parasztpolgári fejlődés bemutatása, melynek kialakulásában fontos szerepet játszott a Szolnok környéki településekről a városba települtek szokása, kultúrája, hagyománya, ízlésvilága. A folyamat fordítva is lezajlott, a vidéki emberek megismerték a polgári fejlődés jegyeit, szokásait. Hatottak egymás kultúrájára, öltözködésben, építkezésben, lakáskultúrában egyaránt. Modulok: - Mi, micsoda? Ismerd meg a paraszti gazdálkodást, állattartás, halászat és növénytermesztés témakörökben. - Hétköznapok – munka (fazekas inas). Ünnepek – öltözködés és viselet megyénkben (szolnoki- jász- kun). - Találkozási pontok. Fiatalok ismerkedési helyszínei és alkalmai. - Kreatív foglalkozás Játék a színekkel – művészettörténeti foglalkozás Problémafelvetés: Hogyan jelenik meg a gyermek a képzőművészetben a Szolnoki Művésztelep alkotásain keresztül? Tartalom: A Művésztelep festészetének korai történetében a gyermekábrázolásokat nagy részben meghatározta a kor gyermekekről alkotott felfogása, valamint a város és környékének társadalmi miliője, különösképpen a mezőgazdasághoz, földműveléshez kötött lét. A portrék után a gyermek és munka (gyermeki munka) ábrázolása jelenik meg a festményeken. Az 1920-as évektől a társadalmi változások a festészet témaválasztásában is érezhetőek voltak. Ekkor már önálló témává válik a gyermekek festészete, amely nem kötődik semmilyen megrendeléshez, hanem a gyermeki szépség, karakter, báj, mint önálló jelenség befolyásolja a festők témaválasztását. A XX. sz. végével kialakuló minőségi szabadidő megjelenése a századvég festőinek is új témát kínál. Modulok: - Játék és szórakozás a XX. században a Szolnoki Művésztelep festményei alapján. - Gyermek és munka. A játék felkészítő szerepe a felnőtté váláshoz. - A gyermekábrázolások típusainak vizsgálata a száz évet átfogó Szolnoki Művésztelep alkotásai körében. - Kreatív foglalkozás A nem iskolai körülmények között megvalósuló foglalkozások intenzívebben segíthetik az egyébként tanórákon felszínre nem törő képességek érvényesülését. A formális tanulási alkalmakat kiegészítő nem formális múzeumi foglalkozások segítik a gyerekek kompetenciafejlesztését, ismeret- és tudásgyarapítását. A projekt elősegíti a gyermekek személyiségfejlődését, innovatív gondolkodásmódjának formálását, erősíti kreativitását, aktivitását és motiváltságát. Fontos szerepet játszik az egész életen át tartó tanulás kialakulásában (LLL). A program lehetőséget biztosít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatására, illetve segíti a felzárkózásukat. Az együttműködő partnerek között szerepel olyan intézmény is, melynek tanulói sosem, vagy csak kivételes alkalmakkor jutnak el egy múzeumba. (Hungarian) | |||
| Property / summary: Foglalkozási forma: témanap. A megvalósítási időszakban együttműködő partnerenként félévente 3 témanap. A 3 témanap 3 tematika köré épül: Hogyan változott a gyermek szerepe, élete az elmúlt évezredekben, és mindezt a különböző múzeumi szakterületek – régészet, néprajz, művészettörténet – eredményeit felhasználva mutatja be a program. 1. Játékos évezredek – régészeti foglalkozás 2. Ez nem „játékszer”! – néprajzi foglalkozás 3. Játék a színekkel – művészettörténeti foglalkozás Játékos évezredek – régészeti foglalkozás Problémafelvetés: Szertartási kellékek-e vagy egyszerű gyermekjáték? Mivel játszottak az őskorban? Hogyan játszottak? Milyen bizonyítékait láthatjuk a kiállításban? Tartalom: A gyermekkor régészete. Valódi játékokat találunk a régészeti gyűjteményben: csontból faragott, ólommal pontozott dobókockákat a szolnoki vár középkori anyagából, csiszolt-rovátkolt dobókockákat az őskori gyűjteményből. A kockajáték és annak különféle válfajai. Ugyanígy az őskortól a középkorig fellelhető, állatcsontból csiszolt korcsolyák a felnőtteknek munka- és közlekedési eszköz, a gyerekeknek kiváló téli játékszer – gondoljunk csak Brueghel Téli tájkép című képére, ahol a korcsolyázók mellett hokizókat, curlinget (jégtekét) játszó csoportokat is megfigyelhetünk. Miniatűr edények. Ezek az alig néhány centiméteres agyagtárgyak a korabeli háztartások felszereléseinek pontos másolatai, a bögrék, fazekak, tálak, csuprok, tároló edények kicsinyített változatai. Modulok: - Mivel játszottak elődeink? Napjaink játékai és a régészeti korszakok játékainak bemutatása és összehasonlítása. A játék felkészítő szerepe a felnőtté váláshoz. - Mit rejt egy gyermeksír? A temetkezési szokások bemutatása az egyes régészeti korszakokban. - Kreatív foglalkozás Ez nem „játékszer”! – néprajzi foglalkozás Problémafelvetés: Munka és játék a paraszti társadalomban a Közép-Tisza vidékén. Tartalom: A témanap célja, hogy az azon részt vevő diákokkal gyakorlati foglalkozások keretében megismertesse a száz évvel ezelőtti parasztgyermekek és fiatalkorúak életét. A foglalkozás két részre osztható, az egyik rész a munka világát, a másik a játékot és szórakozást fogja megismertetni a résztvevőkkel. A parasztpolgári fejlődés bemutatása, melynek kialakulásában fontos szerepet játszott a Szolnok környéki településekről a városba települtek szokása, kultúrája, hagyománya, ízlésvilága. A folyamat fordítva is lezajlott, a vidéki emberek megismerték a polgári fejlődés jegyeit, szokásait. Hatottak egymás kultúrájára, öltözködésben, építkezésben, lakáskultúrában egyaránt. Modulok: - Mi, micsoda? Ismerd meg a paraszti gazdálkodást, állattartás, halászat és növénytermesztés témakörökben. - Hétköznapok – munka (fazekas inas). Ünnepek – öltözködés és viselet megyénkben (szolnoki- jász- kun). - Találkozási pontok. Fiatalok ismerkedési helyszínei és alkalmai. - Kreatív foglalkozás Játék a színekkel – művészettörténeti foglalkozás Problémafelvetés: Hogyan jelenik meg a gyermek a képzőművészetben a Szolnoki Művésztelep alkotásain keresztül? Tartalom: A Művésztelep festészetének korai történetében a gyermekábrázolásokat nagy részben meghatározta a kor gyermekekről alkotott felfogása, valamint a város és környékének társadalmi miliője, különösképpen a mezőgazdasághoz, földműveléshez kötött lét. A portrék után a gyermek és munka (gyermeki munka) ábrázolása jelenik meg a festményeken. Az 1920-as évektől a társadalmi változások a festészet témaválasztásában is érezhetőek voltak. Ekkor már önálló témává válik a gyermekek festészete, amely nem kötődik semmilyen megrendeléshez, hanem a gyermeki szépség, karakter, báj, mint önálló jelenség befolyásolja a festők témaválasztását. A XX. sz. végével kialakuló minőségi szabadidő megjelenése a századvég festőinek is új témát kínál. Modulok: - Játék és szórakozás a XX. században a Szolnoki Művésztelep festményei alapján. - Gyermek és munka. A játék felkészítő szerepe a felnőtté váláshoz. - A gyermekábrázolások típusainak vizsgálata a száz évet átfogó Szolnoki Művésztelep alkotásai körében. - Kreatív foglalkozás A nem iskolai körülmények között megvalósuló foglalkozások intenzívebben segíthetik az egyébként tanórákon felszínre nem törő képességek érvényesülését. A formális tanulási alkalmakat kiegészítő nem formális múzeumi foglalkozások segítik a gyerekek kompetenciafejlesztését, ismeret- és tudásgyarapítását. A projekt elősegíti a gyermekek személyiségfejlődését, innovatív gondolkodásmódjának formálását, erősíti kreativitását, aktivitását és motiváltságát. Fontos szerepet játszik az egész életen át tartó tanulás kialakulásában (LLL). A program lehetőséget biztosít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatására, illetve segíti a felzárkózásukat. Az együttműködő partnerek között szerepel olyan intézmény is, melynek tanulói sosem, vagy csak kivételes alkalmakkor jutnak el egy múzeumba. (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 13:32, 7 February 2022
Project Q3899538 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | At all ages in childhood |
Project Q3899538 in Hungary |
Statements
23,188,566 forint
0 references
27,280,665.882 forint
0 references
85.0 percent
0 references
1 July 2018
0 references
31 December 2019
0 references
DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM
0 references
Foglalkozási forma: témanap. A megvalósítási időszakban együttműködő partnerenként félévente 3 témanap. A 3 témanap 3 tematika köré épül: Hogyan változott a gyermek szerepe, élete az elmúlt évezredekben, és mindezt a különböző múzeumi szakterületek – régészet, néprajz, művészettörténet – eredményeit felhasználva mutatja be a program. 1. Játékos évezredek – régészeti foglalkozás 2. Ez nem „játékszer”! – néprajzi foglalkozás 3. Játék a színekkel – művészettörténeti foglalkozás Játékos évezredek – régészeti foglalkozás Problémafelvetés: Szertartási kellékek-e vagy egyszerű gyermekjáték? Mivel játszottak az őskorban? Hogyan játszottak? Milyen bizonyítékait láthatjuk a kiállításban? Tartalom: A gyermekkor régészete. Valódi játékokat találunk a régészeti gyűjteményben: csontból faragott, ólommal pontozott dobókockákat a szolnoki vár középkori anyagából, csiszolt-rovátkolt dobókockákat az őskori gyűjteményből. A kockajáték és annak különféle válfajai. Ugyanígy az őskortól a középkorig fellelhető, állatcsontból csiszolt korcsolyák a felnőtteknek munka- és közlekedési eszköz, a gyerekeknek kiváló téli játékszer – gondoljunk csak Brueghel Téli tájkép című képére, ahol a korcsolyázók mellett hokizókat, curlinget (jégtekét) játszó csoportokat is megfigyelhetünk. Miniatűr edények. Ezek az alig néhány centiméteres agyagtárgyak a korabeli háztartások felszereléseinek pontos másolatai, a bögrék, fazekak, tálak, csuprok, tároló edények kicsinyített változatai. Modulok: - Mivel játszottak elődeink? Napjaink játékai és a régészeti korszakok játékainak bemutatása és összehasonlítása. A játék felkészítő szerepe a felnőtté váláshoz. - Mit rejt egy gyermeksír? A temetkezési szokások bemutatása az egyes régészeti korszakokban. - Kreatív foglalkozás Ez nem „játékszer”! – néprajzi foglalkozás Problémafelvetés: Munka és játék a paraszti társadalomban a Közép-Tisza vidékén. Tartalom: A témanap célja, hogy az azon részt vevő diákokkal gyakorlati foglalkozások keretében megismertesse a száz évvel ezelőtti parasztgyermekek és fiatalkorúak életét. A foglalkozás két részre osztható, az egyik rész a munka világát, a másik a játékot és szórakozást fogja megismertetni a résztvevőkkel. A parasztpolgári fejlődés bemutatása, melynek kialakulásában fontos szerepet játszott a Szolnok környéki településekről a városba települtek szokása, kultúrája, hagyománya, ízlésvilága. A folyamat fordítva is lezajlott, a vidéki emberek megismerték a polgári fejlődés jegyeit, szokásait. Hatottak egymás kultúrájára, öltözködésben, építkezésben, lakáskultúrában egyaránt. Modulok: - Mi, micsoda? Ismerd meg a paraszti gazdálkodást, állattartás, halászat és növénytermesztés témakörökben. - Hétköznapok – munka (fazekas inas). Ünnepek – öltözködés és viselet megyénkben (szolnoki- jász- kun). - Találkozási pontok. Fiatalok ismerkedési helyszínei és alkalmai. - Kreatív foglalkozás Játék a színekkel – művészettörténeti foglalkozás Problémafelvetés: Hogyan jelenik meg a gyermek a képzőművészetben a Szolnoki Művésztelep alkotásain keresztül? Tartalom: A Művésztelep festészetének korai történetében a gyermekábrázolásokat nagy részben meghatározta a kor gyermekekről alkotott felfogása, valamint a város és környékének társadalmi miliője, különösképpen a mezőgazdasághoz, földműveléshez kötött lét. A portrék után a gyermek és munka (gyermeki munka) ábrázolása jelenik meg a festményeken. Az 1920-as évektől a társadalmi változások a festészet témaválasztásában is érezhetőek voltak. Ekkor már önálló témává válik a gyermekek festészete, amely nem kötődik semmilyen megrendeléshez, hanem a gyermeki szépség, karakter, báj, mint önálló jelenség befolyásolja a festők témaválasztását. A XX. sz. végével kialakuló minőségi szabadidő megjelenése a századvég festőinek is új témát kínál. Modulok: - Játék és szórakozás a XX. században a Szolnoki Művésztelep festményei alapján. - Gyermek és munka. A játék felkészítő szerepe a felnőtté váláshoz. - A gyermekábrázolások típusainak vizsgálata a száz évet átfogó Szolnoki Művésztelep alkotásai körében. - Kreatív foglalkozás A nem iskolai körülmények között megvalósuló foglalkozások intenzívebben segíthetik az egyébként tanórákon felszínre nem törő képességek érvényesülését. A formális tanulási alkalmakat kiegészítő nem formális múzeumi foglalkozások segítik a gyerekek kompetenciafejlesztését, ismeret- és tudásgyarapítását. A projekt elősegíti a gyermekek személyiségfejlődését, innovatív gondolkodásmódjának formálását, erősíti kreativitását, aktivitását és motiváltságát. Fontos szerepet játszik az egész életen át tartó tanulás kialakulásában (LLL). A program lehetőséget biztosít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatására, illetve segíti a felzárkózásukat. Az együttműködő partnerek között szerepel olyan intézmény is, melynek tanulói sosem, vagy csak kivételes alkalmakkor jutnak el egy múzeumba. (Hungarian)
0 references
Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok
0 references
Identifiers
EFOP-3.3.2-16-2016-00070
0 references