Development of Mentor Houses and mentoring network for premature babies and their families in the Southern Great Plain Region (Q3883434): Difference between revisions
Jump to navigation
Jump to search
(Changed label, description and/or aliases in es: Adding Spanish translations) |
(Changed an Item: add summary) |
||
| Property / summary | |||
A koraszülés WHO szerinti meghatározása alapján a 37. hét előtt vagy 2500 g alatt születő babákat tekinthetők koraszülöttnek, ezen belül a 2500g alattiak kissúlyúaknak, az 1500g alattiak igen kissúlyúaknak, az 1000 grammnál kisebbeket pedig extrém kissúlyúaknak nevezzük. A koraszülöttek nem egyszerűen csak hosszúságukban, súlyukban kisebbek, hanem koraszülöttségükből fakadóan, az anyaméhben eltöltött rövidebb idő következtében a vitális támogatás nélkül életre képtelenek. Ennek következtében életkilátásaik csak speciális támogatást nyújtó újszülött intenzív ellátás (PIC=Perinatális Intenzív Centrum) keretében képzelhető el. A koraszülött csecsemők és szüleik számára egyaránt nehéz ez az időszak, az ezzel történő megküzdést veszteségélmények sorozata kíséri. Ez a komoly mentális terhet jelent a szülők számára, az anyák önváddal, gyásszal, szégyenérzettel küzdenek, az apákban pedig a tehetetlenség érzete idézi elő a feszült állapotot. A koraszülés gyakran a legstabilabb szülői kapcsolatokat is törékennyé teszi, súlyos próbatétel elé állítja. A nemzetközi és a haza tendenciákat figyelembe véve a modern orvostudomány fejlődésével folyamatosan csökkent a csecsemőhalandóság, ám a koraszületésre ez a tendencia nem jellemző. A WHO-ra hivatkozó adatok szerint világszinten 11,5%-os a koraszülések aránya az összes szülésen belül, ami évente 15 millió koraszülöttet jelent. Ez az arány Magyarországon alacsonyabb, 8-8,5%-os, de így is 1%-kal rosszabb, mint az EU-s átlag. Az egészségügyi költségvetésben ennek kezelése 9-10 milliárd Ft/év kiadást jelent. A tendenciákat vizsgálva elmondható, hogy a koraszülés Magyarországon egy olyan probléma, mely átlagosan minden 10. szülő(pár)t érinti és ez a tendencia állandónak mondható. A koraszülés orvosi, infrastrukturális szempontból való kezelése a fent kiemelt 9-10 milliárdos összegből fakadóan is hangsúlyos. A koraszülés egyéb aspektusainak kezelésére, az ezekre mutatkozó társadalmi igények kielégítésére viszont még nincs elég kialakult intézményi és egyéb gyakorlat, pedig nagy szüksége lenne rá. Ebben lehet hiánypótló szerepe a különböző civil szerveződéseknek, alapítványoknak. A Dél-Alföld Régióban ezt a szerepet a 2012 óta működő Korábban Érkeztem Dél-Alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány igyekszik betölteni. Az Alapítvány fő célkitűzése, hogy a koraszülöttségben érintettek helyzetét segítse, elsősorban a koraszülöttek életének legelső életszakaszában meghatározó, intenzív osztályon töltött, ultrakorai fejlesztési időszak megkönnyítésén keresztül. A koraszülés egy olyan nem tervezett, fizikailag, anyagilag és lelkileg megterhelő esemény, mely szerencsés esetben is – ha a baba egészséges, megfelelően fejlődő lesz – kihatással van a gyermek és szülei, testvérei sorsára. Így aztán mindamellett, hogy minden érintett szakmának (orvos, ápoló, védőnő, gyógytornász, fejlesztő pedagógus, pszichológus, stb.) fontos célja kell legyen a prevenció, a koraszülés megelőzése, – és a jelen projektben is lesznek erre irányuló tevékenységek - nagy hangsúlyt kell fektetni a már megszületett koraszülött gyermekek családjainak segítésére, illetve a koraszülési arány esetleges kívánatos csökkenése ellenére is megtörténő koraszülések következményeinek minél eredményesebb kezelésére. Jelen projekt célja többféle tevékenységgel; egy mentorprogram és három mentorház (Szeged, Kecskemét, Gyula) kialakításával, a 6 éven aluli koraszülött gyermekek preventív, a köznevelési integrációjukat segítő fejlesztésével, valamint konferenciák és workshopok szervezésével, különböző szakmai anyagok megalkotásával történő segítségnyújtás azoknak a szülőknek, akiknek koraszülött gyermekük született. A projekt keretében tehát olyan szolgáltatások válhatnának elérhetővé a Dél-Alföld Régió érintett családjai számára, melyek a sorstársi segítés, a koraszülöttek családjának egészét célzó segítés tekintetében hiánypótló jellegűek. A régióban megvalósítandó célok pedig országos szintű jó gyakorlatot jelentenének, mely más régiók gyakorlatába is átültethető lehetne. A projekt küldetésének hangsúlyos eleme a sorstárs szülőkből képzett mentorok munkája, mint az alapítvány küldetésében is hangsúlyos támaszadás és informálás célokat segítő tevékenység. A jelen projektben tervezett mentorprogram kialakítás, valamint mentorképzés ötlete már több, hasonló és némely esetben kapcsolódó (például a vakság, gyengén látás lehet a koraszülöttség egyik következménye) területen sikeresen működő gyakorlat. A sorstárs segítés módszeréről megállapítható, hogy az a projekt mindhárom célkitűzéséhez hozzájárul. Közvetlen módon támogatja azt a célt, hogy minden érintett – jelen esetben az érintett szülők - kapjon megfelelő mentori támogatást, közvetve pedig - a sorstársak által megosztott információknak, tapasztalatoknak köszönhetően – a koraszülöttek köznevelési integrációját és pszichoszociális fejlesztését is segíti. (Hungarian) | |||
| Property / summary: A koraszülés WHO szerinti meghatározása alapján a 37. hét előtt vagy 2500 g alatt születő babákat tekinthetők koraszülöttnek, ezen belül a 2500g alattiak kissúlyúaknak, az 1500g alattiak igen kissúlyúaknak, az 1000 grammnál kisebbeket pedig extrém kissúlyúaknak nevezzük. A koraszülöttek nem egyszerűen csak hosszúságukban, súlyukban kisebbek, hanem koraszülöttségükből fakadóan, az anyaméhben eltöltött rövidebb idő következtében a vitális támogatás nélkül életre képtelenek. Ennek következtében életkilátásaik csak speciális támogatást nyújtó újszülött intenzív ellátás (PIC=Perinatális Intenzív Centrum) keretében képzelhető el. A koraszülött csecsemők és szüleik számára egyaránt nehéz ez az időszak, az ezzel történő megküzdést veszteségélmények sorozata kíséri. Ez a komoly mentális terhet jelent a szülők számára, az anyák önváddal, gyásszal, szégyenérzettel küzdenek, az apákban pedig a tehetetlenség érzete idézi elő a feszült állapotot. A koraszülés gyakran a legstabilabb szülői kapcsolatokat is törékennyé teszi, súlyos próbatétel elé állítja. A nemzetközi és a haza tendenciákat figyelembe véve a modern orvostudomány fejlődésével folyamatosan csökkent a csecsemőhalandóság, ám a koraszületésre ez a tendencia nem jellemző. A WHO-ra hivatkozó adatok szerint világszinten 11,5%-os a koraszülések aránya az összes szülésen belül, ami évente 15 millió koraszülöttet jelent. Ez az arány Magyarországon alacsonyabb, 8-8,5%-os, de így is 1%-kal rosszabb, mint az EU-s átlag. Az egészségügyi költségvetésben ennek kezelése 9-10 milliárd Ft/év kiadást jelent. A tendenciákat vizsgálva elmondható, hogy a koraszülés Magyarországon egy olyan probléma, mely átlagosan minden 10. szülő(pár)t érinti és ez a tendencia állandónak mondható. A koraszülés orvosi, infrastrukturális szempontból való kezelése a fent kiemelt 9-10 milliárdos összegből fakadóan is hangsúlyos. A koraszülés egyéb aspektusainak kezelésére, az ezekre mutatkozó társadalmi igények kielégítésére viszont még nincs elég kialakult intézményi és egyéb gyakorlat, pedig nagy szüksége lenne rá. Ebben lehet hiánypótló szerepe a különböző civil szerveződéseknek, alapítványoknak. A Dél-Alföld Régióban ezt a szerepet a 2012 óta működő Korábban Érkeztem Dél-Alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány igyekszik betölteni. Az Alapítvány fő célkitűzése, hogy a koraszülöttségben érintettek helyzetét segítse, elsősorban a koraszülöttek életének legelső életszakaszában meghatározó, intenzív osztályon töltött, ultrakorai fejlesztési időszak megkönnyítésén keresztül. A koraszülés egy olyan nem tervezett, fizikailag, anyagilag és lelkileg megterhelő esemény, mely szerencsés esetben is – ha a baba egészséges, megfelelően fejlődő lesz – kihatással van a gyermek és szülei, testvérei sorsára. Így aztán mindamellett, hogy minden érintett szakmának (orvos, ápoló, védőnő, gyógytornász, fejlesztő pedagógus, pszichológus, stb.) fontos célja kell legyen a prevenció, a koraszülés megelőzése, – és a jelen projektben is lesznek erre irányuló tevékenységek - nagy hangsúlyt kell fektetni a már megszületett koraszülött gyermekek családjainak segítésére, illetve a koraszülési arány esetleges kívánatos csökkenése ellenére is megtörténő koraszülések következményeinek minél eredményesebb kezelésére. Jelen projekt célja többféle tevékenységgel; egy mentorprogram és három mentorház (Szeged, Kecskemét, Gyula) kialakításával, a 6 éven aluli koraszülött gyermekek preventív, a köznevelési integrációjukat segítő fejlesztésével, valamint konferenciák és workshopok szervezésével, különböző szakmai anyagok megalkotásával történő segítségnyújtás azoknak a szülőknek, akiknek koraszülött gyermekük született. A projekt keretében tehát olyan szolgáltatások válhatnának elérhetővé a Dél-Alföld Régió érintett családjai számára, melyek a sorstársi segítés, a koraszülöttek családjának egészét célzó segítés tekintetében hiánypótló jellegűek. A régióban megvalósítandó célok pedig országos szintű jó gyakorlatot jelentenének, mely más régiók gyakorlatába is átültethető lehetne. A projekt küldetésének hangsúlyos eleme a sorstárs szülőkből képzett mentorok munkája, mint az alapítvány küldetésében is hangsúlyos támaszadás és informálás célokat segítő tevékenység. A jelen projektben tervezett mentorprogram kialakítás, valamint mentorképzés ötlete már több, hasonló és némely esetben kapcsolódó (például a vakság, gyengén látás lehet a koraszülöttség egyik következménye) területen sikeresen működő gyakorlat. A sorstárs segítés módszeréről megállapítható, hogy az a projekt mindhárom célkitűzéséhez hozzájárul. Közvetlen módon támogatja azt a célt, hogy minden érintett – jelen esetben az érintett szülők - kapjon megfelelő mentori támogatást, közvetve pedig - a sorstársak által megosztott információknak, tapasztalatoknak köszönhetően – a koraszülöttek köznevelési integrációját és pszichoszociális fejlesztését is segíti. (Hungarian) / rank | |||
Normal rank | |||
Revision as of 10:55, 7 February 2022
Project Q3883434 in Hungary
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English | Development of Mentor Houses and mentoring network for premature babies and their families in the Southern Great Plain Region |
Project Q3883434 in Hungary |
Statements
1,200,089,709 forint
0 references
3,280,595.95 Euro
0.0027336256 Euro
10 December 2021
0 references
3,859,524.648 Euro
0.0027336256 Euro
10 December 2021
0 references
1,411,870,245.882 forint
0 references
85.0 percent
0 references
1 July 2017
0 references
31 March 2022
0 references
Korábban érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány
0 references
A koraszülés WHO szerinti meghatározása alapján a 37. hét előtt vagy 2500 g alatt születő babákat tekinthetők koraszülöttnek, ezen belül a 2500g alattiak kissúlyúaknak, az 1500g alattiak igen kissúlyúaknak, az 1000 grammnál kisebbeket pedig extrém kissúlyúaknak nevezzük. A koraszülöttek nem egyszerűen csak hosszúságukban, súlyukban kisebbek, hanem koraszülöttségükből fakadóan, az anyaméhben eltöltött rövidebb idő következtében a vitális támogatás nélkül életre képtelenek. Ennek következtében életkilátásaik csak speciális támogatást nyújtó újszülött intenzív ellátás (PIC=Perinatális Intenzív Centrum) keretében képzelhető el. A koraszülött csecsemők és szüleik számára egyaránt nehéz ez az időszak, az ezzel történő megküzdést veszteségélmények sorozata kíséri. Ez a komoly mentális terhet jelent a szülők számára, az anyák önváddal, gyásszal, szégyenérzettel küzdenek, az apákban pedig a tehetetlenség érzete idézi elő a feszült állapotot. A koraszülés gyakran a legstabilabb szülői kapcsolatokat is törékennyé teszi, súlyos próbatétel elé állítja. A nemzetközi és a haza tendenciákat figyelembe véve a modern orvostudomány fejlődésével folyamatosan csökkent a csecsemőhalandóság, ám a koraszületésre ez a tendencia nem jellemző. A WHO-ra hivatkozó adatok szerint világszinten 11,5%-os a koraszülések aránya az összes szülésen belül, ami évente 15 millió koraszülöttet jelent. Ez az arány Magyarországon alacsonyabb, 8-8,5%-os, de így is 1%-kal rosszabb, mint az EU-s átlag. Az egészségügyi költségvetésben ennek kezelése 9-10 milliárd Ft/év kiadást jelent. A tendenciákat vizsgálva elmondható, hogy a koraszülés Magyarországon egy olyan probléma, mely átlagosan minden 10. szülő(pár)t érinti és ez a tendencia állandónak mondható. A koraszülés orvosi, infrastrukturális szempontból való kezelése a fent kiemelt 9-10 milliárdos összegből fakadóan is hangsúlyos. A koraszülés egyéb aspektusainak kezelésére, az ezekre mutatkozó társadalmi igények kielégítésére viszont még nincs elég kialakult intézményi és egyéb gyakorlat, pedig nagy szüksége lenne rá. Ebben lehet hiánypótló szerepe a különböző civil szerveződéseknek, alapítványoknak. A Dél-Alföld Régióban ezt a szerepet a 2012 óta működő Korábban Érkeztem Dél-Alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány igyekszik betölteni. Az Alapítvány fő célkitűzése, hogy a koraszülöttségben érintettek helyzetét segítse, elsősorban a koraszülöttek életének legelső életszakaszában meghatározó, intenzív osztályon töltött, ultrakorai fejlesztési időszak megkönnyítésén keresztül. A koraszülés egy olyan nem tervezett, fizikailag, anyagilag és lelkileg megterhelő esemény, mely szerencsés esetben is – ha a baba egészséges, megfelelően fejlődő lesz – kihatással van a gyermek és szülei, testvérei sorsára. Így aztán mindamellett, hogy minden érintett szakmának (orvos, ápoló, védőnő, gyógytornász, fejlesztő pedagógus, pszichológus, stb.) fontos célja kell legyen a prevenció, a koraszülés megelőzése, – és a jelen projektben is lesznek erre irányuló tevékenységek - nagy hangsúlyt kell fektetni a már megszületett koraszülött gyermekek családjainak segítésére, illetve a koraszülési arány esetleges kívánatos csökkenése ellenére is megtörténő koraszülések következményeinek minél eredményesebb kezelésére. Jelen projekt célja többféle tevékenységgel; egy mentorprogram és három mentorház (Szeged, Kecskemét, Gyula) kialakításával, a 6 éven aluli koraszülött gyermekek preventív, a köznevelési integrációjukat segítő fejlesztésével, valamint konferenciák és workshopok szervezésével, különböző szakmai anyagok megalkotásával történő segítségnyújtás azoknak a szülőknek, akiknek koraszülött gyermekük született. A projekt keretében tehát olyan szolgáltatások válhatnának elérhetővé a Dél-Alföld Régió érintett családjai számára, melyek a sorstársi segítés, a koraszülöttek családjának egészét célzó segítés tekintetében hiánypótló jellegűek. A régióban megvalósítandó célok pedig országos szintű jó gyakorlatot jelentenének, mely más régiók gyakorlatába is átültethető lehetne. A projekt küldetésének hangsúlyos eleme a sorstárs szülőkből képzett mentorok munkája, mint az alapítvány küldetésében is hangsúlyos támaszadás és informálás célokat segítő tevékenység. A jelen projektben tervezett mentorprogram kialakítás, valamint mentorképzés ötlete már több, hasonló és némely esetben kapcsolódó (például a vakság, gyengén látás lehet a koraszülöttség egyik következménye) területen sikeresen működő gyakorlat. A sorstárs segítés módszeréről megállapítható, hogy az a projekt mindhárom célkitűzéséhez hozzájárul. Közvetlen módon támogatja azt a célt, hogy minden érintett – jelen esetben az érintett szülők - kapjon megfelelő mentori támogatást, közvetve pedig - a sorstársak által megosztott információknak, tapasztalatoknak köszönhetően – a koraszülöttek köznevelési integrációját és pszichoszociális fejlesztését is segíti. (Hungarian)
0 references
Szeged, Csongrád-Csanád
0 references
Identifiers
EFOP-1.2.10-16-2016-00002
0 references