Budapest Complex Integrated Waste Water Disposal Project (Q3943510): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
A BKISZ projekt területét az egyesített budapesti központú szennyvízelvezetési agglomerációból Budapest (1.721.556 lakos) és a csatlakozó Budaörs (28.950 lakos) területe alkotja. A projekt keretében a meglévő, jellemzően lakófunkcióval rendelkező területek szennyvízelvezetését kívánja Budapest Főváros Önkormányzata a kerületi önkormányzatokkal, ill. Budaörs várossal együttműködve – a 25/2002. (II.27.) Korm. rendeletben előírt fejlesztési kötelezettségnek eleget téve, ill. hozzájárulva Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez – megoldani zömében elválasztott rendszerű szennyvízcsatornával és a hozzájuk szervesen kapcsolódó átemelő telepekkel. A 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet szerinti feltételeket betartva szennyvízcsatorna, vagy szennyvízelvezető hálózat csak beépített, meglévő lakóingatlanokat tartalmazó, belterületi lakóövezetben épül a program keretében. A BKISZ szakaszolt projekt, és ugyan a projekt I. (KEOP) szakaszának befejezésével Budapest csatornázottsága csaknem elérte a 100%-ot, azonban továbbra is vannak a fővárosnak olyan területei, ahol nincsen közcsatorna. Főként a peremkerületekben az új beépítéseknek, övezeti átsorolásoknak köszönhetően alakultak ki olyan „körzetek”, amelyek szinte teljes egészében csatornázatlanok. Az előzetes felmérések alapján 2017. év végéig további 20-30 km csatorna megépítésével 1500-2000 ingatlan csatlakozhat Budapest szennyvízhálózatához. Ugyan a belső kerületek csatornázottsága teljes, azonban jelentős szakaszon a meglévő hálózat túlterhelt, a vezetékek elavultak, üzembiztosságukhoz jelentős rekonstrukcióra van szükség. Ezek a rekonstrukciós, tehermentesítő és a vízelvezetési biztonságát növelő fejlesztések az új hálózati elemekkel együtt jelentik a projekt keretében megvalósuló feladatokat. A BKISZ projekt részeként épülne meg az Aranyvölgy utcai főgyűjtő, mely a terület szennyvizeit a Pók utcai átemelő telep és az Északi-Pesti Szennyvíztisztító Telep irányába vezetné el. A jelenlegi hálózat olyan mértékben túlterhelt, hogy a gyűjtő nélkül nem lehetne új csatornaszakaszokat üzembe helyezni, holott a terület jelentős része még csatornázatlan. A Pesterzsébeti tehermentesítő gyűjtő befejező szakasza a BKISZ projekt keretében valósul meg. A projektelem célja a Torontál utcai főgyűjtő tehermentesítése elsősorban a ferihegyi gyűjtő, ill. a Torontál utcai mellékgyűjtők átkötésével. A BKISZ III/1 Dél-budai felvezetés projektelemet a KEHOP támogatási rendszer keretében terveztük megvalósítani, mert a tervezés időszakában is prognosztizálható volt, hogy a KEOP támogatási rendszer pénzügyi elszámolásának határidejére a beruházás üzembe helyezése nem oldató meg. A projektelem műszaki tartalma is részben módosult. A vízjogi létesítési engedély szerint az eredetileg a BD Park területén vezetett nyomvonal megvalósítása meghiúsult, mert a területen a tulajdonos számára előírt rekultiváció nem valósult meg a tervezett határidőre. Az áttervezés és a vízjogi létesítési engedély módosításának időigénye miatt a BD parkot elkerülő szakasz megvalósítása és a teljes rendszer 182 napos próbaüzeme áthúzódott 2016 évre. A BKISZ III/1 projektelem üzembe helyezésével válik lehetővé nem csak a dél-budai eddig Dunába ömlő, hanem a budaörsi szennyvizek a modern, harmadik tisztítási fokozattal hatékonyan működő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre juttatása. Budaörsnek a mai követelményeket, szigorúbb eltávolítási hatásfokot előíró előírásoknak csak korlátozottan megfelelő tisztítási technológiával működő szennyvíztisztító telepe van. A szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Hosszúréti patak, végső soron pedig a Duna. A patak vízhozama száraz időszakban nagyon alacsony, ráadásul rekreációs tavon és lakóövezeteken folyik keresztül, míg elér a Dunába. A Dunát – a Fekete tenger védelmében - Románia és Bulgária csatlakozását követően a 91/271/EK előírás szerinti fokozottan érzékeny vízfolyássá nyilvánította. Budaörsön a meglévő, nem megfelelő hatásfokú tisztítótelep nem épül át, rekonstrukciója helyett megszűnik, a megszűnő tisztítótelepre érkező szennyvizeket vezetjük be a budapesti, dél-budai gyűjtőrendszerbe, és ezen keresztül a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre. Budaörs szennyvizeinek a fővárosi hálózatba történő bevezetése kapcsán megépíteni terveznek 1 új szennyvízátemelőt, átépítésre kerül 1 szivattyúállomás, továbbá 1708,84 fm nyomócső, 2861,4 fm gravitációs csatorna. A nyomott és gravitációs szakaszok Budaörs és Törökbálint városok területét érintik. A csatlakozás Budaörs és Budapest közigazgatási határán, a Dél-Budai főgyűjtő felső szakaszához való csatlakozással, mennyiség és minőség ellenőrzéssel valósul meg. A budaörsi csatornahálózat kora, anyaga és műszaki állapota szükségessé teszik a beton és azbesztcement anyagú vezetékek lehető legrövidebb időn belüli, ütemezett átépítését. Jelen projekt keretén belül a szennyvizek Budapestre történő bevezetése mellett nyolc utca rekonstrukciója valósul meg. (Hungarian) | |||
| Property / summary: A BKISZ projekt területét az egyesített budapesti központú szennyvízelvezetési agglomerációból Budapest (1.721.556 lakos) és a csatlakozó Budaörs (28.950 lakos) területe alkotja. A projekt keretében a meglévő, jellemzően lakófunkcióval rendelkező területek szennyvízelvezetését kívánja Budapest Főváros Önkormányzata a kerületi önkormányzatokkal, ill. Budaörs várossal együttműködve – a 25/2002. (II.27.) Korm. rendeletben előírt fejlesztési kötelezettségnek eleget téve, ill. hozzájárulva Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez – megoldani zömében elválasztott rendszerű szennyvízcsatornával és a hozzájuk szervesen kapcsolódó átemelő telepekkel. A 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet szerinti feltételeket betartva szennyvízcsatorna, vagy szennyvízelvezető hálózat csak beépített, meglévő lakóingatlanokat tartalmazó, belterületi lakóövezetben épül a program keretében. A BKISZ szakaszolt projekt, és ugyan a projekt I. (KEOP) szakaszának befejezésével Budapest csatornázottsága csaknem elérte a 100%-ot, azonban továbbra is vannak a fővárosnak olyan területei, ahol nincsen közcsatorna. Főként a peremkerületekben az új beépítéseknek, övezeti átsorolásoknak köszönhetően alakultak ki olyan „körzetek”, amelyek szinte teljes egészében csatornázatlanok. Az előzetes felmérések alapján 2017. év végéig további 20-30 km csatorna megépítésével 1500-2000 ingatlan csatlakozhat Budapest szennyvízhálózatához. Ugyan a belső kerületek csatornázottsága teljes, azonban jelentős szakaszon a meglévő hálózat túlterhelt, a vezetékek elavultak, üzembiztosságukhoz jelentős rekonstrukcióra van szükség. Ezek a rekonstrukciós, tehermentesítő és a vízelvezetési biztonságát növelő fejlesztések az új hálózati elemekkel együtt jelentik a projekt keretében megvalósuló feladatokat. A BKISZ projekt részeként épülne meg az Aranyvölgy utcai főgyűjtő, mely a terület szennyvizeit a Pók utcai átemelő telep és az Északi-Pesti Szennyvíztisztító Telep irányába vezetné el. A jelenlegi hálózat olyan mértékben túlterhelt, hogy a gyűjtő nélkül nem lehetne új csatornaszakaszokat üzembe helyezni, holott a terület jelentős része még csatornázatlan. A Pesterzsébeti tehermentesítő gyűjtő befejező szakasza a BKISZ projekt keretében valósul meg. A projektelem célja a Torontál utcai főgyűjtő tehermentesítése elsősorban a ferihegyi gyűjtő, ill. a Torontál utcai mellékgyűjtők átkötésével. A BKISZ III/1 Dél-budai felvezetés projektelemet a KEHOP támogatási rendszer keretében terveztük megvalósítani, mert a tervezés időszakában is prognosztizálható volt, hogy a KEOP támogatási rendszer pénzügyi elszámolásának határidejére a beruházás üzembe helyezése nem oldató meg. A projektelem műszaki tartalma is részben módosult. A vízjogi létesítési engedély szerint az eredetileg a BD Park területén vezetett nyomvonal megvalósítása meghiúsult, mert a területen a tulajdonos számára előírt rekultiváció nem valósult meg a tervezett határidőre. Az áttervezés és a vízjogi létesítési engedély módosításának időigénye miatt a BD parkot elkerülő szakasz megvalósítása és a teljes rendszer 182 napos próbaüzeme áthúzódott 2016 évre. A BKISZ III/1 projektelem üzembe helyezésével válik lehetővé nem csak a dél-budai eddig Dunába ömlő, hanem a budaörsi szennyvizek a modern, harmadik tisztítási fokozattal hatékonyan működő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre juttatása. Budaörsnek a mai követelményeket, szigorúbb eltávolítási hatásfokot előíró előírásoknak csak korlátozottan megfelelő tisztítási technológiával működő szennyvíztisztító telepe van. A szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Hosszúréti patak, végső soron pedig a Duna. A patak vízhozama száraz időszakban nagyon alacsony, ráadásul rekreációs tavon és lakóövezeteken folyik keresztül, míg elér a Dunába. A Dunát – a Fekete tenger védelmében - Románia és Bulgária csatlakozását követően a 91/271/EK előírás szerinti fokozottan érzékeny vízfolyássá nyilvánította. Budaörsön a meglévő, nem megfelelő hatásfokú tisztítótelep nem épül át, rekonstrukciója helyett megszűnik, a megszűnő tisztítótelepre érkező szennyvizeket vezetjük be a budapesti, dél-budai gyűjtőrendszerbe, és ezen keresztül a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre. Budaörs szennyvizeinek a fővárosi hálózatba történő bevezetése kapcsán megépíteni terveznek 1 új szennyvízátemelőt, átépítésre kerül 1 szivattyúállomás, továbbá 1708,84 fm nyomócső, 2861,4 fm gravitációs csatorna. A nyomott és gravitációs szakaszok Budaörs és Törökbálint városok területét érintik. A csatlakozás Budaörs és Budapest közigazgatási határán, a Dél-Budai főgyűjtő felső szakaszához való csatlakozással, mennyiség és minőség ellenőrzéssel valósul meg. A budaörsi csatornahálózat kora, anyaga és műszaki állapota szükségessé teszik a beton és azbesztcement anyagú vezetékek lehető legrövidebb időn belüli, ütemezett átépítését. Jelen projekt keretén belül a szennyvizek Budapestre történő bevezetése mellett nyolc utca rekonstrukciója valósul meg. (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 23:38, 7 February 2022
Project Q3943510 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Budapest Complex Integrated Waste Water Disposal Project |
Project Q3943510 in Hungary |
Statements
6,661,000,384 forint
0 references
26,658,684.35 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
9,752,134,436.262 forint
0 references
68.303364 percent
0 references
31 July 2015
0 references
31 May 2021
0 references
BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA
0 references
47°29'30.62"N, 18°58'44.15"E
0 references
A BKISZ projekt területét az egyesített budapesti központú szennyvízelvezetési agglomerációból Budapest (1.721.556 lakos) és a csatlakozó Budaörs (28.950 lakos) területe alkotja. A projekt keretében a meglévő, jellemzően lakófunkcióval rendelkező területek szennyvízelvezetését kívánja Budapest Főváros Önkormányzata a kerületi önkormányzatokkal, ill. Budaörs várossal együttműködve – a 25/2002. (II.27.) Korm. rendeletben előírt fejlesztési kötelezettségnek eleget téve, ill. hozzájárulva Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez – megoldani zömében elválasztott rendszerű szennyvízcsatornával és a hozzájuk szervesen kapcsolódó átemelő telepekkel. A 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet szerinti feltételeket betartva szennyvízcsatorna, vagy szennyvízelvezető hálózat csak beépített, meglévő lakóingatlanokat tartalmazó, belterületi lakóövezetben épül a program keretében. A BKISZ szakaszolt projekt, és ugyan a projekt I. (KEOP) szakaszának befejezésével Budapest csatornázottsága csaknem elérte a 100%-ot, azonban továbbra is vannak a fővárosnak olyan területei, ahol nincsen közcsatorna. Főként a peremkerületekben az új beépítéseknek, övezeti átsorolásoknak köszönhetően alakultak ki olyan „körzetek”, amelyek szinte teljes egészében csatornázatlanok. Az előzetes felmérések alapján 2017. év végéig további 20-30 km csatorna megépítésével 1500-2000 ingatlan csatlakozhat Budapest szennyvízhálózatához. Ugyan a belső kerületek csatornázottsága teljes, azonban jelentős szakaszon a meglévő hálózat túlterhelt, a vezetékek elavultak, üzembiztosságukhoz jelentős rekonstrukcióra van szükség. Ezek a rekonstrukciós, tehermentesítő és a vízelvezetési biztonságát növelő fejlesztések az új hálózati elemekkel együtt jelentik a projekt keretében megvalósuló feladatokat. A BKISZ projekt részeként épülne meg az Aranyvölgy utcai főgyűjtő, mely a terület szennyvizeit a Pók utcai átemelő telep és az Északi-Pesti Szennyvíztisztító Telep irányába vezetné el. A jelenlegi hálózat olyan mértékben túlterhelt, hogy a gyűjtő nélkül nem lehetne új csatornaszakaszokat üzembe helyezni, holott a terület jelentős része még csatornázatlan. A Pesterzsébeti tehermentesítő gyűjtő befejező szakasza a BKISZ projekt keretében valósul meg. A projektelem célja a Torontál utcai főgyűjtő tehermentesítése elsősorban a ferihegyi gyűjtő, ill. a Torontál utcai mellékgyűjtők átkötésével. A BKISZ III/1 Dél-budai felvezetés projektelemet a KEHOP támogatási rendszer keretében terveztük megvalósítani, mert a tervezés időszakában is prognosztizálható volt, hogy a KEOP támogatási rendszer pénzügyi elszámolásának határidejére a beruházás üzembe helyezése nem oldató meg. A projektelem műszaki tartalma is részben módosult. A vízjogi létesítési engedély szerint az eredetileg a BD Park területén vezetett nyomvonal megvalósítása meghiúsult, mert a területen a tulajdonos számára előírt rekultiváció nem valósult meg a tervezett határidőre. Az áttervezés és a vízjogi létesítési engedély módosításának időigénye miatt a BD parkot elkerülő szakasz megvalósítása és a teljes rendszer 182 napos próbaüzeme áthúzódott 2016 évre. A BKISZ III/1 projektelem üzembe helyezésével válik lehetővé nem csak a dél-budai eddig Dunába ömlő, hanem a budaörsi szennyvizek a modern, harmadik tisztítási fokozattal hatékonyan működő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre juttatása. Budaörsnek a mai követelményeket, szigorúbb eltávolítási hatásfokot előíró előírásoknak csak korlátozottan megfelelő tisztítási technológiával működő szennyvíztisztító telepe van. A szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Hosszúréti patak, végső soron pedig a Duna. A patak vízhozama száraz időszakban nagyon alacsony, ráadásul rekreációs tavon és lakóövezeteken folyik keresztül, míg elér a Dunába. A Dunát – a Fekete tenger védelmében - Románia és Bulgária csatlakozását követően a 91/271/EK előírás szerinti fokozottan érzékeny vízfolyássá nyilvánította. Budaörsön a meglévő, nem megfelelő hatásfokú tisztítótelep nem épül át, rekonstrukciója helyett megszűnik, a megszűnő tisztítótelepre érkező szennyvizeket vezetjük be a budapesti, dél-budai gyűjtőrendszerbe, és ezen keresztül a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre. Budaörs szennyvizeinek a fővárosi hálózatba történő bevezetése kapcsán megépíteni terveznek 1 új szennyvízátemelőt, átépítésre kerül 1 szivattyúállomás, továbbá 1708,84 fm nyomócső, 2861,4 fm gravitációs csatorna. A nyomott és gravitációs szakaszok Budaörs és Törökbálint városok területét érintik. A csatlakozás Budaörs és Budapest közigazgatási határán, a Dél-Budai főgyűjtő felső szakaszához való csatlakozással, mennyiség és minőség ellenőrzéssel valósul meg. A budaörsi csatornahálózat kora, anyaga és műszaki állapota szükségessé teszik a beton és azbesztcement anyagú vezetékek lehető legrövidebb időn belüli, ütemezett átépítését. Jelen projekt keretén belül a szennyvizek Budapestre történő bevezetése mellett nyolc utca rekonstrukciója valósul meg. (Hungarian)
0 references
Budapest, Budapest
0 references
Identifiers
KEHOP-2.2.4-15-2016-00007
0 references