Development of rainwater drainage network in the archipelago garden (Q3949082): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
Bevezetés, tervezési terület és a projekt indokoltságának bemutatása: Érsekvadkert település Nógrád megyében, a Balassagyarmati járás területén található. Balassagyarmattól délnyugatra, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között, a 22. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik el. Érsekvadkert a Lókos-patak vízgyűjtőjén, a Vadkerti-patak két oldalán helyezkedik el. A Vadkerti-patak völgye északnyugat-délkeleti irányú, és szinte teljesen átszeli a települést. Ezt az irányt követik a község utcái is, a völggyel párhuzamos csaknem vízszintes, és erre merőleges nagy esésű utcákkal. A forgalmas 22. sz. főút délnyugat-északkeleti irányban szeli át a települést. A főút csapadékvíz-elvezetése részben zárt, részben nyílt rendszerrel megoldott, de a falu többi utcájában a csapadékvíz elvezetése elégtelen. A hosszú, rétegvonalakkal párhuzamos utcákban föld-árkok és burkolt árkok egyaránt találhatók, ám ezek állapota nem kielégítő. Az összesen 24 km hosszúságú árokrendszer 2,4 km2 vízgyűjtő területről gyűjti össze a vizet, s vezeti el a Vadkerti-patakba. A település jelenlegi központja egybeesik a történelmi központjával, vagyis a 22. sz. főút és a község második legforgalmasabb útjának, a Rákóczi útnak a kereszteződésének vonzáskörzetében található. Itt olyan közfunkciók találhatók, mint a polgármesteri hivatal, a művelődési központ, a posta, több kereskedelmi egység és szolgáltató is itt található, valamint a település egyik temploma. Érsekvadkerten kizárólag családi házas beépítés található kertvárosias, falusias lakóterületekkel. Szinte minden lakóingatlanhoz nagy kert is tartozik, melyet a lakók többsége művel is. Érsekvadkertet a Vadkerti-patak szeli ketté, mely a település külterületén ömlik a Lókos-patakba. Érsekvadkerttől délre folyik a Dobordáli-patak, mely a Juh-árok felvétele után szintén a Lókosba ömlik. A településtől nyugatra található az Érsekvadkerti-Derék-pataki tározó, mely a Derék-patak felduzzasztásával jött létre. Ez a patak már a Börzsönyben ered, s több a hegységben eredő kisebb vízfolyást fog össze, közvetlenül az Ipolyba ömlik. A tározó vízminőség szempontjából érzékenynek számít. Érsekvadkert nyugati településrészéből egy kisebb időszakos vízfolyás torkollik bele. A településtől északra egy kisebb patak ered, a Sír-patak, melynek vizét szintén a Lókos gyűjti össze. A rendszerváltás után lefektetett jogszabályrendszer a települési önkormányzatok feladatkörébe sorolta a belterületi csapadékvíz-elvezetést (a létesítmények üzemeltetését, karbantartását), és a vízelvezetés belterületi létesítményeit is az önkormányzatok tulajdonába rendelte. Ugyanakkor a jogszabályok a belterületi csapadékvíz-elvezetést nem minősítették közüzemi tevékenységnek, és ezzel megfosztották az önkormányzatokat attól a lehetőségtől, hogy e tevékenységért díjat számoljanak fel. A települések ezért ma az elvezető létesítmények karbantartását saját forrásból-, a fejlesztéseket saját forrásból- vagy állami pályázatokból finanszírozzák. Ebből következik, hogy hazánk legtöbb önkormányzata a szűkös anyagi lehetőségek miatt nem képes a csapadékvíz-elvezető rendszerét a lehető legjobb állapotban tartani, hiszen ezen kiadásokra önerőből nem tudnak a települések forrást rendelni. Érsekvadkerten is ez a probléma áll fenn, hiszen bár szükséges lenne a felújítás, ám erre az önkormányzat saját erőből nem képes. Érsekvadkert vízrendezési és vízvédelmi problémái között kiemelt szerepet kap az Ipoly, mint a terület vízgyűjtője. A terület vízvédelmi gondjait jól szemlélteti a 2010 kora nyarán bekövetkezett árvíz, amikor is a Vízügyi Igazgatóság és a Katasztrófavédelem komoly árvízi védekezésre kényszerült Nyugat-Nógrád megyében és az Ipoly több szakaszán. Bár egy Ipolyi árvízi katasztrófa Érsekvadkertet és a távolabbi településeket közvetlenül nem érintette, de a kis-vízgyűjtőkön jelentkező árvíz hatása már igen. A 2010. évben lehullott, az éves átlaghoz viszonyított közel kétszeres mennyiségű csapadék mindegyik érintett településen kárt okozott, rávilágítva a vízelvezető létesítmények nem megfelelő állapotára. A patakokon nagy árhullámok indultak el, melyek kiléptek a főmedrekből és telítették a medret, beduzzasztották az oldalágakat, amelyek jelentős károkat okoztak. Az eseményt több napos esőzés után egy-egy nagy csapadék (zivatar) okozta, amelynek nagy része a felázott vízgyűjtőn lefolyt, jelentős árhullámot generálva. Az árhullámok 10-20 órás levonulási időtartamúak voltak. A legnagyobb árhullám megközelítette a 100 éves gyakoriság maximumát. 2010 májusa-júliusa között, két hónap alatt lehullott az átlagos éves csapadékmennyiség, melynek kiemelkedő csúcsintenzitásait az alábbiakban ismertetjük: • május 28-29. 68 mm, • június első hete 3 nap alatt 170 mm, • június 20. egy éjszaka alatt 70 mm, • július 15. két óra alatt 54 mm. Az óriási mértékű eső Érsekvadkerten is problémákat okozott, hiszen a Lókos-patak, így a Vadkerti-patak sem tudta elvezetni a hirtelen egy-két óra alatt lehulló intenzív c (Hungarian) | |||
| Property / summary: Bevezetés, tervezési terület és a projekt indokoltságának bemutatása: Érsekvadkert település Nógrád megyében, a Balassagyarmati járás területén található. Balassagyarmattól délnyugatra, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között, a 22. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik el. Érsekvadkert a Lókos-patak vízgyűjtőjén, a Vadkerti-patak két oldalán helyezkedik el. A Vadkerti-patak völgye északnyugat-délkeleti irányú, és szinte teljesen átszeli a települést. Ezt az irányt követik a község utcái is, a völggyel párhuzamos csaknem vízszintes, és erre merőleges nagy esésű utcákkal. A forgalmas 22. sz. főút délnyugat-északkeleti irányban szeli át a települést. A főút csapadékvíz-elvezetése részben zárt, részben nyílt rendszerrel megoldott, de a falu többi utcájában a csapadékvíz elvezetése elégtelen. A hosszú, rétegvonalakkal párhuzamos utcákban föld-árkok és burkolt árkok egyaránt találhatók, ám ezek állapota nem kielégítő. Az összesen 24 km hosszúságú árokrendszer 2,4 km2 vízgyűjtő területről gyűjti össze a vizet, s vezeti el a Vadkerti-patakba. A település jelenlegi központja egybeesik a történelmi központjával, vagyis a 22. sz. főút és a község második legforgalmasabb útjának, a Rákóczi útnak a kereszteződésének vonzáskörzetében található. Itt olyan közfunkciók találhatók, mint a polgármesteri hivatal, a művelődési központ, a posta, több kereskedelmi egység és szolgáltató is itt található, valamint a település egyik temploma. Érsekvadkerten kizárólag családi házas beépítés található kertvárosias, falusias lakóterületekkel. Szinte minden lakóingatlanhoz nagy kert is tartozik, melyet a lakók többsége művel is. Érsekvadkertet a Vadkerti-patak szeli ketté, mely a település külterületén ömlik a Lókos-patakba. Érsekvadkerttől délre folyik a Dobordáli-patak, mely a Juh-árok felvétele után szintén a Lókosba ömlik. A településtől nyugatra található az Érsekvadkerti-Derék-pataki tározó, mely a Derék-patak felduzzasztásával jött létre. Ez a patak már a Börzsönyben ered, s több a hegységben eredő kisebb vízfolyást fog össze, közvetlenül az Ipolyba ömlik. A tározó vízminőség szempontjából érzékenynek számít. Érsekvadkert nyugati településrészéből egy kisebb időszakos vízfolyás torkollik bele. A településtől északra egy kisebb patak ered, a Sír-patak, melynek vizét szintén a Lókos gyűjti össze. A rendszerváltás után lefektetett jogszabályrendszer a települési önkormányzatok feladatkörébe sorolta a belterületi csapadékvíz-elvezetést (a létesítmények üzemeltetését, karbantartását), és a vízelvezetés belterületi létesítményeit is az önkormányzatok tulajdonába rendelte. Ugyanakkor a jogszabályok a belterületi csapadékvíz-elvezetést nem minősítették közüzemi tevékenységnek, és ezzel megfosztották az önkormányzatokat attól a lehetőségtől, hogy e tevékenységért díjat számoljanak fel. A települések ezért ma az elvezető létesítmények karbantartását saját forrásból-, a fejlesztéseket saját forrásból- vagy állami pályázatokból finanszírozzák. Ebből következik, hogy hazánk legtöbb önkormányzata a szűkös anyagi lehetőségek miatt nem képes a csapadékvíz-elvezető rendszerét a lehető legjobb állapotban tartani, hiszen ezen kiadásokra önerőből nem tudnak a települések forrást rendelni. Érsekvadkerten is ez a probléma áll fenn, hiszen bár szükséges lenne a felújítás, ám erre az önkormányzat saját erőből nem képes. Érsekvadkert vízrendezési és vízvédelmi problémái között kiemelt szerepet kap az Ipoly, mint a terület vízgyűjtője. A terület vízvédelmi gondjait jól szemlélteti a 2010 kora nyarán bekövetkezett árvíz, amikor is a Vízügyi Igazgatóság és a Katasztrófavédelem komoly árvízi védekezésre kényszerült Nyugat-Nógrád megyében és az Ipoly több szakaszán. Bár egy Ipolyi árvízi katasztrófa Érsekvadkertet és a távolabbi településeket közvetlenül nem érintette, de a kis-vízgyűjtőkön jelentkező árvíz hatása már igen. A 2010. évben lehullott, az éves átlaghoz viszonyított közel kétszeres mennyiségű csapadék mindegyik érintett településen kárt okozott, rávilágítva a vízelvezető létesítmények nem megfelelő állapotára. A patakokon nagy árhullámok indultak el, melyek kiléptek a főmedrekből és telítették a medret, beduzzasztották az oldalágakat, amelyek jelentős károkat okoztak. Az eseményt több napos esőzés után egy-egy nagy csapadék (zivatar) okozta, amelynek nagy része a felázott vízgyűjtőn lefolyt, jelentős árhullámot generálva. Az árhullámok 10-20 órás levonulási időtartamúak voltak. A legnagyobb árhullám megközelítette a 100 éves gyakoriság maximumát. 2010 májusa-júliusa között, két hónap alatt lehullott az átlagos éves csapadékmennyiség, melynek kiemelkedő csúcsintenzitásait az alábbiakban ismertetjük: • május 28-29. 68 mm, • június első hete 3 nap alatt 170 mm, • június 20. egy éjszaka alatt 70 mm, • július 15. két óra alatt 54 mm. Az óriási mértékű eső Érsekvadkerten is problémákat okozott, hiszen a Lókos-patak, így a Vadkerti-patak sem tudta elvezetni a hirtelen egy-két óra alatt lehulló intenzív c (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 00:37, 8 February 2022
Project Q3949082 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Development of rainwater drainage network in the archipelago garden |
Project Q3949082 in Hungary |
Statements
200,000,000 forint
0 references
607,472.356 Euro
0.0027336256 Euro
15 December 2021
0 references
222,222,222.222 forint
0 references
89.999999 percent
0 references
2 May 2017
0 references
31 July 2019
0 references
ÉRSEKVADKERT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
0 references
48°0'4.03"N, 19°12'30.67"E
0 references
Bevezetés, tervezési terület és a projekt indokoltságának bemutatása: Érsekvadkert település Nógrád megyében, a Balassagyarmati járás területén található. Balassagyarmattól délnyugatra, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között, a 22. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik el. Érsekvadkert a Lókos-patak vízgyűjtőjén, a Vadkerti-patak két oldalán helyezkedik el. A Vadkerti-patak völgye északnyugat-délkeleti irányú, és szinte teljesen átszeli a települést. Ezt az irányt követik a község utcái is, a völggyel párhuzamos csaknem vízszintes, és erre merőleges nagy esésű utcákkal. A forgalmas 22. sz. főút délnyugat-északkeleti irányban szeli át a települést. A főút csapadékvíz-elvezetése részben zárt, részben nyílt rendszerrel megoldott, de a falu többi utcájában a csapadékvíz elvezetése elégtelen. A hosszú, rétegvonalakkal párhuzamos utcákban föld-árkok és burkolt árkok egyaránt találhatók, ám ezek állapota nem kielégítő. Az összesen 24 km hosszúságú árokrendszer 2,4 km2 vízgyűjtő területről gyűjti össze a vizet, s vezeti el a Vadkerti-patakba. A település jelenlegi központja egybeesik a történelmi központjával, vagyis a 22. sz. főút és a község második legforgalmasabb útjának, a Rákóczi útnak a kereszteződésének vonzáskörzetében található. Itt olyan közfunkciók találhatók, mint a polgármesteri hivatal, a művelődési központ, a posta, több kereskedelmi egység és szolgáltató is itt található, valamint a település egyik temploma. Érsekvadkerten kizárólag családi házas beépítés található kertvárosias, falusias lakóterületekkel. Szinte minden lakóingatlanhoz nagy kert is tartozik, melyet a lakók többsége művel is. Érsekvadkertet a Vadkerti-patak szeli ketté, mely a település külterületén ömlik a Lókos-patakba. Érsekvadkerttől délre folyik a Dobordáli-patak, mely a Juh-árok felvétele után szintén a Lókosba ömlik. A településtől nyugatra található az Érsekvadkerti-Derék-pataki tározó, mely a Derék-patak felduzzasztásával jött létre. Ez a patak már a Börzsönyben ered, s több a hegységben eredő kisebb vízfolyást fog össze, közvetlenül az Ipolyba ömlik. A tározó vízminőség szempontjából érzékenynek számít. Érsekvadkert nyugati településrészéből egy kisebb időszakos vízfolyás torkollik bele. A településtől északra egy kisebb patak ered, a Sír-patak, melynek vizét szintén a Lókos gyűjti össze. A rendszerváltás után lefektetett jogszabályrendszer a települési önkormányzatok feladatkörébe sorolta a belterületi csapadékvíz-elvezetést (a létesítmények üzemeltetését, karbantartását), és a vízelvezetés belterületi létesítményeit is az önkormányzatok tulajdonába rendelte. Ugyanakkor a jogszabályok a belterületi csapadékvíz-elvezetést nem minősítették közüzemi tevékenységnek, és ezzel megfosztották az önkormányzatokat attól a lehetőségtől, hogy e tevékenységért díjat számoljanak fel. A települések ezért ma az elvezető létesítmények karbantartását saját forrásból-, a fejlesztéseket saját forrásból- vagy állami pályázatokból finanszírozzák. Ebből következik, hogy hazánk legtöbb önkormányzata a szűkös anyagi lehetőségek miatt nem képes a csapadékvíz-elvezető rendszerét a lehető legjobb állapotban tartani, hiszen ezen kiadásokra önerőből nem tudnak a települések forrást rendelni. Érsekvadkerten is ez a probléma áll fenn, hiszen bár szükséges lenne a felújítás, ám erre az önkormányzat saját erőből nem képes. Érsekvadkert vízrendezési és vízvédelmi problémái között kiemelt szerepet kap az Ipoly, mint a terület vízgyűjtője. A terület vízvédelmi gondjait jól szemlélteti a 2010 kora nyarán bekövetkezett árvíz, amikor is a Vízügyi Igazgatóság és a Katasztrófavédelem komoly árvízi védekezésre kényszerült Nyugat-Nógrád megyében és az Ipoly több szakaszán. Bár egy Ipolyi árvízi katasztrófa Érsekvadkertet és a távolabbi településeket közvetlenül nem érintette, de a kis-vízgyűjtőkön jelentkező árvíz hatása már igen. A 2010. évben lehullott, az éves átlaghoz viszonyított közel kétszeres mennyiségű csapadék mindegyik érintett településen kárt okozott, rávilágítva a vízelvezető létesítmények nem megfelelő állapotára. A patakokon nagy árhullámok indultak el, melyek kiléptek a főmedrekből és telítették a medret, beduzzasztották az oldalágakat, amelyek jelentős károkat okoztak. Az eseményt több napos esőzés után egy-egy nagy csapadék (zivatar) okozta, amelynek nagy része a felázott vízgyűjtőn lefolyt, jelentős árhullámot generálva. Az árhullámok 10-20 órás levonulási időtartamúak voltak. A legnagyobb árhullám megközelítette a 100 éves gyakoriság maximumát. 2010 májusa-júliusa között, két hónap alatt lehullott az átlagos éves csapadékmennyiség, melynek kiemelkedő csúcsintenzitásait az alábbiakban ismertetjük: • május 28-29. 68 mm, • június első hete 3 nap alatt 170 mm, • június 20. egy éjszaka alatt 70 mm, • július 15. két óra alatt 54 mm. Az óriási mértékű eső Érsekvadkerten is problémákat okozott, hiszen a Lókos-patak, így a Vadkerti-patak sem tudta elvezetni a hirtelen egy-két óra alatt lehulló intenzív c (Hungarian)
0 references
Érsekvadkert, Nógrád
0 references
Identifiers
TOP-2.1.3-15-NG1-2016-00001
0 references