High-tech laboratory complex for comparative neurobiological, physiological and behavioural changes (Q3958269): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Removed claims) |
(Changed an Item: fix budget) |
||||||||||||||
| Property / co-financing rate | |||||||||||||||
100.0 percent
| |||||||||||||||
| Property / co-financing rate: 100.0 percent / rank | |||||||||||||||
Normal rank | |||||||||||||||
| Property / budget | |||||||||||||||
106,128,131.0 forint
| |||||||||||||||
| Property / budget: 106,128,131.0 forint / rank | |||||||||||||||
Normal rank | |||||||||||||||
| Property / budget | |||||||||||||||
300,024.23 Euro
| |||||||||||||||
| Property / budget: 300,024.23 Euro / rank | |||||||||||||||
Preferred rank | |||||||||||||||
| Property / budget: 300,024.23 Euro / qualifier | |||||||||||||||
exchange rate to Euro: 0.002827 Euro
| |||||||||||||||
| Property / budget: 300,024.23 Euro / qualifier | |||||||||||||||
point in time: 13 February 2022
| |||||||||||||||
| Property / EU contribution | |||||||||||||||
106,128,131.0 forint
| |||||||||||||||
| Property / EU contribution: 106,128,131.0 forint / rank | |||||||||||||||
Normal rank | |||||||||||||||
| Property / EU contribution | |||||||||||||||
300,024.23 Euro
| |||||||||||||||
| Property / EU contribution: 300,024.23 Euro / rank | |||||||||||||||
Preferred rank | |||||||||||||||
| Property / EU contribution: 300,024.23 Euro / qualifier | |||||||||||||||
exchange rate to Euro: 0.002827 Euro
| |||||||||||||||
| Property / EU contribution: 300,024.23 Euro / qualifier | |||||||||||||||
point in time: 13 February 2022
| |||||||||||||||
Revision as of 19:42, 13 February 2022
Project Q3958269 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | High-tech laboratory complex for comparative neurobiological, physiological and behavioural changes |
Project Q3958269 in Hungary |
Statements
106,128,131.0 forint
0 references
106,128,131.0 forint
0 references
100.0 percent
0 references
18 April 2018
0 references
31 December 2020
0 references
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
0 references
47°29'30.62"N, 18°58'44.15"E
0 references
A) A tervezett infrastrukturális fejlesztések révén a következő főbb kutatási témák összehangolt vizsgálatai valósíthatók meg a résztvevő két tanszék laboratóriumaiban a projekt főbb partnereinek részvételével. 1.Agyi szinkronizáció és viselkedéses hatásainak komplex vizsgálata (Felelős kutató: Détári László, Borbély Sándor) Optogenetikai módszerekkel szelektíven manipulálhatók az alvás homeosztatikus és idegi szabályozásában kulcsfontosságú bazális előagyi (BF) kolinerg és GABAerg sejtek és a fő cirkadián szabályozó szuprakiazmatikus mag (SCN) peptiderg sejtcsoportjai. Az SCN sejtjeinek tüzelési frekvenciája alapvetően befolyásolja a cirkadián funkciókat. A sejtek változó időtartamú optogenetikai gátlása újszerű ismereteket nyújtana az alvásszabályozás tényezőinek in vivo koordinációjáról. A BF és az SCN sejtjeinek szelektív manipulációjakor kialakuló minőségileg és mennyiségileg eltérő szinkronizációs szintek az egyed válaszkészségét befolyásolva az aktuális viselkedését szabályozhatják. E mellett a talamusz is fontos szerepet játszik az alvás-ébrenléti folyamatok szabályozásában. A talamokortikális rendszer képes nagyfokú szinkronizált aktivitás kialakítására is, ami epileptikus rohamok megjelenését eredményezheti. Kísérleteinkben e rohamok valamely in vivo modelljét alkalmazva transzgén egértörzsekben optogenetikai módszerekkel tervezzük tanulmányozni a különböző bemenetek, vagy a lokális interneuronok aktiválásának hatását az epileptikus tevékenységre. 2.Szociális viselkedések neurobiológiai vizsgálata szinkronizációval korrelációban (Felelős kutató: Dobolyi Árpád) A szociális viselkedések agyi háttérmechanizmusait rágcsáló modellekben, utódgondozás során, illetve felnőtt állatok interakciója alatt határozzuk meg. Anya-kölykök interakciók (pl. fészeképítés, szoptatás), és felnőtt egyedek interakciói (pl. támadás, játék, szexuális kontaktus) során tanulmányozzuk majd a mezőpotenciálokat és a neuronális aktivitást. Emellett zebrapinty modellt is használunk az utódgondozás vizsgálatára, mert ott laktációtól mentesen tudjuk az élettani eltéréseket vizsgálni. Kísérleteinkben olyan neuronális hálózatokat jellemzünk funkcionálisan, szinkronizációs aktivitásokkal korrelációban, melyek részt vesznek a szociális interakciók szabályozásában. Központi hipotézisünk, hogy az érintett agyterületek neuronjai megváltozott állapotba kerülnek az utódgondozás és egyéb szociális interakciók során, amit a beszerzendő elektrofiziológiai technikákkal detektálni, optogenetikával pedig irányítani tudunk. Specifikusan a thalamikus átkapcsoló magokat, a hypothalamus egyes részeit, így a preoptikus területet, az amygdalát, és a nagyagykérget tervezzük tanulmányozni. Ezen szociális viselkedésekért felelős neuronális hálózatok ily módon való jellemzése lehetővé teszi további neurogenetikai munkák elvégzését és a szociális viselkedés patológiai változásinak vizsgálatát. Korábban általunk beszerzett, utódgondozást, illetve szociális interakciókat nem megfelelően végző, genetikailag módosított, transzgén egértörzsek vizsgálata (amylin, TIP39 és parathormon 2 receptor deficiens állatok) a kóros folyamatok megértéséhez vezet majd el. 3.Agykérgi szinkronizációs mechanizmusok ex vivo vizsgálata (Felelős kutató: Világi Ildikó, Varró Petra) Mikrolektrofiziológiai eljárások alkalmazásával, túlélő agykérgi, amigdaloid, és kombinált szeleteken tervezzük egysejt- és hálózati szinteken tanulmányozni a szinkron aktivitásra való hajlamot befolyásoló tényezőket párhuzamos patch clamp- és mezőpotenciál elvezetésekkel. Különböző normál és kóros állapotú (anyaság, zavart alvási ritmus, pszichiátriai betegségek) egyedekből származó mintákat tanulmányoznánk. Az agykéreg glutamaterg neuronjaikban fényérzékeny ioncsatornát kifejező patkány- és egértörzs alkalmazása új lehetőséget biztosít a szinkronizált aktivitás kérgi mechanizmusainak sejtszintű megismerésére. Párhuzamban az előző pontokban bemutatott mérésekkel, célunk a kainsav-, egyes kolinerg típusú és peptidreceptorok által kontrollált folyamatok szerepének vizsgálata. Feltételezésünk szerint ezen útvonalakon beavatkozva kevesebb mellékhatással rendelkező, célzott terápiás lehetőségek alakíthatók ki. 4.Az agyterületek szinkron kapcsolódásának feltérképezése szimultán resting/default state fMRI és EEG vizsgálatokkal kutyán (Felelős kutató: Dr. Bunford Nóra) A vizsgálat egyik célja felnőtt kutyák nyugalmi agyi állapotának, illetve ezen állapot funkcionális hálózatainak feltérképezése. Vizsgáljuk, hogy e hálózatok különböző kezelések és természetes élettani hatások következtében miképp változnak. A szimultán fMRI és folyamatos EEG mérés eredményei megbízható adatokat szolgáltatnak arról, hogy a kutya éber, szendergő vagy alvó állapotban fekszik a szkennerben a mérés alatt, és lehetővé teszik a különböző alvásfázisok elkülönítését. Az emberéhez hasonlóan a kutya alvásának mélysége is befolyásolja a nyugalmi agyi hálózat integritását. További kutatásban a különböző éberségi/alvási szakaszok alatt m (Hungarian)
0 references
A) Through the planned infrastructural developments, coordinated examinations of the following main research topics can be carried out in the laboratories of the two participating departments with the participation of the main partners of the project. 1.Complex examination of brain synchronisation and behavioural effects (Responsible researcher: László Détári, Sándor Borbély) can be selectively manipulated by optogenetic methods to selectively manipulate basal pre-agyi (BF) cholinergic and GABAerg cells and the suprakiazmatic nucleus (SCN) groups of the main circadian regulator of the homeostatic and neural control of sleep. The firing frequency of SCN cells has a fundamental influence on circadian functions. Optogenetic inhibition of cells of varying duration would provide novel knowledge of in vivo coordination of sleep control factors. Qualitatively and quantitatively different levels of synchronisation resulting from selective manipulation of BF and SCN cells can control current behaviour by affecting the individual’s responsiveness. In addition, talamus plays an important role in regulating sleep-waking processes. The thalamocortical system is also capable of producing a high level of synchronised activity, which can result in the appearance of epileptic seizures. In our experiments, using an in vivo model of these seizures, we use optogenetic methods to study the effect of various inputs or the activation of local interneurons on epileptic activity in transgenic mouse strains. 2.Neurobiological testing of social behaviors in correlation with synchronisation (Responsible researcher: Dobolyi Árpád) The underlying mechanisms of social behavior are defined in rodent models, during the care of offspring and during the interaction of adult animals. During maternal-pups interactions (e.g. nest building, breastfeeding) and adult interactions (e.g. attack, toy, sexual contact), we will study field potentials and neuronal activity. In addition, we use a zebrapinty model to test offspring care because we can test physiological differences without lactation. In our experiments, we characterise neuronal networks functionally correlated with synchronisation activities that are involved in the regulation of social interactions. Our central hypothesis is that neurons in affected brain areas will be altered during offspring care and other social interactions that can be detected by electrophysiological techniques to be procured and controlled by optogenetics. Specifically, we plan to study thalamic transfer cores, parts of hypothalamus, such as the preoptic area, amygdala, and cerebral cortex. This characterisation of these neuronal networks responsible for these social behaviours makes it possible to carry out further neurogenetic work and to investigate pathological changes in social behaviour. The examination of genetically modified transgenic mouse strains (Amylin, TIP39 and parathormone 2 receptor deficiency animals) that did not perform progeny or social interactions in the past, will lead to an understanding of pathological processes. 3.Ex vivo examination of cortical synchronisation mechanisms (Responsible researcher: Secular Ildikó, Petra Varró) We plan to study at single cell and network levels the factors affecting the susceptibility to synchronous activity with parallel patch clamping and field potential drainage using microectrophysiological procedures, surviving cerebral cortex, amigdaloid, and combined slices. We would study samples from various individuals with normal and pathological conditions (motherhood, disturbed sleep rhythm, psychiatric diseases). The use of rat and mouse strains expressing photosensitive ion channels in glutamatergic neurons of the cerebral cortex provides a new opportunity for cellular knowledge of the cortical mechanisms of synchronised activity. In parallel with the measurements presented in the previous points, our aim is to examine the role of caic acid, certain cholinergic type and peptide receptors controlled processes. It is assumed that intervention on these routes could lead to the development of targeted therapeutic options with fewer adverse reactions. 4.Mapping the synchronous connection of brain areas with simultaneous resting/default state fMRI and EEG tests on dogs (Responsible Researcher: Dr. Nóra Bunford) One of the objectives of the study is to map the resting brain condition of adult dogs and the functional networks of this condition. We examine how these networks change as a result of different treatments and natural physiological effects. The results of simultaneous fMRI and continuous EEG measurements provide reliable data that the dog is in a vigilant, dormant or sleepy state in the scanner during the measurement and allows the isolation of different sleep phases. Like the man, the depth of the dog’s sleep affects the integrity of the resting brain network. Further research during the various vigilance/sleeping stages m (English)
9 February 2022
0 references
A) À travers les développements infrastructurels prévus, des examens coordonnés des principaux thèmes de recherche suivants peuvent être effectués dans les laboratoires des deux départements participants avec la participation des principaux partenaires du projet. 1.Examen complexe de la synchronisation cérébrale et des effets comportementaux (chercheur responsable: László Détári, Sándor Borbély) peut être manipulé sélectivement par des méthodes optogénétiques pour manipuler sélectivement les cellules cholinergiques et GABAerg pré-AGYI basales (BF) et les groupes du noyau suprakiazmatique (SCN) du principal régulateur circadien du contrôle homéostatique et neuronal du sommeil. La fréquence de tir des cellules SCN a une influence fondamentale sur les fonctions circadiennes. L’inhibition optogénétique des cellules de durée variable fournirait de nouvelles connaissances sur la coordination in vivo des facteurs de contrôle du sommeil. Des niveaux de synchronisation qualitativement et quantitativement différents résultant de la manipulation sélective des cellules BF et SCN peuvent contrôler le comportement actuel en affectant la réactivité de l’individu. En outre, le talamus joue un rôle important dans la régulation des processus de réveil du sommeil. Le système thalamocortical est également capable de produire un haut niveau d’activité synchronisée, ce qui peut entraîner l’apparition de crises épileptiques. Dans nos expériences, à l’aide d’un modèle in vivo de ces crises, nous utilisons des méthodes optogénétiques pour étudier l’effet de divers intrants ou l’activation des interneurons locaux sur l’activité épileptique chez des souches de souris transgéniques. 2. Test neurobiologique des comportements sociaux en corrélation avec la synchronisation (chercheur responsable: Dobolyi Árpád) Les mécanismes sous-jacents du comportement social sont définis dans les modèles de rongeurs, pendant les soins de la progéniture et pendant l’interaction des animaux adultes. Au cours des interactions mères-élèves (p. ex. construction du nid, allaitement) et des interactions adultes (par exemple, attaque, jouet, contact sexuel), nous étudierons les potentiels sur le terrain et l’activité neuronale. En outre, nous utilisons un modèle zébré pour tester le soin de la progéniture parce que nous pouvons tester les différences physiologiques sans lactation. Dans nos expériences, nous caractérisons les réseaux neuronaux en corrélation fonctionnelle avec les activités de synchronisation qui sont impliquées dans la régulation des interactions sociales. Notre hypothèse centrale est que les neurones dans les zones cérébrales touchées seront altérés pendant les soins de la progéniture et d’autres interactions sociales qui peuvent être détectées par des techniques électrophysiologiques à acquérir et à contrôler par l’optogénétique. Plus précisément, nous prévoyons d’étudier les noyaux de transfert thalamique, des parties de l’hypothalamus, comme la zone préoptique, l’amygdala et le cortex cérébral. Cette caractérisation de ces réseaux neuronaux responsables de ces comportements sociaux permet de poursuivre le travail neurogénétique et d’étudier les changements pathologiques dans le comportement social. L’examen des souches transgéniques génétiquement modifiées de souris (Amylin, TIP39 et animaux présentant une carence en récepteurs parathormone 2) qui n’ont pas effectué d’interactions de descendance ou sociales dans le passé mènera à une compréhension des processus pathologiques. 3.Ex vivo examen des mécanismes de synchronisation corticale (chercheur responsable: Séculier Ildikó, Petra Varró) Nous prévoyons d’étudier, au niveau d’une cellule et d’un réseau, les facteurs qui influent sur la sensibilité à l’activité synchrone avec le serrage parallèle des patchs et le drainage potentiel de champ à l’aide de procédures microectrophysiologiques, de cortex cérébral survivant, d’amigdaloïde et de tranches combinées. Nous étudierions des échantillons de diverses personnes présentant des conditions normales et pathologiques (mère, rythme de sommeil perturbé, maladies psychiatriques). L’utilisation de souches de rats et de souris exprimant des canaux ioniques photosensibles dans les neurones glutamatergiques du cortex cérébral offre une nouvelle occasion de connaître les mécanismes corticals de l’activité synchronisée. Parallèlement aux mesures présentées dans les points précédents, notre objectif est d’examiner le rôle de l’acide CAIC, certains types cholinergiques et les processus contrôlés par les récepteurs peptides. On suppose que l’intervention sur ces voies pourrait conduire à la mise au point d’options thérapeutiques ciblées avec moins d’effets indésirables. 4. Cartographie de la connexion synchrone des zones cérébrales avec des tests d’IRM fMRI et d’EEG à l’état de repos/défaut simultanés sur les chiens (Responsible Researcher: Dr. Nóra Bunford) L’un des objectifs de l’étude est de cartographier l’état cérébral au repos des chiens adul... (French)
10 February 2022
0 references
Budapest, Budapest
0 references
Identifiers
VEKOP-2.3.3-15-2017-00019
0 references