Neuroscience, psychological and hereditary background of civilisation disorders: from diagnosis to problem management (Q3958273): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
A posztmodern társadalom, a fejlett civilizáció egyik legnagyobb kihívása az egészség megőrzése. A történetileg kialakult életmód nagyon távol került a természetestől, ami számos zavarral, rendellenességgel, betegséggel jár együtt. Az úgynevezett „civilizációs zavarok” lényegében az egészség különböző dimenzióiban keletkező működési eltérések következményei, amelyek – jellegüknél fogva – csak fokozott társadalmi odafigyeléssel előzhetők meg, illetve javíthatók. A XXI. században a digitális technológia és az Internet fúziója révén az információk minden eddiginél hatékonyabban és gyorsabban terjednek. A bennünket érő ingerek gazdagsága olyan kihívást jelent az emberi idegrendszer alkalmazkodóképességével szemben, amelynek genetikai és kognitív korlátait, valamint a bennük rejlő kiaknázható kapacitást még nem ismerjük eléggé. A projekt központi gondolata a civilizációs zavarok komplex, pszichológiai, pszichofiziológiai, neurobiológiai megközelítése. Eddigi munkánk során több olyan tényezőt is azonosítottunk, amelyek az egészségproblémák keletkezésében fontos szerepet játszanak, de részletes integratív tudományos elemzésük eddig nem valósult meg. A tervezett munka a különböző megközelítések integrációját tűzi ki célul, olyan infrastrukturális fejlesztésekre építve, amelyek a korszerű neurobiológiai, genetikai, pszichofiziológiai mérési technikák valamint a kognitív-mentális vizsgálati eljárások ötvözése révén nemzetközi mértékkel is jelentős új eredmények elérését teszik lehetővé. A tervezett kutatás-fejlesztési projekt és az azt támogató infrastrukturális fejlesztés az alábbi specifikus kérdésekre keresnek a választ: (1) Hogyan szelektálja idegrendszerünk a szenzoros inger áradatból a releváns információt? Az emberi agyban információval leginkább túlterhelt szenzoros modalitás a vizuális feldolgozás. Mind a mai napig ismeretlen, hogy miként bontjuk részeire és válogatjuk ki a releváns információt a gyors egymásutánban vagy szimultán bemutatott vizuális ingerek közül és mi alapján dől el, hogy egy információ csomag átjut-e a tudat szűrőjén vagy sem. Kísérleteinkben arra a kérdésre keresünk választ, hogy az agyi oszcillációk és specifikusan a gamma hullámok fázisa és a neuronok közötti szikronizáció-deszinkronizáció milyen szerepet játszanak az ingerek tagolásában, szelektív feldolgozásában és felidézhetőségében. Továbbá vizsgálni kívánjuk a gamma oszcillációk életkori alakulását, különös tekintettel az időskori demenciákkal és az Alzheimer-kórral való összefüggésére annak reményében, hogy e zavarokat enyhítő technológiai megoldásokat dolgozzunk ki. (2) Miként alakítják döntéseinket a változó kockázati tényezők és ezek a döntések mennyire szisztematikusak? Az információ-feldolgozást és a döntéshozatalt alapjaiban határozzák meg a tanulási folyamatok. Az egyik legalapvetőbb tanulási forma a striátum függő készségtanulás, amelynek nemcsak a motoros, kognitív és szociális készségekben van szerepe, hanem a szokások elsajátításában is. Vizsgálatainkban kognitív idegtudományi módszerekkel tanulmányozzuk a készségtanulást és annak konszolidációs folyamatait. A tanulási szakaszt nem-invazív agyi stimulációval (tDCS) és egyidejűleg EEG-vel vizsgáljuk. A konszolidációs szakasz kulcs eleme az alvás. Ezt a szakaszt poliszomnográf és többcsatornás EEG segítségével vizsgálnánk. A fő kérdés, hogy az alvás alatti agyi konnektivitás (PLIs), hogyan függ össze a készségtanulás konszolidációval. A vizsgálatok második része, a már meglévő automatikus készség megváltoztatását helyezi fókuszba. A fő kérdés, hogy milyen idegrendszeri folyamatok játszanak alapvető szerepet az áthuzalozásban és ezeket hogyan lehet befolyásolni.(3) A pszichológiai alapkutatások egyik leggyakoribb módszere az emberi viselkedés vizsgálatára a különböző döntéshozatali és/vagy tanulási helyzetekben mért teljesítmény. Jelenleg már számos módja van annak, hogy a hétköznapi adaptív viselkedés meghatározó tényezőit feltárhassuk a két kutatási terület oldaláról. Az elmúlt évtizedek egyik jelentős felismerése, hogy döntéseink milyen módon és milyen helyzetekben vezetnek a személy vagy a társadalom számára hátrányos következményekhez. Ezek hátterében részben tanulási, részben pedig döntéshozatali tényezők állnak. Fontos feladat, hogy feltárjuk, hogy kognitív rendszerünk hogyan járul hozzá ezekhez a tévedésekhez és hogyan lehet viselkedésünket a racionális választás irányába terelni. Kutatócsoportjaink nemzetközi együttműködésben jelentős számú kísérleti személyen vesznek fel adatokat és elemzik azokat a racionalitás és adaptivitás szempontjából.(4) A numerikus megismerés, miként integrálódik a többi kognitív, nyelvi emlékezeti és perceptuális rendszerbe? A számmegértés, illetve annak zavara, a fejlődési diszkalkulia kutatása több évtizedes múltra tekint vissza. Mivel számos eddigi elmélet részleges vagy teljes kudarcot vallott, több új elképzelés tesztje is időszerű. A számolási zavarok a legtöbb mérés szerint a gyerekek 5-10%-át érinti, akik diagnózis nélkül emiatt (Hungarian) | |||
| Property / summary: A posztmodern társadalom, a fejlett civilizáció egyik legnagyobb kihívása az egészség megőrzése. A történetileg kialakult életmód nagyon távol került a természetestől, ami számos zavarral, rendellenességgel, betegséggel jár együtt. Az úgynevezett „civilizációs zavarok” lényegében az egészség különböző dimenzióiban keletkező működési eltérések következményei, amelyek – jellegüknél fogva – csak fokozott társadalmi odafigyeléssel előzhetők meg, illetve javíthatók. A XXI. században a digitális technológia és az Internet fúziója révén az információk minden eddiginél hatékonyabban és gyorsabban terjednek. A bennünket érő ingerek gazdagsága olyan kihívást jelent az emberi idegrendszer alkalmazkodóképességével szemben, amelynek genetikai és kognitív korlátait, valamint a bennük rejlő kiaknázható kapacitást még nem ismerjük eléggé. A projekt központi gondolata a civilizációs zavarok komplex, pszichológiai, pszichofiziológiai, neurobiológiai megközelítése. Eddigi munkánk során több olyan tényezőt is azonosítottunk, amelyek az egészségproblémák keletkezésében fontos szerepet játszanak, de részletes integratív tudományos elemzésük eddig nem valósult meg. A tervezett munka a különböző megközelítések integrációját tűzi ki célul, olyan infrastrukturális fejlesztésekre építve, amelyek a korszerű neurobiológiai, genetikai, pszichofiziológiai mérési technikák valamint a kognitív-mentális vizsgálati eljárások ötvözése révén nemzetközi mértékkel is jelentős új eredmények elérését teszik lehetővé. A tervezett kutatás-fejlesztési projekt és az azt támogató infrastrukturális fejlesztés az alábbi specifikus kérdésekre keresnek a választ: (1) Hogyan szelektálja idegrendszerünk a szenzoros inger áradatból a releváns információt? Az emberi agyban információval leginkább túlterhelt szenzoros modalitás a vizuális feldolgozás. Mind a mai napig ismeretlen, hogy miként bontjuk részeire és válogatjuk ki a releváns információt a gyors egymásutánban vagy szimultán bemutatott vizuális ingerek közül és mi alapján dől el, hogy egy információ csomag átjut-e a tudat szűrőjén vagy sem. Kísérleteinkben arra a kérdésre keresünk választ, hogy az agyi oszcillációk és specifikusan a gamma hullámok fázisa és a neuronok közötti szikronizáció-deszinkronizáció milyen szerepet játszanak az ingerek tagolásában, szelektív feldolgozásában és felidézhetőségében. Továbbá vizsgálni kívánjuk a gamma oszcillációk életkori alakulását, különös tekintettel az időskori demenciákkal és az Alzheimer-kórral való összefüggésére annak reményében, hogy e zavarokat enyhítő technológiai megoldásokat dolgozzunk ki. (2) Miként alakítják döntéseinket a változó kockázati tényezők és ezek a döntések mennyire szisztematikusak? Az információ-feldolgozást és a döntéshozatalt alapjaiban határozzák meg a tanulási folyamatok. Az egyik legalapvetőbb tanulási forma a striátum függő készségtanulás, amelynek nemcsak a motoros, kognitív és szociális készségekben van szerepe, hanem a szokások elsajátításában is. Vizsgálatainkban kognitív idegtudományi módszerekkel tanulmányozzuk a készségtanulást és annak konszolidációs folyamatait. A tanulási szakaszt nem-invazív agyi stimulációval (tDCS) és egyidejűleg EEG-vel vizsgáljuk. A konszolidációs szakasz kulcs eleme az alvás. Ezt a szakaszt poliszomnográf és többcsatornás EEG segítségével vizsgálnánk. A fő kérdés, hogy az alvás alatti agyi konnektivitás (PLIs), hogyan függ össze a készségtanulás konszolidációval. A vizsgálatok második része, a már meglévő automatikus készség megváltoztatását helyezi fókuszba. A fő kérdés, hogy milyen idegrendszeri folyamatok játszanak alapvető szerepet az áthuzalozásban és ezeket hogyan lehet befolyásolni.(3) A pszichológiai alapkutatások egyik leggyakoribb módszere az emberi viselkedés vizsgálatára a különböző döntéshozatali és/vagy tanulási helyzetekben mért teljesítmény. Jelenleg már számos módja van annak, hogy a hétköznapi adaptív viselkedés meghatározó tényezőit feltárhassuk a két kutatási terület oldaláról. Az elmúlt évtizedek egyik jelentős felismerése, hogy döntéseink milyen módon és milyen helyzetekben vezetnek a személy vagy a társadalom számára hátrányos következményekhez. Ezek hátterében részben tanulási, részben pedig döntéshozatali tényezők állnak. Fontos feladat, hogy feltárjuk, hogy kognitív rendszerünk hogyan járul hozzá ezekhez a tévedésekhez és hogyan lehet viselkedésünket a racionális választás irányába terelni. Kutatócsoportjaink nemzetközi együttműködésben jelentős számú kísérleti személyen vesznek fel adatokat és elemzik azokat a racionalitás és adaptivitás szempontjából.(4) A numerikus megismerés, miként integrálódik a többi kognitív, nyelvi emlékezeti és perceptuális rendszerbe? A számmegértés, illetve annak zavara, a fejlődési diszkalkulia kutatása több évtizedes múltra tekint vissza. Mivel számos eddigi elmélet részleges vagy teljes kudarcot vallott, több új elképzelés tesztje is időszerű. A számolási zavarok a legtöbb mérés szerint a gyerekek 5-10%-át érinti, akik diagnózis nélkül emiatt (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 02:56, 8 February 2022
Project Q3958273 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Neuroscience, psychological and hereditary background of civilisation disorders: from diagnosis to problem management |
Project Q3958273 in Hungary |
Statements
182,374,249 forint
0 references
664,723.888 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
243,165,665.333 forint
0 references
74.999999 percent
0 references
1 September 2017
0 references
29 November 2019
0 references
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
0 references
47°29'30.62"N, 18°58'44.15"E
0 references
A posztmodern társadalom, a fejlett civilizáció egyik legnagyobb kihívása az egészség megőrzése. A történetileg kialakult életmód nagyon távol került a természetestől, ami számos zavarral, rendellenességgel, betegséggel jár együtt. Az úgynevezett „civilizációs zavarok” lényegében az egészség különböző dimenzióiban keletkező működési eltérések következményei, amelyek – jellegüknél fogva – csak fokozott társadalmi odafigyeléssel előzhetők meg, illetve javíthatók. A XXI. században a digitális technológia és az Internet fúziója révén az információk minden eddiginél hatékonyabban és gyorsabban terjednek. A bennünket érő ingerek gazdagsága olyan kihívást jelent az emberi idegrendszer alkalmazkodóképességével szemben, amelynek genetikai és kognitív korlátait, valamint a bennük rejlő kiaknázható kapacitást még nem ismerjük eléggé. A projekt központi gondolata a civilizációs zavarok komplex, pszichológiai, pszichofiziológiai, neurobiológiai megközelítése. Eddigi munkánk során több olyan tényezőt is azonosítottunk, amelyek az egészségproblémák keletkezésében fontos szerepet játszanak, de részletes integratív tudományos elemzésük eddig nem valósult meg. A tervezett munka a különböző megközelítések integrációját tűzi ki célul, olyan infrastrukturális fejlesztésekre építve, amelyek a korszerű neurobiológiai, genetikai, pszichofiziológiai mérési technikák valamint a kognitív-mentális vizsgálati eljárások ötvözése révén nemzetközi mértékkel is jelentős új eredmények elérését teszik lehetővé. A tervezett kutatás-fejlesztési projekt és az azt támogató infrastrukturális fejlesztés az alábbi specifikus kérdésekre keresnek a választ: (1) Hogyan szelektálja idegrendszerünk a szenzoros inger áradatból a releváns információt? Az emberi agyban információval leginkább túlterhelt szenzoros modalitás a vizuális feldolgozás. Mind a mai napig ismeretlen, hogy miként bontjuk részeire és válogatjuk ki a releváns információt a gyors egymásutánban vagy szimultán bemutatott vizuális ingerek közül és mi alapján dől el, hogy egy információ csomag átjut-e a tudat szűrőjén vagy sem. Kísérleteinkben arra a kérdésre keresünk választ, hogy az agyi oszcillációk és specifikusan a gamma hullámok fázisa és a neuronok közötti szikronizáció-deszinkronizáció milyen szerepet játszanak az ingerek tagolásában, szelektív feldolgozásában és felidézhetőségében. Továbbá vizsgálni kívánjuk a gamma oszcillációk életkori alakulását, különös tekintettel az időskori demenciákkal és az Alzheimer-kórral való összefüggésére annak reményében, hogy e zavarokat enyhítő technológiai megoldásokat dolgozzunk ki. (2) Miként alakítják döntéseinket a változó kockázati tényezők és ezek a döntések mennyire szisztematikusak? Az információ-feldolgozást és a döntéshozatalt alapjaiban határozzák meg a tanulási folyamatok. Az egyik legalapvetőbb tanulási forma a striátum függő készségtanulás, amelynek nemcsak a motoros, kognitív és szociális készségekben van szerepe, hanem a szokások elsajátításában is. Vizsgálatainkban kognitív idegtudományi módszerekkel tanulmányozzuk a készségtanulást és annak konszolidációs folyamatait. A tanulási szakaszt nem-invazív agyi stimulációval (tDCS) és egyidejűleg EEG-vel vizsgáljuk. A konszolidációs szakasz kulcs eleme az alvás. Ezt a szakaszt poliszomnográf és többcsatornás EEG segítségével vizsgálnánk. A fő kérdés, hogy az alvás alatti agyi konnektivitás (PLIs), hogyan függ össze a készségtanulás konszolidációval. A vizsgálatok második része, a már meglévő automatikus készség megváltoztatását helyezi fókuszba. A fő kérdés, hogy milyen idegrendszeri folyamatok játszanak alapvető szerepet az áthuzalozásban és ezeket hogyan lehet befolyásolni.(3) A pszichológiai alapkutatások egyik leggyakoribb módszere az emberi viselkedés vizsgálatára a különböző döntéshozatali és/vagy tanulási helyzetekben mért teljesítmény. Jelenleg már számos módja van annak, hogy a hétköznapi adaptív viselkedés meghatározó tényezőit feltárhassuk a két kutatási terület oldaláról. Az elmúlt évtizedek egyik jelentős felismerése, hogy döntéseink milyen módon és milyen helyzetekben vezetnek a személy vagy a társadalom számára hátrányos következményekhez. Ezek hátterében részben tanulási, részben pedig döntéshozatali tényezők állnak. Fontos feladat, hogy feltárjuk, hogy kognitív rendszerünk hogyan járul hozzá ezekhez a tévedésekhez és hogyan lehet viselkedésünket a racionális választás irányába terelni. Kutatócsoportjaink nemzetközi együttműködésben jelentős számú kísérleti személyen vesznek fel adatokat és elemzik azokat a racionalitás és adaptivitás szempontjából.(4) A numerikus megismerés, miként integrálódik a többi kognitív, nyelvi emlékezeti és perceptuális rendszerbe? A számmegértés, illetve annak zavara, a fejlődési diszkalkulia kutatása több évtizedes múltra tekint vissza. Mivel számos eddigi elmélet részleges vagy teljes kudarcot vallott, több új elképzelés tesztje is időszerű. A számolási zavarok a legtöbb mérés szerint a gyerekek 5-10%-át érinti, akik diagnózis nélkül emiatt (Hungarian)
0 references
Budapest, Budapest
0 references
Identifiers
VEKOP-2.3.3-15-2017-00023
0 references