Safe coast and sea in Latvia and Estonia (Q4296593): Difference between revisions

From EU Knowledge Graph
Jump to navigation Jump to search
(‎Removed claim: summary (P836): Vispārīga informācija par projektiem: Rīgas jūras līcis un Irbes šaurums ir viens no seklārākajiem Baltijas jūras ūdeņiem un ietver vairākas aizsargājamās jūras teritorijas gan Latvijas, gan Igaunijas piekrastē. Tomēr šīs teritorijas intensīvi izmanto kuģu satiksmei, šajā teritorijā darbojas vairākas ostas un krastā atrodas citi potenciāli piesārņojuma objekti, tāpēc šo teritoriju, iespējams, apdraud vides negadījumi. Latvijas Valsts ugunsdzēs...)
(‎Removed claim: summary (P836): Antecedentes dos projetos: O golfo de Riga e o Estreito de Irbe estão entre as águas rasas do mar Báltico e incluem várias zonas marinhas protegidas, tanto nas costas da Letónia como da Estónia. No entanto, esses territórios são intensamente utilizados para o tráfego de navios, vários portos estão trabalhando na área e outros potenciais objetos de poluição estão localizados na costa, de modo que este território é possivelmente ameaçado por aci...)
Property / summary
Antecedentes dos projetos: O golfo de Riga e o Estreito de Irbe estão entre as águas rasas do mar Báltico e incluem várias zonas marinhas protegidas, tanto nas costas da Letónia como da Estónia. No entanto, esses territórios são intensamente utilizados para o tráfego de navios, vários portos estão trabalhando na área e outros potenciais objetos de poluição estão localizados na costa, de modo que este território é possivelmente ameaçado por acidentes ambientais. O Serviço de Fogo e Salvamento do Estado da Letónia (VUGD) tem de garantir uma resposta eficaz pelo menos 2 horas até que as guardas costeiras envolvam e assumam a liderança em acidentes ecológicos nos portos e na linha costeira marítima. A Estónia e a Letónia concordaram com a convenção HELCOM, pelo que os serviços de salvamento devem garantir a localização do derrame de petróleo a pelo menos 10 km de explosão petrolífera com uma velocidade de resposta não superior a 6 horas. A costa estónia encontra-se ameaçada através da atividade de Ferries na via navegável entre a Rússia. Os aparelhos que comandam a Direção de Salvamento da Estónia (ERB) e o Serviço Estatal de Bombeiros e Resgate da Letónia não estão equipados de forma eficiente no que diz respeito aos portos conceituados para os navios naufrágios na costa. Para uma resposta eficaz durante os acidentes ecológicos em pequenos portos, a VUGD e o ERB têm falta de capacidade e há necessidade de uma melhor capacidade, bem como de melhorar a prontidão para derrames de petróleo no Golfo de Riga e no Estreito de Irbe, que são os recursos hídricos comuns e nas proximidades dos potenciais locais de refúgio para os navios naufrágios. Natureza transfronteiriça: Os países da região do Mar Báltico partilham a responsabilidade pela proteção do meio marinho. Em caso de acidente ambiental, é crucial ter uma reação transfronteiriça coordenada. Através da execução do projeto SAFE SEA, será assegurado que os intervenientes estónios e letões conheçam o exercício em situações de emergência e sejam informados sobre o plano de ação do outro país. As formações conjuntas melhorarão a cooperação entre os dois países. O projeto SAFE SEA contribui para a execução da Estratégia da UE para a Região do Mar Báltico. No âmbito do objetivo «Salvar o Mar», subobjetivo «Melhor cooperação», salienta-se que a colaboração transfronteiriça é crucial em caso de acidentes ambientais. Desafios transfronteiriços: —estabelecer, numa base comum, procedimentos operacionais normalizados; —desenvolver táticas comuns e organizar exercícios práticos e teóricos conjuntos, garantindo assim um apoio eficaz à eliminação da poluição e dos derrames de hidrocarbonetos. Objetivos: O principal objetivo deste projeto é melhorar a segurança ambiental nas águas marinhas e costeiras do Golfo de Riga e do Estreito de Irbe, reforçando a coordenação entre os serviços de salvamento letões e estónios e os gestores de infraestruturas (portos, pequenos portos, administrações locais). O Serviço Estatal de Bombeiros e Resgate da Letónia (VUGD), em cooperação com outras instituições estatais e municipais, tem de assegurar a gestão de catástrofes (resposta e limpeza da poluição) nas águas interiores da costa marítima, enquanto o Conselho de Salvamento da Estónia (ERB), em estreita cooperação com o Centro de Desenvolvimento dos Pequenos Portos da Estónia (EVAK), tem de assegurar medidas de resposta e lidar com a gestão das consequências da poluição pelo menos 2 horas até que a guarda costeira e as agências ambientais assumam a liderança em acidentes ecológicos. Por essa razão, a SAFE SEA visa aumentar a sua capacidade e reforçar a coordenação não só entre a VUGD, a ERB e a EVAK, mas também com outros intervenientes envolvidos em operações de salvamento em caso de acidentes ambientais. Entre os intervenientes envolvidos contam-se os guardas costeiros, o MRCC, a polícia e os guardas de fronteira, as agências ambientais, os portos, os municípios locais, bem como as organizações locais de voluntariado, que podem ser uma ajuda crucial para os serviços de salvamento em caso de acidentes ambientais. A AAE Segura asseguraria a sensibilização e as competências dos intervenientes envolvidos para uma resposta mais coordenada e eficaz. Principais atividades: Neste projeto nomeamos 5 atividades principais: 1. Aquisição de equipamento para a VUGD e ERB para que possam localizar o derrame de hidrocarbonetos no território do projeto num prazo razoável. O equipamento adquirido pela VUGD será armazenado em 6 divisões — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. O equipamento Erb estará localizado em três unidades ERB e 2 portos — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu e Mõntu. 2. Construção e preparação de 4 estradas de acesso (autoestradas) para a praia na Letónia — Concelho de Roja, Concelho de Ventspils, Concelho de Engure e Concelho de Salacgrīva. 3. Elaboração de procedimentos operacionais normalizados comuns (PON) e de materiais de formação para melhorar a cola... (Portuguese)
 
Property / summary: Antecedentes dos projetos: O golfo de Riga e o Estreito de Irbe estão entre as águas rasas do mar Báltico e incluem várias zonas marinhas protegidas, tanto nas costas da Letónia como da Estónia. No entanto, esses territórios são intensamente utilizados para o tráfego de navios, vários portos estão trabalhando na área e outros potenciais objetos de poluição estão localizados na costa, de modo que este território é possivelmente ameaçado por acidentes ambientais. O Serviço de Fogo e Salvamento do Estado da Letónia (VUGD) tem de garantir uma resposta eficaz pelo menos 2 horas até que as guardas costeiras envolvam e assumam a liderança em acidentes ecológicos nos portos e na linha costeira marítima. A Estónia e a Letónia concordaram com a convenção HELCOM, pelo que os serviços de salvamento devem garantir a localização do derrame de petróleo a pelo menos 10 km de explosão petrolífera com uma velocidade de resposta não superior a 6 horas. A costa estónia encontra-se ameaçada através da atividade de Ferries na via navegável entre a Rússia. Os aparelhos que comandam a Direção de Salvamento da Estónia (ERB) e o Serviço Estatal de Bombeiros e Resgate da Letónia não estão equipados de forma eficiente no que diz respeito aos portos conceituados para os navios naufrágios na costa. Para uma resposta eficaz durante os acidentes ecológicos em pequenos portos, a VUGD e o ERB têm falta de capacidade e há necessidade de uma melhor capacidade, bem como de melhorar a prontidão para derrames de petróleo no Golfo de Riga e no Estreito de Irbe, que são os recursos hídricos comuns e nas proximidades dos potenciais locais de refúgio para os navios naufrágios. Natureza transfronteiriça: Os países da região do Mar Báltico partilham a responsabilidade pela proteção do meio marinho. Em caso de acidente ambiental, é crucial ter uma reação transfronteiriça coordenada. Através da execução do projeto SAFE SEA, será assegurado que os intervenientes estónios e letões conheçam o exercício em situações de emergência e sejam informados sobre o plano de ação do outro país. As formações conjuntas melhorarão a cooperação entre os dois países. O projeto SAFE SEA contribui para a execução da Estratégia da UE para a Região do Mar Báltico. No âmbito do objetivo «Salvar o Mar», subobjetivo «Melhor cooperação», salienta-se que a colaboração transfronteiriça é crucial em caso de acidentes ambientais. Desafios transfronteiriços: —estabelecer, numa base comum, procedimentos operacionais normalizados; —desenvolver táticas comuns e organizar exercícios práticos e teóricos conjuntos, garantindo assim um apoio eficaz à eliminação da poluição e dos derrames de hidrocarbonetos. Objetivos: O principal objetivo deste projeto é melhorar a segurança ambiental nas águas marinhas e costeiras do Golfo de Riga e do Estreito de Irbe, reforçando a coordenação entre os serviços de salvamento letões e estónios e os gestores de infraestruturas (portos, pequenos portos, administrações locais). O Serviço Estatal de Bombeiros e Resgate da Letónia (VUGD), em cooperação com outras instituições estatais e municipais, tem de assegurar a gestão de catástrofes (resposta e limpeza da poluição) nas águas interiores da costa marítima, enquanto o Conselho de Salvamento da Estónia (ERB), em estreita cooperação com o Centro de Desenvolvimento dos Pequenos Portos da Estónia (EVAK), tem de assegurar medidas de resposta e lidar com a gestão das consequências da poluição pelo menos 2 horas até que a guarda costeira e as agências ambientais assumam a liderança em acidentes ecológicos. Por essa razão, a SAFE SEA visa aumentar a sua capacidade e reforçar a coordenação não só entre a VUGD, a ERB e a EVAK, mas também com outros intervenientes envolvidos em operações de salvamento em caso de acidentes ambientais. Entre os intervenientes envolvidos contam-se os guardas costeiros, o MRCC, a polícia e os guardas de fronteira, as agências ambientais, os portos, os municípios locais, bem como as organizações locais de voluntariado, que podem ser uma ajuda crucial para os serviços de salvamento em caso de acidentes ambientais. A AAE Segura asseguraria a sensibilização e as competências dos intervenientes envolvidos para uma resposta mais coordenada e eficaz. Principais atividades: Neste projeto nomeamos 5 atividades principais: 1. Aquisição de equipamento para a VUGD e ERB para que possam localizar o derrame de hidrocarbonetos no território do projeto num prazo razoável. O equipamento adquirido pela VUGD será armazenado em 6 divisões — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. O equipamento Erb estará localizado em três unidades ERB e 2 portos — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu e Mõntu. 2. Construção e preparação de 4 estradas de acesso (autoestradas) para a praia na Letónia — Concelho de Roja, Concelho de Ventspils, Concelho de Engure e Concelho de Salacgrīva. 3. Elaboração de procedimentos operacionais normalizados comuns (PON) e de materiais de formação para melhorar a cola... (Portuguese) / rank
Normal rank
 
Property / summary: Antecedentes dos projetos: O golfo de Riga e o Estreito de Irbe estão entre as águas rasas do mar Báltico e incluem várias zonas marinhas protegidas, tanto nas costas da Letónia como da Estónia. No entanto, esses territórios são intensamente utilizados para o tráfego de navios, vários portos estão trabalhando na área e outros potenciais objetos de poluição estão localizados na costa, de modo que este território é possivelmente ameaçado por acidentes ambientais. O Serviço de Fogo e Salvamento do Estado da Letónia (VUGD) tem de garantir uma resposta eficaz pelo menos 2 horas até que as guardas costeiras envolvam e assumam a liderança em acidentes ecológicos nos portos e na linha costeira marítima. A Estónia e a Letónia concordaram com a convenção HELCOM, pelo que os serviços de salvamento devem garantir a localização do derrame de petróleo a pelo menos 10 km de explosão petrolífera com uma velocidade de resposta não superior a 6 horas. A costa estónia encontra-se ameaçada através da atividade de Ferries na via navegável entre a Rússia. Os aparelhos que comandam a Direção de Salvamento da Estónia (ERB) e o Serviço Estatal de Bombeiros e Resgate da Letónia não estão equipados de forma eficiente no que diz respeito aos portos conceituados para os navios naufrágios na costa. Para uma resposta eficaz durante os acidentes ecológicos em pequenos portos, a VUGD e o ERB têm falta de capacidade e há necessidade de uma melhor capacidade, bem como de melhorar a prontidão para derrames de petróleo no Golfo de Riga e no Estreito de Irbe, que são os recursos hídricos comuns e nas proximidades dos potenciais locais de refúgio para os navios naufrágios. Natureza transfronteiriça: Os países da região do Mar Báltico partilham a responsabilidade pela proteção do meio marinho. Em caso de acidente ambiental, é crucial ter uma reação transfronteiriça coordenada. Através da execução do projeto SAFE SEA, será assegurado que os intervenientes estónios e letões conheçam o exercício em situações de emergência e sejam informados sobre o plano de ação do outro país. As formações conjuntas melhorarão a cooperação entre os dois países. O projeto SAFE SEA contribui para a execução da Estratégia da UE para a Região do Mar Báltico. No âmbito do objetivo «Salvar o Mar», subobjetivo «Melhor cooperação», salienta-se que a colaboração transfronteiriça é crucial em caso de acidentes ambientais. Desafios transfronteiriços: —estabelecer, numa base comum, procedimentos operacionais normalizados; —desenvolver táticas comuns e organizar exercícios práticos e teóricos conjuntos, garantindo assim um apoio eficaz à eliminação da poluição e dos derrames de hidrocarbonetos. Objetivos: O principal objetivo deste projeto é melhorar a segurança ambiental nas águas marinhas e costeiras do Golfo de Riga e do Estreito de Irbe, reforçando a coordenação entre os serviços de salvamento letões e estónios e os gestores de infraestruturas (portos, pequenos portos, administrações locais). O Serviço Estatal de Bombeiros e Resgate da Letónia (VUGD), em cooperação com outras instituições estatais e municipais, tem de assegurar a gestão de catástrofes (resposta e limpeza da poluição) nas águas interiores da costa marítima, enquanto o Conselho de Salvamento da Estónia (ERB), em estreita cooperação com o Centro de Desenvolvimento dos Pequenos Portos da Estónia (EVAK), tem de assegurar medidas de resposta e lidar com a gestão das consequências da poluição pelo menos 2 horas até que a guarda costeira e as agências ambientais assumam a liderança em acidentes ecológicos. Por essa razão, a SAFE SEA visa aumentar a sua capacidade e reforçar a coordenação não só entre a VUGD, a ERB e a EVAK, mas também com outros intervenientes envolvidos em operações de salvamento em caso de acidentes ambientais. Entre os intervenientes envolvidos contam-se os guardas costeiros, o MRCC, a polícia e os guardas de fronteira, as agências ambientais, os portos, os municípios locais, bem como as organizações locais de voluntariado, que podem ser uma ajuda crucial para os serviços de salvamento em caso de acidentes ambientais. A AAE Segura asseguraria a sensibilização e as competências dos intervenientes envolvidos para uma resposta mais coordenada e eficaz. Principais atividades: Neste projeto nomeamos 5 atividades principais: 1. Aquisição de equipamento para a VUGD e ERB para que possam localizar o derrame de hidrocarbonetos no território do projeto num prazo razoável. O equipamento adquirido pela VUGD será armazenado em 6 divisões — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. O equipamento Erb estará localizado em três unidades ERB e 2 portos — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu e Mõntu. 2. Construção e preparação de 4 estradas de acesso (autoestradas) para a praia na Letónia — Concelho de Roja, Concelho de Ventspils, Concelho de Engure e Concelho de Salacgrīva. 3. Elaboração de procedimentos operacionais normalizados comuns (PON) e de materiais de formação para melhorar a cola... (Portuguese) / qualifier
point in time: 30 November 2022
Timestamp+2022-11-30T00:00:00Z
Timezone+00:00
CalendarGregorian
Precision1 day
Before0
After0
 

Revision as of 11:27, 9 February 2024

Project Q4296593 in Latvia, Estonia
Language Label Description Also known as
English
Safe coast and sea in Latvia and Estonia
Project Q4296593 in Latvia, Estonia

    Statements

    contained in NUTS
    Kurzeme
    0 references
    Pierīga
    0 references
    Riga
    0 references
    Lääne-Eesti
    0 references
    Põhja-Eesti
    0 references
    country
    Latvia
    0 references
    Estonia
    0 references
    EU contribution
    434,927.33 Euro
    0 references
    budget
    511,679.21 Euro
    0 references
    co-financing rate
    85.0 percent
    0 references
    start time
    1 May 2017
    0 references
    end time
    30 June 2019
    0 references
    beneficiary name (string)
    Kurzeme Planning Region
    0 references
    beneficiary
    Q4360636
    0 references
    coordinate location

    56°39'57.67"N, 22°29'19.50"E
    0 references

    58°23'9.74"N, 24°29'21.59"E
    0 references

    57°30'7.78"N, 22°48'36.76"E
    0 references

    59°26'6.83"N, 24°45'50.36"E
    0 references

    56°56'43.94"N, 23°20'17.09"E
    0 references

    57°45'7.42"N, 24°21'13.64"E
    0 references

    56°56'31.81"N, 24°7'7.28"E
    0 references

    57°23'51.94"N, 21°33'59.29"E
    0 references
    summary
    Projects background: Gulf of Riga and Irbe Strait are among the shallowest waters in the Baltic Sea and includes multiple marine protected areas both on Latvias and Estonias coasts. However those territories are intensely used for ship traffic, multiple harbors are working in the area and other potential pollution objects are located on the coast, so this territory is possibly endangered by environmental accidents. State Fire and Rescue Service of Latvia (VUGD) have to ensure effective response at least 2 hours till the Coast guards involves and take the lead in ecological accidents in ports and sea coast line. Estonia and Latvia has jioned with HELCOM convention, so the Rescue services must guarantee localizing the oil spill at least 10 km of oil boom with the speed of response no longer than 6 hours. Estonian coast is endangered through Ferries activity in tankers fairway between Russia. The appliances in command of the Estonian Rescue Board (ERB) and State Fire and Rescue Service of Latvia are not equipped efficiently in respect to the conceptualised harbors for wrecked vessels on the coast. For effective response during ecological accidents at small ports VUGD and ERB have a lack of capacity and there is necessity for better capability as well as there are necessity to improve oil spill readiness in Gulf of Riga and Irbe Strait, which are the common water resources and nearby to the potential places of refuge for wrecked vessels. Cross-border nature: Countries of the Baltic Sea region share the responsibility for the protection of the marine environment. In case of environmental accident it is crucial to have a coordinated cross-border reaction. By implementing SAFE SEA project it will be ensured that Estonian and Latvian actors know the drill in emergency situations and are informed about action plan of the other country. Joint trainings will improve cooperation among both countries. Project SAFE SEA contributes to the implementation of the EU Strategy for the Baltic Sea Region. Under the objective Save the Sea, sub-objective Better Cooperation it is emphasized that transboundary collaboration is crucial in case of environmental accidents. Cross-border challenges: -establish in common basis Standard operations procedures; -develop common tactics and organizing joint practical and theoretical exercises, thereby ensuring efficient support for the removal of pollution and oil spills. Objectives: The main goal of this project is to improve environmental security in marine and coastal waters in the Gulf of Riga and Irbe Strait by strenghening coordination between Latvian and Estonian rescue services and infrastructure managers (ports, small harbours, local governments). State Fire and Rescue Service of Latvia (VUGD) in cooperation with other state and municipal institutions has to ensure disaster management (response and pollution clean-up) in internal waters to the sea shoreline, while Estonian Rescue Board (ERB) in close cooperation with Estonian Small Harbour Development Centre (EVAK) has to ensure response measures and to deal with consequence management of pollution at least 2 hours till the Coast guard and environmental agencies take over the lead in ecological accidents. For that reason SAFE SEA aims to increase their capacity and strengthen coordination not only between VUGD, ERB and EVAK, but also with other actors that are involved in rescue operations in case of environmental accidents. Among the involved actors are Coast Guards, MRCC, police and border guards, environmental agencies, harbours, local municipalities as well as local voluntary organizations which may be a crucial help to rescue services in case of environmental accidents. SAFE SEA would ensure raising of awareness and skills of involved actors for a more coordinated and effective response. Main activities: In this project we have nominated 5 main activities: 1. Acquisition of equipment for the VUGD and ERB so that they can localize the oil spill in the project territory within a reasonable time. The VUGD purchased equipment will be stored in 6 divisions - Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB equipment will be located in three ERB units and 2 ports - Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu and Mõntu. 2. Building and preparation of 4 access roads (driveways) to the beach in Latvia - Roja County Municipality, Ventspils County Municipality, Engure County Municipality and Salacgrīva County Municipality. 3. Elaboration of common Standard Operational Procedure (SOP) and training materials to improve cross-border collaboration between rescue services. 4. Two international joint trainings (1 in Latvia and 1 in Estonia) with partner organizations (coast guards, police, border guards, environmental agencies, harbors) and Oil spill clean-up theoretical trainings in Estonia. 5. Awareness raising campaigne for Local Governments, volunteers and coastal inhabitants, media coverage about environmental pollution, protecti (English)
    0 references
    Projektide taust: Liivi laht ja Irbe väina on Läänemere madalaimad veed, mis hõlmavad mitmeid merekaitsealasid nii Lätis kui ka Eesti rannikul. Kuid neid territooriume kasutatakse intensiivselt laevaliikluseks, piirkonnas töötavad mitmed sadamad ja rannikul asuvad muud võimalikud reostusobjektid, nii et seda territooriumi võivad ohustada keskkonnaõnnetused. Läti riiklik tuletõrje- ja päästeteenistus (VUGD) peab tagama tõhusa reageerimise vähemalt 2 tundi, kuni rannikuvalvurid osalevad sadamates ja mererannikul toimuvates ökoloogilistes õnnetustes ja võtavad juhtrolli. Eesti ja Läti on ühinenud HELCOMi konventsiooniga, nii et päästeteenistused peavad tagama naftareostuse lokaliseerimise vähemalt 10 km naftapoomi, mille reageerimiskiirus ei ületa 6 tundi. Eesti rannikut ohustab praamide aktiivsus tankerite faarvaatris Venemaa vahel. Eesti Päästeameti (ERB) ning Läti Riikliku Tule- ja Päästeameti (Riiklik Tuletõrje- ja Päästeteenistus) juhitavad seadmed ei ole rannikul hukkunud laevade kontseptuaalsete sadamate suhtes tõhusalt varustatud. Väikestes sadamates toimuvate ökoloogiliste õnnetuste korral tõhusaks reageerimiseks on VUGD-l ja ERB-l puudulik suutlikkus ning vaja on parandada naftareostuse valmisolekut Riia lahes ja Irbe väinas, mis on ühised veevarud ja mis asuvad purustuslaevade võimalike ohutute paikade läheduses. Piiriülene olemus: Läänemere piirkonna riigid jagavad vastutust merekeskkonna kaitsmise eest. Keskkonnaõnnetuse korral on väga oluline koordineeritud piiriülene reageerimine. SAFE SEA projekti elluviimisega tagatakse, et Eesti ja Läti osalejad tunnevad õppust hädaolukordades ja on informeeritud teise riigi tegevuskavast. Ühised koolitused parandavad koostööd mõlema riigi vahel. Projekt SAFE SEA aitab kaasa ELi Läänemere piirkonna strateegia rakendamisele. Eesmärgi „Säästke meri“ alleesmärgi „Parem koostöö“ raames rõhutatakse, et piiriülene koostöö on keskkonnaõnnetuste korral ülioluline. Piiriülesed probleemid: kehtestada ühisel alusel standardsed tegevusprotseduurid; arendada ühist taktikat ja korraldada ühiseid praktilisi ja teoreetilisi harjutusi, tagades seeläbi tõhusa toetuse reostuse ja naftareostuse kõrvaldamiseks. Eesmärgid: Projekti põhieesmärk on parandada keskkonnaohutust Liivi lahe ja Irbe väina mere- ja rannikuvetes, tugevdades Läti ja Eesti päästeteenistuste ning taristuettevõtjate (sadamad, väikesadamad, kohalikud omavalitsused) vahelist koordineerimist. Läti riiklik tuletõrje- ja päästeteenistus (VUGD) peab koostöös teiste riigi- ja munitsipaalasutustega tagama katastroofide ohjamise (reageerimise ja reostuse puhastamise) sisevetes mererannal, samas kui Eesti Päästeamet (ERB) tihedas koostöös Eesti Väikesadama Arenduskeskusega (EVAK) peab tagama reageerimismeetmed ja tegelema reostuse tagajärgede ohjamisega vähemalt 2 tundi, kuni rannikuvalve ja keskkonnaagentuurid võtavad juhtrolli ökoloogilises õnnetuses. Seetõttu on SAFE SEA eesmärk suurendada nende suutlikkust ja tugevdada koordineerimist mitte ainult VUGD, ERB ja EVAKi vahel, vaid ka teiste keskkonnaõnnetuste korral päästeoperatsioonides osalejatega. Kaasatud osalejate hulgas on rannikuvalve, mereseirekeskus, politsei ja piirivalvurid, keskkonnaametid, sadamad, kohalikud omavalitsused ja kohalikud vabatahtlikud organisatsioonid, mis võivad olla oluline abi päästeteenistustele keskkonnaõnnetuste korral. Ohutu keskkonnamõju strateegiline hindamine tagaks asjaomaste osalejate teadlikkuse ja oskuste suurendamise, et reageerida koordineeritumalt ja tõhusamalt. Peamised tegevused: Selles projektis oleme nimetanud 5 põhitegevust: 1. Seadmete soetamine VUGD ja ERB jaoks, et nad saaksid naftareostuse projekti territooriumil mõistliku aja jooksul lokaliseerida. VUGD ostetud seadmeid hoitakse kuues osakonnas – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB seadmed asuvad kolmes ERB üksuses ja 2 sadamas – Kuressaares, Kuhelkonnas, Orissaares, Kuivastus ja Mõntus. 2. Läti – Roja maakonna, Ventspilsi maakonna, Engure maakonna omavalitsusüksuse ja Salacgrīva valla rannale nelja juurdepääsutee (sõiduteed) ehitamine ja ettevalmistamine. 3. Ühise standardse töökorra ja koolitusmaterjalide väljatöötamine, et parandada päästeteenistuste piiriülest koostööd. 4. Kaks rahvusvahelist ühiskoolitust (1 Lätis ja 1 Eestis) partnerorganisatsioonidega (rannikuvalve, politsei, piirivalve, keskkonnaagentuurid, sadamad) ja naftareostuse puhastamise teoreetiline koolitus Eestis. 5. Teadlikkuse suurendamise kampaania kohalikele omavalitsustele, vabatahtlikele ja rannikuelanikele, meediakajastus keskkonnareostusest, Protecti (Estonian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Contexte des projets: Le golfe de Riga et le détroit d’Irbe comptent parmi les eaux peu profondes de la mer Baltique et comprennent plusieurs zones marines protégées tant sur les côtes lettones que sur les côtes estoniennes. Cependant, ces territoires sont intensément utilisés pour le trafic maritime, plusieurs ports travaillent dans la région et d’autres objets de pollution potentiels sont situés sur la côte, de sorte que ce territoire est peut-être menacé par des accidents environnementaux. Le service national d’incendie et de sauvetage de Lettonie (VUGD) doit assurer une réponse efficace au moins deux heures avant que les gardes-côtes n’impliquent et prennent la tête des accidents écologiques dans les ports et les côtes maritimes. L’Estonie et la Lettonie ont jionné avec la convention HELCOM, de sorte que les services de sauvetage doivent garantir la localisation de la marée noire d’au moins 10 km de boom pétrolier avec une vitesse d’intervention ne dépassant pas 6 heures. La côte estonienne est menacée par l’activité des ferries dans le chenal des pétroliers entre la Russie. Les appareils commandés par l’Office estonien de sauvetage (ERB) et le Service national d’incendie et de sauvetage de Lettonie ne sont pas équipés efficacement en ce qui concerne les ports conceptualisés pour les navires détruits sur la côte. Pour une réponse efficace lors d’accidents écologiques dans les petits ports VUGD et ERB ont un manque de capacité et il est nécessaire d’améliorer les capacités et il est nécessaire d’améliorer la préparation aux déversements d’hydrocarbures dans le golfe de Riga et le détroit d’Irbe, qui sont les ressources en eau communes et à proximité des lieux de refuge potentiels pour les navires épaves. Nature transfrontalière: Les pays de la région de la mer Baltique partagent la responsabilité de la protection du milieu marin. En cas d’accident environnemental, il est essentiel d’avoir une réaction transfrontalière coordonnée. En mettant en œuvre le projet SAFE SEA, il sera veillé à ce que les acteurs estoniens et lettons connaissent l’exercice dans les situations d’urgence et soient informés du plan d’action de l’autre pays. Des formations conjointes amélioreront la coopération entre les deux pays. Le projet SAFE SEA contribue à la mise en œuvre de la stratégie de l’UE pour la région de la mer Baltique. Dans le cadre de l’objectif «Sauver la mer», sous-objectif «Mieux coopérer», il est souligné que la collaboration transfrontière est cruciale en cas d’accidents environnementaux. Défis transfrontaliers: —établir dans une base commune des procédures opérationnelles normalisées; —développer des tactiques communes et organiser des exercices pratiques et théoriques communs, assurant ainsi un soutien efficace pour l’élimination de la pollution et des déversements d’hydrocarbures. Objectifs: L’objectif principal de ce projet est d’améliorer la sécurité environnementale dans les eaux marines et côtières du golfe de Riga et du détroit d’Irbe en renforçant la coordination entre les services de secours lettons et estoniens et les gestionnaires d’infrastructures (ports, petits ports, collectivités locales). Le Service national d’incendie et de sauvetage de Lettonie (VUGD), en coopération avec d’autres institutions publiques et municipales, doit veiller à la gestion des catastrophes (réponse et nettoyage de la pollution) dans les eaux intérieures du littoral, tandis que l’Office estonien de sauvetage (ERB), en étroite coopération avec le Centre estonien de développement des petits ports (EVAK), doit prendre des mesures d’intervention et s’occuper de la gestion des conséquences de la pollution au moins deux heures avant que les gardes-côtes et les agences de protection de l’environnement prennent les devants en cas d’accidents écologiques. C’est pourquoi SAFE SEA vise à accroître leurs capacités et à renforcer la coordination non seulement entre VUGD, ERB et EVAK, mais aussi avec d’autres acteurs impliqués dans des opérations de sauvetage en cas d’accident environnemental. Parmi les acteurs concernés figurent les garde-côtes, les MRCC, la police et les gardes-frontières, les agences environnementales, les ports, les municipalités locales ainsi que les organisations bénévoles locales, ce qui peut être une aide cruciale aux services de sauvetage en cas d’accident environnemental. L’EES sûre garantirait la sensibilisation et les compétences des acteurs concernés en vue d’une réponse plus coordonnée et plus efficace. Principales activités: Dans le cadre de ce projet, nous avons nommé 5 activités principales: 1. Acquisition d’équipement pour le VUGD et l’ERB afin qu’ils puissent localiser la marée noire sur le territoire du projet dans un délai raisonnable. L’équipement acheté par VUGD sera stocké dans 6 divisions — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. L’équipement ERB sera situé dans trois unités ERB et 2 ports — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu et Mõntu. 2. Construction et préparatio... (French)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Contextul proiectelor: Golful Riga și strâmtoarea Irbe se numără printre apele cel mai puțin vestice din Marea Baltică și includ mai multe zone marine protejate, atât de pe coasta Letoniei, cât și de pe coasta Estoniei. Cu toate acestea, aceste teritorii sunt utilizate intens pentru traficul naval, mai multe porturi lucrează în zonă și alte potențiale obiecte de poluare sunt situate pe coastă, astfel încât acest teritoriu este posibil să fie pus în pericol de accidente de mediu. Serviciul național de pompieri și salvare din Letonia (VUGD) trebuie să asigure un răspuns eficace cel puțin 2 ore până când gărzile de coastă implică și preia conducerea în accidente ecologice în porturi și în linia de coastă. Estonia și Letonia s-au aliat cu convenția HELCOM, astfel încât serviciile de salvare trebuie să garanteze localizarea scurgerii de petrol la cel puțin 10 km de boom petrolier, cu viteza de răspuns nu mai mult de 6 ore. Coasta estoniană este pusă în pericol prin activitatea Ferries în șenalele petroliere dintre Rusia. Aparatele aflate la comanda Comisiei estoniene de salvare (ERB) și a Serviciului național de pompieri și salvare din Letonia nu sunt echipate în mod eficient în ceea ce privește porturile conceptualizate pentru navele epave de pe coastă. Pentru un răspuns eficace în timpul accidentelor ecologice din porturile mici, VUGD și ERB au o lipsă de capacitate și există necesitatea unei capacități mai bune, precum și necesitatea de a îmbunătăți gradul de pregătire pentru deversări de petrol în Golful Riga și strâmtoarea Irbe, care reprezintă resursele de apă comune și în apropierea locurilor potențiale de refugiu pentru navele epave. Natura transfrontalieră: Țările din regiunea Mării Baltice împărtășesc responsabilitatea pentru protecția mediului marin. În cazul unui accident de mediu, este esențial să existe o reacție transfrontalieră coordonată. Prin punerea în aplicare a proiectului SAFE SEA, se va asigura că actorii estoni și letoni cunosc exercițiul în situații de urgență și sunt informați cu privire la planul de acțiune al celeilalte țări. Cursurile comune de formare vor îmbunătăți cooperarea dintre cele două țări. Proiectul SAFE SEA contribuie la punerea în aplicare a Strategiei UE pentru regiunea Mării Baltice. În cadrul obiectivului „Salvați marea”, subobiectivul „O mai bună cooperare”, se subliniază faptul că colaborarea transfrontalieră este esențială în cazul accidentelor de mediu. Provocări transfrontaliere: —stabilirea în baza comună a procedurilor standard de operare; —dezvoltarea tacticilor comune și organizarea de exerciții practice și teoretice comune, asigurând astfel un sprijin eficient pentru eliminarea poluării și a scurgerilor de petrol. Obiective: Obiectivul principal al acestui proiect este de a îmbunătăți securitatea mediului în apele marine și costiere din Golful Riga și strâmtoarea Irbe prin consolidarea coordonării între serviciile de salvare letone și estoniene și administratorii de infrastructură (porturi, porturi mici, administrații locale). Serviciul de stat pentru pompieri și salvare din Letonia (VUGD), în cooperare cu alte instituții de stat și municipale, trebuie să asigure gestionarea dezastrelor (răspunsul și curățarea poluării) în apele interioare la țărmul mării, în timp ce Consiliul de salvare din Estonia (ERB), în strânsă cooperare cu Centrul eston de dezvoltare a porturilor mici (EVAK), trebuie să asigure măsuri de răspuns și să abordeze gestionarea consecințelor poluării cu cel puțin 2 ore până când paza de coastă și agențiile de mediu preia conducerea în accidente ecologice. Din acest motiv, SAFE SEA își propune să își sporească capacitatea și să consolideze coordonarea nu numai între VUGD, ERB și EVAK, ci și cu alți actori implicați în operațiuni de salvare în caz de accidente de mediu. Printre actorii implicați se numără gărzile de coastă, MRCC, poliția și polițiștii de frontieră, agențiile de mediu, porturile, municipalitățile locale, precum și organizațiile locale de voluntariat, ceea ce poate fi un ajutor esențial pentru serviciile de salvare în caz de accidente de mediu. Safe SEA ar asigura sensibilizarea și competențele actorilor implicați pentru un răspuns mai coordonat și mai eficace. Activități principale: În cadrul acestui proiect am desemnat 5 activități principale: 1. Achiziționarea de echipamente pentru VUGD și ERB, astfel încât acestea să poată localiza deversarea de petrol pe teritoriul proiectului într-un termen rezonabil. Echipamentele achiziționate de VUGD vor fi depozitate în 6 divizii – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Echipamentele ERB vor fi amplasate în trei unități ERB și 2 porturi – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu și Mõntu. 2. Construirea și pregătirea a 4 căi de acces (autostrăzi) la plaja din Letonia – municipalitatea comitatului Roja, municipalitatea comitatului Ventspils, municipalitatea comitatului Engure și municipalitatea județului Salacgrīva. 3. Elaborarea procedurii operaționale standard... (Romanian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Podklady pre projekty: Rižský záliv a prieliv Irbe patria medzi juhozápadné vody Baltského mora a zahŕňajú viaceré chránené morské oblasti na pobreží Lotyšska aj Estónska. Tieto územia sa však intenzívne využívajú na lodnú dopravu, v tejto oblasti pracujú viaceré prístavy a na pobreží sa nachádzajú iné potenciálne objekty znečistenia, takže toto územie je pravdepodobne ohrozené environmentálnymi nehodami. Štátna hasičská a záchranná služba Lotyšska (VUGD) musí zabezpečiť účinnú reakciu aspoň 2 hodiny, kým pobrežná stráž nezapojí a neprevezme vedenie pri ekologických nehodách v prístavoch a na morskom pobreží. Estónsko a Lotyšsko sa dohodli na dohovore HELCOM, takže záchranné služby musia zaručiť lokalizáciu ropnej škvrny najmenej 10 km ropného boomu rýchlosťou reakcie nie dlhšou ako 6 hodín. Estónske pobrežie je ohrozené činnosťou trajektov v cisternových lodiach medzi Ruskom. Zariadenia veliace Estónskej záchrannej rade (ERB) a štátnej hasičskej a záchrannej službe Lotyšska nie sú účinne vybavené, pokiaľ ide o koncepčné prístavy pre stroskotané plavidlá na pobreží. Pre účinnú reakciu počas ekologických havárií v malých prístavoch VUGD a ERB majú nedostatok kapacít a sú potrebné lepšie spôsobilosti, ako aj potreba zlepšiť pripravenosť na únik ropy v Rižskom zálive a prielive Irbe, ktoré sú spoločnými vodnými zdrojmi a v blízkosti potenciálnych miest útočišťa pre stroskotané plavidlá. Cezhraničný charakter: Krajiny regiónu Baltského mora majú spoločnú zodpovednosť za ochranu morského prostredia. V prípade environmentálnej havárie je veľmi dôležité mať koordinovanú cezhraničnú reakciu. Realizáciou projektu SAFE SEA sa zabezpečí, aby estónski a lotyšskí aktéri poznali cvičenie v núdzových situáciách a boli informovaní o akčnom pláne druhej krajiny. Spoločná odborná príprava zlepší spoluprácu medzi oboma krajinami. Projekt SAFE SEA prispieva k vykonávaniu stratégie EÚ pre región Baltského mora. V rámci cieľa Zachráňte more sa zdôrazňuje čiastkový cieľ Lepšia spolupráca, že v prípade environmentálnych havárií je rozhodujúca cezhraničná spolupráca. Cezhraničné výzvy: —stanoviť v spoločnom základe štandardné prevádzkové postupy; rozvíjať spoločnú taktiku a organizovať spoločné praktické a teoretické cvičenia, čím sa zabezpečí účinná podpora odstraňovania znečistenia a únikov ropy. Ciele: Hlavným cieľom tohto projektu je zlepšiť environmentálnu bezpečnosť v morských a pobrežných vodách Rižského zálivu a Irbeského prielivu posilnením koordinácie medzi lotyšskými a estónskymi záchrannými službami a manažérmi infraštruktúry (prístavy, malé prístavy, miestne samosprávy). Štátna protipožiarna a záchranná služba Lotyšska (VUGD) v spolupráci s inými štátnymi a mestskými inštitúciami musí zabezpečiť zvládanie katastrof (odpovede a vyčistenie znečistenia) vo vnútorných vodách k morskému pobrežiu, zatiaľ čo estónska záchranná rada (ERB) v úzkej spolupráci s estónskym strediskom pre rozvoj malých prístavov (EVAK) musí zabezpečiť opatrenia reakcie a riešiť riadenie následkov znečistenia najmenej 2 hodiny, kým pobrežná stráž a environmentálne agentúry neprevezmú vedenie pri ekologických haváriách. Z tohto dôvodu sa SAFE SEA zameriava na zvýšenie ich kapacity a posilnenie koordinácie nielen medzi VUGD, ERB a EVAK, ale aj s inými aktérmi, ktorí sú zapojení do záchranných operácií v prípade environmentálnych havárií. Medzi zapojené subjekty patria pobrežná stráž, MRCC, polícia a pohraničná stráž, environmentálne agentúry, prístavy, miestne samosprávy, ako aj miestne dobrovoľnícke organizácie, ktoré môžu byť kľúčovou pomocou záchranných služieb v prípade environmentálnych nehôd. Bezpečný SEA by zabezpečil zvyšovanie povedomia a zručností zúčastnených aktérov v záujme koordinovanejšej a účinnejšej reakcie. Hlavné aktivity: V tomto projekte sme nominovali 5 hlavných aktivít: 1. Nadobudnutie vybavenia pre VUGD a ERB, aby mohli lokalizovať únik ropy na území projektu v primeranom čase. Zakúpené zariadenie VUGD bude uložené v 6 divíziách – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Zariadenie ERB sa bude nachádzať v troch ERB jednotkách a 2 prístavoch – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu a Mõntu. 2. Výstavba a príprava 4 prístupových ciest (príjazdových ciest) na pláž v Lotyšsku – okres Roja, obec Ventspils County, obec Engure County a obec Salacgrīva. 3. Vypracovanie spoločného štandardného operačného postupu (SOP) a školiacich materiálov na zlepšenie cezhraničnej spolupráce medzi záchrannými službami. 4. Dve medzinárodné spoločné školenia (1 v Lotyšsku a 1 v Estónsku) s partnerskými organizáciami (pobrežná stráž, polícia, pohraničná stráž, environmentálne agentúry, prístavy) a teoretická odborná príprava v oblasti odstraňovania únikov ropy v Estónsku. 5. Kampaň na zvyšovanie informovanosti miestnych samospráv, dobrovoľníkov a pobrežných obyvateľov, mediálne pokrytie o znečistení životného prostredia, ochrana (Slovak)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Vispārīga informācija par projektiem: Rīgas jūras līcis un Irbes šaurums ir viens no seklārākajiem Baltijas jūras ūdeņiem un ietver vairākas aizsargājamās jūras teritorijas gan Latvijas, gan Igaunijas piekrastē. Tomēr šīs teritorijas intensīvi izmanto kuģu satiksmei, šajā teritorijā darbojas vairākas ostas un krastā atrodas citi potenciāli piesārņojuma objekti, tāpēc šo teritoriju, iespējams, apdraud vides negadījumi. Latvijas Valsts ugunsdzēsības un glābšanas dienestam (VUGD) ir jānodrošina efektīva reaģēšana vismaz 2 stundas, līdz krasta apsardze iesaistīsies un uzņemsies vadību ekoloģiskajos negadījumos ostās un jūras piekrastē. Igaunija un Latvija ir apvienojušās ar HELCOM konvenciju, tāpēc glābšanas dienestiem ir jāgarantē naftas noplūdes lokalizēšana vismaz 10 km naftas uzplaukuma ar reakcijas ātrumu ne ilgāk kā 6 stundas. Igaunijas piekrasti apdraud Prāmju darbība tankkuģu kuģuceļā starp Krieviju. Igaunijas Glābšanas padomes (ERB) un Latvijas Valsts ugunsdzēsības un glābšanas dienesta komandierīces nav efektīvi aprīkotas ar konceptuālajām ostām krastiem kuģiem. Lai efektīvi reaģētu uz ekoloģiskiem negadījumiem mazās ostās VUGD un ERB, trūkst kapacitātes un ir nepieciešamas labākas spējas, kā arī jāuzlabo gatavība naftas noplūdei Rīgas jūras līcī un Irbes šaurumā, kas ir kopīgie ūdens resursi un netālu no potenciālajām patvēruma vietām vraku kuģiem. Pārrobežu raksturs: Baltijas jūras reģiona valstis ir kopīgi atbildīgas par jūras vides aizsardzību. Ja notiek vides negadījumi, ir svarīgi nodrošināt koordinētu pārrobežu reakciju. Īstenojot SAFE VEA projektu, tiks nodrošināts, ka Igaunijas un Latvijas dalībnieki zina mācību kursu ārkārtas situācijās un tiek informēti par otras valsts rīcības plānu. Kopīgas mācības uzlabos sadarbību starp abām valstīm. Projekts SAFE VEA palīdz īstenot ES stratēģiju Baltijas jūras reģionam. Saskaņā ar mērķi “Glābt jūru”, kas ir apakšmērķis “Labāka sadarbība”, tiek uzsvērts, ka pārrobežu sadarbība ir būtiska vides negadījumu gadījumā. Pārrobežu problēmas: kopīgi noteikt standarta operāciju procedūras; izstrādāt kopīgu taktiku un organizēt kopīgus praktiskus un teorētiskus vingrinājumus, tādējādi nodrošinot efektīvu atbalstu piesārņojuma un naftas noplūdes novēršanai. Mērķi: Projekta galvenais mērķis ir uzlabot vides drošību jūras un piekrastes ūdeņos Rīgas jūras līcī un Irbes šaurumā, stiprinot koordināciju starp Latvijas un Igaunijas glābšanas dienestiem un infrastruktūras pārvaldītājiem (ostām, mazām ostām, pašvaldībām). Latvijas Valsts ugunsdzēsības un glābšanas dienestam (VUGD) sadarbībā ar citām valsts un pašvaldību iestādēm ir jānodrošina katastrofu pārvaldība (reakcija un piesārņojuma attīrīšana) iekšējos ūdeņos uz jūras krasta līniju, savukārt Igaunijas Glābšanas pārvaldei (ERB) ciešā sadarbībā ar Igaunijas Mazo ostu attīstības centru (EVAK) ir jānodrošina reaģēšanas pasākumi un jātiek galā ar piesārņojuma seku pārvaldību vismaz 2 stundas, līdz krasta apsardze un vides aģentūras pārņem vadību ekoloģisko negadījumu gadījumā. Šā iemesla dēļ SAFE VEA mērķis ir palielināt savas spējas un stiprināt koordināciju ne tikai starp VUGD, ERB un EVAK, bet arī ar citiem dalībniekiem, kas ir iesaistīti glābšanas operācijās vides negadījumu gadījumā. Iesaistīto dalībnieku vidū ir krasta apsardze, MRCC, policija un robežsargi, vides aģentūras, ostas, vietējās pašvaldības, kā arī vietējās brīvprātīgo organizācijas, kas var būt būtiska palīdzība glābšanas dienestiem vides negadījumu gadījumā. Drošs SVN nodrošinātu iesaistīto dalībnieku informētības un prasmju uzlabošanu, lai reaģētu koordinētāk un efektīvāk. Galvenās aktivitātes: Šajā projektā esam nominējuši 5 galvenās aktivitātes: 1. VUGD un ERB aprīkojuma iegāde, lai tās saprātīgā termiņā varētu lokalizēt naftas noplūdi projekta teritorijā. VUGD iegādātās iekārtas tiks glabātas 6 nodaļās — Salacgrīvā, Saulkrastos, Jaunciemā, Slokā, Dundagā, Rojā. ERB aprīkojums atradīsies trīs ERB vienībās un 2 ostās — Kuresārē, Kuhelkonnā, Orisā, Kuivastu un Mõntu. 2. 4 pievedceļu (braucienu) izbūve un sagatavošana līdz pludmalei Latvijā — Rojas novada pašvaldība, Ventspils novada pašvaldība, Engures novada pašvaldība un Salacgrīvas novada pašvaldība. 3. Kopīgas standarta operatīvās procedūras (SOP) un mācību materiālu izstrāde, lai uzlabotu pārrobežu sadarbību starp glābšanas dienestiem. 4. Divas starptautiskas kopīgas apmācības (1 Latvijā un 1 Igaunijā) ar partnerorganizācijām (krasta apsardze, policija, robežsargi, vides aģentūras, ostas) un naftas noplūdes attīrīšanas teorētiskās apmācības Igaunijā. 5. Izpratnes veicināšanas kampaņas vietējām pašvaldībām, brīvprātīgajiem un piekrastes iedzīvotājiem, atspoguļojums plašsaziņas līdzekļos par vides piesārņojumu, protecti (Latvian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Cúlra na dtionscadal: Tá Murascaill Ríge agus Caolas Irbe i measc na n-uiscí is éadoimhne i Muir Bhailt agus áirítear leo iliomad limistéar muirí faoi chosaint ar chóstaí na Laitvia agus na hEastóine araon. Mar sin féin, úsáidtear na críocha sin go dian le haghaidh trácht loinge, tá cuanta iomadúla ag obair sa cheantar agus tá réada truaillithe eile a d’fhéadfadh a bheith ann suite ar an gcósta, mar sin d’fhéadfadh tionóiscí comhshaoil an chríoch sin a chur i mbaol. Caithfidh Seirbhís Dóiteáin agus Tarrthála Stáit na Laitvia (VUGD) freagairt éifeachtach a chinntiú 2 uair an chloig ar a laghad go dtí go mbeidh na gardaí cósta páirteach i dtimpistí éiceolaíocha i gcalafoirt agus i líne chósta na farraige agus go mbeidh siad ar thús cadhnaíochta. Tá coinbhinsiún HELCOM curtha i gcrích ag an Eastóin agus ag an Laitvia, mar sin ní mór do na seirbhísí Tarrthála a ráthú go logálfar an doirteadh ola 10 km ar a laghad de bhorradh ola agus nach mbeidh an luas freagartha níos faide ná 6 uair an chloig. Tá cósta na hEastóine i mbaol trí ghníomhaíocht Ferries i dtancaeir fairway idir an Rúis. Níl fearais i gceannas Bhord Tarrthála na hEastóine (ERB) agus Sheirbhís Dóiteáin agus Tarrthála Stáit na Laitvia feistithe go héifeachtúil i ndáil leis na cuanta coincheapaithe le haghaidh soithí raice ar an gcósta. Le haghaidh freagairt éifeachtach le linn timpistí éiceolaíocha ag calafoirt bheaga tá easpa acmhainneachta ag VUGD agus ERB agus tá gá le cumas níos fearr chomh maith le feabhas a chur ar ullmhacht doirte ola i Murascaill Ríge agus i gCaolas Irbe, arb iad na hacmhainní uisce coitianta iad agus in aice leis na háiteanna tearmainn a d’fhéadfadh a bheith ann do shoithí raic. Cineál trasteorann: Tá an fhreagracht chéanna ar thíortha réigiún Mhuir Bhailt as cosaint na muirthimpeallachta. I gcás tionóisce comhshaoil, tá sé ríthábhachtach freagairt chomhordaithe trasteorann a bheith ann. Trí thionscadal SAFE SEA a chur chun feidhme, áiritheofar go mbeidh gníomhaithe na hEastóine agus na Laitvia ar an eolas faoin druil i gcásanna éigeandála agus go gcuirfear ar an eolas iad faoi phlean gníomhaíochta na tíre eile. Cuirfidh oiliúint chomhpháirteach feabhas ar an gcomhar idir an dá thír. Cuireann SAFE SEA le cur chun feidhme Straitéis an Aontais Eorpaigh do Réigiún Mhuir Bhailt. Faoin gcuspóir Sábháil na Mara, leagtar béim ar chomhar fochuspóireach níos fearr go bhfuil comhar trasteorann ríthábhachtach i gcás tionóiscí comhshaoil. Dúshláin trasteorann: — nósanna imeachta caighdeánacha oibríochtaí a bhunú i mbonn comhchoiteann; — tactics choitianta a fhorbairt agus cleachtaí comhpháirteacha praiticiúla agus teoiriciúla a eagrú, rud a áiritheoidh tacaíocht éifeachtúil chun truailliú agus doirteadh ola a bhaint. Cuspóirí: Is é príomhchuspóir an tionscadail seo feabhas a chur ar an tslándáil chomhshaoil in uiscí mara agus cósta i Murascaill Ríge agus i gCaolas Irbe trí chomhordú a neartú idir seirbhísí tarrthála na Laitvia agus na hEastóine agus bainisteoirí bonneagair (calafoirt, cuanta beaga, rialtais áitiúla). Ní mór do Sheirbhís Stáit Dóiteáin agus Tarrthála na Laitvia (VUGD) i gcomhar le hinstitiúidí stáit agus bardasacha eile bainistiú tubaistí (freagairt agus glantachán truaillithe) a áirithiú in uiscí inmheánacha ar imeall na farraige, agus ní mór do Bhord Tarrthála na hEastóine (ERB) i ndlúthchomhar le hIonad Forbartha Chuan Beag na hEastóine (EVAK) bearta freagartha a chinntiú agus déileáil le bainistiú truaillithe 2 uair an chloig ar a laghad go dtí go nglacfaidh an Garda Cósta agus gníomhaireachtaí comhshaoil ceannas ar thionóiscí éiceolaíocha. Ar an gcúis sin, tá sé mar aidhm ag SAFE SEA a n-acmhainneacht a mhéadú agus comhordú a neartú ní hamháin idir VUGD, ERB agus EVAK, ach freisin le gníomhaithe eile a bhfuil baint acu le hoibríochtaí tarrthála i gcás tionóiscí comhshaoil. I measc na ngníomhaithe lena mbaineann tá Gardaí Cósta, MRCC, póilíní agus gardaí teorann, gníomhaireachtaí comhshaoil, calafoirt, bardais áitiúla chomh maith le heagraíochtaí deonacha áitiúla a d’fhéadfadh a bheith ina gcabhair ríthábhachtach chun seirbhísí a tharrtháil i gcás tionóiscí comhshaoil. D’áiritheodh SEA Sábháilte go n-ardófaí feasacht agus scileanna na ngníomhaithe rannpháirteacha chun freagairt níos comhordaithe agus níos éifeachtaí. Príomhghníomhaíochtaí: Sa tionscadal seo tá 5 phríomhghníomhaíocht ainmnithe againn: 1. Trealamh a fháil don VUGD agus ERB ionas gur féidir leo an doirteadh ola a logánú i gcríoch an tionscadail laistigh de thréimhse réasúnta. Stórálfar an trealamh VUGD a ceannaíodh i 6 rannán — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Beidh trealamh ERB a bheith suite i dtrí aonad ERB agus calafoirt 2 — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu agus Mõntu. 2. Tógáil agus ullmhú bóithre rochtana 4 (driveways) chuig an trá sa Laitvia — Bardas Contae Roja, Bardas Contae Ventspils, Bardas Contae Engure agus Bardas Contae Salacgrīva. 3. An Nós Imeachta Oibríochta Caighdeánach coiteann (SOP) a mhionsaothr... (Irish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Antecedentes dos projetos: O golfo de Riga e o Estreito de Irbe estão entre as águas rasas do mar Báltico e incluem várias zonas marinhas protegidas, tanto nas costas da Letónia como da Estónia. No entanto, esses territórios são intensamente utilizados para o tráfego de navios, vários portos estão trabalhando na área e outros potenciais objetos de poluição estão localizados na costa, de modo que este território é possivelmente ameaçado por acidentes ambientais. O Serviço de Fogo e Salvamento do Estado da Letónia (VUGD) tem de garantir uma resposta eficaz pelo menos 2 horas até que as guardas costeiras envolvam e assumam a liderança em acidentes ecológicos nos portos e na linha costeira marítima. A Estónia e a Letónia concordaram com a convenção HELCOM, pelo que os serviços de salvamento devem garantir a localização do derrame de petróleo a pelo menos 10 km de explosão petrolífera com uma velocidade de resposta não superior a 6 horas. A costa estónia encontra-se ameaçada através da atividade de Ferries na via navegável entre a Rússia. Os aparelhos que comandam a Direção de Salvamento da Estónia (ERB) e o Serviço Estatal de Bombeiros e Resgate da Letónia não estão equipados de forma eficiente no que diz respeito aos portos conceituados para os navios naufrágios na costa. Para uma resposta eficaz durante os acidentes ecológicos em pequenos portos, a VUGD e o ERB têm falta de capacidade e há necessidade de uma melhor capacidade, bem como de melhorar a prontidão para derrames de petróleo no Golfo de Riga e no Estreito de Irbe, que são os recursos hídricos comuns e nas proximidades dos potenciais locais de refúgio para os navios naufrágios. Natureza transfronteiriça: Os países da região do Mar Báltico partilham a responsabilidade pela proteção do meio marinho. Em caso de acidente ambiental, é crucial ter uma reação transfronteiriça coordenada. Através da execução do projeto SAFE SEA, será assegurado que os intervenientes estónios e letões conheçam o exercício em situações de emergência e sejam informados sobre o plano de ação do outro país. As formações conjuntas melhorarão a cooperação entre os dois países. O projeto SAFE SEA contribui para a execução da Estratégia da UE para a Região do Mar Báltico. No âmbito do objetivo «Salvar o Mar», subobjetivo «Melhor cooperação», salienta-se que a colaboração transfronteiriça é crucial em caso de acidentes ambientais. Desafios transfronteiriços: —estabelecer, numa base comum, procedimentos operacionais normalizados; —desenvolver táticas comuns e organizar exercícios práticos e teóricos conjuntos, garantindo assim um apoio eficaz à eliminação da poluição e dos derrames de hidrocarbonetos. Objetivos: O principal objetivo deste projeto é melhorar a segurança ambiental nas águas marinhas e costeiras do Golfo de Riga e do Estreito de Irbe, reforçando a coordenação entre os serviços de salvamento letões e estónios e os gestores de infraestruturas (portos, pequenos portos, administrações locais). O Serviço Estatal de Bombeiros e Resgate da Letónia (VUGD), em cooperação com outras instituições estatais e municipais, tem de assegurar a gestão de catástrofes (resposta e limpeza da poluição) nas águas interiores da costa marítima, enquanto o Conselho de Salvamento da Estónia (ERB), em estreita cooperação com o Centro de Desenvolvimento dos Pequenos Portos da Estónia (EVAK), tem de assegurar medidas de resposta e lidar com a gestão das consequências da poluição pelo menos 2 horas até que a guarda costeira e as agências ambientais assumam a liderança em acidentes ecológicos. Por essa razão, a SAFE SEA visa aumentar a sua capacidade e reforçar a coordenação não só entre a VUGD, a ERB e a EVAK, mas também com outros intervenientes envolvidos em operações de salvamento em caso de acidentes ambientais. Entre os intervenientes envolvidos contam-se os guardas costeiros, o MRCC, a polícia e os guardas de fronteira, as agências ambientais, os portos, os municípios locais, bem como as organizações locais de voluntariado, que podem ser uma ajuda crucial para os serviços de salvamento em caso de acidentes ambientais. A AAE Segura asseguraria a sensibilização e as competências dos intervenientes envolvidos para uma resposta mais coordenada e eficaz. Principais atividades: Neste projeto nomeamos 5 atividades principais: 1. Aquisição de equipamento para a VUGD e ERB para que possam localizar o derrame de hidrocarbonetos no território do projeto num prazo razoável. O equipamento adquirido pela VUGD será armazenado em 6 divisões — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. O equipamento Erb estará localizado em três unidades ERB e 2 portos — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu e Mõntu. 2. Construção e preparação de 4 estradas de acesso (autoestradas) para a praia na Letónia — Concelho de Roja, Concelho de Ventspils, Concelho de Engure e Concelho de Salacgrīva. 3. Elaboração de procedimentos operacionais normalizados comuns (PON) e de materiais de formação para melhorar a cola... (Portuguese)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Projektbakgrund: Rigabukten och Irbesundet hör till Östersjöns grundvatten och omfattar flera marina skyddsområden både på Lettlands och Estlands kuster. Dessa områden används dock intensivt för fartygstrafik, flera hamnar arbetar i området och andra potentiella föroreningsobjekt ligger vid kusten, så detta område kan hotas av miljöolyckor. State Fire and Rescue Service of Latvia (VUGD) måste säkerställa en effektiv reaktion minst 2 timmar tills kustbevakningen involverar och tar ledningen i ekologiska olyckor i hamnar och kustlinje. Estland och Lettland har jioned med HELCOM-konventionen, så räddningstjänsten måste garantera lokalisering av oljeutsläppet minst 10 km oljebom med snabb respons på högst 6 timmar. Estniska kusten hotas genom färjeaktivitet i tankfartyg farled mellan Ryssland. Redskapen för den estniska räddningsstyrelsen (ERB) och den statliga brand- och räddningstjänsten i Lettland är inte utrustade på ett effektivt sätt med avseende på de konceptuella hamnarna för vrakade fartyg vid kusten. För effektiva insatser vid ekologiska olyckor i små hamnar har VUGD och ERB en brist på kapacitet, och det är nödvändigt att förbättra oljeutsläppsberedskapen i Rigabukten och Irbesundet, som är de gemensamma vattenresurserna och i närheten av de potentiella skyddade platserna för vrakade fartyg. Gränsöverskridande karaktär: Länderna i Östersjöregionen delar ansvaret för skyddet av den marina miljön. Vid miljöolyckor är det viktigt att ha en samordnad gränsöverskridande reaktion. Genom att genomföra SAFE SEA-projektet kommer det att säkerställas att estniska och lettiska aktörer känner till övningen i nödsituationer och informeras om det andra landets handlingsplan. Gemensamma utbildningar kommer att förbättra samarbetet mellan båda länderna. Projekt SAFE SEA bidrar till genomförandet av EU:s strategi för Östersjöregionen. Inom ramen för målet Rädda havet, delmål Bättre samarbete, betonas att gränsöverskridande samarbete är avgörande vid miljöolyckor. Gränsöverskridande utmaningar: gemensamt fastställa standardrutiner för operationer, utveckla gemensamma taktiker och organisera gemensamma praktiska och teoretiska övningar för att på så sätt säkerställa ett effektivt stöd för avlägsnande av föroreningar och oljeutsläpp. Mål: Huvudsyftet med detta projekt är att förbättra miljösäkerheten i marina vatten och kustvatten i Rigabukten och Irbesundet genom att stärka samordningen mellan lettiska och estniska räddningstjänster och infrastrukturförvaltare (hamnar, små hamnar, lokala myndigheter). Lettlands statliga brand- och räddningstjänst (VUGD) i samarbete med andra statliga och kommunala institutioner måste säkerställa katastrofhantering (insatser och sanering av föroreningar) i inre vatten till havsstranden, medan den estniska räddningsstyrelsen (ERB) i nära samarbete med Estlands centrum för utveckling av småhamnar (EVAK) måste säkerställa insatser och hantera konsekvenshantering av föroreningar minst två timmar tills kustbevakningen och miljömyndigheterna tar över ledningen i ekologiska olyckor. Därför syftar SAFE SEA till att öka sin kapacitet och stärka samordningen inte bara mellan VUGD, ERB och EVAK, utan även med andra aktörer som är involverade i räddningsinsatser vid miljöolyckor. Bland de inblandade aktörerna finns kustbevakningar, MRCC, polis och gränsbevakning, miljöbyråer, hamnar, lokala kommuner samt lokala frivilligorganisationer, vilket kan vara en avgörande hjälp för räddningstjänsten vid miljöolyckor. Säker strategisk miljöbedömning skulle säkerställa ökad medvetenhet och kompetens hos berörda aktörer för en mer samordnad och effektiv reaktion. Huvudverksamhet: I detta projekt har vi nominerat 5 huvudaktiviteter: 1. Förvärv av utrustning för VUGD och ERB så att de kan lokalisera oljeutsläppet i projektområdet inom rimlig tid. VUGD:s inköpta utrustning kommer att lagras i 6 divisioner – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB-utrustning kommer att finnas i tre ERB-enheter och 2 hamnar – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu och Mõntu. 2. Byggande och förberedelse av 4 tillfartsvägar (uppfarter) till stranden i Lettland – Roja County Municipality, Ventspils County Municipality, Engure County Municipality och Salacgrīva County Municipality. 3. Utarbetande av gemensamma standardrutiner (SOP) och utbildningsmaterial för att förbättra det gränsöverskridande samarbetet mellan räddningstjänster. 4. Två internationella gemensamma utbildningar (1 i Lettland och 1 i Estland) med partnerorganisationer (kustbevakning, polis, gränsbevakning, miljömyndigheter, hamnar) och teoretisk utbildning för oljeutsläpp i Estland. 5. Medvetandehöjande kampanjer för lokala myndigheter, volontärer och kustinvånare, mediebevakning om miljöföroreningar, protektioni (Swedish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Projektbakgrund: Rigabukten och Irbesundet hör till Östersjöns grundvatten och omfattar flera marina skyddsområden både på Lettlands och Estlands kuster. Dessa områden används dock intensivt för fartygstrafik, flera hamnar arbetar i området och andra potentiella föroreningsobjekt ligger vid kusten, så detta område kan hotas av miljöolyckor. State Fire and Rescue Service of Latvia (VUGD) måste säkerställa en effektiv reaktion minst 2 timmar tills kustbevakningen involverar och tar ledningen i ekologiska olyckor i hamnar och kustlinje. Estland och Lettland har jioned med HELCOM-konventionen, så räddningstjänsten måste garantera lokalisering av oljeutsläppet minst 10 km oljebom med snabb respons på högst 6 timmar. Estniska kusten hotas genom färjeaktivitet i tankfartyg farled mellan Ryssland. Redskapen för den estniska räddningsstyrelsen (ERB) och den statliga brand- och räddningstjänsten i Lettland är inte utrustade på ett effektivt sätt med avseende på de konceptuella hamnarna för vrakade fartyg vid kusten. För effektiva insatser vid ekologiska olyckor i små hamnar har VUGD och ERB en brist på kapacitet, och det är nödvändigt att förbättra oljeutsläppsberedskapen i Rigabukten och Irbesundet, som är de gemensamma vattenresurserna och i närheten av de potentiella skyddade platserna för vrakade fartyg. Gränsöverskridande karaktär: Länderna i Östersjöregionen delar ansvaret för skyddet av den marina miljön. Vid miljöolyckor är det viktigt att ha en samordnad gränsöverskridande reaktion. Genom att genomföra SAFE SEA-projektet kommer det att säkerställas att estniska och lettiska aktörer känner till övningen i nödsituationer och informeras om det andra landets handlingsplan. Gemensamma utbildningar kommer att förbättra samarbetet mellan båda länderna. Projekt SAFE SEA bidrar till genomförandet av EU:s strategi för Östersjöregionen. Inom ramen för målet Rädda havet, delmål Bättre samarbete, betonas att gränsöverskridande samarbete är avgörande vid miljöolyckor. Gränsöverskridande utmaningar: gemensamt fastställa standardrutiner för operationer, utveckla gemensamma taktiker och organisera gemensamma praktiska och teoretiska övningar för att på så sätt säkerställa ett effektivt stöd för avlägsnande av föroreningar och oljeutsläpp. Mål: Huvudsyftet med detta projekt är att förbättra miljösäkerheten i marina vatten och kustvatten i Rigabukten och Irbesundet genom att stärka samordningen mellan lettiska och estniska räddningstjänster och infrastrukturförvaltare (hamnar, små hamnar, lokala myndigheter). Lettlands statliga brand- och räddningstjänst (VUGD) i samarbete med andra statliga och kommunala institutioner måste säkerställa katastrofhantering (insatser och sanering av föroreningar) i inre vatten till havsstranden, medan den estniska räddningsstyrelsen (ERB) i nära samarbete med Estlands centrum för utveckling av småhamnar (EVAK) måste säkerställa insatser och hantera konsekvenshantering av föroreningar minst två timmar tills kustbevakningen och miljömyndigheterna tar över ledningen i ekologiska olyckor. Därför syftar SAFE SEA till att öka sin kapacitet och stärka samordningen inte bara mellan VUGD, ERB och EVAK, utan även med andra aktörer som är involverade i räddningsinsatser vid miljöolyckor. Bland de inblandade aktörerna finns kustbevakningar, MRCC, polis och gränsbevakning, miljöbyråer, hamnar, lokala kommuner samt lokala frivilligorganisationer, vilket kan vara en avgörande hjälp för räddningstjänsten vid miljöolyckor. Säker strategisk miljöbedömning skulle säkerställa ökad medvetenhet och kompetens hos berörda aktörer för en mer samordnad och effektiv reaktion. Huvudverksamhet: I detta projekt har vi nominerat 5 huvudaktiviteter: 1. Förvärv av utrustning för VUGD och ERB så att de kan lokalisera oljeutsläppet i projektområdet inom rimlig tid. VUGD:s inköpta utrustning kommer att lagras i 6 divisioner – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB-utrustning kommer att finnas i tre ERB-enheter och 2 hamnar – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu och Mõntu. 2. Byggande och förberedelse av 4 tillfartsvägar (uppfarter) till stranden i Lettland – Roja County Municipality, Ventspils County Municipality, Engure County Municipality och Salacgrīva County Municipality. 3. Utarbetande av gemensamma standardrutiner (SOP) och utbildningsmaterial för att förbättra det gränsöverskridande samarbetet mellan räddningstjänster. 4. Två internationella gemensamma utbildningar (1 i Lettland och 1 i Estland) med partnerorganisationer (kustbevakning, polis, gränsbevakning, miljömyndigheter, hamnar) och teoretisk utbildning för oljeutsläpp i Estland. 5. Medvetandehöjande kampanjer för lokala myndigheter, volontärer och kustinvånare, mediebevakning om miljöföroreningar, protektioni (Swedish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Tło projektów: Zatoka Ryga i Cieśnina Irbe należą do najbardziej płytkich wód Morza Bałtyckiego i obejmują wiele morskich obszarów chronionych zarówno na wybrzeżach Łotwy, jak i estońskich. Jednak terytoria te są intensywnie wykorzystywane do ruchu statków, wiele portów pracuje na tym obszarze, a inne potencjalne obiekty zanieczyszczające znajdują się na wybrzeżu, więc terytorium to jest prawdopodobnie zagrożone przez wypadki środowiskowe. Państwowa Służba Pożarna i Ratownicza Łotwy (VUGD) musi zapewnić skuteczną reakcję co najmniej 2 godziny, dopóki straż przybrzeżna nie zaangażuje się i przejmie wiodącą rolę w wypadkach ekologicznych w portach i na wybrzeżu morskim. Estonia i Łotwa połączyły się z konwencją HELCOM, więc służby ratownicze muszą zagwarantować lokalizację wycieku ropy co najmniej 10 km boomu naftowego z prędkością reakcji nie dłuższym niż 6 godzin. Estońskie wybrzeże jest zagrożone przez działalność promów w torze wodnym tankowców między Rosją. Urządzenia dowodzone przez estońską radę ratowniczą (ERB) oraz państwową służbę pożarno-ratowniczą Łotwy nie są skutecznie wyposażone w odniesieniu do konceptualizowanych portów dla rozbitych statków na wybrzeżu. Aby skutecznie reagować podczas wypadków ekologicznych w małych portach VUGD i ERB, brakuje zdolności i istnieje konieczność zwiększenia zdolności, a także istnieje potrzeba poprawy gotowości do wycieków ropy naftowej w Zatoce Ryskiej i Cieśninie Irbe, które są wspólnymi zasobami wodnymi i w pobliżu potencjalnych miejsc schronienia dla rozbitych statków. Transgraniczny charakter: Kraje regionu Morza Bałtyckiego ponoszą wspólną odpowiedzialność za ochronę środowiska morskiego. W przypadku wypadku środowiskowego kluczowe znaczenie ma skoordynowana reakcja transgraniczna. Poprzez realizację projektu SAFE SEA zapewni się, aby podmioty estońskie i łotewskie znały ćwiczenia w sytuacjach nadzwyczajnych i były informowane o planie działania drugiego państwa. Wspólne szkolenia usprawnią współpracę między obydwoma krajami. Projekt SAFE SEA przyczynia się do realizacji strategii UE dla regionu Morza Bałtyckiego. W ramach celu „Save the Sea” podcel „Lepsza współpraca” podkreśla, że współpraca transgraniczna ma kluczowe znaczenie w przypadku wypadków środowiskowych. Wyzwania transgraniczne: ustanowienie we wspólnej podstawie standardowych procedur operacyjnych; opracowanie wspólnej taktyki i zorganizowanie wspólnych ćwiczeń praktycznych i teoretycznych, zapewniając w ten sposób skuteczne wsparcie w usuwaniu zanieczyszczeń i wycieków ropy naftowej. Cele: Głównym celem tego projektu jest poprawa bezpieczeństwa środowiska na wodach morskich i przybrzeżnych w Zatoce Ryskiej i Cieśninie Irbe poprzez wzmocnienie koordynacji między łotewskimi i estońskimi służbami ratowniczymi i zarządcami infrastruktury (porty, małe porty, samorządy terytorialne). Państwowa Służba Pożarna i Ratownicza Łotwy (VUGD) we współpracy z innymi instytucjami państwowymi i gminnymi musi zapewnić zarządzanie klęskami żywiołowymi (reagowanie i oczyszczanie zanieczyszczeń) na wodach wewnętrznych do linii brzegowej morza, podczas gdy Estońska Rada Ratownicza (ERB) w ścisłej współpracy z estońskim Centrum Rozwoju Małych Przystani (EVAK) musi zapewnić środki reagowania i zająć się zarządzaniem skutkami zanieczyszczenia przez co najmniej 2 godziny, aż straż przybrzeżna i agencje ochrony środowiska przejmą wiodącą rolę w wypadkach ekologicznych. Z tego powodu SAFE SEA ma na celu zwiększenie swoich zdolności i wzmocnienie koordynacji nie tylko między VUGD, ERB i EVAK, ale także z innymi podmiotami zaangażowanymi w akcje ratunkowe w przypadku wypadków środowiskowych. Wśród zaangażowanych podmiotów są straż przybrzeżna, MRCC, policja i straż graniczna, agencje ochrony środowiska, porty, lokalne gminy, a także lokalne organizacje wolontariackie, które mogą stanowić kluczową pomoc dla służb ratowniczych w przypadku wypadków środowiskowych. Bezpieczna SEA zapewniłaby podnoszenie świadomości i umiejętności zaangażowanych podmiotów w celu zapewnienia bardziej skoordynowanej i skutecznej reakcji. Główne działania: W ramach tego projektu wyznaczyliśmy 5 głównych działań: 1. Nabycie sprzętu dla VUGD i ERB, aby mogły one zlokalizować wyciek ropy na terytorium projektu w rozsądnym czasie. Zakupiony sprzęt VUGD będzie przechowywany w 6 oddziałach – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Sprzęt ERB będzie zlokalizowany w trzech jednostkach ERB i 2 portach – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu i Mõntu. 2. Budowa i przygotowanie 4 dróg dojazdowych (autostrad) do plaży na Łotwie – Roja County Municipality, Ventspils County Municipality, Engure County Municipality i Salacgrīva County Municipality. 3. Opracowanie wspólnej standardowej procedury operacyjnej i materiałów szkoleniowych w celu poprawy współpracy transgranicznej między służbami ratowniczymi. 4. Dwa wspólne międzynarodowe szkolenia (1 na Łotwie i 1 w Estonii) z organizacjami partnerskimi (straż przybrzeżna, policja, straż gra... (Polish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Tło projektów: Zatoka Ryga i Cieśnina Irbe należą do najbardziej płytkich wód Morza Bałtyckiego i obejmują wiele morskich obszarów chronionych zarówno na wybrzeżach Łotwy, jak i estońskich. Jednak terytoria te są intensywnie wykorzystywane do ruchu statków, wiele portów pracuje na tym obszarze, a inne potencjalne obiekty zanieczyszczające znajdują się na wybrzeżu, więc terytorium to jest prawdopodobnie zagrożone przez wypadki środowiskowe. Państwowa Służba Pożarna i Ratownicza Łotwy (VUGD) musi zapewnić skuteczną reakcję co najmniej 2 godziny, dopóki straż przybrzeżna nie zaangażuje się i przejmie wiodącą rolę w wypadkach ekologicznych w portach i na wybrzeżu morskim. Estonia i Łotwa połączyły się z konwencją HELCOM, więc służby ratownicze muszą zagwarantować lokalizację wycieku ropy co najmniej 10 km boomu naftowego z prędkością reakcji nie dłuższym niż 6 godzin. Estońskie wybrzeże jest zagrożone przez działalność promów w torze wodnym tankowców między Rosją. Urządzenia dowodzone przez estońską radę ratowniczą (ERB) oraz państwową służbę pożarno-ratowniczą Łotwy nie są skutecznie wyposażone w odniesieniu do konceptualizowanych portów dla rozbitych statków na wybrzeżu. Aby skutecznie reagować podczas wypadków ekologicznych w małych portach VUGD i ERB, brakuje zdolności i istnieje konieczność zwiększenia zdolności, a także istnieje potrzeba poprawy gotowości do wycieków ropy naftowej w Zatoce Ryskiej i Cieśninie Irbe, które są wspólnymi zasobami wodnymi i w pobliżu potencjalnych miejsc schronienia dla rozbitych statków. Transgraniczny charakter: Kraje regionu Morza Bałtyckiego ponoszą wspólną odpowiedzialność za ochronę środowiska morskiego. W przypadku wypadku środowiskowego kluczowe znaczenie ma skoordynowana reakcja transgraniczna. Poprzez realizację projektu SAFE SEA zapewni się, aby podmioty estońskie i łotewskie znały ćwiczenia w sytuacjach nadzwyczajnych i były informowane o planie działania drugiego państwa. Wspólne szkolenia usprawnią współpracę między obydwoma krajami. Projekt SAFE SEA przyczynia się do realizacji strategii UE dla regionu Morza Bałtyckiego. W ramach celu „Save the Sea” podcel „Lepsza współpraca” podkreśla, że współpraca transgraniczna ma kluczowe znaczenie w przypadku wypadków środowiskowych. Wyzwania transgraniczne: ustanowienie we wspólnej podstawie standardowych procedur operacyjnych; opracowanie wspólnej taktyki i zorganizowanie wspólnych ćwiczeń praktycznych i teoretycznych, zapewniając w ten sposób skuteczne wsparcie w usuwaniu zanieczyszczeń i wycieków ropy naftowej. Cele: Głównym celem tego projektu jest poprawa bezpieczeństwa środowiska na wodach morskich i przybrzeżnych w Zatoce Ryskiej i Cieśninie Irbe poprzez wzmocnienie koordynacji między łotewskimi i estońskimi służbami ratowniczymi i zarządcami infrastruktury (porty, małe porty, samorządy terytorialne). Państwowa Służba Pożarna i Ratownicza Łotwy (VUGD) we współpracy z innymi instytucjami państwowymi i gminnymi musi zapewnić zarządzanie klęskami żywiołowymi (reagowanie i oczyszczanie zanieczyszczeń) na wodach wewnętrznych do linii brzegowej morza, podczas gdy Estońska Rada Ratownicza (ERB) w ścisłej współpracy z estońskim Centrum Rozwoju Małych Przystani (EVAK) musi zapewnić środki reagowania i zająć się zarządzaniem skutkami zanieczyszczenia przez co najmniej 2 godziny, aż straż przybrzeżna i agencje ochrony środowiska przejmą wiodącą rolę w wypadkach ekologicznych. Z tego powodu SAFE SEA ma na celu zwiększenie swoich zdolności i wzmocnienie koordynacji nie tylko między VUGD, ERB i EVAK, ale także z innymi podmiotami zaangażowanymi w akcje ratunkowe w przypadku wypadków środowiskowych. Wśród zaangażowanych podmiotów są straż przybrzeżna, MRCC, policja i straż graniczna, agencje ochrony środowiska, porty, lokalne gminy, a także lokalne organizacje wolontariackie, które mogą stanowić kluczową pomoc dla służb ratowniczych w przypadku wypadków środowiskowych. Bezpieczna SEA zapewniłaby podnoszenie świadomości i umiejętności zaangażowanych podmiotów w celu zapewnienia bardziej skoordynowanej i skutecznej reakcji. Główne działania: W ramach tego projektu wyznaczyliśmy 5 głównych działań: 1. Nabycie sprzętu dla VUGD i ERB, aby mogły one zlokalizować wyciek ropy na terytorium projektu w rozsądnym czasie. Zakupiony sprzęt VUGD będzie przechowywany w 6 oddziałach – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Sprzęt ERB będzie zlokalizowany w trzech jednostkach ERB i 2 portach – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu i Mõntu. 2. Budowa i przygotowanie 4 dróg dojazdowych (autostrad) do plaży na Łotwie – Roja County Municipality, Ventspils County Municipality, Engure County Municipality i Salacgrīva County Municipality. 3. Opracowanie wspólnej standardowej procedury operacyjnej i materiałów szkoleniowych w celu poprawy współpracy transgranicznej między służbami ratowniczymi. 4. Dwa wspólne międzynarodowe szkolenia (1 na Łotwie i 1 w Estonii) z organizacjami partnerskimi (straż przybrzeżna, policja, straż gra... (Polish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Contesto dei progetti: Il Golfo di Riga e lo Stretto di Irbe sono tra le acque poco occidentali del Mar Baltico e comprendono diverse aree marine protette sia sulle coste della Lettonia che dell'Estonia. Tuttavia questi territori sono intensamente utilizzati per il traffico navale, più porti stanno lavorando nella zona e altri potenziali oggetti di inquinamento si trovano sulla costa, quindi questo territorio è potenzialmente in pericolo da incidenti ambientali. Il Servizio di Stato per gli incendi e i soccorsi della Lettonia (VUGD) deve garantire una risposta efficace almeno 2 ore prima che le guardie costiere coinvolgano e assumano la guida in incidenti ecologici nei porti e nella linea costiera marittima. Estonia e Lettonia hanno aderito alla convenzione HELCOM, quindi i servizi di soccorso devono garantire la localizzazione della fuoriuscita di petrolio di almeno 10 km di boom petrolifero con la velocità di risposta non superiore a 6 ore. La costa estone è in pericolo attraverso l'attività dei traghetti nelle navi cisterna fairway tra la Russia. Gli apparecchi al comando dell'Estonian Rescue Board (ERB) e del servizio statale antincendio e soccorso della Lettonia non sono equipaggiati in modo efficiente rispetto ai porti concettualizzati per le navi naufragate sulla costa. Per una risposta efficace durante gli incidenti ecologici nei piccoli porti VUGD e ERB hanno una mancanza di capacità e vi è la necessità di migliorare la capacità e ci sono la necessità di migliorare la disponibilità alle fuoriuscite di petrolio nel Golfo di Riga e nello Stretto di Irbe, che sono le risorse idriche comuni e vicino ai potenziali luoghi di rifugio per i relitti. Natura transfrontaliera: I paesi della regione del Mar Baltico condividono la responsabilità per la protezione dell'ambiente marino. In caso di incidente ambientale è fondamentale avere una reazione transfrontaliera coordinata. Con l'attuazione del progetto SAFE SEA sarà garantito che gli attori estoni e lettoni conoscano l'esercitazione in situazioni di emergenza e siano informati sul piano d'azione dell'altro paese. Le formazioni congiunte miglioreranno la cooperazione tra i due paesi. Il progetto SAFE SEA contribuisce all'attuazione della strategia dell'UE per la regione del Mar Baltico. Nell'ambito dell'obiettivo Save the Sea, sotto-obiettivo Better Cooperation, si sottolinea che la collaborazione transfrontaliera è fondamentale in caso di incidenti ambientali. Sfide transfrontaliere: —stabilire in base comune procedure operative standard; —sviluppare tattiche comuni e organizzare esercizi pratici e teorici congiunti, garantendo in tal modo un sostegno efficace per la rimozione dell'inquinamento e delle fuoriuscite di petrolio. Obiettivi: L'obiettivo principale di questo progetto è quello di migliorare la sicurezza ambientale nelle acque marine e costiere nel Golfo di Riga e nello Stretto di Irbe, rafforzando il coordinamento tra i servizi di soccorso lettoni ed estoni e i gestori delle infrastrutture (porti, piccoli porti, amministrazioni locali). Il Servizio di Stato per gli incendi e il soccorso della Lettonia (VUGD) in collaborazione con altre istituzioni statali e municipali deve garantire la gestione delle catastrofi (risposta e bonifica dell'inquinamento) nelle acque interne al litorale marittimo, mentre l'Estonian Rescue Board (ERB) in stretta collaborazione con il Centro estone per lo sviluppo portuale piccolo (EVAK) deve garantire misure di risposta e affrontare le conseguenze della gestione dell'inquinamento almeno 2 ore prima che la guardia costiera e le agenzie ambientali non prendano il comando in caso di incidenti ecologici. Per questo motivo SAFE SEA mira ad aumentare la loro capacità e a rafforzare il coordinamento non solo tra VUGD, ERB ed EVAK, ma anche con altri attori coinvolti nelle operazioni di soccorso in caso di incidenti ambientali. Tra gli attori coinvolti ci sono guardie costiere, MRCC, polizia e guardie di frontiera, agenzie ambientali, porti, comuni locali e organizzazioni di volontariato locali che possono essere un aiuto cruciale per i servizi di soccorso in caso di incidenti ambientali. La VAS sicura garantirebbe la sensibilizzazione e le competenze degli attori coinvolti per una risposta più coordinata ed efficace. Attività principali: In questo progetto abbiamo nominato 5 attività principali: 1. Acquisizione di attrezzature per il VUGD e l'ERB in modo che possano localizzare la fuoriuscita di petrolio nel territorio del progetto entro un termine ragionevole. L'attrezzatura acquistata dal VUGD sarà immagazzinata in 6 divisioni — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Le apparecchiature ERB saranno situate in tre unità ERB e 2 porti — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu e Mõntu. 2. Costruzione e preparazione di 4 strade di accesso alla spiaggia in Lettonia — Comune della contea di Roja, comune della contea di Ventspils, comune della contea di Engure e comune della contea di Salacgrīva. 3. Elabor... (Italian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Contesto dei progetti: Il Golfo di Riga e lo Stretto di Irbe sono tra le acque poco occidentali del Mar Baltico e comprendono diverse aree marine protette sia sulle coste della Lettonia che dell'Estonia. Tuttavia questi territori sono intensamente utilizzati per il traffico navale, più porti stanno lavorando nella zona e altri potenziali oggetti di inquinamento si trovano sulla costa, quindi questo territorio è potenzialmente in pericolo da incidenti ambientali. Il Servizio di Stato per gli incendi e i soccorsi della Lettonia (VUGD) deve garantire una risposta efficace almeno 2 ore prima che le guardie costiere coinvolgano e assumano la guida in incidenti ecologici nei porti e nella linea costiera marittima. Estonia e Lettonia hanno aderito alla convenzione HELCOM, quindi i servizi di soccorso devono garantire la localizzazione della fuoriuscita di petrolio di almeno 10 km di boom petrolifero con la velocità di risposta non superiore a 6 ore. La costa estone è in pericolo attraverso l'attività dei traghetti nelle navi cisterna fairway tra la Russia. Gli apparecchi al comando dell'Estonian Rescue Board (ERB) e del servizio statale antincendio e soccorso della Lettonia non sono equipaggiati in modo efficiente rispetto ai porti concettualizzati per le navi naufragate sulla costa. Per una risposta efficace durante gli incidenti ecologici nei piccoli porti VUGD e ERB hanno una mancanza di capacità e vi è la necessità di migliorare la capacità e ci sono la necessità di migliorare la disponibilità alle fuoriuscite di petrolio nel Golfo di Riga e nello Stretto di Irbe, che sono le risorse idriche comuni e vicino ai potenziali luoghi di rifugio per i relitti. Natura transfrontaliera: I paesi della regione del Mar Baltico condividono la responsabilità per la protezione dell'ambiente marino. In caso di incidente ambientale è fondamentale avere una reazione transfrontaliera coordinata. Con l'attuazione del progetto SAFE SEA sarà garantito che gli attori estoni e lettoni conoscano l'esercitazione in situazioni di emergenza e siano informati sul piano d'azione dell'altro paese. Le formazioni congiunte miglioreranno la cooperazione tra i due paesi. Il progetto SAFE SEA contribuisce all'attuazione della strategia dell'UE per la regione del Mar Baltico. Nell'ambito dell'obiettivo Save the Sea, sotto-obiettivo Better Cooperation, si sottolinea che la collaborazione transfrontaliera è fondamentale in caso di incidenti ambientali. Sfide transfrontaliere: —stabilire in base comune procedure operative standard; —sviluppare tattiche comuni e organizzare esercizi pratici e teorici congiunti, garantendo in tal modo un sostegno efficace per la rimozione dell'inquinamento e delle fuoriuscite di petrolio. Obiettivi: L'obiettivo principale di questo progetto è quello di migliorare la sicurezza ambientale nelle acque marine e costiere nel Golfo di Riga e nello Stretto di Irbe, rafforzando il coordinamento tra i servizi di soccorso lettoni ed estoni e i gestori delle infrastrutture (porti, piccoli porti, amministrazioni locali). Il Servizio di Stato per gli incendi e il soccorso della Lettonia (VUGD) in collaborazione con altre istituzioni statali e municipali deve garantire la gestione delle catastrofi (risposta e bonifica dell'inquinamento) nelle acque interne al litorale marittimo, mentre l'Estonian Rescue Board (ERB) in stretta collaborazione con il Centro estone per lo sviluppo portuale piccolo (EVAK) deve garantire misure di risposta e affrontare le conseguenze della gestione dell'inquinamento almeno 2 ore prima che la guardia costiera e le agenzie ambientali non prendano il comando in caso di incidenti ecologici. Per questo motivo SAFE SEA mira ad aumentare la loro capacità e a rafforzare il coordinamento non solo tra VUGD, ERB ed EVAK, ma anche con altri attori coinvolti nelle operazioni di soccorso in caso di incidenti ambientali. Tra gli attori coinvolti ci sono guardie costiere, MRCC, polizia e guardie di frontiera, agenzie ambientali, porti, comuni locali e organizzazioni di volontariato locali che possono essere un aiuto cruciale per i servizi di soccorso in caso di incidenti ambientali. La VAS sicura garantirebbe la sensibilizzazione e le competenze degli attori coinvolti per una risposta più coordinata ed efficace. Attività principali: In questo progetto abbiamo nominato 5 attività principali: 1. Acquisizione di attrezzature per il VUGD e l'ERB in modo che possano localizzare la fuoriuscita di petrolio nel territorio del progetto entro un termine ragionevole. L'attrezzatura acquistata dal VUGD sarà immagazzinata in 6 divisioni — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Le apparecchiature ERB saranno situate in tre unità ERB e 2 porti — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu e Mõntu. 2. Costruzione e preparazione di 4 strade di accesso alla spiaggia in Lettonia — Comune della contea di Roja, comune della contea di Ventspils, comune della contea di Engure e comune della contea di Salacgrīva. 3. Elabor... (Italian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Projektbaggrund: Rigabugten og Irbestrædet er blandt de skalovestlige farvande i Østersøen og omfatter flere beskyttede havområder både på Letlands og Estlands kyster. Men disse områder er intenst brugt til skibstrafik, flere havne arbejder i området, og andre potentielle forurening objekter er placeret på kysten, så dette område er muligvis truet af miljøulykker. Letlands statslige brand- og redningstjeneste (VUGD) skal sikre en effektiv indsats i mindst 2 timer, indtil kystvagterne involverer og tager føringen i økologiske ulykker i havne og kystlinje. Estland og Letland har jioned med HELCOM-konventionen, så redningstjenesterne skal garantere lokalisering af olieudslip på mindst 10 km olieboom med reaktionshastigheden på højst 6 timer. Estlands kyst er truet gennem færger aktivitet i tankskibe fairway mellem Rusland. De apparater, der har kommandoen over det estiske redningsråd (ERB) og Letlands statslige brand- og redningstjeneste, er ikke udstyret effektivt i forhold til de konceptuelle havne for vragede fartøjer på kysten. For en effektiv indsats i forbindelse med økologiske ulykker i små havne har VUGD og ERB en mangel på kapacitet, og der er behov for bedre kapacitet, og der er behov for at forbedre olieudslipsberedskabet i Rigabugten og Irbestrædet, som er de fælles vandressourcer og i nærheden af de potentielle tilflugtssteder for ødelagte fartøjer. Grænseoverskridende karakter: Landene i Østersøregionen deler ansvaret for beskyttelse af havmiljøet. I tilfælde af miljøulykker er det afgørende at have en koordineret grænseoverskridende reaktion. Ved at gennemføre SAFE SEA-projektet vil det blive sikret, at estiske og lettiske aktører kender øvelsen i nødsituationer og informeres om det andet lands handlingsplan. Fælles uddannelse vil forbedre samarbejdet mellem begge lande. Projekt SAFE SEA bidrager til gennemførelsen af EU's strategi for Østersøområdet. Under målet Save the Sea, delmål for bedre samarbejde, understreges det, at grænseoverskridende samarbejde er afgørende i tilfælde af miljøulykker. Grænseoverskridende udfordringer: —fastsætte i fællesskab standardprocedurer for drift udvikling af fælles taktik og tilrettelæggelse af fælles praktiske og teoretiske øvelser, hvorved der sikres effektiv støtte til fjernelse af forurening og olieudslip. Mål: Hovedformålet med dette projekt er at forbedre miljøsikkerheden i hav- og kystfarvande i Rigabugten og Irbestrædet ved at styrke koordineringen mellem lettiske og estiske redningstjenester og infrastrukturforvaltere (havne, små havne, lokale myndigheder). Letlands statslige brand- og redningstjeneste (VUGD) skal i samarbejde med andre statslige og kommunale institutioner sikre katastrofehåndtering (reaktion og oprydning af forurening) i indre farvande til kystlinjen, mens det estiske redningsråd (ERB) i tæt samarbejde med det estiske Small Harbour Development Centre (EVAK) skal sikre indsatsforanstaltninger og håndtere konsekvensstyring af forurening mindst 2 timer, indtil kystvagten og miljøagenturerne overtager føringen i miljøulykker. Derfor har SAFE SEA til formål at øge deres kapacitet og styrke koordineringen ikke kun mellem VUGD, ERB og EVAK, men også med andre aktører, der er involveret i redningsoperationer i tilfælde af miljøulykker. Blandt de involverede aktører er kystvagter, MRCC, politi og grænsevagter, miljøagenturer, havne, lokale kommuner samt lokale frivillige organisationer, som kan være en afgørende hjælp til redningstjenester i tilfælde af miljøulykker. En sikker SMV vil sikre øget bevidsthed og færdigheder hos de involverede aktører med henblik på en mere koordineret og effektiv indsats. Vigtigste aktiviteter: I dette projekt har vi udpeget 5 hovedaktiviteter: 1. Anskaffelse af udstyr til VUGD og ERB, således at de kan lokalisere olieudslip i projektområdet inden for en rimelig frist. VUGD købte udstyr vil blive opbevaret i 6 divisioner — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB-udstyr vil blive placeret i tre ERB-enheder og 2 havne — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu og Mõntu. 2. Bygning og forberedelse af 4 tilkørselsveje til stranden i Letland — Roja County Kommune, Ventspils amtskommune, Engure County Kommune og Salacgrīva County Kommune. 3. Udarbejdelse af fælles standardoperationsprocedure (SOP) og uddannelsesmateriale med henblik på at forbedre det grænseoverskridende samarbejde mellem redningstjenester. 4. To internationale fælles kurser (1 i Letland og 1 i Estland) med partnerorganisationer (kystvagter, politi, grænsevagter, miljøagenturer, havne) og oprensning af olie i Estland. 5. Oplysningskampagne for lokale myndigheder, frivillige og kystbeboere, mediedækning om miljøforurening, beskyttelse (Danish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Projektbaggrund: Rigabugten og Irbestrædet er blandt de skalovestlige farvande i Østersøen og omfatter flere beskyttede havområder både på Letlands og Estlands kyster. Men disse områder er intenst brugt til skibstrafik, flere havne arbejder i området, og andre potentielle forurening objekter er placeret på kysten, så dette område er muligvis truet af miljøulykker. Letlands statslige brand- og redningstjeneste (VUGD) skal sikre en effektiv indsats i mindst 2 timer, indtil kystvagterne involverer og tager føringen i økologiske ulykker i havne og kystlinje. Estland og Letland har jioned med HELCOM-konventionen, så redningstjenesterne skal garantere lokalisering af olieudslip på mindst 10 km olieboom med reaktionshastigheden på højst 6 timer. Estlands kyst er truet gennem færger aktivitet i tankskibe fairway mellem Rusland. De apparater, der har kommandoen over det estiske redningsråd (ERB) og Letlands statslige brand- og redningstjeneste, er ikke udstyret effektivt i forhold til de konceptuelle havne for vragede fartøjer på kysten. For en effektiv indsats i forbindelse med økologiske ulykker i små havne har VUGD og ERB en mangel på kapacitet, og der er behov for bedre kapacitet, og der er behov for at forbedre olieudslipsberedskabet i Rigabugten og Irbestrædet, som er de fælles vandressourcer og i nærheden af de potentielle tilflugtssteder for ødelagte fartøjer. Grænseoverskridende karakter: Landene i Østersøregionen deler ansvaret for beskyttelse af havmiljøet. I tilfælde af miljøulykker er det afgørende at have en koordineret grænseoverskridende reaktion. Ved at gennemføre SAFE SEA-projektet vil det blive sikret, at estiske og lettiske aktører kender øvelsen i nødsituationer og informeres om det andet lands handlingsplan. Fælles uddannelse vil forbedre samarbejdet mellem begge lande. Projekt SAFE SEA bidrager til gennemførelsen af EU's strategi for Østersøområdet. Under målet Save the Sea, delmål for bedre samarbejde, understreges det, at grænseoverskridende samarbejde er afgørende i tilfælde af miljøulykker. Grænseoverskridende udfordringer: —fastsætte i fællesskab standardprocedurer for drift udvikling af fælles taktik og tilrettelæggelse af fælles praktiske og teoretiske øvelser, hvorved der sikres effektiv støtte til fjernelse af forurening og olieudslip. Mål: Hovedformålet med dette projekt er at forbedre miljøsikkerheden i hav- og kystfarvande i Rigabugten og Irbestrædet ved at styrke koordineringen mellem lettiske og estiske redningstjenester og infrastrukturforvaltere (havne, små havne, lokale myndigheder). Letlands statslige brand- og redningstjeneste (VUGD) skal i samarbejde med andre statslige og kommunale institutioner sikre katastrofehåndtering (reaktion og oprydning af forurening) i indre farvande til kystlinjen, mens det estiske redningsråd (ERB) i tæt samarbejde med det estiske Small Harbour Development Centre (EVAK) skal sikre indsatsforanstaltninger og håndtere konsekvensstyring af forurening mindst 2 timer, indtil kystvagten og miljøagenturerne overtager føringen i miljøulykker. Derfor har SAFE SEA til formål at øge deres kapacitet og styrke koordineringen ikke kun mellem VUGD, ERB og EVAK, men også med andre aktører, der er involveret i redningsoperationer i tilfælde af miljøulykker. Blandt de involverede aktører er kystvagter, MRCC, politi og grænsevagter, miljøagenturer, havne, lokale kommuner samt lokale frivillige organisationer, som kan være en afgørende hjælp til redningstjenester i tilfælde af miljøulykker. En sikker SMV vil sikre øget bevidsthed og færdigheder hos de involverede aktører med henblik på en mere koordineret og effektiv indsats. Vigtigste aktiviteter: I dette projekt har vi udpeget 5 hovedaktiviteter: 1. Anskaffelse af udstyr til VUGD og ERB, således at de kan lokalisere olieudslip i projektområdet inden for en rimelig frist. VUGD købte udstyr vil blive opbevaret i 6 divisioner — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB-udstyr vil blive placeret i tre ERB-enheder og 2 havne — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu og Mõntu. 2. Bygning og forberedelse af 4 tilkørselsveje til stranden i Letland — Roja County Kommune, Ventspils amtskommune, Engure County Kommune og Salacgrīva County Kommune. 3. Udarbejdelse af fælles standardoperationsprocedure (SOP) og uddannelsesmateriale med henblik på at forbedre det grænseoverskridende samarbejde mellem redningstjenester. 4. To internationale fælles kurser (1 i Letland og 1 i Estland) med partnerorganisationer (kystvagter, politi, grænsevagter, miljøagenturer, havne) og oprensning af olie i Estland. 5. Oplysningskampagne for lokale myndigheder, frivillige og kystbeboere, mediedækning om miljøforurening, beskyttelse (Danish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Hintergrund der Projekte: Der Golf von Riga und die Irbe-Straße gehören zu den Binnengewässern der Ostsee und umfassen mehrere Meeresschutzgebiete sowohl an Lettland als auch an den estnischen Küsten. Diese Gebiete werden jedoch intensiv für den Schiffsverkehr genutzt, mehrere Häfen arbeiten in der Gegend und andere potenzielle Verschmutzungsobjekte befinden sich an der Küste, so dass dieses Gebiet möglicherweise durch Umweltunfälle gefährdet wird. Der staatliche Feuerwehr- und Rettungsdienst Lettlands (VUGD) muss mindestens 2 Stunden wirksam reagieren, bis die Küstenwache bei ökologischen Unfällen in Häfen und an der Meeresküste die Führung übernimmt. Estland und Lettland haben sich mit der HELCOM-Konvention auseinandergesetzt, so dass die Rettungsdienste garantieren müssen, dass die Ölpest mindestens 10 km Ölboom mit der Reaktionsgeschwindigkeit von nicht länger als 6 Stunden lokalisiert. Die estnische Küste ist durch Fährenaktivitäten in Tankers Fairway zwischen Russland gefährdet. Die Geräte, die das estnische Rettungsamt (ERB) und den Staatlichen Feuerwehr- und Rettungsdienst Lettlands beherrschen, sind in Bezug auf die konzipierten Häfen für zerstörte Schiffe an der Küste nicht effizient ausgestattet. Für eine wirksame Reaktion bei Umweltunfällen in kleinen Häfen verfügen VUGD und ERB über einen Mangel an Kapazitäten, und es ist notwendig, die Fähigkeit zu verbessern und die Ölpestbereitschaft im Golf von Riga und der Irbe-Straße zu verbessern, die die gemeinsamen Wasserressourcen sind und in der Nähe der potenziellen Zufluchtsorte für zerstörte Schiffe liegen. Grenzübergreifender Charakter: Die Länder des Ostseeraums tragen die Verantwortung für den Schutz der Meeresumwelt. Bei Umweltunfällen ist es von entscheidender Bedeutung, eine koordinierte grenzüberschreitende Reaktion zu haben. Durch die Durchführung des SAFE SEA-Projekts wird sichergestellt, dass estnische und lettische Akteure die Übungen in Notsituationen kennen und über den Aktionsplan des anderen Landes informiert werden. Gemeinsame Schulungen werden die Zusammenarbeit zwischen beiden Ländern verbessern. Projekt SAFE SEA trägt zur Umsetzung der EU-Strategie für den Ostseeraum bei. Im Rahmen des Ziels Save the Sea, Teilziel Bessere Zusammenarbeit, wird betont, dass die grenzüberschreitende Zusammenarbeit bei Umweltunfällen von entscheidender Bedeutung ist. Grenzüberschreitende Herausforderungen: —einführen in einer gemeinsamen Grundlage Standardbetriebsverfahren; entwickeln Sie gemeinsame Taktiken und organisieren Sie gemeinsame praktische und theoretische Übungen, um eine effiziente Unterstützung bei der Beseitigung von Verschmutzungen und Ölunfällen zu gewährleisten. Ziele: Das Hauptziel dieses Projekts ist es, die Umweltsicherheit in den Meeres- und Küstengewässern im Golf von Riga und der Irbe-Straße zu verbessern, indem die Koordinierung zwischen lettischen und estnischen Rettungsdiensten und Infrastrukturbetreibern (Häfen, kleine Häfen, lokale Regierungen) verstärkt wird. Der staatliche Feuerwehr- und Rettungsdienst Lettlands (VUGD) muss in Zusammenarbeit mit anderen staatlichen und kommunalen Einrichtungen die Katastrophenbewältigung (Response and pollution clean-up) in Binnengewässern an der Meeresküste sicherstellen, während das Estnische Rettungsamt (ERB) in enger Zusammenarbeit mit dem Estnischen Small Harbour Development Centre (EVAK) die Reaktionsmaßnahmen sicherstellen und sich mit der Folgebewältigung der Verschmutzung mindestens 2 Stunden befassen muss, bis die Küstenwache und die Umweltbehörden die Führung bei ökologischen Unfällen übernehmen. Aus diesem Grund zielt SAFE SEA darauf ab, ihre Kapazitäten zu erhöhen und die Koordinierung nicht nur zwischen VUGD, ERB und EVAK, sondern auch mit anderen Akteuren, die bei Umweltunfällen an Rettungseinsätzen beteiligt sind, zu stärken. Zu den beteiligten Akteuren gehören Küstenwachen, MRCC, Polizei- und Grenzschutzbeamte, Umweltagenturen, Häfen, lokale Gemeinden sowie lokale Freiwilligenorganisationen, die bei Umweltunfällen eine entscheidende Hilfe für Rettungsdienste darstellen können. Safe SEA würde die Sensibilisierung und die Fähigkeiten der beteiligten Akteure für eine besser koordinierte und wirksamere Reaktion sicherstellen. Hauptaktivitäten: In diesem Projekt haben wir 5 Hauptaktivitäten vorgeschlagen: 1. Erwerb von Ausrüstung für den VUGD und ERB, damit sie die Ölpest innerhalb eines angemessenen Zeitraums im Projektgebiet lokalisieren können. Die von VUGD gekaufte Ausrüstung wird in 6 Abteilungen gelagert – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Die ERB-Ausrüstung wird in drei ERB-Einheiten und 2 Häfen – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu und Mõntu – angesiedelt sein. 2. Bau und Vorbereitung von 4 Zufahrtsstraßen (Fahrstraßen) zum Strand in Lettland – Gemeinde Roja, Gemeinde Ventspils, Gemeinde Engure und Gemeinde Salacgrīva. 3. Ausarbeitung eines gemeinsamen Standardbetriebsverfahrens (SOP) und Schulungsmaterial zur Verbesserung der grenz... (German)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Hintergrund der Projekte: Der Golf von Riga und die Irbe-Straße gehören zu den Binnengewässern der Ostsee und umfassen mehrere Meeresschutzgebiete sowohl an Lettland als auch an den estnischen Küsten. Diese Gebiete werden jedoch intensiv für den Schiffsverkehr genutzt, mehrere Häfen arbeiten in der Gegend und andere potenzielle Verschmutzungsobjekte befinden sich an der Küste, so dass dieses Gebiet möglicherweise durch Umweltunfälle gefährdet wird. Der staatliche Feuerwehr- und Rettungsdienst Lettlands (VUGD) muss mindestens 2 Stunden wirksam reagieren, bis die Küstenwache bei ökologischen Unfällen in Häfen und an der Meeresküste die Führung übernimmt. Estland und Lettland haben sich mit der HELCOM-Konvention auseinandergesetzt, so dass die Rettungsdienste garantieren müssen, dass die Ölpest mindestens 10 km Ölboom mit der Reaktionsgeschwindigkeit von nicht länger als 6 Stunden lokalisiert. Die estnische Küste ist durch Fährenaktivitäten in Tankers Fairway zwischen Russland gefährdet. Die Geräte, die das estnische Rettungsamt (ERB) und den Staatlichen Feuerwehr- und Rettungsdienst Lettlands beherrschen, sind in Bezug auf die konzipierten Häfen für zerstörte Schiffe an der Küste nicht effizient ausgestattet. Für eine wirksame Reaktion bei Umweltunfällen in kleinen Häfen verfügen VUGD und ERB über einen Mangel an Kapazitäten, und es ist notwendig, die Fähigkeit zu verbessern und die Ölpestbereitschaft im Golf von Riga und der Irbe-Straße zu verbessern, die die gemeinsamen Wasserressourcen sind und in der Nähe der potenziellen Zufluchtsorte für zerstörte Schiffe liegen. Grenzübergreifender Charakter: Die Länder des Ostseeraums tragen die Verantwortung für den Schutz der Meeresumwelt. Bei Umweltunfällen ist es von entscheidender Bedeutung, eine koordinierte grenzüberschreitende Reaktion zu haben. Durch die Durchführung des SAFE SEA-Projekts wird sichergestellt, dass estnische und lettische Akteure die Übungen in Notsituationen kennen und über den Aktionsplan des anderen Landes informiert werden. Gemeinsame Schulungen werden die Zusammenarbeit zwischen beiden Ländern verbessern. Projekt SAFE SEA trägt zur Umsetzung der EU-Strategie für den Ostseeraum bei. Im Rahmen des Ziels Save the Sea, Teilziel Bessere Zusammenarbeit, wird betont, dass die grenzüberschreitende Zusammenarbeit bei Umweltunfällen von entscheidender Bedeutung ist. Grenzüberschreitende Herausforderungen: —einführen in einer gemeinsamen Grundlage Standardbetriebsverfahren; entwickeln Sie gemeinsame Taktiken und organisieren Sie gemeinsame praktische und theoretische Übungen, um eine effiziente Unterstützung bei der Beseitigung von Verschmutzungen und Ölunfällen zu gewährleisten. Ziele: Das Hauptziel dieses Projekts ist es, die Umweltsicherheit in den Meeres- und Küstengewässern im Golf von Riga und der Irbe-Straße zu verbessern, indem die Koordinierung zwischen lettischen und estnischen Rettungsdiensten und Infrastrukturbetreibern (Häfen, kleine Häfen, lokale Regierungen) verstärkt wird. Der staatliche Feuerwehr- und Rettungsdienst Lettlands (VUGD) muss in Zusammenarbeit mit anderen staatlichen und kommunalen Einrichtungen die Katastrophenbewältigung (Response and pollution clean-up) in Binnengewässern an der Meeresküste sicherstellen, während das Estnische Rettungsamt (ERB) in enger Zusammenarbeit mit dem Estnischen Small Harbour Development Centre (EVAK) die Reaktionsmaßnahmen sicherstellen und sich mit der Folgebewältigung der Verschmutzung mindestens 2 Stunden befassen muss, bis die Küstenwache und die Umweltbehörden die Führung bei ökologischen Unfällen übernehmen. Aus diesem Grund zielt SAFE SEA darauf ab, ihre Kapazitäten zu erhöhen und die Koordinierung nicht nur zwischen VUGD, ERB und EVAK, sondern auch mit anderen Akteuren, die bei Umweltunfällen an Rettungseinsätzen beteiligt sind, zu stärken. Zu den beteiligten Akteuren gehören Küstenwachen, MRCC, Polizei- und Grenzschutzbeamte, Umweltagenturen, Häfen, lokale Gemeinden sowie lokale Freiwilligenorganisationen, die bei Umweltunfällen eine entscheidende Hilfe für Rettungsdienste darstellen können. Safe SEA würde die Sensibilisierung und die Fähigkeiten der beteiligten Akteure für eine besser koordinierte und wirksamere Reaktion sicherstellen. Hauptaktivitäten: In diesem Projekt haben wir 5 Hauptaktivitäten vorgeschlagen: 1. Erwerb von Ausrüstung für den VUGD und ERB, damit sie die Ölpest innerhalb eines angemessenen Zeitraums im Projektgebiet lokalisieren können. Die von VUGD gekaufte Ausrüstung wird in 6 Abteilungen gelagert – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Die ERB-Ausrüstung wird in drei ERB-Einheiten und 2 Häfen – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu und Mõntu – angesiedelt sein. 2. Bau und Vorbereitung von 4 Zufahrtsstraßen (Fahrstraßen) zum Strand in Lettland – Gemeinde Roja, Gemeinde Ventspils, Gemeinde Engure und Gemeinde Salacgrīva. 3. Ausarbeitung eines gemeinsamen Standardbetriebsverfahrens (SOP) und Schulungsmaterial zur Verbesserung der grenz... (German)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Ozadje projektov: Riški zaliv in ožina Irbe sta med plitvimi vodami v Baltskem morju in vključujeta več zaščitenih morskih območij na latvijski in estonski obali. Vendar se ta ozemlja intenzivno uporabljajo za ladijski promet, na tem območju dela več pristanišč, na obali pa se nahajajo drugi potencialno onesnaženi predmeti, zato je to ozemlje morda ogroženo zaradi okoljskih nesreč. Državna gasilska in reševalna služba Latvije (VUGD) mora zagotoviti učinkovit odziv vsaj 2 uri, dokler obalna straža ne vključi in prevzame vodilno vlogo v ekoloških nesrečah v pristaniščih in morski obali. Estonija in Latvija sta se pridružili konvenciji HELCOM, zato morajo reševalne službe zagotoviti lokalizacijo razlitja nafte vsaj 10 km razcveta nafte s hitrostjo odziva, ki ni daljša od 6 ur. Estonska obala je ogrožena zaradi dejavnosti trajektov v tankerjih plovne poti med Rusijo. Naprave, ki vodijo estonski reševalni odbor (ERB) in državno gasilsko in reševalno službo Latvije, niso ustrezno opremljene v zvezi s konceptualiziranimi pristanišči za razbita plovila na obali. Za učinkovit odziv med ekološkimi nesrečami v majhnih pristaniščih VUGD in ERB primanjkuje zmogljivosti, zato so potrebne boljše zmogljivosti, prav tako pa je treba izboljšati pripravljenost na razlitje nafte v Riškem zalivu in ožini Irbe, ki sta skupna vodna vira in v bližini potencialnih pribežališč za razbita plovila. Čezmejna narava: Države regije Baltskega morja so odgovorne za varstvo morskega okolja. V primeru okoljskih nesreč je ključnega pomena usklajen čezmejni odziv. Z izvajanjem projekta SAFE SEA bo zagotovljeno, da estonski in latvijski akterji poznajo vaje v izrednih razmerah in so obveščeni o akcijskem načrtu druge države. Skupna usposabljanja bodo izboljšala sodelovanje med obema državama. Projekt SAFE SEA prispeva k izvajanju strategije EU za regijo Baltskega morja. V okviru cilja Save the Sea, podciljnega boljšega sodelovanja je poudarjeno, da je čezmejno sodelovanje ključnega pomena v primeru okoljskih nesreč. Čezmejni izzivi: na skupni osnovi vzpostaviti standardne operativne postopke; razvoj skupnih taktik in organizacija skupnih praktičnih in teoretičnih vaj, s čimer se zagotovi učinkovita podpora pri odstranjevanju onesnaževanja in razlitja nafte. Cilji: Glavni cilj tega projekta je izboljšati okoljsko varnost v morskih in obalnih vodah v Riškem zalivu in ožini Irbe z okrepitvijo usklajevanja med latvijskimi in estonskimi reševalnimi službami in upravljavci infrastrukture (pristanišča, majhna pristanišča, lokalne oblasti). Državna gasilska in reševalna služba Latvije (VUGD) mora v sodelovanju z drugimi državnimi in občinskimi institucijami zagotoviti obvladovanje nesreč (odziv in čiščenje onesnaževanja) v notranjih vodah morske obale, medtem ko mora estonski reševalni odbor (ERB) v tesnem sodelovanju z estonskim centrom za razvoj malih pristanišč (EVAK) zagotoviti ukrepe za odzivanje in obravnavati posledice onesnaževanja vsaj dve uri, dokler obalna straža in okoljske agencije ne prevzamejo vodilnega položaja v ekoloških nesrečah. Zato si SAFE SEA prizadeva povečati njihovo zmogljivost in okrepiti usklajevanje ne le med VUGD, ERB in EVAK, temveč tudi z drugimi akterji, ki sodelujejo v reševalnih operacijah v primeru okoljskih nesreč. Med udeleženimi akterji so obalna straža, MRCC, policija in mejna straža, okoljske agencije, pristanišča, lokalne občine in lokalne prostovoljne organizacije, ki so lahko ključna pomoč pri reševalnih službah v primeru okoljskih nesreč. Varna strateška presoja bi zagotovila ozaveščanje in spretnosti udeleženih akterjev za bolj usklajen in učinkovit odziv. Glavne dejavnosti: V tem projektu smo predlagali pet glavnih aktivnosti: 1. Nakup opreme za VUGD in ERB za lokalizacijo razlitja nafte na območju projekta v razumnem času. VUGD kupljena oprema bo shranjena v 6 oddelkih – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Oprema ERB bo nameščena v treh enotah ERB in dveh pristaniščih – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu in Mõntu. 2. Gradnja in priprava 4 dostopnih cest (voznice) do plaže v Latviji – Občina Roja, Občina Ventspils, Občina Engure in Občina Salacgrīva. 3. Priprava skupnega standardnega operativnega postopka (SOP) in gradiva za usposabljanje za izboljšanje čezmejnega sodelovanja med reševalnimi službami. 4. Dve mednarodni skupni usposabljanji (1 v Latviji in 1 v Estoniji) s partnerskimi organizacijami (obalna straža, policija, mejna straža, okoljske agencije, pristanišča) in teoretično usposabljanje za čiščenje razlitja nafte v Estoniji. 5. Kampanja ozaveščanja za lokalne uprave, prostovoljce in obalne prebivalce, poročanje medijev o onesnaževanju okolja, zaščita (Slovenian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Ozadje projektov: Riški zaliv in ožina Irbe sta med plitvimi vodami v Baltskem morju in vključujeta več zaščitenih morskih območij na latvijski in estonski obali. Vendar se ta ozemlja intenzivno uporabljajo za ladijski promet, na tem območju dela več pristanišč, na obali pa se nahajajo drugi potencialno onesnaženi predmeti, zato je to ozemlje morda ogroženo zaradi okoljskih nesreč. Državna gasilska in reševalna služba Latvije (VUGD) mora zagotoviti učinkovit odziv vsaj 2 uri, dokler obalna straža ne vključi in prevzame vodilno vlogo v ekoloških nesrečah v pristaniščih in morski obali. Estonija in Latvija sta se pridružili konvenciji HELCOM, zato morajo reševalne službe zagotoviti lokalizacijo razlitja nafte vsaj 10 km razcveta nafte s hitrostjo odziva, ki ni daljša od 6 ur. Estonska obala je ogrožena zaradi dejavnosti trajektov v tankerjih plovne poti med Rusijo. Naprave, ki vodijo estonski reševalni odbor (ERB) in državno gasilsko in reševalno službo Latvije, niso ustrezno opremljene v zvezi s konceptualiziranimi pristanišči za razbita plovila na obali. Za učinkovit odziv med ekološkimi nesrečami v majhnih pristaniščih VUGD in ERB primanjkuje zmogljivosti, zato so potrebne boljše zmogljivosti, prav tako pa je treba izboljšati pripravljenost na razlitje nafte v Riškem zalivu in ožini Irbe, ki sta skupna vodna vira in v bližini potencialnih pribežališč za razbita plovila. Čezmejna narava: Države regije Baltskega morja so odgovorne za varstvo morskega okolja. V primeru okoljskih nesreč je ključnega pomena usklajen čezmejni odziv. Z izvajanjem projekta SAFE SEA bo zagotovljeno, da estonski in latvijski akterji poznajo vaje v izrednih razmerah in so obveščeni o akcijskem načrtu druge države. Skupna usposabljanja bodo izboljšala sodelovanje med obema državama. Projekt SAFE SEA prispeva k izvajanju strategije EU za regijo Baltskega morja. V okviru cilja Save the Sea, podciljnega boljšega sodelovanja je poudarjeno, da je čezmejno sodelovanje ključnega pomena v primeru okoljskih nesreč. Čezmejni izzivi: na skupni osnovi vzpostaviti standardne operativne postopke; razvoj skupnih taktik in organizacija skupnih praktičnih in teoretičnih vaj, s čimer se zagotovi učinkovita podpora pri odstranjevanju onesnaževanja in razlitja nafte. Cilji: Glavni cilj tega projekta je izboljšati okoljsko varnost v morskih in obalnih vodah v Riškem zalivu in ožini Irbe z okrepitvijo usklajevanja med latvijskimi in estonskimi reševalnimi službami in upravljavci infrastrukture (pristanišča, majhna pristanišča, lokalne oblasti). Državna gasilska in reševalna služba Latvije (VUGD) mora v sodelovanju z drugimi državnimi in občinskimi institucijami zagotoviti obvladovanje nesreč (odziv in čiščenje onesnaževanja) v notranjih vodah morske obale, medtem ko mora estonski reševalni odbor (ERB) v tesnem sodelovanju z estonskim centrom za razvoj malih pristanišč (EVAK) zagotoviti ukrepe za odzivanje in obravnavati posledice onesnaževanja vsaj dve uri, dokler obalna straža in okoljske agencije ne prevzamejo vodilnega položaja v ekoloških nesrečah. Zato si SAFE SEA prizadeva povečati njihovo zmogljivost in okrepiti usklajevanje ne le med VUGD, ERB in EVAK, temveč tudi z drugimi akterji, ki sodelujejo v reševalnih operacijah v primeru okoljskih nesreč. Med udeleženimi akterji so obalna straža, MRCC, policija in mejna straža, okoljske agencije, pristanišča, lokalne občine in lokalne prostovoljne organizacije, ki so lahko ključna pomoč pri reševalnih službah v primeru okoljskih nesreč. Varna strateška presoja bi zagotovila ozaveščanje in spretnosti udeleženih akterjev za bolj usklajen in učinkovit odziv. Glavne dejavnosti: V tem projektu smo predlagali pet glavnih aktivnosti: 1. Nakup opreme za VUGD in ERB za lokalizacijo razlitja nafte na območju projekta v razumnem času. VUGD kupljena oprema bo shranjena v 6 oddelkih – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Oprema ERB bo nameščena v treh enotah ERB in dveh pristaniščih – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu in Mõntu. 2. Gradnja in priprava 4 dostopnih cest (voznice) do plaže v Latviji – Občina Roja, Občina Ventspils, Občina Engure in Občina Salacgrīva. 3. Priprava skupnega standardnega operativnega postopka (SOP) in gradiva za usposabljanje za izboljšanje čezmejnega sodelovanja med reševalnimi službami. 4. Dve mednarodni skupni usposabljanji (1 v Latviji in 1 v Estoniji) s partnerskimi organizacijami (obalna straža, policija, mejna straža, okoljske agencije, pristanišča) in teoretično usposabljanje za čiščenje razlitja nafte v Estoniji. 5. Kampanja ozaveščanja za lokalne uprave, prostovoljce in obalne prebivalce, poročanje medijev o onesnaževanju okolja, zaščita (Slovenian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Antecedentes de los proyectos: El Golfo de Riga y el Estrecho de Irbe se encuentran entre las aguas poco occidentales del mar Báltico e incluye múltiples áreas marinas protegidas tanto en Letonia como en las costas de Estonia. Sin embargo, esos territorios se utilizan intensamente para el tráfico de buques, múltiples puertos están trabajando en la zona y otros objetos de contaminación potenciales se encuentran en la costa, por lo que este territorio posiblemente esté en peligro por accidentes ambientales. El Servicio Estatal de Bomberos y Rescate de Letonia (VUGD) debe garantizar una respuesta efectiva al menos 2 horas hasta que los guardacostas involucren y tomen la delantera en accidentes ecológicos en puertos y líneas costeras. Estonia y Letonia se han unido a la convención HELCOM, por lo que los servicios de rescate deben garantizar la localización del derrame de petróleo al menos 10 km de boom petrolero con una velocidad de respuesta no superior a 6 horas. La costa estonia está en peligro a través de la actividad de los Ferries en el camino de los petroleros entre Rusia. Los aparatos al mando de la Junta de Rescate de Estonia (ERB) y del Servicio Estatal de Bomberos y Rescate de Letonia no están equipados eficientemente con respecto a los puertos conceptualizados para buques naufragados en la costa. Para una respuesta eficaz durante los accidentes ecológicos en los puertos pequeños, VUGD y ERB tienen una falta de capacidad y hay necesidad de mejorar la capacidad, así como la necesidad de mejorar la preparación para los derrames de petróleo en el Golfo de Riga y el Estrecho de Irbe, que son los recursos hídricos comunes y cerca de los posibles lugares de refugio para buques naufragados. Carácter transfronterizo: Los países de la región del Mar Báltico comparten la responsabilidad de la protección del medio marino. En caso de accidente medioambiental, es crucial tener una reacción transfronteriza coordinada. Mediante la ejecución del proyecto SAFE SEA, se garantizará que los actores estonios y letones conozcan el simulacro en situaciones de emergencia y estén informados sobre el plan de acción del otro país. Las capacitaciones conjuntas mejorarán la cooperación entre ambos países. El proyecto SAFE SEA contribuye a la aplicación de la Estrategia de la UE para la región del Mar Báltico. Bajo el objetivo Salvar el Mar, subobjetivo Mejor Cooperación se hace hincapié en que la colaboración transfronteriza es crucial en caso de accidentes ambientales. Retos transfronterizos: — establecer en una base común procedimientos normalizados de operaciones; desarrollar tácticas comunes y organizar ejercicios prácticos y teóricos conjuntos, asegurando así un apoyo eficiente para la eliminación de la contaminación y los derrames de petróleo. Objetivos: El objetivo principal de este proyecto es mejorar la seguridad medioambiental en las aguas marinas y costeras del Golfo de Riga y el Estrecho de Irbe mediante la intensificación de la coordinación entre los servicios de rescate letones y estonios y los administradores de infraestructuras (puertos, pequeños puertos, gobiernos locales). El Servicio Estatal de Bomberos y Rescate de Letonia (VUGD) en cooperación con otras instituciones estatales y municipales tiene que garantizar la gestión de desastres (respuesta y limpieza de la contaminación) en las aguas interiores de la costa, mientras que la Junta de Rescate de Estonia (ERB) en estrecha cooperación con el Centro de Desarrollo de Pequeños Puertos de Estonia (EVAK) tiene que garantizar medidas de respuesta y hacer frente a la gestión de la contaminación por lo menos dos horas hasta que la guardia costera y las agencias medioambientales se hagan cargo de los accidentes ecológicos. Por esta razón SAFE SEA tiene como objetivo aumentar su capacidad y fortalecer la coordinación no solo entre VUGD, ERB y EVAK, sino también con otros actores que participan en operaciones de rescate en caso de accidentes ambientales. Entre los actores involucrados se encuentran guardacostas, MRCC, policía y guardias de fronteras, agencias ambientales, puertos, municipios locales, así como organizaciones locales de voluntarios que pueden ser una ayuda crucial para los servicios de rescate en caso de accidentes ambientales. Safe SEA garantizaría la sensibilización y las capacidades de los agentes implicados para una respuesta más coordinada y eficaz. Actividades principales: En este proyecto hemos nominado 5 actividades principales: 1. Adquisición de equipos para el VUGD y el ERB para que puedan localizar el derrame de petróleo en el territorio del proyecto en un plazo razonable. El equipo adquirido por VUGD se almacenará en 6 divisiones: Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. El equipo de ERB estará ubicado en tres unidades ERB y 2 puertos: Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu y Mõntu. 2. Construcción y preparación de 4 carreteras de acceso (autopistas) a la playa en Letonia — Municipio del Condado de Roja, Municipio del... (Spanish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Antecedentes de los proyectos: El Golfo de Riga y el Estrecho de Irbe se encuentran entre las aguas poco occidentales del mar Báltico e incluye múltiples áreas marinas protegidas tanto en Letonia como en las costas de Estonia. Sin embargo, esos territorios se utilizan intensamente para el tráfico de buques, múltiples puertos están trabajando en la zona y otros objetos de contaminación potenciales se encuentran en la costa, por lo que este territorio posiblemente esté en peligro por accidentes ambientales. El Servicio Estatal de Bomberos y Rescate de Letonia (VUGD) debe garantizar una respuesta efectiva al menos 2 horas hasta que los guardacostas involucren y tomen la delantera en accidentes ecológicos en puertos y líneas costeras. Estonia y Letonia se han unido a la convención HELCOM, por lo que los servicios de rescate deben garantizar la localización del derrame de petróleo al menos 10 km de boom petrolero con una velocidad de respuesta no superior a 6 horas. La costa estonia está en peligro a través de la actividad de los Ferries en el camino de los petroleros entre Rusia. Los aparatos al mando de la Junta de Rescate de Estonia (ERB) y del Servicio Estatal de Bomberos y Rescate de Letonia no están equipados eficientemente con respecto a los puertos conceptualizados para buques naufragados en la costa. Para una respuesta eficaz durante los accidentes ecológicos en los puertos pequeños, VUGD y ERB tienen una falta de capacidad y hay necesidad de mejorar la capacidad, así como la necesidad de mejorar la preparación para los derrames de petróleo en el Golfo de Riga y el Estrecho de Irbe, que son los recursos hídricos comunes y cerca de los posibles lugares de refugio para buques naufragados. Carácter transfronterizo: Los países de la región del Mar Báltico comparten la responsabilidad de la protección del medio marino. En caso de accidente medioambiental, es crucial tener una reacción transfronteriza coordinada. Mediante la ejecución del proyecto SAFE SEA, se garantizará que los actores estonios y letones conozcan el simulacro en situaciones de emergencia y estén informados sobre el plan de acción del otro país. Las capacitaciones conjuntas mejorarán la cooperación entre ambos países. El proyecto SAFE SEA contribuye a la aplicación de la Estrategia de la UE para la región del Mar Báltico. Bajo el objetivo Salvar el Mar, subobjetivo Mejor Cooperación se hace hincapié en que la colaboración transfronteriza es crucial en caso de accidentes ambientales. Retos transfronterizos: — establecer en una base común procedimientos normalizados de operaciones; desarrollar tácticas comunes y organizar ejercicios prácticos y teóricos conjuntos, asegurando así un apoyo eficiente para la eliminación de la contaminación y los derrames de petróleo. Objetivos: El objetivo principal de este proyecto es mejorar la seguridad medioambiental en las aguas marinas y costeras del Golfo de Riga y el Estrecho de Irbe mediante la intensificación de la coordinación entre los servicios de rescate letones y estonios y los administradores de infraestructuras (puertos, pequeños puertos, gobiernos locales). El Servicio Estatal de Bomberos y Rescate de Letonia (VUGD) en cooperación con otras instituciones estatales y municipales tiene que garantizar la gestión de desastres (respuesta y limpieza de la contaminación) en las aguas interiores de la costa, mientras que la Junta de Rescate de Estonia (ERB) en estrecha cooperación con el Centro de Desarrollo de Pequeños Puertos de Estonia (EVAK) tiene que garantizar medidas de respuesta y hacer frente a la gestión de la contaminación por lo menos dos horas hasta que la guardia costera y las agencias medioambientales se hagan cargo de los accidentes ecológicos. Por esta razón SAFE SEA tiene como objetivo aumentar su capacidad y fortalecer la coordinación no solo entre VUGD, ERB y EVAK, sino también con otros actores que participan en operaciones de rescate en caso de accidentes ambientales. Entre los actores involucrados se encuentran guardacostas, MRCC, policía y guardias de fronteras, agencias ambientales, puertos, municipios locales, así como organizaciones locales de voluntarios que pueden ser una ayuda crucial para los servicios de rescate en caso de accidentes ambientales. Safe SEA garantizaría la sensibilización y las capacidades de los agentes implicados para una respuesta más coordinada y eficaz. Actividades principales: En este proyecto hemos nominado 5 actividades principales: 1. Adquisición de equipos para el VUGD y el ERB para que puedan localizar el derrame de petróleo en el territorio del proyecto en un plazo razonable. El equipo adquirido por VUGD se almacenará en 6 divisiones: Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. El equipo de ERB estará ubicado en tres unidades ERB y 2 puertos: Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu y Mõntu. 2. Construcción y preparación de 4 carreteras de acceso (autopistas) a la playa en Letonia — Municipio del Condado de Roja, Municipio del... (Spanish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Kontekst projekata: Riški zaljev i Irbeski tjesnac ubrajaju se među plićake u Baltičkom moru i uključuju više zaštićenih morskih područja na obalama Latvije i Estonije. Međutim, ta se područja intenzivno koriste za brodski promet, na tom području djeluju više luka, a na obali se nalaze i drugi potencijalni objekti za onečišćenje, tako da je ovo područje potencijalno ugroženo ekološkim nesrećama. Državna vatrogasna i spasilačka služba Latvije (VUGD) mora osigurati učinkovit odgovor najmanje dva sata dok obalna straža ne uključi i preuzme vodeću ulogu u ekološkim nesrećama u lukama i morskoj obali. Estonija i Latvija potpisale su konvenciju HELCOM-a, tako da spasilačke službe moraju jamčiti lokalizaciju izljeva nafte najmanje 10 km naftnog buma, pri čemu brzina odziva ne smije biti dulja od 6 sati. Estonska obala je ugrožena kroz Trajekti aktivnost na tankerima plovnom putu između Rusije. Uređaji kojima upravljaju estonski odbor za spašavanje (ERB) i Državna vatrogasna i spasilačka služba Latvije nisu učinkovito opremljeni s obzirom na konceptualizirane luke za olupine plovila na obali. Za učinkovit odgovor tijekom ekoloških nesreća u malim lukama VUGD i ERB nemaju dovoljno kapaciteta i postoji potreba za boljom sposobnošću, kao i potreba za poboljšanjem spremnosti za izlijevanje nafte u Riškom zaljevu i tjesnacu Irbe, koji su zajednički vodni resursi i u blizini potencijalnih mjesta zakloništa za olupine plovila. Prekogranična priroda: Zemlje regije Baltičkog mora dijele odgovornost za zaštitu morskog okoliša. U slučaju ekološke nesreće od ključne je važnosti koordinirana prekogranična reakcija. Provedbom projekta SAFE SEA osigurat će se da estonski i latvijski akteri znaju vježbu u izvanrednim situacijama te da budu obaviješteni o akcijskom planu druge zemlje. Zajedničkim osposobljavanjem poboljšat će se suradnja među objema zemljama. Projekt SAFE SEA pridonosi provedbi Strategije EU-a za regiju Baltičkog mora. U okviru cilja „Spasimo more”, podcilja Bolja suradnja, naglašava se da je prekogranična suradnja ključna u slučaju ekoloških nesreća. Prekogranični izazovi: —utemeljiti zajedničke postupke standardnog poslovanja; razviti zajedničke taktike i organizirati zajedničke praktične i teorijske vježbe, čime se osigurava učinkovita potpora za uklanjanje onečišćenja i izljeva nafte. Ciljevi: Glavni je cilj ovog projekta poboljšati sigurnost okoliša u morskim i obalnim vodama u Riškom zaljevu i tjesnacu Irbe jačanjem koordinacije između latvijskih i estonskih spasilačkih službi i upravitelja infrastrukture (luke, male luke, lokalne vlasti). Državna vatrogasna i spasilačka služba Latvije (VUGD) u suradnji s drugim državnim i općinskim institucijama mora osigurati upravljanje katastrofama (odgovor i čišćenje onečišćenja) u unutarnjim vodama na morsku obalu, dok Estonski odbor za spašavanje (ERB) u bliskoj suradnji s estonskim centrom za razvoj malih luka (EVAK) mora osigurati mjere odgovora i rješavati posljedice upravljanja onečišćenjem najmanje 2 sata dok obalna straža i agencije za zaštitu okoliša ne preuzmu vodstvo u ekološkim nesrećama. Stoga je cilj SAFE SEA povećati svoje kapacitete i ojačati koordinaciju ne samo između VUGD-a, ERB-a i EVAK-a, već i s drugim akterima koji su uključeni u operacije spašavanja u slučaju ekoloških nesreća. Među uključenim akterima su obalna straža, MRCC, policija i službenici graničnog nadzora, agencije za zaštitu okoliša, luke, lokalne općine i lokalne volonterske organizacije, što može biti ključna pomoć službama za spašavanje u slučaju ekoloških nesreća. Sigurnom strateškom strategijom osiguralo bi se podizanje svijesti i vještina uključenih aktera za usklađeniji i učinkovitiji odgovor. Glavne aktivnosti: U ovom projektu predložili smo 5 glavnih aktivnosti: 1. Nabava opreme za VUGD i ERB kako bi mogli lokalizirati izljev nafte na području projekta u razumnom roku. Oprema kupljena u VUGD-u bit će pohranjena u 6 divizija – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB oprema će biti smještena u tri ERB jedinice i 2 luke – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu i Mõntu. 2. Izgradnja i priprema 4 pristupne ceste (vožnje) do plaže u Latviji – općini Roja, općini okrug Ventspils, općini Engure i općini Salacgrīva. 3. Razrada zajedničkog standardnog operativnog postupka (SOP) i materijala za osposobljavanje radi poboljšanja prekogranične suradnje među službama spašavanja. 4. Dva međunarodna zajednička osposobljavanja (1 u Latviji i 1 u Estoniji) s partnerskim organizacijama (obalna straža, policija, službenici graničnog nadzora, agencije za zaštitu okoliša, luke) i teoretsko osposobljavanje za čišćenje izljeva nafte u Estoniji. 5. Kampanja za podizanje svijesti lokalnih vlasti, volontera i obalnih stanovnika, medijsko izvještavanje o onečišćenju okoliša, zaštita (Croatian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Kontekst projekata: Riški zaljev i Irbeski tjesnac ubrajaju se među plićake u Baltičkom moru i uključuju više zaštićenih morskih područja na obalama Latvije i Estonije. Međutim, ta se područja intenzivno koriste za brodski promet, na tom području djeluju više luka, a na obali se nalaze i drugi potencijalni objekti za onečišćenje, tako da je ovo područje potencijalno ugroženo ekološkim nesrećama. Državna vatrogasna i spasilačka služba Latvije (VUGD) mora osigurati učinkovit odgovor najmanje dva sata dok obalna straža ne uključi i preuzme vodeću ulogu u ekološkim nesrećama u lukama i morskoj obali. Estonija i Latvija potpisale su konvenciju HELCOM-a, tako da spasilačke službe moraju jamčiti lokalizaciju izljeva nafte najmanje 10 km naftnog buma, pri čemu brzina odziva ne smije biti dulja od 6 sati. Estonska obala je ugrožena kroz Trajekti aktivnost na tankerima plovnom putu između Rusije. Uređaji kojima upravljaju estonski odbor za spašavanje (ERB) i Državna vatrogasna i spasilačka služba Latvije nisu učinkovito opremljeni s obzirom na konceptualizirane luke za olupine plovila na obali. Za učinkovit odgovor tijekom ekoloških nesreća u malim lukama VUGD i ERB nemaju dovoljno kapaciteta i postoji potreba za boljom sposobnošću, kao i potreba za poboljšanjem spremnosti za izlijevanje nafte u Riškom zaljevu i tjesnacu Irbe, koji su zajednički vodni resursi i u blizini potencijalnih mjesta zakloništa za olupine plovila. Prekogranična priroda: Zemlje regije Baltičkog mora dijele odgovornost za zaštitu morskog okoliša. U slučaju ekološke nesreće od ključne je važnosti koordinirana prekogranična reakcija. Provedbom projekta SAFE SEA osigurat će se da estonski i latvijski akteri znaju vježbu u izvanrednim situacijama te da budu obaviješteni o akcijskom planu druge zemlje. Zajedničkim osposobljavanjem poboljšat će se suradnja među objema zemljama. Projekt SAFE SEA pridonosi provedbi Strategije EU-a za regiju Baltičkog mora. U okviru cilja „Spasimo more”, podcilja Bolja suradnja, naglašava se da je prekogranična suradnja ključna u slučaju ekoloških nesreća. Prekogranični izazovi: —utemeljiti zajedničke postupke standardnog poslovanja; razviti zajedničke taktike i organizirati zajedničke praktične i teorijske vježbe, čime se osigurava učinkovita potpora za uklanjanje onečišćenja i izljeva nafte. Ciljevi: Glavni je cilj ovog projekta poboljšati sigurnost okoliša u morskim i obalnim vodama u Riškom zaljevu i tjesnacu Irbe jačanjem koordinacije između latvijskih i estonskih spasilačkih službi i upravitelja infrastrukture (luke, male luke, lokalne vlasti). Državna vatrogasna i spasilačka služba Latvije (VUGD) u suradnji s drugim državnim i općinskim institucijama mora osigurati upravljanje katastrofama (odgovor i čišćenje onečišćenja) u unutarnjim vodama na morsku obalu, dok Estonski odbor za spašavanje (ERB) u bliskoj suradnji s estonskim centrom za razvoj malih luka (EVAK) mora osigurati mjere odgovora i rješavati posljedice upravljanja onečišćenjem najmanje 2 sata dok obalna straža i agencije za zaštitu okoliša ne preuzmu vodstvo u ekološkim nesrećama. Stoga je cilj SAFE SEA povećati svoje kapacitete i ojačati koordinaciju ne samo između VUGD-a, ERB-a i EVAK-a, već i s drugim akterima koji su uključeni u operacije spašavanja u slučaju ekoloških nesreća. Među uključenim akterima su obalna straža, MRCC, policija i službenici graničnog nadzora, agencije za zaštitu okoliša, luke, lokalne općine i lokalne volonterske organizacije, što može biti ključna pomoć službama za spašavanje u slučaju ekoloških nesreća. Sigurnom strateškom strategijom osiguralo bi se podizanje svijesti i vještina uključenih aktera za usklađeniji i učinkovitiji odgovor. Glavne aktivnosti: U ovom projektu predložili smo 5 glavnih aktivnosti: 1. Nabava opreme za VUGD i ERB kako bi mogli lokalizirati izljev nafte na području projekta u razumnom roku. Oprema kupljena u VUGD-u bit će pohranjena u 6 divizija – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB oprema će biti smještena u tri ERB jedinice i 2 luke – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu i Mõntu. 2. Izgradnja i priprema 4 pristupne ceste (vožnje) do plaže u Latviji – općini Roja, općini okrug Ventspils, općini Engure i općini Salacgrīva. 3. Razrada zajedničkog standardnog operativnog postupka (SOP) i materijala za osposobljavanje radi poboljšanja prekogranične suradnje među službama spašavanja. 4. Dva međunarodna zajednička osposobljavanja (1 u Latviji i 1 u Estoniji) s partnerskim organizacijama (obalna straža, policija, službenici graničnog nadzora, agencije za zaštitu okoliša, luke) i teoretsko osposobljavanje za čišćenje izljeva nafte u Estoniji. 5. Kampanja za podizanje svijesti lokalnih vlasti, volontera i obalnih stanovnika, medijsko izvještavanje o onečišćenju okoliša, zaštita (Croatian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Ιστορικό έργων: Ο Κόλπος της Ρίγας και τα Στενά του Irbe είναι από τα ρηχά ύδατα της Βαλτικής Θάλασσας και περιλαμβάνουν πολλαπλές θαλάσσιες προστατευόμενες περιοχές τόσο στις ακτές της Λετονίας όσο και στην Εσθονία. Ωστόσο, αυτά τα εδάφη χρησιμοποιούνται έντονα για την κυκλοφορία των πλοίων, πολλά λιμάνια εργάζονται στην περιοχή και άλλα πιθανά αντικείμενα ρύπανσης βρίσκονται στην ακτή, οπότε η περιοχή αυτή κινδυνεύει ενδεχομένως από περιβαλλοντικά ατυχήματα. Η κρατική Υπηρεσία Πυροσβεστικής και Διάσωσης της Λετονίας (VUGD) πρέπει να εξασφαλίζει αποτελεσματική αντίδραση τουλάχιστον 2 ώρες έως ότου οι ακτοφύλακες εμπλακούν και αναλάβουν ηγετικό ρόλο σε οικολογικά ατυχήματα σε λιμένες και ακτογραμμές. Η Εσθονία και η Λετονία έχουν συμφωνήσει με τη σύμβαση HELCOM, οπότε οι υπηρεσίες διάσωσης πρέπει να εγγυηθούν τον εντοπισμό της πετρελαιοκηλίδας τουλάχιστον 10 χλμ. πετρελαϊκής έκρηξης με ταχύτητα απόκρισης που δεν υπερβαίνει τις 6 ώρες. Οι ακτές της Εσθονίας απειλούνται μέσω της δραστηριότητας των πλοίων στα δεξαμενόπλοια μεταξύ Ρωσίας. Οι συσκευές που διοικούν το Εσθονικό Συμβούλιο Διάσωσης (ERB) και την Κρατική Υπηρεσία Πυροσβεστικής και Διάσωσης της Λετονίας δεν είναι αποτελεσματικά εξοπλισμένες όσον αφορά τα εννοιολογικά λιμάνια για ναυάγια σκαφών στην ακτή. Για αποτελεσματική αντιμετώπιση κατά τη διάρκεια οικολογικών ατυχημάτων σε μικρούς λιμένες, η VUGD και η ERB έχουν έλλειψη χωρητικότητας και υπάρχει ανάγκη για καλύτερη ικανότητα, καθώς και ανάγκη βελτίωσης της ετοιμότητας των πετρελαιοκηλίδων στον Κόλπο της Ρίγας και στον στενό Irbe, οι οποίοι αποτελούν τους κοινούς υδάτινους πόρους και βρίσκονται κοντά στα πιθανά καταφύγια για ναυάγια ναυαγίων. Διασυνοριακός χαρακτήρας: Οι χώρες της Βαλτικής Θάλασσας μοιράζονται την ευθύνη για την προστασία του θαλάσσιου περιβάλλοντος. Σε περίπτωση περιβαλλοντικού ατυχήματος, είναι ζωτικής σημασίας να υπάρξει συντονισμένη διασυνοριακή αντίδραση. Με την υλοποίηση του έργου SAFE SEA θα διασφαλιστεί ότι οι φορείς της Εσθονίας και της Λετονίας γνωρίζουν την άσκηση σε καταστάσεις έκτακτης ανάγκης και ενημερώνονται σχετικά με το σχέδιο δράσης της άλλης χώρας. Η κοινή κατάρτιση θα βελτιώσει τη συνεργασία μεταξύ των δύο χωρών. Το έργο SAFE SEA συμβάλλει στην εφαρμογή της στρατηγικής της ΕΕ για την περιοχή της Βαλτικής Θάλασσας. Στο πλαίσιο του στόχου «Save the Sea», ο επιμέρους στόχος «Βελτίωση της συνεργασίας» τονίζεται ότι η διασυνοριακή συνεργασία είναι ζωτικής σημασίας σε περίπτωση περιβαλλοντικών ατυχημάτων. Διασυνοριακές προκλήσεις: —καθιερώνουν σε κοινή βάση τυποποιημένες διαδικασίες πτητικών λειτουργιών· ανάπτυξη κοινών τακτικών και διοργάνωση κοινών πρακτικών και θεωρητικών ασκήσεων, εξασφαλίζοντας έτσι αποτελεσματική υποστήριξη για την εξάλειψη της ρύπανσης και των πετρελαιοκηλίδων. Οι στόχοι: Ο κύριος στόχος αυτού του έργου είναι η βελτίωση της περιβαλλοντικής ασφάλειας στα θαλάσσια και παράκτια ύδατα του Κόλπου της Ρίγας και του Στενού του Irbe με την ενίσχυση του συντονισμού μεταξύ λετονικών και εσθονικών υπηρεσιών διάσωσης και διαχειριστών υποδομής (λιμένες, μικρά λιμάνια, τοπικές κυβερνήσεις). Η κρατική πυροσβεστική υπηρεσία της Λετονίας (VUGD) σε συνεργασία με άλλα κρατικά και δημοτικά όργανα πρέπει να διασφαλίζει τη διαχείριση των καταστροφών (απόκριση και καθαρισμός της ρύπανσης) στα εσωτερικά ύδατα στην ακτογραμμή της θάλασσας, ενώ το Εσθονικό Συμβούλιο Διάσωσης (ERB) σε στενή συνεργασία με το Εσθονικό Κέντρο Ανάπτυξης Μικρού Λιμανιού (EVAK) πρέπει να εξασφαλίσει μέτρα αντιμετώπισης και να ασχοληθεί με τη διαχείριση των συνεπειών της ρύπανσης τουλάχιστον 2 ώρες έως ότου η ακτοφυλακή και οι περιβαλλοντικές υπηρεσίες αναλάβουν ηγετικό ρόλο σε οικολογικά ατυχήματα. Για τον λόγο αυτό, η SAFE SEA έχει ως στόχο να αυξήσει την ικανότητά της και να ενισχύσει τον συντονισμό όχι μόνο μεταξύ VUGD, ERB και EVAK, αλλά και με άλλους φορείς που συμμετέχουν σε επιχειρήσεις διάσωσης σε περίπτωση περιβαλλοντικών ατυχημάτων. Μεταξύ των εμπλεκόμενων φορέων είναι η Ακτοφυλακή, η MRCC, η αστυνομία και οι συνοριοφύλακες, οι περιβαλλοντικές υπηρεσίες, τα λιμάνια, οι τοπικές κοινότητες, καθώς και τοπικές εθελοντικές οργανώσεις, οι οποίες μπορεί να είναι ζωτικής σημασίας για τις υπηρεσίες διάσωσης σε περίπτωση περιβαλλοντικών ατυχημάτων. Η ασφαλής ΣΕΠΕ θα διασφαλίσει την ευαισθητοποίηση και τις δεξιότητες των εμπλεκόμενων φορέων για μια πιο συντονισμένη και αποτελεσματική αντίδραση. Κύριες δραστηριότητες: Σε αυτό το έργο έχουμε προτείνει 5 κύριες δραστηριότητες: 1. Αγορά εξοπλισμού για τη VUGD και την ERB, ώστε να μπορούν να εντοπίζουν την πετρελαιοκηλίδα στο έδαφος του έργου εντός εύλογου χρονικού διαστήματος. Ο εξοπλισμός που αγοράστηκε από την VUGD θα αποθηκευτεί σε 6 τμήματα — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Ο εξοπλισμός ERB θα βρίσκεται σε τρεις μονάδες ERB και 2 λιμένες — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu και Mõntu. 2. Κατασκευή και προετοιμασία 4 οδών πρόσβασης (οδοί οδήγησης) στην παραλία στη Λετονία — Δήμος Roja County, Δήμος Ventspil... (Greek)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Ιστορικό έργων: Ο Κόλπος της Ρίγας και τα Στενά του Irbe είναι από τα ρηχά ύδατα της Βαλτικής Θάλασσας και περιλαμβάνουν πολλαπλές θαλάσσιες προστατευόμενες περιοχές τόσο στις ακτές της Λετονίας όσο και στην Εσθονία. Ωστόσο, αυτά τα εδάφη χρησιμοποιούνται έντονα για την κυκλοφορία των πλοίων, πολλά λιμάνια εργάζονται στην περιοχή και άλλα πιθανά αντικείμενα ρύπανσης βρίσκονται στην ακτή, οπότε η περιοχή αυτή κινδυνεύει ενδεχομένως από περιβαλλοντικά ατυχήματα. Η κρατική Υπηρεσία Πυροσβεστικής και Διάσωσης της Λετονίας (VUGD) πρέπει να εξασφαλίζει αποτελεσματική αντίδραση τουλάχιστον 2 ώρες έως ότου οι ακτοφύλακες εμπλακούν και αναλάβουν ηγετικό ρόλο σε οικολογικά ατυχήματα σε λιμένες και ακτογραμμές. Η Εσθονία και η Λετονία έχουν συμφωνήσει με τη σύμβαση HELCOM, οπότε οι υπηρεσίες διάσωσης πρέπει να εγγυηθούν τον εντοπισμό της πετρελαιοκηλίδας τουλάχιστον 10 χλμ. πετρελαϊκής έκρηξης με ταχύτητα απόκρισης που δεν υπερβαίνει τις 6 ώρες. Οι ακτές της Εσθονίας απειλούνται μέσω της δραστηριότητας των πλοίων στα δεξαμενόπλοια μεταξύ Ρωσίας. Οι συσκευές που διοικούν το Εσθονικό Συμβούλιο Διάσωσης (ERB) και την Κρατική Υπηρεσία Πυροσβεστικής και Διάσωσης της Λετονίας δεν είναι αποτελεσματικά εξοπλισμένες όσον αφορά τα εννοιολογικά λιμάνια για ναυάγια σκαφών στην ακτή. Για αποτελεσματική αντιμετώπιση κατά τη διάρκεια οικολογικών ατυχημάτων σε μικρούς λιμένες, η VUGD και η ERB έχουν έλλειψη χωρητικότητας και υπάρχει ανάγκη για καλύτερη ικανότητα, καθώς και ανάγκη βελτίωσης της ετοιμότητας των πετρελαιοκηλίδων στον Κόλπο της Ρίγας και στον στενό Irbe, οι οποίοι αποτελούν τους κοινούς υδάτινους πόρους και βρίσκονται κοντά στα πιθανά καταφύγια για ναυάγια ναυαγίων. Διασυνοριακός χαρακτήρας: Οι χώρες της Βαλτικής Θάλασσας μοιράζονται την ευθύνη για την προστασία του θαλάσσιου περιβάλλοντος. Σε περίπτωση περιβαλλοντικού ατυχήματος, είναι ζωτικής σημασίας να υπάρξει συντονισμένη διασυνοριακή αντίδραση. Με την υλοποίηση του έργου SAFE SEA θα διασφαλιστεί ότι οι φορείς της Εσθονίας και της Λετονίας γνωρίζουν την άσκηση σε καταστάσεις έκτακτης ανάγκης και ενημερώνονται σχετικά με το σχέδιο δράσης της άλλης χώρας. Η κοινή κατάρτιση θα βελτιώσει τη συνεργασία μεταξύ των δύο χωρών. Το έργο SAFE SEA συμβάλλει στην εφαρμογή της στρατηγικής της ΕΕ για την περιοχή της Βαλτικής Θάλασσας. Στο πλαίσιο του στόχου «Save the Sea», ο επιμέρους στόχος «Βελτίωση της συνεργασίας» τονίζεται ότι η διασυνοριακή συνεργασία είναι ζωτικής σημασίας σε περίπτωση περιβαλλοντικών ατυχημάτων. Διασυνοριακές προκλήσεις: —καθιερώνουν σε κοινή βάση τυποποιημένες διαδικασίες πτητικών λειτουργιών· ανάπτυξη κοινών τακτικών και διοργάνωση κοινών πρακτικών και θεωρητικών ασκήσεων, εξασφαλίζοντας έτσι αποτελεσματική υποστήριξη για την εξάλειψη της ρύπανσης και των πετρελαιοκηλίδων. Οι στόχοι: Ο κύριος στόχος αυτού του έργου είναι η βελτίωση της περιβαλλοντικής ασφάλειας στα θαλάσσια και παράκτια ύδατα του Κόλπου της Ρίγας και του Στενού του Irbe με την ενίσχυση του συντονισμού μεταξύ λετονικών και εσθονικών υπηρεσιών διάσωσης και διαχειριστών υποδομής (λιμένες, μικρά λιμάνια, τοπικές κυβερνήσεις). Η κρατική πυροσβεστική υπηρεσία της Λετονίας (VUGD) σε συνεργασία με άλλα κρατικά και δημοτικά όργανα πρέπει να διασφαλίζει τη διαχείριση των καταστροφών (απόκριση και καθαρισμός της ρύπανσης) στα εσωτερικά ύδατα στην ακτογραμμή της θάλασσας, ενώ το Εσθονικό Συμβούλιο Διάσωσης (ERB) σε στενή συνεργασία με το Εσθονικό Κέντρο Ανάπτυξης Μικρού Λιμανιού (EVAK) πρέπει να εξασφαλίσει μέτρα αντιμετώπισης και να ασχοληθεί με τη διαχείριση των συνεπειών της ρύπανσης τουλάχιστον 2 ώρες έως ότου η ακτοφυλακή και οι περιβαλλοντικές υπηρεσίες αναλάβουν ηγετικό ρόλο σε οικολογικά ατυχήματα. Για τον λόγο αυτό, η SAFE SEA έχει ως στόχο να αυξήσει την ικανότητά της και να ενισχύσει τον συντονισμό όχι μόνο μεταξύ VUGD, ERB και EVAK, αλλά και με άλλους φορείς που συμμετέχουν σε επιχειρήσεις διάσωσης σε περίπτωση περιβαλλοντικών ατυχημάτων. Μεταξύ των εμπλεκόμενων φορέων είναι η Ακτοφυλακή, η MRCC, η αστυνομία και οι συνοριοφύλακες, οι περιβαλλοντικές υπηρεσίες, τα λιμάνια, οι τοπικές κοινότητες, καθώς και τοπικές εθελοντικές οργανώσεις, οι οποίες μπορεί να είναι ζωτικής σημασίας για τις υπηρεσίες διάσωσης σε περίπτωση περιβαλλοντικών ατυχημάτων. Η ασφαλής ΣΕΠΕ θα διασφαλίσει την ευαισθητοποίηση και τις δεξιότητες των εμπλεκόμενων φορέων για μια πιο συντονισμένη και αποτελεσματική αντίδραση. Κύριες δραστηριότητες: Σε αυτό το έργο έχουμε προτείνει 5 κύριες δραστηριότητες: 1. Αγορά εξοπλισμού για τη VUGD και την ERB, ώστε να μπορούν να εντοπίζουν την πετρελαιοκηλίδα στο έδαφος του έργου εντός εύλογου χρονικού διαστήματος. Ο εξοπλισμός που αγοράστηκε από την VUGD θα αποθηκευτεί σε 6 τμήματα — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Ο εξοπλισμός ERB θα βρίσκεται σε τρεις μονάδες ERB και 2 λιμένες — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu και Mõntu. 2. Κατασκευή και προετοιμασία 4 οδών πρόσβασης (οδοί οδήγησης) στην παραλία στη Λετονία — Δήμος Roja County, Δήμος Ventspil... (Greek)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Hankkeiden tausta: Riianlahti ja Irbensalmi kuuluvat Itämeren salmelle, ja niihin kuuluu useita suojeltuja merialueita sekä Latvian että Viron rannikoilla. Näitä alueita käytetään kuitenkin voimakkaasti alusliikenteeseen, alueella työskentelee useita satamia ja muita mahdollisia saasteesineitä sijaitsee rannikolla, joten ympäristöonnettomuudet saattavat vaarantaa tämän alueen. Latvian valtion palo- ja pelastuslaitoksen (VUGD) on varmistettava tehokas reagointi vähintään 2 tuntia, kunnes rannikkovartiostot osallistuvat ja ottavat johtoaseman ekologisissa onnettomuuksissa satamissa ja merirannikolla. Viro ja Latvia ovat sopineet HELCOM-yleissopimuksesta, joten pelastuslaitoksen on taattava öljyvuodon lokalisointi vähintään 10 km öljypuomia reagointinopeudella enintään 6 tuntia. Viron rannikko on uhanalaisia ​​lauttojen toiminnan kautta säiliöalusten väylällä Venäjän välillä. Viron pelastuslaitoksen (ERB) ja Latvian valtion palo- ja pelastuslaitoksen johdossa olevia laitteita ei ole varustettu tehokkaasti rannikolla olevien haaksirikkoutuneiden alusten käsitteellisessä satamassa. Jotta VUGD:n ja ERB:n ympäristöonnettomuuksissa voitaisiin reagoida tehokkaasti pienissä satamissa, niiden kapasiteetti on puutteellinen, ja on tarpeen parantaa öljyntorjuntavalmiutta Riianlahdella ja Irben salmella, jotka ovat yhteiset vesivarat ja jotka sijaitsevat romutettujen alusten mahdollisten suojapaikkojen läheisyydessä. Rajat ylittävä luonne: Itämeren alueen mailla on yhteinen vastuu meriympäristön suojelusta. Ympäristöonnettomuuden sattuessa on ratkaisevan tärkeää toteuttaa koordinoitu rajat ylittävä toiminta. SAFE SEA -hankkeen avulla varmistetaan, että virolaiset ja latvialaiset toimijat tuntevat harjoituksen hätätilanteissa ja saavat tietoa toisen maan toimintasuunnitelmasta. Yhteiset koulutukset parantavat molempien maiden välistä yhteistyötä. SEA-hanke edistää EU:n Itämeri-strategian täytäntöönpanoa. Merien pelastamista koskevassa tavoitteessa ”Parempi yhteistyö” korostetaan, että rajat ylittävä yhteistyö on ratkaisevan tärkeää ympäristöonnettomuuksien sattuessa. Rajat ylittävät haasteet: —yhteinen perusta Vakiotoimintamenettelyt; kehittää yhteisiä taktiikoita ja järjestää yhteisiä käytännön ja teoreettisia harjoituksia, joilla varmistetaan tehokas tuki saastumisen ja öljyvuotojen poistamiselle. Tavoitteet: Hankkeen päätavoitteena on parantaa ympäristöturvallisuutta Riianlahden ja Irbensalmen meri- ja rannikkovesillä tehostamalla Latvian ja Viron pelastuspalvelujen ja infrastruktuurin haltijoiden (satamat, pienet satamat, paikallishallinnot) välistä koordinointia. Latvian valtion palo- ja pelastuslaitoksen (VUGD) on yhteistyössä muiden valtion ja kuntien laitosten kanssa varmistettava katastrofien hallinta (vastaukset ja saastumisen puhdistaminen) sisäisillä vesillä merenrantaan, kun taas Viron pelastuslaitoksen (ERB) on tiiviissä yhteistyössä Viron piensataman kehittämiskeskuksen (EVAK) kanssa varmistettava reagointitoimet ja puututtava saastumisen hallintaan vähintään 2 tuntia, kunnes rannikkovartiosto ja ympäristövirastot ottavat johtoaseman ekologisissa onnettomuuksissa. Tästä syystä SEA pyrkii lisäämään valmiuksiaan ja vahvistamaan koordinointia paitsi VUGD:n, ERB:n ja EVAKin välillä myös muiden sellaisten toimijoiden kanssa, jotka osallistuvat pelastustoimiin ympäristöonnettomuuksien sattuessa. Mukana olevia toimijoita ovat rannikkovartiostot, MRCC, poliisi ja rajavartijat, ympäristövirastot, satamat, paikalliset kunnat sekä paikalliset vapaaehtoisjärjestöt, jotka voivat olla ratkaiseva apu pelastustoiminnassa ympäristöonnettomuuksien sattuessa. Turvallisella eurooppalaisella ympäristöarviolla varmistettaisiin asianomaisten toimijoiden tietoisuuden ja taitojen lisääminen, jotta niihin voidaan vastata koordinoidummin ja tehokkaammin. Tärkeimmät toiminnot: Tässä hankkeessa on valittu viisi päätoimintoa: 1. Kaluston hankinta VUGD:tä ja ERB:tä varten, jotta ne voivat paikallistaa öljyvuodon hankealueelle kohtuullisessa ajassa. VUGD:n hankkimat laitteet varastoidaan kuuteen divisioonaan – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB-laitteet sijaitsevat kolmessa ERB-yksikössä ja kahdessa satamassa – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu ja Mõntu. 2. Neljän kulkutien (ajoteiden) rakentaminen ja valmistelu Latviassa – Rojan läänissä, Ventspilsin läänissä, Enguren läänissä ja Salacgrīvan kunnassa. 3. Yhteisten operatiivisten menettelytapojen (SOP) ja koulutusmateriaalin laatiminen pelastuspalvelujen rajatylittävän yhteistyön parantamiseksi. 4. Kaksi kansainvälistä yhteistä koulutusta (1 Latviassa ja 1 Virossa) kumppaniorganisaatioiden (rannikkovartijoita, poliisia, rajavartijoita, ympäristövirastoja, satamia) ja öljyvuotojen puhdistuksen teoreettista koulutusta Virossa. 5. Paikallishallinnoille, vapaaehtoisille ja rannikkoalueiden asukkaille suunnattu tiedotuskampanja, ympäristön pilaantumista koskeva tiedotusväline, suojelu (Finnish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Hankkeiden tausta: Riianlahti ja Irbensalmi kuuluvat Itämeren salmelle, ja niihin kuuluu useita suojeltuja merialueita sekä Latvian että Viron rannikoilla. Näitä alueita käytetään kuitenkin voimakkaasti alusliikenteeseen, alueella työskentelee useita satamia ja muita mahdollisia saasteesineitä sijaitsee rannikolla, joten ympäristöonnettomuudet saattavat vaarantaa tämän alueen. Latvian valtion palo- ja pelastuslaitoksen (VUGD) on varmistettava tehokas reagointi vähintään 2 tuntia, kunnes rannikkovartiostot osallistuvat ja ottavat johtoaseman ekologisissa onnettomuuksissa satamissa ja merirannikolla. Viro ja Latvia ovat sopineet HELCOM-yleissopimuksesta, joten pelastuslaitoksen on taattava öljyvuodon lokalisointi vähintään 10 km öljypuomia reagointinopeudella enintään 6 tuntia. Viron rannikko on uhanalaisia ​​lauttojen toiminnan kautta säiliöalusten väylällä Venäjän välillä. Viron pelastuslaitoksen (ERB) ja Latvian valtion palo- ja pelastuslaitoksen johdossa olevia laitteita ei ole varustettu tehokkaasti rannikolla olevien haaksirikkoutuneiden alusten käsitteellisessä satamassa. Jotta VUGD:n ja ERB:n ympäristöonnettomuuksissa voitaisiin reagoida tehokkaasti pienissä satamissa, niiden kapasiteetti on puutteellinen, ja on tarpeen parantaa öljyntorjuntavalmiutta Riianlahdella ja Irben salmella, jotka ovat yhteiset vesivarat ja jotka sijaitsevat romutettujen alusten mahdollisten suojapaikkojen läheisyydessä. Rajat ylittävä luonne: Itämeren alueen mailla on yhteinen vastuu meriympäristön suojelusta. Ympäristöonnettomuuden sattuessa on ratkaisevan tärkeää toteuttaa koordinoitu rajat ylittävä toiminta. SAFE SEA -hankkeen avulla varmistetaan, että virolaiset ja latvialaiset toimijat tuntevat harjoituksen hätätilanteissa ja saavat tietoa toisen maan toimintasuunnitelmasta. Yhteiset koulutukset parantavat molempien maiden välistä yhteistyötä. SEA-hanke edistää EU:n Itämeri-strategian täytäntöönpanoa. Merien pelastamista koskevassa tavoitteessa ”Parempi yhteistyö” korostetaan, että rajat ylittävä yhteistyö on ratkaisevan tärkeää ympäristöonnettomuuksien sattuessa. Rajat ylittävät haasteet: —yhteinen perusta Vakiotoimintamenettelyt; kehittää yhteisiä taktiikoita ja järjestää yhteisiä käytännön ja teoreettisia harjoituksia, joilla varmistetaan tehokas tuki saastumisen ja öljyvuotojen poistamiselle. Tavoitteet: Hankkeen päätavoitteena on parantaa ympäristöturvallisuutta Riianlahden ja Irbensalmen meri- ja rannikkovesillä tehostamalla Latvian ja Viron pelastuspalvelujen ja infrastruktuurin haltijoiden (satamat, pienet satamat, paikallishallinnot) välistä koordinointia. Latvian valtion palo- ja pelastuslaitoksen (VUGD) on yhteistyössä muiden valtion ja kuntien laitosten kanssa varmistettava katastrofien hallinta (vastaukset ja saastumisen puhdistaminen) sisäisillä vesillä merenrantaan, kun taas Viron pelastuslaitoksen (ERB) on tiiviissä yhteistyössä Viron piensataman kehittämiskeskuksen (EVAK) kanssa varmistettava reagointitoimet ja puututtava saastumisen hallintaan vähintään 2 tuntia, kunnes rannikkovartiosto ja ympäristövirastot ottavat johtoaseman ekologisissa onnettomuuksissa. Tästä syystä SEA pyrkii lisäämään valmiuksiaan ja vahvistamaan koordinointia paitsi VUGD:n, ERB:n ja EVAKin välillä myös muiden sellaisten toimijoiden kanssa, jotka osallistuvat pelastustoimiin ympäristöonnettomuuksien sattuessa. Mukana olevia toimijoita ovat rannikkovartiostot, MRCC, poliisi ja rajavartijat, ympäristövirastot, satamat, paikalliset kunnat sekä paikalliset vapaaehtoisjärjestöt, jotka voivat olla ratkaiseva apu pelastustoiminnassa ympäristöonnettomuuksien sattuessa. Turvallisella eurooppalaisella ympäristöarviolla varmistettaisiin asianomaisten toimijoiden tietoisuuden ja taitojen lisääminen, jotta niihin voidaan vastata koordinoidummin ja tehokkaammin. Tärkeimmät toiminnot: Tässä hankkeessa on valittu viisi päätoimintoa: 1. Kaluston hankinta VUGD:tä ja ERB:tä varten, jotta ne voivat paikallistaa öljyvuodon hankealueelle kohtuullisessa ajassa. VUGD:n hankkimat laitteet varastoidaan kuuteen divisioonaan – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB-laitteet sijaitsevat kolmessa ERB-yksikössä ja kahdessa satamassa – Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu ja Mõntu. 2. Neljän kulkutien (ajoteiden) rakentaminen ja valmistelu Latviassa – Rojan läänissä, Ventspilsin läänissä, Enguren läänissä ja Salacgrīvan kunnassa. 3. Yhteisten operatiivisten menettelytapojen (SOP) ja koulutusmateriaalin laatiminen pelastuspalvelujen rajatylittävän yhteistyön parantamiseksi. 4. Kaksi kansainvälistä yhteistä koulutusta (1 Latviassa ja 1 Virossa) kumppaniorganisaatioiden (rannikkovartijoita, poliisia, rajavartijoita, ympäristövirastoja, satamia) ja öljyvuotojen puhdistuksen teoreettista koulutusta Virossa. 5. Paikallishallinnoille, vapaaehtoisille ja rannikkoalueiden asukkaille suunnattu tiedotuskampanja, ympäristön pilaantumista koskeva tiedotusväline, suojelu (Finnish)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    A projektek háttere: A Rigai-öböl és az Irbe-szoros a Balti-tenger legsekélyebb vizei közé tartozik, és számos védett tengeri területet foglal magában Lettország és Észtország partvidékén. Ezeket a területeket azonban intenzíven használják a hajóforgalomban, több kikötő dolgozik a területen, és más lehetséges szennyezési tárgyak találhatók a parton, így ezt a területet valószínűleg környezeti balesetek veszélyeztetik. Lettország Állami Tűz- és Mentőszolgálatának (VUGD) biztosítania kell a hatékony reagálást legalább 2 órával addig, amíg a parti őrség bevonja a kikötői és tengeri partvonalon bekövetkező ökológiai baleseteket, és élen jár. Észtország és Lettország csatlakozott a HELCOM egyezményhez, így a mentési szolgálatoknak garantálniuk kell, hogy az olajszennyezés legalább 10 km-es olajrobbanás esetén a reagálási sebességgel ne haladja meg a 6 órát. Az észt partokat veszélyezteti a kompok tevékenysége az Oroszország közötti tartályhajókon. Az észt mentőbizottság (ERB) és a lettországi Állami Tűz- és Mentőszolgálat parancsnoka nem rendelkezik hatékonyan a parton roncsolt hajók tervezett kikötői tekintetében. A kis kikötőkben bekövetkező ökológiai balesetek esetén a VUGD és az ERB kapacitáshiányban szenved, és jobb kapacitásra van szükség, valamint javítani kell az olajszennyezésre való felkészültséget a Rigai-öbölben és az Irbe-szorosban, amelyek a közös vízkészletek és a roncsolt hajók potenciális menedékhelyei közelében találhatók. Határokon átnyúló jelleg: A balti-tengeri régió országai közös felelősséggel tartoznak a tengeri környezet védelméért. Környezeti baleset esetén elengedhetetlen a határokon átnyúló összehangolt reagálás. A SAFE SEA projekt végrehajtásával biztosítani fogják, hogy az észt és a lett szereplők tisztában legyenek a gyakorlattal vészhelyzetekben, és tájékoztatást kapjanak a másik ország cselekvési tervéről. A közös képzések javítják a két ország közötti együttműködést. A SAFE SEA projekt hozzájárul a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásához. A „Mentsük meg a tengert” célkitűzés, a „Jobb együttműködés” alcélkitűzés hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló együttműködés döntő fontosságú a környezeti balesetek esetében. Határokon átnyúló kihívások: közös alapokon nyugvó standard működési eljárásokat állapítanak meg; közös taktikák kidolgozása és közös gyakorlati és elméleti gyakorlatok szervezése, ezáltal biztosítva a szennyezés és az olajszennyezés eltávolításának hatékony támogatását. Célkitűzések: A projekt fő célja a Rigai-öböl és az Irbe-szoros tengeri és part menti vizeinek környezetvédelmi biztonságának javítása a lett észt mentőszolgálatok és a pályahálózat-működtetők (kikötők, kis kikötők, helyi önkormányzatok) közötti koordináció megerősítése révén. Lettország Állami Tűz- és Mentőszolgálatának (VUGD) más állami és önkormányzati intézményekkel együttműködve biztosítania kell a katasztrófakezelést (reagálás és szennyezéstisztítás) a tenger partvonaláig vezető vizeken, míg az Észt Mentőbizottságnak (ERB) az észt kiskikötő fejlesztési központtal (EVAK) szoros együttműködésben biztosítania kell a válaszintézkedéseket és a szennyezés következményeinek kezelését legalább 2 órával addig, amíg a parti őrség és a környezetvédelmi ügynökségek átveszik a vezető szerepet az ökológiai balesetekben. Ezért a SAFE SEA célja, hogy növelje kapacitását és erősítse a koordinációt nemcsak a VUGD, az ERB és az EVAK között, hanem más szereplőkkel is, amelyek környezeti balesetek esetén mentési műveletekben vesznek részt. Az érintett szereplők közé tartoznak a parti őrség, az MRCC, a rendőrség és a határőrök, a környezetvédelmi ügynökségek, a kikötők, a helyi önkormányzatok, valamint a helyi önkéntes szervezetek, amelyek környezetvédelmi balesetek esetén döntő segítséget jelenthetnek a mentőszolgálatok számára. A biztonságos stratégiai környezeti vizsgálat biztosítaná az érintett szereplők tudatosságának és készségeinek növelését az összehangoltabb és hatékonyabb reagálás érdekében. Főbb tevékenységek: Ebben a projektben 5 fő tevékenységet jelöltünk meg: 1. A jármű-UGD és az ERB berendezéseinek beszerzése annak érdekében, hogy azok ésszerű időn belül lokalizálhassák az olajszennyezést a projekt területén. A VUGD által vásárolt berendezéseket 6 részlegben tárolják: Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Az ERB berendezései három ERB egységben és 2 kikötőben helyezkednek el: Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu és Mõntu. 2. A lettországi strandra – Roja megyei önkormányzatra, Ventspils megyei önkormányzatra, Engure megyei önkormányzatra és Salacgrīva megyei önkormányzatra – vezető 4 bekötőút építése és előkészítése. 3. Közös operatív eljárás (SOP) és képzési anyagok kidolgozása a mentőszolgálatok közötti határokon átnyúló együttműködés javítása érdekében. 4. Két nemzetközi közös képzés (Lettországban és 1 Észtországban) partnerszervezetekkel (partőrök, rendőrség, határőrök, környezetvédelmi ügynökségek, kikötők) és olajszennyezés-eltávolító elméleti ké... (Hungarian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    A projektek háttere: A Rigai-öböl és az Irbe-szoros a Balti-tenger legsekélyebb vizei közé tartozik, és számos védett tengeri területet foglal magában Lettország és Észtország partvidékén. Ezeket a területeket azonban intenzíven használják a hajóforgalomban, több kikötő dolgozik a területen, és más lehetséges szennyezési tárgyak találhatók a parton, így ezt a területet valószínűleg környezeti balesetek veszélyeztetik. Lettország Állami Tűz- és Mentőszolgálatának (VUGD) biztosítania kell a hatékony reagálást legalább 2 órával addig, amíg a parti őrség bevonja a kikötői és tengeri partvonalon bekövetkező ökológiai baleseteket, és élen jár. Észtország és Lettország csatlakozott a HELCOM egyezményhez, így a mentési szolgálatoknak garantálniuk kell, hogy az olajszennyezés legalább 10 km-es olajrobbanás esetén a reagálási sebességgel ne haladja meg a 6 órát. Az észt partokat veszélyezteti a kompok tevékenysége az Oroszország közötti tartályhajókon. Az észt mentőbizottság (ERB) és a lettországi Állami Tűz- és Mentőszolgálat parancsnoka nem rendelkezik hatékonyan a parton roncsolt hajók tervezett kikötői tekintetében. A kis kikötőkben bekövetkező ökológiai balesetek esetén a VUGD és az ERB kapacitáshiányban szenved, és jobb kapacitásra van szükség, valamint javítani kell az olajszennyezésre való felkészültséget a Rigai-öbölben és az Irbe-szorosban, amelyek a közös vízkészletek és a roncsolt hajók potenciális menedékhelyei közelében találhatók. Határokon átnyúló jelleg: A balti-tengeri régió országai közös felelősséggel tartoznak a tengeri környezet védelméért. Környezeti baleset esetén elengedhetetlen a határokon átnyúló összehangolt reagálás. A SAFE SEA projekt végrehajtásával biztosítani fogják, hogy az észt és a lett szereplők tisztában legyenek a gyakorlattal vészhelyzetekben, és tájékoztatást kapjanak a másik ország cselekvési tervéről. A közös képzések javítják a két ország közötti együttműködést. A SAFE SEA projekt hozzájárul a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásához. A „Mentsük meg a tengert” célkitűzés, a „Jobb együttműködés” alcélkitűzés hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló együttműködés döntő fontosságú a környezeti balesetek esetében. Határokon átnyúló kihívások: közös alapokon nyugvó standard működési eljárásokat állapítanak meg; közös taktikák kidolgozása és közös gyakorlati és elméleti gyakorlatok szervezése, ezáltal biztosítva a szennyezés és az olajszennyezés eltávolításának hatékony támogatását. Célkitűzések: A projekt fő célja a Rigai-öböl és az Irbe-szoros tengeri és part menti vizeinek környezetvédelmi biztonságának javítása a lett észt mentőszolgálatok és a pályahálózat-működtetők (kikötők, kis kikötők, helyi önkormányzatok) közötti koordináció megerősítése révén. Lettország Állami Tűz- és Mentőszolgálatának (VUGD) más állami és önkormányzati intézményekkel együttműködve biztosítania kell a katasztrófakezelést (reagálás és szennyezéstisztítás) a tenger partvonaláig vezető vizeken, míg az Észt Mentőbizottságnak (ERB) az észt kiskikötő fejlesztési központtal (EVAK) szoros együttműködésben biztosítania kell a válaszintézkedéseket és a szennyezés következményeinek kezelését legalább 2 órával addig, amíg a parti őrség és a környezetvédelmi ügynökségek átveszik a vezető szerepet az ökológiai balesetekben. Ezért a SAFE SEA célja, hogy növelje kapacitását és erősítse a koordinációt nemcsak a VUGD, az ERB és az EVAK között, hanem más szereplőkkel is, amelyek környezeti balesetek esetén mentési műveletekben vesznek részt. Az érintett szereplők közé tartoznak a parti őrség, az MRCC, a rendőrség és a határőrök, a környezetvédelmi ügynökségek, a kikötők, a helyi önkormányzatok, valamint a helyi önkéntes szervezetek, amelyek környezetvédelmi balesetek esetén döntő segítséget jelenthetnek a mentőszolgálatok számára. A biztonságos stratégiai környezeti vizsgálat biztosítaná az érintett szereplők tudatosságának és készségeinek növelését az összehangoltabb és hatékonyabb reagálás érdekében. Főbb tevékenységek: Ebben a projektben 5 fő tevékenységet jelöltünk meg: 1. A jármű-UGD és az ERB berendezéseinek beszerzése annak érdekében, hogy azok ésszerű időn belül lokalizálhassák az olajszennyezést a projekt területén. A VUGD által vásárolt berendezéseket 6 részlegben tárolják: Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Az ERB berendezései három ERB egységben és 2 kikötőben helyezkednek el: Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu és Mõntu. 2. A lettországi strandra – Roja megyei önkormányzatra, Ventspils megyei önkormányzatra, Engure megyei önkormányzatra és Salacgrīva megyei önkormányzatra – vezető 4 bekötőút építése és előkészítése. 3. Közös operatív eljárás (SOP) és képzési anyagok kidolgozása a mentőszolgálatok közötti határokon átnyúló együttműködés javítása érdekében. 4. Két nemzetközi közös képzés (Lettországban és 1 Észtországban) partnerszervezetekkel (partőrök, rendőrség, határőrök, környezetvédelmi ügynökségek, kikötők) és olajszennyezés-eltávolító elméleti ké... (Hungarian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    История на проектите: Рижкият залив и протокът Ирбе са сред най-плитките води в Балтийско море и включват множество защитени морски зони както на латвийското, така и на естонското крайбрежие. Тези територии обаче се използват интензивно за корабен трафик, в района работят множество пристанища и други потенциални обекти на замърсяване са разположени на брега, така че тази територия вероятно е застрашена от екологични аварии. Държавната пожарна и спасителна служба на Латвия (VUGD) трябва да осигури ефективна реакция най-малко 2 часа, докато бреговата охрана включи и поеме водеща роля в екологични аварии в пристанищата и морската брегова линия. Естония и Латвия се присъединиха към Конвенцията на HELCOM, така че спасителните служби трябва да гарантират локализиране на нефтения разлив най-малко 10 км нефтен бум със скорост на реагиране не повече от 6 часа. Естонското крайбрежие е застрашено чрез Ferries дейност в танкери фарватера между Русия. Уредите, които командват Естонския спасителен съвет (ERB) и Държавната пожарна и спасителна служба на Латвия, не са оборудвани ефективно по отношение на концептуализираните пристанища за разбити кораби на брега. За ефективна реакция при екологични аварии на малки пристанища VUGD и ERB имат липса на капацитет и са необходими по-добри възможности, както и от подобряване на готовността за нефтени разливи в Рижкия залив и протока Ирбе, които са общите водни ресурси и са в близост до потенциалните места за убежище за разбити плавателни съдове. Трансграничен характер: Държавите от региона на Балтийско море споделят отговорността за опазването на морската среда. В случай на екологична авария от решаващо значение е да има координирана трансгранична реакция. Чрез изпълнението на проекта SAFE SEA ще се гарантира, че естонските и латвийските участници познават учението при извънредни ситуации и са информирани за плана за действие на другата държава. Съвместните обучения ще подобрят сътрудничеството между двете държави. Проект SAFE SEA допринася за изпълнението на стратегията на ЕС за региона на Балтийско море. В рамките на целта „Спасяване на морето„, подцел „По-добро сътрудничество“ се подчертава, че трансграничното сътрудничество е от решаващо значение в случай на екологични аварии. Трансгранични предизвикателства: —установява на обща основа стандартни оперативни процедури; разработване на общи тактики и организиране на съвместни практически и теоретични упражнения, като по този начин се осигурява ефективна подкрепа за отстраняване на замърсяването и нефтените разливи. Цели: Основната цел на този проект е да се подобри екологичната сигурност в морските и крайбрежните води в Рижкия залив и протока Ирбе чрез засилване на координацията между латвийските и естонските спасителни служби и управителите на инфраструктурата (пристанища, малки пристанища, местни органи на управление). Държавната пожарна и спасителна служба на Латвия (VUGD) в сътрудничество с други държавни и общински институции трябва да осигури управление на бедствия (отговор и почистване на замърсяването) във вътрешните води на брега на морето, докато Естонският спасителен съвет (ERB) в тясно сътрудничество с Естонския център за развитие на малките пристанища (EVAK) трябва да осигури мерки за реагиране и да се справи с управлението на последиците от замърсяването най-малко 2 часа, докато бреговата охрана и екологичните агенции поемат водещата роля при екологични аварии. Поради тази причина SAFE SEA има за цел да увеличи капацитета си и да засили координацията не само между VUGD, ERB и EVAK, но и с други участници, които участват в спасителни операции в случай на екологични аварии. Сред участниците са бреговата охрана, МРК, полицията и граничната охрана, агенциите за опазване на околната среда, пристанищата, местните общини, както и местните доброволчески организации, които могат да бъдат решаваща помощ за спасителните служби в случай на екологични произшествия. Safe SEA ще гарантира повишаване на осведомеността и уменията на участващите участници за по-координиран и ефективен отговор. Основни дейности: В този проект сме определили 5 основни дейности: 1. Придобиване на оборудване за VUGD и ERB, така че те да могат да локализират нефтения разлив на територията на проекта в разумен срок. Закупеното от VUGD оборудване ще се съхранява в 6 дивизии — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Оборудването на ERB ще бъде разположено в три блока на ERB и 2 пристанища — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu и Mõntu. 2. Изграждане и подготовка на 4 пътища за достъп до плажа в Латвия — община Roja, община Ventspils, община Engure и община Salacgrīva. 3. Разработване на обща стандартна оперативна процедура (СОП) и обучителни материали за подобряване на трансграничното сътрудничество между спасителните служби. 4. Две международни съвместни обучения (1 в Латвия и 1 в Естония) с партньорски организации (крайбрежна охрана, полиция, гранична охрана, агенции за опазване на околната среда, пристанища) и теоретични обуче... (Bulgarian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    История на проектите: Рижкият залив и протокът Ирбе са сред най-плитките води в Балтийско море и включват множество защитени морски зони както на латвийското, така и на естонското крайбрежие. Тези територии обаче се използват интензивно за корабен трафик, в района работят множество пристанища и други потенциални обекти на замърсяване са разположени на брега, така че тази територия вероятно е застрашена от екологични аварии. Държавната пожарна и спасителна служба на Латвия (VUGD) трябва да осигури ефективна реакция най-малко 2 часа, докато бреговата охрана включи и поеме водеща роля в екологични аварии в пристанищата и морската брегова линия. Естония и Латвия се присъединиха към Конвенцията на HELCOM, така че спасителните служби трябва да гарантират локализиране на нефтения разлив най-малко 10 км нефтен бум със скорост на реагиране не повече от 6 часа. Естонското крайбрежие е застрашено чрез Ferries дейност в танкери фарватера между Русия. Уредите, които командват Естонския спасителен съвет (ERB) и Държавната пожарна и спасителна служба на Латвия, не са оборудвани ефективно по отношение на концептуализираните пристанища за разбити кораби на брега. За ефективна реакция при екологични аварии на малки пристанища VUGD и ERB имат липса на капацитет и са необходими по-добри възможности, както и от подобряване на готовността за нефтени разливи в Рижкия залив и протока Ирбе, които са общите водни ресурси и са в близост до потенциалните места за убежище за разбити плавателни съдове. Трансграничен характер: Държавите от региона на Балтийско море споделят отговорността за опазването на морската среда. В случай на екологична авария от решаващо значение е да има координирана трансгранична реакция. Чрез изпълнението на проекта SAFE SEA ще се гарантира, че естонските и латвийските участници познават учението при извънредни ситуации и са информирани за плана за действие на другата държава. Съвместните обучения ще подобрят сътрудничеството между двете държави. Проект SAFE SEA допринася за изпълнението на стратегията на ЕС за региона на Балтийско море. В рамките на целта „Спасяване на морето„, подцел „По-добро сътрудничество“ се подчертава, че трансграничното сътрудничество е от решаващо значение в случай на екологични аварии. Трансгранични предизвикателства: —установява на обща основа стандартни оперативни процедури; разработване на общи тактики и организиране на съвместни практически и теоретични упражнения, като по този начин се осигурява ефективна подкрепа за отстраняване на замърсяването и нефтените разливи. Цели: Основната цел на този проект е да се подобри екологичната сигурност в морските и крайбрежните води в Рижкия залив и протока Ирбе чрез засилване на координацията между латвийските и естонските спасителни служби и управителите на инфраструктурата (пристанища, малки пристанища, местни органи на управление). Държавната пожарна и спасителна служба на Латвия (VUGD) в сътрудничество с други държавни и общински институции трябва да осигури управление на бедствия (отговор и почистване на замърсяването) във вътрешните води на брега на морето, докато Естонският спасителен съвет (ERB) в тясно сътрудничество с Естонския център за развитие на малките пристанища (EVAK) трябва да осигури мерки за реагиране и да се справи с управлението на последиците от замърсяването най-малко 2 часа, докато бреговата охрана и екологичните агенции поемат водещата роля при екологични аварии. Поради тази причина SAFE SEA има за цел да увеличи капацитета си и да засили координацията не само между VUGD, ERB и EVAK, но и с други участници, които участват в спасителни операции в случай на екологични аварии. Сред участниците са бреговата охрана, МРК, полицията и граничната охрана, агенциите за опазване на околната среда, пристанищата, местните общини, както и местните доброволчески организации, които могат да бъдат решаваща помощ за спасителните служби в случай на екологични произшествия. Safe SEA ще гарантира повишаване на осведомеността и уменията на участващите участници за по-координиран и ефективен отговор. Основни дейности: В този проект сме определили 5 основни дейности: 1. Придобиване на оборудване за VUGD и ERB, така че те да могат да локализират нефтения разлив на територията на проекта в разумен срок. Закупеното от VUGD оборудване ще се съхранява в 6 дивизии — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Оборудването на ERB ще бъде разположено в три блока на ERB и 2 пристанища — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu и Mõntu. 2. Изграждане и подготовка на 4 пътища за достъп до плажа в Латвия — община Roja, община Ventspils, община Engure и община Salacgrīva. 3. Разработване на обща стандартна оперативна процедура (СОП) и обучителни материали за подобряване на трансграничното сътрудничество между спасителните служби. 4. Две международни съвместни обучения (1 в Латвия и 1 в Естония) с партньорски организации (крайбрежна охрана, полиция, гранична охрана, агенции за опазване на околната среда, пристанища) и теоретични обуче... (Bulgarian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Project achtergrond: De Golf van Riga en de Straat van Irbe behoren tot de ondiepste wateren in de Oostzee en omvat meerdere beschermde mariene gebieden, zowel aan de Letse als de Estse kust. Deze gebieden worden echter intensief gebruikt voor scheepsverkeer, meerdere havens werken in het gebied en andere potentiële vervuilingsobjecten bevinden zich aan de kust, dus dit gebied wordt mogelijk bedreigd door milieu-ongelukken. De Staatsbrand- en Reddingsdienst van Letland (VUGD) moet zorgen voor een effectieve respons ten minste 2 uur totdat de kustwachten het voortouw nemen bij ecologische ongevallen in havens en zeekustlijnen. Estland en Letland hebben ingestemd met het HELCOM-verdrag, dus de reddingsdiensten moeten de lokalisatie van de olielozing van ten minste 10 km olieboom garanderen met de responssnelheid van maximaal 6 uur. De Estse kust wordt bedreigd door de activiteiten van Ferries in tankers fairway tussen Rusland. De toestellen die onder leiding staan van de Estse Reddingsraad (ERB) en de staatsbrand- en reddingsdienst van Letland zijn niet efficiënt uitgerust met betrekking tot de geconceptualiseerde havens voor wrakschepen aan de kust. Voor een doeltreffende respons tijdens ecologische ongevallen in kleine havens hebben VUGD en ERB een gebrek aan capaciteit en is er behoefte aan een betere capaciteit en is er behoefte aan een betere paraatheid voor olielekkages in de Golf van Riga en de Straat van Irbe, die de gemeenschappelijke watervoorraden zijn en dicht bij de potentiële toevluchtsoorden voor wrakschepen liggen. Grensoverschrijdend karakter: De Baltische Zeelanden zijn verantwoordelijk voor de bescherming van het mariene milieu. Bij milieuongevallen is het van cruciaal belang om een gecoördineerde grensoverschrijdende reactie te hebben. Door de uitvoering van het SAFE SEA-project zal ervoor worden gezorgd dat Estse en Letse actoren de oefening kennen in noodsituaties en worden geïnformeerd over het actieplan van het andere land. Gezamenlijke opleidingen zullen de samenwerking tussen beide landen verbeteren. Project SAFE SEA draagt bij aan de uitvoering van de EU-strategie voor het Oostzeegebied. In het kader van de doelstelling Save the Sea, subdoelstelling Betere samenwerking wordt benadrukt dat grensoverschrijdende samenwerking van cruciaal belang is in het geval van milieuongevallen. Grensoverschrijdende uitdagingen: het vaststellen van gemeenschappelijke basisprocedures voor standaardoperaties; ontwikkelen van gemeenschappelijke tactieken en het organiseren van gezamenlijke praktische en theoretische oefeningen, waardoor efficiënte ondersteuning wordt geboden voor de verwijdering van verontreiniging en olielozingen. Doelstellingen: Het belangrijkste doel van dit project is de milieuveiligheid in de mariene en kustwateren in de Golf van Riga en de Straat van Irbe te verbeteren door de coördinatie tussen Letse en Estse reddingsdiensten en infrastructuurbeheerders (havens, kleine havens, lokale overheden) te versterken. De Staatsbrand- en Reddingsdienst van Letland (VUGD) moet in samenwerking met andere staats- en gemeentelijke instellingen zorgen voor rampenbeheersing (respons en vervuilingssanering) in de binnenwateren tot aan de kustlijn, terwijl Estse Reddingsraad (ERB) in nauwe samenwerking met het Estse Small Harbour Development Centre (EVAK) moet zorgen voor responsmaatregelen en het aanpakken van de gevolgen van verontreiniging ten minste 2 uur totdat de kustwacht en milieuagentschappen het voortouw nemen bij ecologische ongevallen. Daarom streeft SAFE SEA ernaar hun capaciteit te vergroten en de coördinatie tussen VUGD, ERB en EVAK te versterken, maar ook met andere actoren die betrokken zijn bij reddingsoperaties in geval van milieuongevallen. Onder de betrokken actoren zijn kustwachten, MRCC, politie en grenswachten, milieuagentschappen, havens, lokale gemeenten en lokale vrijwilligersorganisaties, die een cruciale hulp kunnen zijn voor reddingsdiensten in geval van milieuongevallen. Safe SEA zou zorgen voor bewustmaking en vaardigheden van de betrokken actoren met het oog op een meer gecoördineerde en doeltreffende respons. Belangrijkste activiteiten: In dit project hebben we 5 hoofdactiviteiten voorgedragen: 1. Aankoop van apparatuur voor de VUGD en ERB, zodat zij de olielek in het projectgebied binnen een redelijke tijd kunnen lokaliseren. De VUGD gekochte apparatuur zal worden opgeslagen in 6 divisies — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB apparatuur zal worden gevestigd in drie ERB eenheden en 2 havens — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu en Mõntu. 2. Bouw en voorbereiding van 4 toegangswegen (opritten) naar het strand in Letland — Roja County Municipality, Ventspils County Municipality, Engure County Municipality en Salacgrīva County Municipality. 3. Uitwerking van gemeenschappelijke operationele standaardprocedures (SOP) en opleidingsmateriaal om de grensoverschrijdende samenwerking tussen reddingsdiensten te verbeteren. 4. Twee interna... (Dutch)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Project achtergrond: De Golf van Riga en de Straat van Irbe behoren tot de ondiepste wateren in de Oostzee en omvat meerdere beschermde mariene gebieden, zowel aan de Letse als de Estse kust. Deze gebieden worden echter intensief gebruikt voor scheepsverkeer, meerdere havens werken in het gebied en andere potentiële vervuilingsobjecten bevinden zich aan de kust, dus dit gebied wordt mogelijk bedreigd door milieu-ongelukken. De Staatsbrand- en Reddingsdienst van Letland (VUGD) moet zorgen voor een effectieve respons ten minste 2 uur totdat de kustwachten het voortouw nemen bij ecologische ongevallen in havens en zeekustlijnen. Estland en Letland hebben ingestemd met het HELCOM-verdrag, dus de reddingsdiensten moeten de lokalisatie van de olielozing van ten minste 10 km olieboom garanderen met de responssnelheid van maximaal 6 uur. De Estse kust wordt bedreigd door de activiteiten van Ferries in tankers fairway tussen Rusland. De toestellen die onder leiding staan van de Estse Reddingsraad (ERB) en de staatsbrand- en reddingsdienst van Letland zijn niet efficiënt uitgerust met betrekking tot de geconceptualiseerde havens voor wrakschepen aan de kust. Voor een doeltreffende respons tijdens ecologische ongevallen in kleine havens hebben VUGD en ERB een gebrek aan capaciteit en is er behoefte aan een betere capaciteit en is er behoefte aan een betere paraatheid voor olielekkages in de Golf van Riga en de Straat van Irbe, die de gemeenschappelijke watervoorraden zijn en dicht bij de potentiële toevluchtsoorden voor wrakschepen liggen. Grensoverschrijdend karakter: De Baltische Zeelanden zijn verantwoordelijk voor de bescherming van het mariene milieu. Bij milieuongevallen is het van cruciaal belang om een gecoördineerde grensoverschrijdende reactie te hebben. Door de uitvoering van het SAFE SEA-project zal ervoor worden gezorgd dat Estse en Letse actoren de oefening kennen in noodsituaties en worden geïnformeerd over het actieplan van het andere land. Gezamenlijke opleidingen zullen de samenwerking tussen beide landen verbeteren. Project SAFE SEA draagt bij aan de uitvoering van de EU-strategie voor het Oostzeegebied. In het kader van de doelstelling Save the Sea, subdoelstelling Betere samenwerking wordt benadrukt dat grensoverschrijdende samenwerking van cruciaal belang is in het geval van milieuongevallen. Grensoverschrijdende uitdagingen: het vaststellen van gemeenschappelijke basisprocedures voor standaardoperaties; ontwikkelen van gemeenschappelijke tactieken en het organiseren van gezamenlijke praktische en theoretische oefeningen, waardoor efficiënte ondersteuning wordt geboden voor de verwijdering van verontreiniging en olielozingen. Doelstellingen: Het belangrijkste doel van dit project is de milieuveiligheid in de mariene en kustwateren in de Golf van Riga en de Straat van Irbe te verbeteren door de coördinatie tussen Letse en Estse reddingsdiensten en infrastructuurbeheerders (havens, kleine havens, lokale overheden) te versterken. De Staatsbrand- en Reddingsdienst van Letland (VUGD) moet in samenwerking met andere staats- en gemeentelijke instellingen zorgen voor rampenbeheersing (respons en vervuilingssanering) in de binnenwateren tot aan de kustlijn, terwijl Estse Reddingsraad (ERB) in nauwe samenwerking met het Estse Small Harbour Development Centre (EVAK) moet zorgen voor responsmaatregelen en het aanpakken van de gevolgen van verontreiniging ten minste 2 uur totdat de kustwacht en milieuagentschappen het voortouw nemen bij ecologische ongevallen. Daarom streeft SAFE SEA ernaar hun capaciteit te vergroten en de coördinatie tussen VUGD, ERB en EVAK te versterken, maar ook met andere actoren die betrokken zijn bij reddingsoperaties in geval van milieuongevallen. Onder de betrokken actoren zijn kustwachten, MRCC, politie en grenswachten, milieuagentschappen, havens, lokale gemeenten en lokale vrijwilligersorganisaties, die een cruciale hulp kunnen zijn voor reddingsdiensten in geval van milieuongevallen. Safe SEA zou zorgen voor bewustmaking en vaardigheden van de betrokken actoren met het oog op een meer gecoördineerde en doeltreffende respons. Belangrijkste activiteiten: In dit project hebben we 5 hoofdactiviteiten voorgedragen: 1. Aankoop van apparatuur voor de VUGD en ERB, zodat zij de olielek in het projectgebied binnen een redelijke tijd kunnen lokaliseren. De VUGD gekochte apparatuur zal worden opgeslagen in 6 divisies — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB apparatuur zal worden gevestigd in drie ERB eenheden en 2 havens — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu en Mõntu. 2. Bouw en voorbereiding van 4 toegangswegen (opritten) naar het strand in Letland — Roja County Municipality, Ventspils County Municipality, Engure County Municipality en Salacgrīva County Municipality. 3. Uitwerking van gemeenschappelijke operationele standaardprocedures (SOP) en opleidingsmateriaal om de grensoverschrijdende samenwerking tussen reddingsdiensten te verbeteren. 4. Twee interna... (Dutch)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Sfond tal-proġetti: Il-Golf ta’ Riga u l-Istrett ta’ Irbe huma fost l-ilmijiet l-aktar baxxi fil-Baħar Baltiku u jinkludu diversi żoni protetti tal-baħar kemm fuq il-kosti tal-Latvja kif ukoll tal-Estonja. Madankollu dawk it-territorji huma użati b’mod intensiv għat-traffiku tal-vapuri, diversi portijiet qed jaħdmu fiż-żona u oġġetti oħra potenzjali ta’ tniġġis jinsabu fuq il-kosta, għalhekk dan it-territorju jista’ jiġi pperikolat minn inċidenti ambjentali. Is-Servizz tal-Istat għan-Nirien u s-Salvataġġ tal-Latvja (VUGD) għandu jiżgura rispons effettiv mill-inqas sagħtejn sakemm il-gwardji tal-kosta jinvolvu u jieħdu t-tmexxija f’inċidenti ekoloġiċi fil-portijiet u l-linja tal-kosta tal-baħar. L-Estonja u l-Latvja flimkien mal-konvenzjoni HELCOM, għalhekk is-servizzi ta’ salvataġġ għandhom jiggarantixxu l-lokalizzazzjoni tat-tixrid taż-żejt mill-inqas 10 km ta’ boom taż-żejt bil-veloċità ta’ rispons mhux itwal minn 6 sigħat. Il-kosta Estonjana hija pperikolata permezz tal-attività tal-Laneċ fit-tankers li jistgħu jgħaddu mill-kanali navigabbli bejn ir-Russja. L-apparat fil-kmand tal-Bord tas-Salvataġġ Estonjan (ERB) u s-Servizz tal-Istat kontra n-Nirien u s-Salvataġġ tal-Latvja mhumiex mgħammra b’mod effiċjenti fir-rigward tal-portijiet kunċettwalizzati għall-bastimenti mqattgħin fuq il-kosta. Għal rispons effettiv matul inċidenti ekoloġiċi f’portijiet żgħar, il-VUGD u l-ERB għandhom nuqqas ta’ kapaċità u hemm bżonn ta’ kapaċità aħjar kif ukoll hemm bżonn li tittejjeb il-prontezza għat-tixrid taż-żejt fil-Golf ta’ Riga u l-Istrett ta’ Irbe, li huma r-riżorsi komuni tal-ilma u qrib il-postijiet potenzjali ta’ rifuġju għall-bastimenti mqattgħin. Natura transkonfinali: Il-pajjiżi tar-reġjun tal-Baħar Baltiku jaqsmu r-responsabbiltà għall-protezzjoni tal-ambjent tal-baħar. F’każ ta’ aċċident ambjentali huwa kruċjali li jkun hemm reazzjoni transkonfinali kkoordinata. Permezz tal-implimentazzjoni tal-proġett SAFE SEA se jiġi żgurat li l-atturi Estonjani u Latvjani jkunu jafu d-drill f’sitwazzjonijiet ta’ emerġenza u jkunu infurmati dwar il-pjan ta’ azzjoni tal-pajjiż l-ieħor. It-taħriġ konġunt se jtejjeb il-kooperazzjoni fost iż-żewġ pajjiżi. Il-proġett SAFE SEA jikkontribwixxi għall-implimentazzjoni tal-Istrateġija tal-UE għar-Reġjun tal-Baħar Baltiku. Taħt l-objettiv “Issejvja l-Baħar”, huwa enfasizzat li l-kollaborazzjoni transkonfinali hija kruċjali f’każ ta’ inċidenti ambjentali. Sfidi transkonfinali: —jistabbilixxi f’bażi komuni Proċeduri standard tal-operazzjonijiet; tiżviluppa tattiċi komuni u torganizza eżerċizzji prattiċi u teoretiċi konġunti, biex b’hekk tiżgura appoġġ effiċjenti għat-tneħħija tat-tniġġis u t-tixrid taż-żejt. Għanijiet: L-għan ewlieni ta’ dan il-proġett huwa li jtejjeb is-sigurtà ambjentali fl-ilmijiet marittimi u kostali fil-Golf ta’ Riga u l-Istrett ta’ Irbe billi jsaħħaħ il-koordinazzjoni bejn is-servizzi ta’ salvataġġ u l-maniġers tal-infrastruttura Latvjani u Estonjani (portijiet, portijiet żgħar, gvernijiet lokali). Is-Servizz tal-Istat għan-Nirien u s-Salvataġġ tal-Latvja (VUGD) f’kooperazzjoni ma’ istituzzjonijiet statali u muniċipali oħra għandu jiżgura l-ġestjoni tad-diżastri (rispons u tindif tat-tniġġis) fl-ilmijiet interni tax-xatt tal-baħar, filwaqt li l-Bord ta’ Salvataġġ Estonjan (ERB) f’kooperazzjoni mill-qrib maċ-Ċentru Estonjan għall-Iżvilupp tal-Portijiet Żgħar (EVAK) irid jiżgura miżuri ta’ rispons u jittratta l-ġestjoni tal-konsegwenzi tat-tniġġis mill-inqas sagħtejn sakemm il-Gwardja tal-Kosta u l-aġenziji ambjentali jieħdu f’idejhom it-tmexxija f’inċidenti ekoloġiċi. Għal dik ir-raġuni SAFE SEA għandha l-għan li żżid il-kapaċità tagħha u ssaħħaħ il-koordinazzjoni mhux biss bejn il-VUGD, l-ERB u l-EVAK, iżda wkoll ma’ atturi oħra li huma involuti f’operazzjonijiet ta’ salvataġġ f’każ ta’ inċidenti ambjentali. Fost l-atturi involuti hemm il-Gwardjani tal-Kosta, l-MRCC, il-pulizija u l-gwardji tal-fruntiera, l-aġenziji ambjentali, il-portijiet, il-muniċipalitajiet lokali kif ukoll l-organizzazzjonijiet volontarji lokali li jistgħu jkunu għajnuna kruċjali għas-servizzi ta’ salvataġġ f’każ ta’ inċidenti ambjentali. SEA sikura tiżgura s-sensibilizzazzjoni u l-ħiliet tal-atturi involuti għal rispons aktar koordinat u effettiv. Attivitajiet ewlenin: F’dan il-proġett innominajna 5 attivitajiet ewlenin: 1. Akkwist ta’ tagħmir għall-VUGD u l-ERB sabiex ikunu jistgħu jillokalizzaw it-tixrid taż-żejt fit-territorju tal-proġett fi żmien raġonevoli. It-tagħmir mixtri tal-VUGD se jinħażen f’6 diviżjonijiet — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Tagħmir ERB se jkunu jinsabu fi tliet unitajiet ERB u 2 portijiet — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu u Mõntu. 2. Il-bini u t-tħejjija ta’ 4 toroq ta’ aċċess (toroq) għall-bajja fil-Latvja — il-Muniċipalità tal-Kontea ta’ Roja, il-Muniċipalità tal-Kontea ta’ Ventspils, il-Muniċipalità tal-Kontea ta’ Engure u l-Muniċipalità tal-Kontea ta’ Salacgrīva. 3. L-elaborazzjoni ta’ Proċedura Operattiva Standard (S... (Maltese)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Sfond tal-proġetti: Il-Golf ta’ Riga u l-Istrett ta’ Irbe huma fost l-ilmijiet l-aktar baxxi fil-Baħar Baltiku u jinkludu diversi żoni protetti tal-baħar kemm fuq il-kosti tal-Latvja kif ukoll tal-Estonja. Madankollu dawk it-territorji huma użati b’mod intensiv għat-traffiku tal-vapuri, diversi portijiet qed jaħdmu fiż-żona u oġġetti oħra potenzjali ta’ tniġġis jinsabu fuq il-kosta, għalhekk dan it-territorju jista’ jiġi pperikolat minn inċidenti ambjentali. Is-Servizz tal-Istat għan-Nirien u s-Salvataġġ tal-Latvja (VUGD) għandu jiżgura rispons effettiv mill-inqas sagħtejn sakemm il-gwardji tal-kosta jinvolvu u jieħdu t-tmexxija f’inċidenti ekoloġiċi fil-portijiet u l-linja tal-kosta tal-baħar. L-Estonja u l-Latvja flimkien mal-konvenzjoni HELCOM, għalhekk is-servizzi ta’ salvataġġ għandhom jiggarantixxu l-lokalizzazzjoni tat-tixrid taż-żejt mill-inqas 10 km ta’ boom taż-żejt bil-veloċità ta’ rispons mhux itwal minn 6 sigħat. Il-kosta Estonjana hija pperikolata permezz tal-attività tal-Laneċ fit-tankers li jistgħu jgħaddu mill-kanali navigabbli bejn ir-Russja. L-apparat fil-kmand tal-Bord tas-Salvataġġ Estonjan (ERB) u s-Servizz tal-Istat kontra n-Nirien u s-Salvataġġ tal-Latvja mhumiex mgħammra b’mod effiċjenti fir-rigward tal-portijiet kunċettwalizzati għall-bastimenti mqattgħin fuq il-kosta. Għal rispons effettiv matul inċidenti ekoloġiċi f’portijiet żgħar, il-VUGD u l-ERB għandhom nuqqas ta’ kapaċità u hemm bżonn ta’ kapaċità aħjar kif ukoll hemm bżonn li tittejjeb il-prontezza għat-tixrid taż-żejt fil-Golf ta’ Riga u l-Istrett ta’ Irbe, li huma r-riżorsi komuni tal-ilma u qrib il-postijiet potenzjali ta’ rifuġju għall-bastimenti mqattgħin. Natura transkonfinali: Il-pajjiżi tar-reġjun tal-Baħar Baltiku jaqsmu r-responsabbiltà għall-protezzjoni tal-ambjent tal-baħar. F’każ ta’ aċċident ambjentali huwa kruċjali li jkun hemm reazzjoni transkonfinali kkoordinata. Permezz tal-implimentazzjoni tal-proġett SAFE SEA se jiġi żgurat li l-atturi Estonjani u Latvjani jkunu jafu d-drill f’sitwazzjonijiet ta’ emerġenza u jkunu infurmati dwar il-pjan ta’ azzjoni tal-pajjiż l-ieħor. It-taħriġ konġunt se jtejjeb il-kooperazzjoni fost iż-żewġ pajjiżi. Il-proġett SAFE SEA jikkontribwixxi għall-implimentazzjoni tal-Istrateġija tal-UE għar-Reġjun tal-Baħar Baltiku. Taħt l-objettiv “Issejvja l-Baħar”, huwa enfasizzat li l-kollaborazzjoni transkonfinali hija kruċjali f’każ ta’ inċidenti ambjentali. Sfidi transkonfinali: —jistabbilixxi f’bażi komuni Proċeduri standard tal-operazzjonijiet; tiżviluppa tattiċi komuni u torganizza eżerċizzji prattiċi u teoretiċi konġunti, biex b’hekk tiżgura appoġġ effiċjenti għat-tneħħija tat-tniġġis u t-tixrid taż-żejt. Għanijiet: L-għan ewlieni ta’ dan il-proġett huwa li jtejjeb is-sigurtà ambjentali fl-ilmijiet marittimi u kostali fil-Golf ta’ Riga u l-Istrett ta’ Irbe billi jsaħħaħ il-koordinazzjoni bejn is-servizzi ta’ salvataġġ u l-maniġers tal-infrastruttura Latvjani u Estonjani (portijiet, portijiet żgħar, gvernijiet lokali). Is-Servizz tal-Istat għan-Nirien u s-Salvataġġ tal-Latvja (VUGD) f’kooperazzjoni ma’ istituzzjonijiet statali u muniċipali oħra għandu jiżgura l-ġestjoni tad-diżastri (rispons u tindif tat-tniġġis) fl-ilmijiet interni tax-xatt tal-baħar, filwaqt li l-Bord ta’ Salvataġġ Estonjan (ERB) f’kooperazzjoni mill-qrib maċ-Ċentru Estonjan għall-Iżvilupp tal-Portijiet Żgħar (EVAK) irid jiżgura miżuri ta’ rispons u jittratta l-ġestjoni tal-konsegwenzi tat-tniġġis mill-inqas sagħtejn sakemm il-Gwardja tal-Kosta u l-aġenziji ambjentali jieħdu f’idejhom it-tmexxija f’inċidenti ekoloġiċi. Għal dik ir-raġuni SAFE SEA għandha l-għan li żżid il-kapaċità tagħha u ssaħħaħ il-koordinazzjoni mhux biss bejn il-VUGD, l-ERB u l-EVAK, iżda wkoll ma’ atturi oħra li huma involuti f’operazzjonijiet ta’ salvataġġ f’każ ta’ inċidenti ambjentali. Fost l-atturi involuti hemm il-Gwardjani tal-Kosta, l-MRCC, il-pulizija u l-gwardji tal-fruntiera, l-aġenziji ambjentali, il-portijiet, il-muniċipalitajiet lokali kif ukoll l-organizzazzjonijiet volontarji lokali li jistgħu jkunu għajnuna kruċjali għas-servizzi ta’ salvataġġ f’każ ta’ inċidenti ambjentali. SEA sikura tiżgura s-sensibilizzazzjoni u l-ħiliet tal-atturi involuti għal rispons aktar koordinat u effettiv. Attivitajiet ewlenin: F’dan il-proġett innominajna 5 attivitajiet ewlenin: 1. Akkwist ta’ tagħmir għall-VUGD u l-ERB sabiex ikunu jistgħu jillokalizzaw it-tixrid taż-żejt fit-territorju tal-proġett fi żmien raġonevoli. It-tagħmir mixtri tal-VUGD se jinħażen f’6 diviżjonijiet — Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. Tagħmir ERB se jkunu jinsabu fi tliet unitajiet ERB u 2 portijiet — Kuressaare, Kuhelkonna, Orissaare, Kuivastu u Mõntu. 2. Il-bini u t-tħejjija ta’ 4 toroq ta’ aċċess (toroq) għall-bajja fil-Latvja — il-Muniċipalità tal-Kontea ta’ Roja, il-Muniċipalità tal-Kontea ta’ Ventspils, il-Muniċipalità tal-Kontea ta’ Engure u l-Muniċipalità tal-Kontea ta’ Salacgrīva. 3. L-elaborazzjoni ta’ Proċedura Operattiva Standard (S... (Maltese)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Projektų aplinkybės: Rygos įlanka ir Irbės sąsiauris yra tarp sekluminių vandenų Baltijos jūroje ir apima kelias saugomas jūrų teritorijas tiek Latvijos, tiek Estijos pakrantėse. Tačiau tos teritorijos intensyviai naudojamos laivų eismui, rajone dirba daug uostų, o pakrantėje yra kiti potencialūs taršos objektai, todėl šiai teritorijai gali kilti pavojus dėl ekologinių avarijų. Latvijos valstybinė priešgaisrinė ir gelbėjimo tarnyba (VUGD) turi užtikrinti veiksmingą reagavimą bent 2 valandas, kol pakrančių apsaugos pareigūnai įsitrauks į ekologines avarijas uostuose ir jūros pakrantėje. Estija ir Latvija laikosi HELCOM konvencijos, todėl gelbėjimo tarnybos privalo užtikrinti, kad naftos išsiliejimas būtų lokalizuotas mažiausiai 10 km naftos bumo, o reagavimo greitis būtų ne ilgesnis kaip 6 valandos. Estijos pakrantėje kyla pavojus dėl keltų veiklos tanklaivių farvateryje tarp Rusijos. Estijos gelbėjimo valdybos (ERB) ir Latvijos valstybinės priešgaisrinės ir gelbėjimo tarnybos vadovaujami prietaisai nėra tinkamai įrengti, atsižvelgiant į pakrantės laivų konceptualizuotus prieplaukas. Siekiant veiksmingai reaguoti į ekologines avarijas mažuose uostuose VUGD ir ERB trūksta pajėgumų ir reikia geresnių pajėgumų, taip pat būtina pagerinti pasirengimą naftos išsiliejimui Rygos įlankoje ir Irbės sąsiauryje, kurie yra bendri vandens ištekliai ir šalia galimų nuolaužų laivų prieglobsčio vietų. Tarpvalstybinis pobūdis: Baltijos jūros regiono šalys dalijasi atsakomybe už jūrų aplinkos apsaugą. Įvykus nelaimingam atsitikimui labai svarbu, kad tarpvalstybinė reakcija būtų koordinuota. Įgyvendinant SAFE SEA projektą bus užtikrinta, kad Estijos ir Latvijos dalyviai žinotų apie pratybas ekstremaliose situacijose ir būtų informuoti apie kitos šalies veiksmų planą. Bendri mokymai pagerins abiejų šalių bendradarbiavimą. Projektas SAFE SEA prisideda prie ES Baltijos jūros regiono strategijos įgyvendinimo. Pagal tikslą „Gelbėk jūrą“, potikslas „Geresnis bendradarbiavimas“ pabrėžiama, kad tarpvalstybinis bendradarbiavimas yra labai svarbus įvykus ekologinėms avarijoms. Tarpvalstybiniai uždaviniai: nustatyti bendrą pagrindą Standartinės veiklos procedūros; parengti bendrą taktiką ir organizuoti bendras praktines ir teorines pratybas, taip užtikrinant veiksmingą paramą taršos ir naftos išsiliejimo šalinimui. Tikslai: Pagrindinis šio projekto tikslas – pagerinti aplinkos apsaugą Rygos įlankoje ir Irbės sąsiauryje esančiuose jūrų ir pakrančių vandenyse, stiprinant Latvijos ir Estijos gelbėjimo tarnybų ir infrastruktūros valdytojų (uostų, mažų uostų, vietos valdžios institucijų) veiklos koordinavimą. Latvijos valstybinė priešgaisrinė ir gelbėjimo tarnyba (VUGD), bendradarbiaudama su kitomis valstybės ir savivaldybių institucijomis, turi užtikrinti nelaimių valdymą (reagavimą ir taršos šalinimą) vidaus vandenyse iki jūros kranto, o Estijos gelbėjimo valdyba (ERB), glaudžiai bendradarbiaudama su Estijos mažų uostų plėtros centru (EVAK), turi užtikrinti reagavimo priemones ir spręsti taršos padarinių valdymo klausimus bent 2 valandas, kol pakrančių apsaugos ir aplinkos apsaugos agentūros perims lyderystę ekologinėse avarijose. Dėl šios priežasties SAFE SEA siekia padidinti savo pajėgumus ir stiprinti koordinavimą ne tik tarp VUGD, ERB ir EVAK, bet ir su kitais subjektais, dalyvaujančiais gelbėjimo operacijose įvykus nelaimingiems atsitikimams. Tarp susijusių subjektų yra pakrančių apsaugos tarnybos, MRCC, policija ir sienos apsaugos pareigūnai, aplinkos apsaugos agentūros, uostai, vietos savivaldybės ir vietos savanoriškos organizacijos, kurios gali būti labai svarbios gelbėjimo tarnyboms įvykus nelaimingiems atsitikimams. Saugus SAV užtikrintų dalyvaujančių subjektų informuotumo ir įgūdžių didinimą, kad būtų galima geriau koordinuoti ir veiksmingiau reaguoti. Pagrindinės veiklos sritys: Šiame projekte nominavome 5 pagrindines veiklas: 1. VUGD ir ERB įrangos įsigijimas, kad jos per pagrįstą laikotarpį galėtų lokalizuoti išsiliejusią naftą projekto teritorijoje. VUGD įsigyta įranga bus saugoma 6 skyriuose – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB įranga bus įrengta trijuose ERB padaliniuose ir 2 uostuose – Kuresarėje, Kuhelkonnoje, Orissaare, Kuivastu ir Mõntu. 2. Nutiesti ir paruošti 4 privažiuojamuosius kelius į paplūdimį Latvijoje – Rojos apskrities savivaldybę, Ventspilio apskrities savivaldybę, Engurės apskrities savivaldybę ir Salacgrīvos apskrities savivaldybę. 3. Bendros standartinės veiklos procedūros (SVP) ir mokymo medžiagos parengimas siekiant pagerinti tarpvalstybinį gelbėjimo tarnybų bendradarbiavimą. 4. Du tarptautiniai bendri mokymai (1 Latvijoje ir 1 Estijoje) su partnerių organizacijomis (pakrančių apsaugos pareigūnais, policija, sienos apsaugos pareigūnais, aplinkos apsaugos agentūromis, prieplaukomis) ir naftos išsiliejimo valymo teoriniai mokymai Estijoje. 5. Vietos valdžios institucijoms, savanoriams ir pakrančių gyventojams skirta informuotumo didinimo kampanija, žiniasklaidos nušvietimas api... (Lithuanian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    Projektų aplinkybės: Rygos įlanka ir Irbės sąsiauris yra tarp sekluminių vandenų Baltijos jūroje ir apima kelias saugomas jūrų teritorijas tiek Latvijos, tiek Estijos pakrantėse. Tačiau tos teritorijos intensyviai naudojamos laivų eismui, rajone dirba daug uostų, o pakrantėje yra kiti potencialūs taršos objektai, todėl šiai teritorijai gali kilti pavojus dėl ekologinių avarijų. Latvijos valstybinė priešgaisrinė ir gelbėjimo tarnyba (VUGD) turi užtikrinti veiksmingą reagavimą bent 2 valandas, kol pakrančių apsaugos pareigūnai įsitrauks į ekologines avarijas uostuose ir jūros pakrantėje. Estija ir Latvija laikosi HELCOM konvencijos, todėl gelbėjimo tarnybos privalo užtikrinti, kad naftos išsiliejimas būtų lokalizuotas mažiausiai 10 km naftos bumo, o reagavimo greitis būtų ne ilgesnis kaip 6 valandos. Estijos pakrantėje kyla pavojus dėl keltų veiklos tanklaivių farvateryje tarp Rusijos. Estijos gelbėjimo valdybos (ERB) ir Latvijos valstybinės priešgaisrinės ir gelbėjimo tarnybos vadovaujami prietaisai nėra tinkamai įrengti, atsižvelgiant į pakrantės laivų konceptualizuotus prieplaukas. Siekiant veiksmingai reaguoti į ekologines avarijas mažuose uostuose VUGD ir ERB trūksta pajėgumų ir reikia geresnių pajėgumų, taip pat būtina pagerinti pasirengimą naftos išsiliejimui Rygos įlankoje ir Irbės sąsiauryje, kurie yra bendri vandens ištekliai ir šalia galimų nuolaužų laivų prieglobsčio vietų. Tarpvalstybinis pobūdis: Baltijos jūros regiono šalys dalijasi atsakomybe už jūrų aplinkos apsaugą. Įvykus nelaimingam atsitikimui labai svarbu, kad tarpvalstybinė reakcija būtų koordinuota. Įgyvendinant SAFE SEA projektą bus užtikrinta, kad Estijos ir Latvijos dalyviai žinotų apie pratybas ekstremaliose situacijose ir būtų informuoti apie kitos šalies veiksmų planą. Bendri mokymai pagerins abiejų šalių bendradarbiavimą. Projektas SAFE SEA prisideda prie ES Baltijos jūros regiono strategijos įgyvendinimo. Pagal tikslą „Gelbėk jūrą“, potikslas „Geresnis bendradarbiavimas“ pabrėžiama, kad tarpvalstybinis bendradarbiavimas yra labai svarbus įvykus ekologinėms avarijoms. Tarpvalstybiniai uždaviniai: nustatyti bendrą pagrindą Standartinės veiklos procedūros; parengti bendrą taktiką ir organizuoti bendras praktines ir teorines pratybas, taip užtikrinant veiksmingą paramą taršos ir naftos išsiliejimo šalinimui. Tikslai: Pagrindinis šio projekto tikslas – pagerinti aplinkos apsaugą Rygos įlankoje ir Irbės sąsiauryje esančiuose jūrų ir pakrančių vandenyse, stiprinant Latvijos ir Estijos gelbėjimo tarnybų ir infrastruktūros valdytojų (uostų, mažų uostų, vietos valdžios institucijų) veiklos koordinavimą. Latvijos valstybinė priešgaisrinė ir gelbėjimo tarnyba (VUGD), bendradarbiaudama su kitomis valstybės ir savivaldybių institucijomis, turi užtikrinti nelaimių valdymą (reagavimą ir taršos šalinimą) vidaus vandenyse iki jūros kranto, o Estijos gelbėjimo valdyba (ERB), glaudžiai bendradarbiaudama su Estijos mažų uostų plėtros centru (EVAK), turi užtikrinti reagavimo priemones ir spręsti taršos padarinių valdymo klausimus bent 2 valandas, kol pakrančių apsaugos ir aplinkos apsaugos agentūros perims lyderystę ekologinėse avarijose. Dėl šios priežasties SAFE SEA siekia padidinti savo pajėgumus ir stiprinti koordinavimą ne tik tarp VUGD, ERB ir EVAK, bet ir su kitais subjektais, dalyvaujančiais gelbėjimo operacijose įvykus nelaimingiems atsitikimams. Tarp susijusių subjektų yra pakrančių apsaugos tarnybos, MRCC, policija ir sienos apsaugos pareigūnai, aplinkos apsaugos agentūros, uostai, vietos savivaldybės ir vietos savanoriškos organizacijos, kurios gali būti labai svarbios gelbėjimo tarnyboms įvykus nelaimingiems atsitikimams. Saugus SAV užtikrintų dalyvaujančių subjektų informuotumo ir įgūdžių didinimą, kad būtų galima geriau koordinuoti ir veiksmingiau reaguoti. Pagrindinės veiklos sritys: Šiame projekte nominavome 5 pagrindines veiklas: 1. VUGD ir ERB įrangos įsigijimas, kad jos per pagrįstą laikotarpį galėtų lokalizuoti išsiliejusią naftą projekto teritorijoje. VUGD įsigyta įranga bus saugoma 6 skyriuose – Salacgrīva, Saulkrasti, Jaunciems, Sloka, Dundaga, Roja. ERB įranga bus įrengta trijuose ERB padaliniuose ir 2 uostuose – Kuresarėje, Kuhelkonnoje, Orissaare, Kuivastu ir Mõntu. 2. Nutiesti ir paruošti 4 privažiuojamuosius kelius į paplūdimį Latvijoje – Rojos apskrities savivaldybę, Ventspilio apskrities savivaldybę, Engurės apskrities savivaldybę ir Salacgrīvos apskrities savivaldybę. 3. Bendros standartinės veiklos procedūros (SVP) ir mokymo medžiagos parengimas siekiant pagerinti tarpvalstybinį gelbėjimo tarnybų bendradarbiavimą. 4. Du tarptautiniai bendri mokymai (1 Latvijoje ir 1 Estijoje) su partnerių organizacijomis (pakrančių apsaugos pareigūnais, policija, sienos apsaugos pareigūnais, aplinkos apsaugos agentūromis, prieplaukomis) ir naftos išsiliejimo valymo teoriniai mokymai Estijoje. 5. Vietos valdžios institucijoms, savanoriams ir pakrančių gyventojams skirta informuotumo didinimo kampanija, žiniasklaidos nušvietimas api... (Lithuanian)
    point in time
    30 November 2022
    0 references
    contained in Local Administrative Unit
    Saldus novads
    0 references
    Ventspils
    0 references
    Engures novads
    0 references
    Rojas novads
    0 references
    Rīga
    0 references
    Salacgrīvas novads
    0 references
    Pärnu linn
    0 references
    Tallinn
    0 references
    image url
    https://ec.europa.eu/regional_policy/rest/projects/upload/4757.jpg
    summary
    Latvian and Estonian rescue services taking part in a joint training exercise (English)
    copyright
    Kurzeme planning region, 2018
    0 references

    Identifiers

    Keep Kohesio ID
    18044
    0 references
    ID used by InfoRegio
    4757
    0 references
     
    Retrieved from "https://linkedopendata.eu/w/index.php?title=Item:Q4296593&oldid=39468419"